A Dévényi Kanca-hegy természetvédelmi területen (NPR Devínska Kobyla) ma megkezdődött a BROZ egyik tevékenysége – a hagyományos legeltetés újra bevezetése. A Dévényi Kanca-hegyi elhagyott kőbánya (Weitov lom) alsó teraszán egy villanypásztorral bekerített területen 23 tagú kecskenyáj legelészik. A nyáj emberi felügyelet alatt fokozatosan fogja lelegelni a megközelítőleg 6 ha területet.

Az idei világnap mottója hangsúlyozza a vizes élőhelyek jelentőségét mindannyiunk életében. Az emberiség jövője a vizes élőhelyektől függ. Ezek az élőhelyek visszatartják a környezetben a szükséges vizet, tisztítják azt, halakat, rizst és más terményeket biztosítanak, melyek a világon többmilliárdnyi embert táplálnak. A természetben úgy működnek, mint egy óriási szivacs, mely enyhíti az éghajlat ingadozásait, valamint…

A dévényi Duna-ág leágazása nagyjából egy kilométerre található a Duna és a Morva folyók összefolyásától, és szegélyezi a Szláv-szigetet (Slovanský ostrov) a dévényi vár szomszédságában. A víz azonban csak ritkán folyik a mederben. Ez csupán a Duna magas vízállása mellet történik, máskülönben állóvíz vagy teljesen kiszáradt meder található az oldalágban. A BROZ a napokban kapta…

A Dévényi-tető természetvédelmi területen befejeződött a ritka réti élőhelyek felújításának első üteme. A munkát a Daphne szervezet (Daphne – Inštitút aplikovanej ekológie) irányítja a Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet Igazgatóságával (Správa CHKO Malé Karpaty) együttműködve. A cserjésedést okozó fás szárú növények kivágása a hegy meredek délnyugati lejtőin télidőben valósult meg a vegetációs nyugalom időszaka alatt (2015 november…

Tekintsék meg a – Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése szóló dokumentációs kisfilmet. “https://youtu.be/S32vkoP6qlU”>video.

A workshop 2017 január 28-án valósult meg a projektterületen. A cél a Duna menti ligeterdők bemutatása, valamint az itteni területkezelés és a természetvédelem gyakorlati tapasztalatainak elemzése volt. A workshop során elsősorban a következő projektelemek voltak prezentálva: C.1 Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése, B.1 Földterületek hosszú távú bérbe vétele, C.5 Kiválasztott…

A Dévényi-tető a főváros lakosai által legsűrűbben látogatott területek közé tartozik. A növény- és állatvilág tarkasága jellemzi. A Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet része, s egyben az Európai Uniós tagállamok által létrehozott védett területek hálózatának – a NATURA 2000-nek is az eleme. Andrej Devečka a Dévényújfalusi Televízióban bemutatta projektünk célkitűzéseit, és azok jelentőségét a Dévényi-tető természeti értékeinek…

A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.  

2017 májusában a Doborgaz melletti ártérben sikeresen helyreállítottunk régebbi láposokat, illetve új vizenyős élőhelyeket alakítottunk ki. A bevezető csatorna megnyitását követően a víz elöntötte a mélyebben fekvő területeket, ahol ideális feltételek alakultak ki az ártér jellegzetes élőlényei számára (pl. a kétéltűek, vagy a nyílt vizet kedvelő madárfajok). A munkáltok befejeztével a kétéltűeken kívül megjelentek a…

A VÚVH laboratóriumában elkészítették az ágrendszer egy részének fizikai modelljét. A modell optimalizálja a keresztirányú elemek legfőbb paramétereit, helyzetét és konfigurációját úgy, hogy elérhető legyen a vízfolyás legmegfelelőbb jellege. A modell alapján, valamint a későbbi terepmérések és a numerikus modellezés értékei figyelembe véve lehetséges lesz a C.1-es (Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása…

A Slovinec hegytető alatt található elhagyott tárna valaha jelentős denevér-telelőhelynek számított. 2011-ben azonban a tárna nyílását lezárták, minek következtében megszakadt a denevérek számára alkalmas bevezető útvonal. 2017-ben szervezetünk a SAOLA – ochrana prírody elnevezésű polgári szervezettel és az Állami Természetvédelmi Hivatallal közreműködve kialakított egy megfelelő nyílást a tárnán, hogy az ismét elérhető legyen denevérek számára.…

Az egész rendezvény fő célja volt, hogy bemutassa a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szakembereknek a folyók ökológiai kezelésének és élőhelyfelújításának legújabb módszereit. Továbbá, igyekezett elősegíteni az intézmények közötti együttműködés kiépítését a folyóvizek kezelése és szabályozása terén felmerült kérdésekben, valamint a szakmai körök részvételét az integrált vízgazdálkodás és vízvédelem terén. A rendezvény keretén belül megszerveztünk egy…

A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.

Október 28-án Halková Silvia a Regina rádió Panoráma műsorának volt a vendége. Hallgassák meg a Duna menti ártérről és annak védelméről szóló érdekes riportot. http://www.rtvs.sk/radio/archiv/11363/792379 .    

Néhány héttel a karácsonyi ünnepek előtt sikerült bebiztosítanunk egy közlekedési akadály felállítását a Komárom melletti Apáli-sziget (SKUEV0092 Dolnovážske luhy) szélén húzódó elhagyott földes úton. Az akadály célja, hogy gátolja a gépjárművek mozgását a természetvédelmi területen. Ennek köszönhetően az út szabaddá vált a terület fenntartásához szükséges munkagépek számára, melyek segítségével fogjuk végezni az itt található ritka…

Már láthatók a 2017 tavaszán megvalósított élőhelyfelújító beavatkozások első eredményei. A projekt C.2-es eleme keretén belül a Vajka melletti néhai Dunaág-rendszer területén több mint 800 méternyi hosszúságban mederszakaszok lettek felújítva, és csaknem 1 hektárnyi területen pedig tartós lápos élőhelyek keletkeztek. A rehabilitációs beavatkozások segítségével eljuttatott víz kisebb csodát okozott azokon a helyeken, ahol már hosszabb…

A Nagylél melletti szigeten 2018 februárja óta folyamatban volt egy a Duna mellékágából eredő és a sziget belsejébe vezető csatorna medrének felújítása. A csatornát eredetileg a helybéliek építették ki a múlt évszázadok során, s rendeltetése a maival összevetve ellenkező volt. Feladata a víz gyors levezetése volt a szigeten található legelők térségéből. A víz a sziget…

2018 tavaszán sikerült helyreállítani egy vízvezető csatornát a Nagyléli-szigeten, mi által 41 hektárnyi területen időszakos láprétek alakultak ki. A csatornát a múltban a sziget láposaiban az árvizek során felgyülemlett víz gyors lecsapolására építették ki. A felújítás során azonban úgy lett módosítva, hogy a Duna magasabb vízállása idején (több mint 3000 m3/ sec.) bevezesse a vizet…

A szigetréti madárvédelmi területen (CHVÚ Ostrovné lúky) rehabilitálni fogjunk kisebb vizenyős élőhelyeket!
Ez a beavatkozás nem csupán elősegíti az itteni,

2019. szeptember 24. és 25-én tereplátogatás valósult meg, melynek során be lettek mutatva a projekt tartama alatt megvalósított rehabilitációs beavatkozások példái nem csupán a Duna menti ártéri élőhelyeken.

A Megyercsi dudváh folyó valamikor régen átfolyott az alsó Csallóköz táján, északról a Vág folyót táplálta és déli részén a Duna felé áramlott.
Manapság ennek a folyónak a maradványai még mindig kanyarognak bizonyos helyeken, és bizonyságot tesznek arról, hogy milyen volt ez az ország a múltban.

Az éghajlatváltozás hatása napjainkban már erőteljesen megmutatkozik Dél-Szlovákiában. Az emelkedő hőmérséklet és a csapadékhiány nemcsak a gazdálkodókat érinti érzékenyen, hanem a természeti tájat is befolyásolja.

Útmutató a botlófák metszéséhez

A botlófa nem egy fűzfafajta, hanem tulajdonképpen egy célirányos gazdálkodási mód. A múltban vidékünk vizenyős részein a botlófák aránylag gyakoriak voltak, egyedi formájukkal a dunamenti táj jellegzetességei közé tartoztak.

Magyar projektpartnerünk, a Pisztráng Kör, beszerzett egy „Microtus minibuszt” a projekt céljaira.

A madarak védelme az Ostrovné Lúky SPA projekt egyik kimenete egyúttal egy dokumentumfilm is volt, a Rétek földjének története (Príbeh krajiny lúk) címmel.

Az Ostrovné Lúky SPA madárvédelmi projektje keretében nyári fogadó rendezvényt szerveztünk az SEV Dropie-ban. Ezen a helyi lakosok, az érdekeltek és az általános iskolások vettek részt. Sőt, jelen voltak a Környezetvédelmi Minisztérium és az Európai Bizottság szlovákiai képviselői.

A BROZ emberei úgy döntöttek, hogy kiadnak egy mesekönyvet gyerekeknek, és lefordítják a környezeti összefüggéseket egy gyermek nyelvére.

Az északipocok-populáció terepi monitorozása új információkkal szolgál.

A Pozsony és Szap között elterülő ún. szárazföldi Duna-deltában egykor hemzsegett az élet. A egyedülálló folyóágrendszer, az időszakos áradások és az érintetlen ártéri élőhelyek optimális környezetet kínáltak a halak és kétéltűek szaporodásához.

Nemrég beszámoltunk a Duna Menti Ártéri Erdők területén 2019-ben és 2020-ban végzett kétéltű-monitoring eredményeiről és a mesterséges elárasztások kétéltű-populációkra gyakorolt ​​hatásáról. Mostanra rendelkezésünkre áll a 2021-es megfigyelések eredményeit összefoglaló jelentés, a megfigyeléseket Peter Mikulíček zoológus végezte a célterületen az elárasztás előtti és az azt követő időszakban.

A Csiliz-patak fontos élőhely és vonulási folyosó az agrártájban, egyben pedig az egyik utolsó természetes jellegű vízfolyás a Kisalföld szlovákiai részén (Duna menti alföld). A 17. század óta azonban több beavatkozás is történt, melyek következtében a patak fokozatosan megrövidült, egyes szakaszai pedig kiszáradtak.

Az északi pocok nagy populációjának otthont adó, közösségi jelentőségű Csilizi-mocsár határában galagonya-, tölgy- és égerfasort ültettünk számára, melyet egy sor akácfa karóval szegélyeztünk.

A természetvédelem, a gazdaság és az energetika különböző területeinek szakemberei számára workshopot szerveztünk a dunai ártereken.

A Microtus II LIFE projekt részeként elkészült az első terv az Isztrága vizes élőhelyeinek a helyreállítására, melynek célja a víz egész éves jelenléte a területen.

Nemrégiben megtörtént az éves ellenőrzés, amelyet a Mikrotus II projekt tevékenységeinek Monitorozási Küldetésének neveznek. Az eseményt egy külső monitor, az Európai Bizottság végzi.

A Vízgazdálkodási Kutatóintézettel (VÚVH) és a projektpartnerekkel együttműködve fokozatosan valósulnak meg a revitalizációs lépések, mint például a feltöltődött folyóágak és vizes élőhelyek helyreállítása, a mellékágakon meglévő zárások átalakítása az áramlási dinamika javítása érdekében, hogy a víz eljusson azokra a helyekre, ahonnan az idők során kiszorult.

Július folyamán közösségi finanszírozási kampányt szerveztünk a Rétek és vizek meséi (Príbehy z lúk a mokradí) című mesekönyvünk kiadásának támogatására. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kampány sikerrel zárult.

A Duna vízszintje megközelítőleg 4 métert emelkedett az elmúlt napokban, ami életet adó áradást hozott a Duna menti tájba. A folyó kilépett a medréből és elárasztotta a környező vidéket.

A vízhozam alacsonyabb a megbeszéltnél
Ez évben hosszú idő után két mesterséges elárasztásra kerül sor az ágrendszerben. Egy tárgyalássorozat és egy sikeres petíció után sikerült elérnünk azt, ami a bősi vízerőmű üzemeltetési szabályzatában rögzítve van. Mindeddig azonban az elárasztások megszervezése bonyolult adminisztráció függvénye volt.
A mellékágrendszerben jelenleg folyamatban lévő elárasztása még hagy némi kívánnivalót maga után.

A nyári hónapokban– júliusban és augusztusban –, mint minden évben, öt turnusban nyári gyermektábort szervezünk a Nagyléli-szigeten.

A téli időszakban, amely a faültetésre a legalkalmasabb, tavaly és idén több mint 30 000 fát ültettünk a dunai ártéri ligeterdőkben őshonos fafajokból.
A telepített facsemeték között voltak a puhafaligetekre jellemző fajok – fehér nyár, fekete nyár és szürke nyár –, ill. a keményfás ligeterdőkre jellemző kocsányos tölgy és kőris.
A fákat a szárazföldi Duna-delta különböző részein telepítettük.

Idén két ízben is elárasztják ezeket a nagyon értékes vizes élőhelyeket. Nagyon várjuk, de még mindig csak félúton vagyunk.

Tudta, hogy a folyók és a vizenyős területek biodiverzitásuk tekintetében a leggazdagabb ökoszisztémák közé tartoznak? Az elmúlt évszázadban azonban az emberi beavatkozások következtében ezek csaknem 90%-a eltűnt, ami a békák számának fogyatkozásában is megmutatkozott. Régebben a tavaszi „békakoncertek” a szabadban való tartózkodás természetes velejárói voltak, manapság ilyen élményben egyre ritkábban lehet részünk.

2020-ban a Duna szárazföldi deltájában, Bodak község határának ártéri rétjein mintegy 8 hektárral bővítettük a szarvasmarhával legeltetett területet. A legeltetés mellett a botoló füzek metszésével is segítettük a biológiai sokféleséget.

A Nagyléli-sziget vizenyős területeit ugyanis jelenleg víz borítja. Néhány évvel ezelőtt gondoltunk egyet, és megváltoztattuk a vízelvezető csatorna medrének esését. Ez a csatorna a Nagyléli-sziget vizének elvezetésére szolgált. Még régebben alakították ki, hogy az áradások után a víz gyorsan elfolyjon a területről, és az emberek mielőbb újra használatba vehessék a réteket az állatállomány legeltetésére.

A Duna szárazföldi deltájának megmentésére irányuló petíciónkat 11 603-an írták alá, ez a kezdeményezés képezi az Állami Vízgazdálkodási Építővállalattal (Vodohospodárska výstavba, š.p.) és a Környezetvédelmi Minisztériummal a szárazföldi Duna-delta vízellátásának növeléséről folytatott tárgyalások alapját.

„Ahol legeltetés van, ott nyüzsög az élet” – mondta egyszer egy ismert cseh rovarkutató.

Augusztusban kölcsönkértünk egy Microtus minibuszt a magyar Pisztráng Kör partnerünktől. A minibusz egy kültéri mobil laboratórium minden korosztály számára. Az autó felszerelt minden szükséges eszközzel, amelyeket kíváncsi kutatók használhatnak különböző élőhelyek és lakóik kutatásához.

november 19-én, szombaton önkéntesekkel együtt elkezdtük a Čiliž patak takarítását. A patak egy szeméttelep mellett folyik Veľký Mederben. A szeméttelep régóta zárva van, azonban csak nemrégiben zárták le az odavezető utat.

A projekt csapata (BROZ és PRIF UK) 2022 szeptemberében Hollandiába utazott. Az ok az volt, hogy a pannoniai mezei pocok egyik rokona itt él. Egy másik endemikus alfaj, a Microtus oeconomus arenicola jégkorszak utáni menedéket talált itt. Azonban a nedves élőhelyek, amelyek az alfaj számára kulcsfontosságúak, veszélyeztetettek, ugyanúgy, mint Szlovákiában.

2022 szeptemberében került megrendezésre a Microtus II első tanulmányi kirándulása, amelyet a pandémia miatt korábban elhalasztottak. Az érintettekkel közösen bejártuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vizes élőhelyeit Magyarországon. A Balaton környékén értékes vizes élőhelyek találhatók vadállatok számára.