2017 márciusában a LIFE Dunajské luhy projekt keretében, a helyi mezőgazdasági szövetkezettel együttműködve, mintegy 23 hektárnyi területet revitalizáltunk füvesítéssel a mocsaras mezőkön és leromlott réteken, a Lyon-csatorna bal partján, a Csicsói-holtág közelében. A felhasznált réti magkeverék őshonos növényfajokat tartalmazott, mint a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti csenkesz (Festuca pratensis), réti perje (Poa pratensis), vörös here (Trifolium pratense), réti lednek (Lathyrus pratensis), szarvaskerep (Lotus corniculatus), réti lórom (Rumex acetosa), zsombéksás (Deschampsia caespitosa), fekete nadálytő (Symphytum officinale) és mások. A rétet évente egyszer kaszáljuk.

A rét állapotát minden évben botanikai monitorozás kíséri, amely szerves része a projektnek. Már 2019-ben kedvező fejlődést mutatott a terület. A rendszeres kaszálásnak köszönhetően sikerült visszaszorítani az invazív növényfajokat, mint a kanadai aranyvessző (Solidago gigantea), és teljesen eltüntetni az Aster lanceolatus fajkomplexumot (Aster lanceolatus agg.). Ugyanebben az évben sikerült észlelni néhány különleges, szikes területekhez kötődő fajt, mint a lápi ezerjófű (Centaurium littorale) és a kritikusan veszélyeztetett fejecskés szittyó (Juncus capitatus). A fejecskés szittyó egy apró, egynyári növény, amely elsősorban nedves, tápanyagszegény homokos talajokon található, gyakran tavak partján, árkokban vagy legelőkön. Pionír fajként versenyhátrányban van a többi növénnyel szemben, ezért olyan helyeket keres, ahol a vegetáció gyér, például zavart, vagy emberi tevékenységgel érintett területeken is megjelenik. Előnyben részesíti a nedves, nem meszes, homokos vagy agyagos talajokat. Előfordulása Szlovákiában a Erdőháti alföldhöz köthető, és a vörös listán szerepel mint védett faj.

A 2020-as száraz tavasz hatása a réten is megmutatkozott, ami az alacsonyabb növényzetet és a lágyszárú vegetáció csökkenését eredményezte. A ritka fajok, mint a Centaurium littorale és a Juncus capitatus, ebben az évben nem voltak jelen. 2021-ben azonban újabb értékes faj került elő a területről: a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), amely európai jelentőségű endemikus faj. Ez a keskenylevelű, lila virágú bogáncs főként Magyarországon található meg, de előfordul Ausztriában, Szerbiában, Morvaországban és Dél-Szlovákiában is. Nedves, általában szikes réteket, csatornák szélét és síksági árkokat kedveli. A faj állományai és száma Szlovákiában folyamatosan csökken élőhelyeinek elgyomosodása és becserjésedése miatt.
A Juncus capitatus és más sótűrő fajok 2019-es megjelenése, valamint a Cirsium brachycephalum 2021-es felfedezése rámutat a terület jelentős ökológiai potenciáljára. A rendszeres kaszálás nagyban hozzájárul az idegenhonos növényfajok, mint a kanadai aranyvessző (Solidago gigantea), valamint az Lándzsás őszirózsa fajkomplexum (Aster lanceolatus agg.), továbbá a fásszárú növények, mint a fekete nyár (Populus nigra) és a szürke nyár (Populus × canescens) visszaszorításához. Emellett korlátozza a terjeszkedő nádképű csenkesz (Calamagrostis epigejos) nagyobb állományainak kialakulását. Ily módon fenntarthatók a réti élőhelyek, és körültekintő kezelésünkkel visszaállítjuk a táj biológiai sokféleségét, elősegítve a ritka és veszélyeztetett fajok fennmaradását.