Február 2. a vizes élőhelyek napja. Ezen a napon emlékezünk meg a hagyományos Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén kívül a vizes élőhelyek világnapjáról is. A világnap bevezetése a nemzetközi naptárba kiemeli a vizes élőhelyek jelentőségét bolygónk ökoszisztémájának fenntartása szempontjából. Ennek ellenére a vizes élőhelyek továbbra is a Föld legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak, s számuk egyre inkább fogy.
A természetvédők tevékenységének és a különböző nemzetközi egyezmények ellenére világszerte csökken a vizes élőhelyek száma és kiterjedése. Ezen a tényen nem változtat semmit az sem, hogy ezek az élőhelyek számtalan természeti kincset rejtenek, melyeket a mai napig nem ismerünk, s így értékeiket fel sem tudjuk mérni. De sok mindent már tudunk róluk. Például azt, hogy a vizes élőhelyek, láposok, mocsarasok a Föld legnagyobb víztározói – olyanok, mint egy hatalmas szivacs, mely nedves időszakban felfogja, szárazság idején pedig visszajuttatja a vizet a természetbe. Tudjuk azt is, hogy több szempontból nélkülözhetetlen szerepet játszanak Földünk életében. Működésüknek részleteit azonban csak manapság kezdjük kutatni, megismerni. Tudjuk, hogy a vizes élőhelyek biodiverzitása a legmagasabb az összes élőhely közül. Tudjuk, hogy a vizek, láposok, mocsarak nélkül nincs víz, melynek hiányában nem tud élni az ember sem. Mindezt tudjuk, s mégis hagyjuk, hogy számuk és kiterjedésük gyors ütemben csökkenjen.
Miért? Mert helyükön az ember sokszor építkezési és mezőgazdasági parcellákat lát, ahol a víz nem kívánatos tényező. A láposok akadályt jelentenek a föld megművelésében, ezért levezető csatornákkal kiszárítják őket. Gátolják az úthálózat építését, ezért lecsapolják őket. Akadályozzák a hajóközlekedést, így gátakat és hajózható csatornákat építenek rajtuk. A láposok fekvésükkel a villamos energia útjában állnak, ezért felszámolják őket egy vízerőmű építése érdekében. Akadályt jelentenek a bevásárlóközpontok, vagy lakóházak építésében, ezért gátat emelnek köréjük vagy lecsapolják, felszárítsák őket. Minden nap felmerül egy új ok a fejlődés érdekében, amiért szükséges egy következő vizes, lápos területet beszűkíteni vagy megsemmisíteni. Nem tudunk (vagy nem akarunk) elegendő teret nyújtani a vizes élőhelyeknek. Ez azonban nagyon veszélyes hozzáállás, mert végeredményben teljesen elveszíthetjük a vizet környezetünkből.
A ramsari egyezmény 1975-ben lépett érvénybe, s célja a legértékesebb vizes élőhelyek megőrzése. Világszerte 2241 vizes élőhelyet érint. A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ)már 20 éve igyekszik védeni, rehabilitálni és megőrizni néhány az egyezménybe foglalat szlovákiai élőhelyet – a Duna menti árteret, egy éger-lápost Szentgyörgy mellett (Šúr), a Rudava-patak árterét. Aktív beavatkozás nélkül ezek az élőhelyek már nem léteznének, vagy lassan felszáradó pusztulásra ítélt „bűzös ingovánnyá” váltak volna.
A vizes élőhelyek megmentésének érdekében a BROZ egyesülete már több mint 10 jelentős természetvédelmi projektet valósított meg. Elsősorban az európai uniós LIFE program támogatásának köszönhetően sikerült fenntartani több vizes élőhelyet, rehabilitálni környezeti állapotukat és folytatni a fennmaradásukhoz szükséges tevékenységeket. Megemlítendők a Duna-holtágak, láprétek, időszakos sekély tavak, ingoványok élőhely-felújítási munkálatai, valamint a folyóágak vízáramlását, ártéri erdők élővilágát helyreállító beavatkozások.
A BROZ egyesülete a mai napig sikeresen felújította 75 kilométernyi folyóág vizének áramlásdinamikáját és rehabilitálta 2404 hektárnyi vizes, lápos élőhely környezeti állapotát. A vizes élőhelyek fenntartására (elsősorban a Duna menti ártérben) irányuló további tevékenységek a jelenleg folyamatban lévő LIFE 14 NAT/SK/001306 Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs és kezelési programja keretén belül fognak megvalósulni.
A projekt a „Újraélesztjük a Duna menti ártér szívét” jelszóval indult és 2015-től 2022-ig fog tartani. Elsősorban a Duna ágrendszer-maradványainak rehabilitálására összpontosít, s becsvágyó céljai közé tartozik 5 vízduzzasztó műtárgy (ún. zárás, 2. ábra) felújítása a Duna mellékágain, hogy azok vízdinamikája és vízellátása javuljon. Ez által javul majd 1850 hektárnyi vizes terület vízháztartása is a Duna ágrendszerében. Továbbá tervbe van véve a mellékágak vízdinamikájának felújítása is legalább 4500 méternyi hosszúságban, 2 lezárt oldalág rákötése a főágra és 37 hektár lápos élőhely helyreállítása a Duna menti ártérben. A projekttel kapcsolatos további információk megtalálhatók a BROZ weboldalán: https://www.broz.sk/DunajskeLuhy.
