2026 március 4.-5.-én projektünket a Szlovák Tudományos Akadémia Növénybiológiai és Biodiverzitási Központjának munkatársai képviselték a „Inváziós idegen fajok a Duna régióban: regionális jelentőségű inváziós fajok” című nemzetközi konferencián, amelyet Magyarországon, Tata városában rendeztek meg.
A LIFE Resistance projekt keretében egy különleges együttműködés jött létre, amely összekapcsolja a becsületes munkát, a természet védelmét és a sociális dimenziót. Ennek eredménye egy olyan termék, amely nemcsak a fejet, hanem a szívet is melegíti.
A múlt héten ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját! Február 2-án megemlékezünk arról a fontos szerepről, amelyet a vizes élőhelyek töltenek be bolygónk és minden lakója – az embert sem kivéve – számára.
Csilizradvány mellett, a nedves réten új fejezet kezdődött – augusztus elejétől tehenek legelnek a 107 hektáros területen, akik fontos szerepet játszanak e vidék egyik legértékesebb vizes élőhelyének megőrzésében és helyreállításában. Ezt a területet nemrég sikerült védelem alá vonni – többek közt a lakosság anyagi támogatásának köszönhetően, amely hozzájárult a föld megvásárlásához. Azóta a Csiliz-mocsarak hivatalosan is az európai közösségi jelentőségű Natura 2000 területek közé tartozik. A megvásárlás azonban csak az első lépés volt – a lényeg a folyamatos, aktív kezelés.
A Duna-menti réteken új módszerrel kezdtük meg az egyik legproblémásabb invazív fásszárú növény, a golyvák (Ailanthus altissima) elleni küzdelmet. Ezúttal azonban nem láncfűrésszel vagy vegyszerrel megyünk neki. A természet segítőjét vesszük igénybe – egy Verticillium nemzetségbe tartozó gombát.
A CBRB SAV csapatának tagjai megkezdték a növényzet megfigyelését Čiližská Radvanban és Istragovban. Mindkét helyszínen tervezem, hogy a közeljövőben behozom a livestock vieratát, hogy segítsek az invazív növényfajok visszaszorításában.
A Szlovák Tudományos Akadémia Növénytudományi és Biodiverzitás Központjának ZooLab csapata megkezdte az eDNS (környezeti DNS) mintavételt a csilizské močiare-i telephelyünkön. Ez egy izgalmas lépés a vizes élőhelyek biológiai sokféleségének növelését célzó intézkedéseink hatásának nyomon követésére irányuló folyamatos erőfeszítéseinkben.
Idén ősszel került sor az Ifjú Természetjárók Klubjának első találkozójára! A találkozó során a gyerekek gyakorlati természetvédelemmel foglalkoztak az egynapos terepi rendezvényen. A gyerekek tanáraikkal együtt hajóval látogattak el egyik projektterületünkre, ahol szórakoztató, életkoruknak megfelelő biotóp-helyreállítási feladatokban vettek részt.
Február és március hónapban a Duna eredeti csatornája mellett fekvő Čalovo, Gabčíkovo és Šamorín erdőgazdálkodási egységek kiválasztott állományaiban gyökérmintákat gyűjtünk a mikorrhizák alkalmazásának vizsgálatához és későbbi teszteléséhez a természetes erdőállományok helyreállításához felhasználandó csemeték nevelésében.
A projekt irányítóbizottságának november 19-én tartott első ülésén a nyolc kedvezményezett szervezet képviselői megvitatták a projekt előrehaladását, eredményeit és jövőbeli terveit.
Projektpartnerünk, Szomolányi László – egy családi gazdálkodó – 2024 októberétől egy 12 hektáros területen vízibivaly legeltetést vezetett be, ami jelentős lépés az élőhelyek helyreállítása és a biológiai sokféleség növelése felé.
A projekt logója organikus jellegű. Az életet szimbolizálja, függetlenül annak formájától. A grafikai terv egy vízbe dobott táblát ábrázol, amely lassan feloldódik, és egyben utal a helyszínek újbóli átnedvesedésére. Nem rendelkezik egyértelmű vonalakkal, és a betűk összekapcsolódnak egymással.
Örömmel jelenthetjük, hogy a projekt legfőbb célja – a Duna árterének kiemelkedően fontos természetes élőhelyeinek helyreállítása és fenntartható kezelése – sikeresen megvalósult.
Az ember által épített különféle akadályok, mint például gátak, duzzasztók, vízlépcsők, átereszek vagy gázlók, akadályokat hoznak létre a vízfolyásokon, és a vízszint mesterséges megemelkedését okozzák.
Víz került egy 4,4 km hosszú ágra, valamint a hozzá kapcsolódó mocsarakba és mélyedésekbe. A nyári munkák során, amelyeket a Nautilus céggel közösen végeztünk, 1,1 km hosszú szakaszt kotortunk ki, és egy zsilipet helyeztünk el rajta – hasonlóan egy vízcsaphoz.
2024. július 15-én megkezdtük a felújított ágba való próbatöltést a Királyréten, a Bakai ágrendszerből való beáramlástól az első átereszig.
Az ág középső részén, ahol két oldalág csatlakoztatása volt a cél, a munkálatok már befejeződtek. A víz már beáramlott a területre, amely feltöltődött élettel: halak, békák, csigák és szitakötők találhatóak itt.
Mint döntősök, Brüsszelbe utaztunk, és mint döntősök térünk haza. Bár a Natura 2000 Díjat nem nyertük meg, megtiszteltetés volt részt venni ebben a rangos európai versenyben, és a kategóriánk hat legkiemelkedőbb projektjei között szerepelni. A győztes ír projekt volt, ahol a természetvédők segítettek megváltoztatni a mezőgazdasági támogatások beállításait, hogy a gazdák jobban tudják kezelni a Natura 2000 területeket anélkül, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek.
Március 12-13. között a LIFE Duna menti ártéri projekt ellenőrzésének céljából látogatást tett a projekt monitorozásáért felelős szakértő és az Európai Bizottság képviselője.
A alsó vajkai Duna-ág korábban a Duna belső deltájának, azaz a szabadon folyó, elágazó folyóágak rendszerének része volt. A Bősi vízi erőmű megépítése után a legtöbb vizet elterelték a vízelosztó csatornába, ami azt eredményezte, hogy az egész ágrendszer elzáródott a Dunától. z területről eltűnt a jellegzetes vízdinamika, leálltak a szedimentumok, a kavicsok és a tápanyagok áramlása, ami visszatükröződött az ártéri élőhelyek általános minőségében.
Büszkén jelentjük be, hogy jelöltek lettünk a NATURA 2000 Díj 2024 keretében, és bekerültünk a 27 döntős közé!
Az idei tavaszi szimulált árvíz a belső delta területén rendkívül korán kezdődik, és a vízfolyások szintje már a kezdetektől fogva magasra van állítva. Mely fajok profitálhatnak ebből a helyzetből?
2024. március 2-án, szombaton fokozatosan megkezdték a vízátfolyás növelését a Doborgazi vízbevezető rendszeren keresztül, lehetővé téve, hogy a Duna bal oldali ágrendszerébe, az úgynevezett szárazföldi deltába áramoljon a víz. A cél az, hogy ezt az értékes folyóág- és mocsárrendszert ismét a dunai vízhálózathoz csatolják.
2024.február 6-án a Vad Víz (Divoká Voda) Kongresszusi Központban megrendezésre került a LIFE Dunai Ártér projekt zárókonferenciája „A Duna ártéri területeinek szívét újítjuk meg” címmel.
A Duna szárazföldi deltájának területén eddigi legnagyobb revitalizációnk az alsó vajkai Duna-ág (Vojčianske rameno) helyreállítása.
November 29-én, szerdán megrendezésre került a projekt irányító bizottságának tagjai közötti találkozó. A találkozón tizenhárom résztvevő vett részt, köztük hét tagja volt az irányító bizottságnak. Együtt meglátogattuk a projekt sikeres tevékenységeinek megvalósítását a Čiližské močiare területén.
Vízverseny erős a Duna alacsony vidékén, különösen tavasszal és nyáron. Ebben az időszakban a meliorációs csatornákból származó víz az környező mezők öntözésére szolgál.
Doborgaz (Dobrohošť) és Szap (Sap) között elterülő dunai ártéri erdők – a tövétől a hegyéig – a szárazföldi Duna-delta részét képezik, amely különleges és egyedi ágrendszert hozott létre. Ezek az ágak valaha szabadon kanyarogtak, kavicsot és homokot szállítva, majd lerakva a környező tájban, ahol jelentős mennyiségű talajvizet fogtak fel. Így alakult ki a természeti kincsnek számító talajvíz-rezervoár.
Idén augusztusban örömmel jelentettük be, hogy egy 20 tehénből álló csordát engedtünk ki az Apálsky-szigetre, ami az évekig tartó előkészületek, tárgyalások és infrastruktúra-fejlesztés csúcspontját jelentette.
A Gabčíkovo vízmű megépítése előtt a Duna elosztórendszerében a „dunai kapuk” néven ismert, kulcsfontosságú összeköttetések voltak, amelyek lehetővé tették a víz és a kavics áramlását, valamint megkönnyítették a halak vándorlását az ívóhelyekre.
A D2a gáton ősszel kezdődtek meg a munkálatok. A torkolat építése a Bodicea-kar és a Šulian-kar összekötésével biztosítja a víz áramlását a jelenleg száraz ágban.
Örömmel jelentjük be, hogy az engedélyek, építési engedélyek beszerzésének és a beszállítók kiválasztásának hosszadalmas folyamata után megkezdődött a munka a Duna elosztórendszerének E vonalában lévő E3-as gát áramlási kapacitásának helyreállítására a műszaki dokumentációnak megfelelően.
2023-ban folytatódott a kétéltűek megfigyelése Dobrohošť, Kráľovská lúka, Bakanské rameno, Istragov és Dedinské ostrovy területén a LIFE Duna árterei projekt részeként.
A Čiližských močiaroch készített Vízvisszatartó és mikrohabitatok létrehozása workshop keretében a különböző állatcsoportok szakértőivel közösen hosszú távú vízvisszatartási megoldást találtunk a területen.
Idén július és augusztus nyári hónapokban ismét hat gyermektábort szerveztünk a nagykárolyi szigeten, az Ostrov ökofarmon.
1076 támogatónk segítségével sikerült összegyűjtenünk a célösszeget a mocsár megmentésére. Mostantól kezdve 42 hektár értékes területet közvetlenül a mezőgazdasági területek közepén állandóan megőrzünk.
Mossy Earth készített egy újabb fantasztikus videót a közös projektünkről – az Istragov mocsarak felújításáról. Arról szól, hogy milyen volt ott az élet tavaszi és nyári áradások idején, és hogyan fejlődik ott a helyi növény- és állatvilág.
Több évnyi buzgólkodás, gazdákkal való egyeztetés, engedélyek beszerzése, kerítések felállítása és a kút körüli nehézségek megoldása után végre sikerült kedden teheneket hoznunk az Apáli-szigetre, a Vág és az Öreg-Nyitra találkozásánál.
A Duna szárazföldi deltája főágak, mellékágak és vizes élőhelyek hálózata, amelyet eredetileg a Duna régi medréből érkező víz táplált. „Régi” azért, mert létrejött egy új vízbeeresztő létesítmény a bősi vízlépcsőnél, amelyen keresztül most a Duna vízének többsége el van vezetve, és a régi (eredeti) Duna már nem kommunikál a régi mellékág-rendszerével, mivel az sokkal alacsonyabban helyezkedik el (hiányzik a víz és az üledék, hogy elérje azt). Ezért van szükség az úgynevezett szimulált árvizekre, amelyek évente legalább kétszer biztosítják a hiányzó vizet ennek az ágrendszernek.
A BROZ koordinálja a Dunai Művészet Mestere művészeti versenyt Szlovákiában, amely 2004 óta több ezer gyermeket von össze a Duna mentén fekvő országokból. A verseny célja, hogy bátorítsa a gyerekeket a folyók értékének és fontosságának megismerésére.
2022 szeptemberében került megrendezésre a Microtus II első tanulmányi kirándulása, amelyet a pandémia miatt korábban elhalasztottak. Az érintettekkel közösen bejártuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vizes élőhelyeit Magyarországon. A Balaton környékén értékes vizes élőhelyek találhatók vadállatok számára.
A projekt csapata (BROZ és PRIF UK) 2022 szeptemberében Hollandiába utazott. Az ok az volt, hogy a pannoniai mezei pocok egyik rokona itt él. Egy másik endemikus alfaj, a Microtus oeconomus arenicola jégkorszak utáni menedéket talált itt. Azonban a nedves élőhelyek, amelyek az alfaj számára kulcsfontosságúak, veszélyeztetettek, ugyanúgy, mint Szlovákiában.
A Duna-ágrendszer központi részén, az F és G gátvonalak között található a Bakai ágrendszer. Ennek egyik nagyobb mellékága kapcsolódik a Királyréten található főághoz (munkaneve ág A), amely mellett két kisebb mellékág (B és C) maradványai is fellelhetők.
A LIFE Dunajské luhy projekt során a kétéltűek monitorozása 2022-ben is folytatódott. Több területet figyeltünk meg hat különböző helyszínen. A kétéltűek szaporodását nagymértékben befolyásolta a szimulált árvizek ütemezése. Ebben az évben a tavaszi árvíz május 14-én kezdődött és 30 napig tartott, míg a nyári június 13-án kezdődött, és 16 napig tartott.
A hálózatépítés elősegítése érdekében decemberben terepszemlét tartottunk Magyarországon, a Vámosszabadi és Ásványráró területein, ahol technikai vízkezelő objektumokat vizsgáltunk.
December 5. és 7. között német delegáció látogatott el hozzánk – a LIFE Isar projekt képviselői felfedezték projektterületünket. Közösen tárgyaltunk a projekttevékenységek menedzsmentjéről és finanszírozásáról, a természetvédelmi problémákról és lehetséges megoldásokról, valamint több helyszínt is meglátogattunk.
november 19-én, szombaton önkéntesekkel együtt elkezdtük a Čiliž patak takarítását. A patak egy szeméttelep mellett folyik Veľký Mederben. A szeméttelep régóta zárva van, azonban csak nemrégiben zárták le az odavezető utat.
Augusztusban kölcsönkértünk egy Microtus minibuszt a magyar Pisztráng Kör partnerünktől. A minibusz egy kültéri mobil laboratórium minden korosztály számára. Az autó felszerelt minden szükséges eszközzel, amelyeket kíváncsi kutatók használhatnak különböző élőhelyek és lakóik kutatásához.
Minden egyes LIFE projekt során rendszeres ellenőrző monitoring látogatásokra kerül sor, amelyek célja annak felmérése, hogy az egyes tevékenységek a tervek szerint haladnak-e. Idén, október 11. és 13. között a LIFE Dunajské luhy projekt keretében látogatott meg minket a NEEMO csapatának külső ellenőre.
2017 márciusában a LIFE Dunajské luhy projekt keretében, a helyi mezőgazdasági szövetkezettel együttműködve, mintegy 23 hektárnyi területet revitalizáltunk füvesítéssel a mocsaras mezőkön és leromlott réteken.
Így nevezhetnénk azt a háromnapos szakmai tanulmányutat, amelyet közösen tettek meg az osztrák és németországi természetvédők, vízgazdálkodási szakemberek, természettudósok, technikusok, tervezők, posztgraduális hallgatók, valamint a vízgazdálkodási gyakorlatból érkező szakértők és a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium képviselői.
A dunai ártéri táj szépségeit és értékeit régóta ismerjük, ezért védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. Egyúttal elengedhetetlennek érezzük, hogy a látogatókat tájékoztassuk a Duna menti védett területekről, a jelenlegi kihívásaikkal, valamint az állapot javítása érdekében tett természetvédelmi erőfeszítésekről.
„Ahol legeltetés van, ott nyüzsög az élet” – mondta egyszer egy ismert cseh rovarkutató.
A LIFE projekt keretében, amely a dunai ártéri élőhelyek helyreállításával és kezelésével foglalkozik, idén új információs és népszerűsítő termékeket készítettünk. A 2022-es naptár mellett több nyelvi változatú tájékoztató füzetet is publikáltunk, amelyek már elérhetők szlovák, magyar és angol nyelven.
A Duna szárazföldi deltájának megmentésére irányuló petíciónkat 11 603-an írták alá, ez a kezdeményezés képezi az Állami Vízgazdálkodási Építővállalattal (Vodohospodárska výstavba, š.p.) és a Környezetvédelmi Minisztériummal a szárazföldi Duna-delta vízellátásának növeléséről folytatott tárgyalások alapját.
A Nagyléli-sziget vizenyős területeit ugyanis jelenleg víz borítja. Néhány évvel ezelőtt gondoltunk egyet, és megváltoztattuk a vízelvezető csatorna medrének esését. Ez a csatorna a Nagyléli-sziget vizének elvezetésére szolgált. Még régebben alakították ki, hogy az áradások után a víz gyorsan elfolyjon a területről, és az emberek mielőbb újra használatba vehessék a réteket az állatállomány legeltetésére.
2020-ban a Duna szárazföldi deltájában, Bodak község határának ártéri rétjein mintegy 8 hektárral bővítettük a szarvasmarhával legeltetett területet. A legeltetés mellett a botoló füzek metszésével is segítettük a biológiai sokféleséget.
Tudta, hogy a folyók és a vizenyős területek biodiverzitásuk tekintetében a leggazdagabb ökoszisztémák közé tartoznak? Az elmúlt évszázadban azonban az emberi beavatkozások következtében ezek csaknem 90%-a eltűnt, ami a békák számának fogyatkozásában is megmutatkozott. Régebben a tavaszi „békakoncertek” a szabadban való tartózkodás természetes velejárói voltak, manapság ilyen élményben egyre ritkábban lehet részünk.
Idén két ízben is elárasztják ezeket a nagyon értékes vizes élőhelyeket. Nagyon várjuk, de még mindig csak félúton vagyunk.
A téli időszakban, amely a faültetésre a legalkalmasabb, tavaly és idén több mint 30 000 fát ültettünk a dunai ártéri ligeterdőkben őshonos fafajokból.
A telepített facsemeték között voltak a puhafaligetekre jellemző fajok – fehér nyár, fekete nyár és szürke nyár –, ill. a keményfás ligeterdőkre jellemző kocsányos tölgy és kőris.
A fákat a szárazföldi Duna-delta különböző részein telepítettük.
A nyári hónapokban– júliusban és augusztusban –, mint minden évben, öt turnusban nyári gyermektábort szervezünk a Nagyléli-szigeten.
A vízhozam alacsonyabb a megbeszéltnél
Ez évben hosszú idő után két mesterséges elárasztásra kerül sor az ágrendszerben. Egy tárgyalássorozat és egy sikeres petíció után sikerült elérnünk azt, ami a bősi vízerőmű üzemeltetési szabályzatában rögzítve van. Mindeddig azonban az elárasztások megszervezése bonyolult adminisztráció függvénye volt.
A mellékágrendszerben jelenleg folyamatban lévő elárasztása még hagy némi kívánnivalót maga után.
A Duna vízszintje megközelítőleg 4 métert emelkedett az elmúlt napokban, ami életet adó áradást hozott a Duna menti tájba. A folyó kilépett a medréből és elárasztotta a környező vidéket.
Július folyamán közösségi finanszírozási kampányt szerveztünk a Rétek és vizek meséi (Príbehy z lúk a mokradí) című mesekönyvünk kiadásának támogatására. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kampány sikerrel zárult.
A pozsonyi J. A. Komenský Általános Iskola 1. és 3. osztályos tanulóinak alkalmuk nyílt sok mindent megtudni nemcsak magáról a Duna folyóról, hanem a környező ártéri erdőkről és vizes területekről, azok lakóiról, problémáiról, valamint a természetvédők erőfeszítéseiről is, melyeket ezeknek az értékes élőhelyeknek a megóvása érdekében tesznek.
A Vízgazdálkodási Kutatóintézettel (VÚVH) és a projektpartnerekkel együttműködve fokozatosan valósulnak meg a revitalizációs lépések, mint például a feltöltődött folyóágak és vizes élőhelyek helyreállítása, a mellékágakon meglévő zárások átalakítása az áramlási dinamika javítása érdekében, hogy a víz eljusson azokra a helyekre, ahonnan az idők során kiszorult.
Nemrégiben megtörtént az éves ellenőrzés, amelyet a Mikrotus II projekt tevékenységeinek Monitorozási Küldetésének neveznek. Az eseményt egy külső monitor, az Európai Bizottság végzi.
A Microtus II LIFE projekt részeként elkészült az első terv az Isztrága vizes élőhelyeinek a helyreállítására, melynek célja a víz egész éves jelenléte a területen.
A természetvédelem, a gazdaság és az energetika különböző területeinek szakemberei számára workshopot szerveztünk a dunai ártereken.
A legmagasabb, azaz 5. védettségi szintű Apáli-sziget Természetvédelmi Terület határáról indulunk. A 85,97 hektáros területet 1954-ben nyilvánították védetté az egyedülálló fűz-nyár ártéri erdőtársulások védelme érdekében.
Az északi pocok nagy populációjának otthont adó, közösségi jelentőségű Csilizi-mocsár határában galagonya-, tölgy- és égerfasort ültettünk számára, melyet egy sor akácfa karóval szegélyeztünk.
A Csiliz-patak fontos élőhely és vonulási folyosó az agrártájban, egyben pedig az egyik utolsó természetes jellegű vízfolyás a Kisalföld szlovákiai részén (Duna menti alföld). A 17. század óta azonban több beavatkozás is történt, melyek következtében a patak fokozatosan megrövidült, egyes szakaszai pedig kiszáradtak.
Nemrég beszámoltunk a Duna Menti Ártéri Erdők területén 2019-ben és 2020-ban végzett kétéltű-monitoring eredményeiről és a mesterséges elárasztások kétéltű-populációkra gyakorolt hatásáról. Mostanra rendelkezésünkre áll a 2021-es megfigyelések eredményeit összefoglaló jelentés, a megfigyeléseket Peter Mikulíček zoológus végezte a célterületen az elárasztás előtti és az azt követő időszakban.
A Pozsony és Szap között elterülő ún. szárazföldi Duna-deltában egykor hemzsegett az élet. A egyedülálló folyóágrendszer, az időszakos áradások és az érintetlen ártéri élőhelyek optimális környezetet kínáltak a halak és kétéltűek szaporodásához.
A Doborgaz (Dobrohošť) és Szap (Sap) községek közötti dunai ártér a Duna szárazföldi deltájának részét képezi, mely egy egyedülállóan értékes, többszörösen elágazó folyóágrendszerből áll. Valaha ezek a folyóágak szabadon kanyarogtak, és a Duna által e tájon lerakott kavics- és homokrétegekben nagy mennyiségű talajvíz tudott felhalmozódni. A terület így hatalmas és értékes ivóvíztározóvá vált.
A Duna ártéri élőhelyeinek helyreállítása és kezelése elnevezésű, jelenleg folyamatban lévő LIFE projekt nem az első együttműködés a BROZ és a Duna-Ipoly Nemzeti Park között. Már korábban is egyesítettük természetvédelmi törekvéseinket a Duna vonalát követő Danubeparks védett területek nemzetközi hálózatának keretében, ahol immár a negyedik közös projektünket valósítjuk meg.
Az északipocok-populáció terepi monitorozása új információkkal szolgál.
Projektjeink célja egyrészt a ritka fajok és élőhelyek védelme, másrészt az ismeretterjesztés és a természet emberhez való közelítése.
Sikeres lett a Pozsonyligetfalu mellett megvalósított élőhely-módosító projektünk. Meredek partfalakat újítottunk fel 2021 márciusában a Duna helybeli partvonalán, melyeket szinte azonnal benépesítettek a madarak.
A BROZ emberei úgy döntöttek, hogy kiadnak egy mesekönyvet gyerekeknek, és lefordítják a környezeti összefüggéseket egy gyermek nyelvére.
Ahogy idén februárban jeleztük, megkezdtük az északi pocok számára megfelelő ökofolyosók, azaz „távközlekedési útvonalak” fokozatos kialakítását, amelyek megkönnyítik a pockok számára az egyes előfordulási területeik közötti mozgást.
Az Ostrovné Lúky SPA madárvédelmi projektje keretében nyári fogadó rendezvényt szerveztünk az SEV Dropie-ban. Ezen a helyi lakosok, az érdekeltek és az általános iskolások vettek részt. Sőt, jelen voltak a Környezetvédelmi Minisztérium és az Európai Bizottság szlovákiai képviselői.
A szomszédos Ausztriában a Fertő-tó partján is szorgos munka folyik az északi pocok élőhelyének helyreállítása érdekében.
A madarak védelme az Ostrovné Lúky SPA projekt egyik kimenete egyúttal egy dokumentumfilm is volt, a Rétek földjének története (Príbeh krajiny lúk) címmel.
Magyar projektpartnerünk, a Pisztráng Kör, beszerzett egy „Microtus minibuszt” a projekt céljaira.
Az év eleje óta a projekt partnereivel, a Comenius Egyetem Természettudományi Karával és a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatallal közösen rendszeres terepi megfigyeléseket végzünk az északi pocok számára megfelelő potenciális ökofolyosók – azaz a pocok „távközlekedési útvonalainak” vonatkozásában.
Minden évben február 2-án ünnepeljük a vizes élőhelyek világnapját.
A BROZ egyesülete az idén a világnapot élőhely-rehabilitálási munkálatokkal ünnepli – jelenleg
terepmódosításokat valósítanak meg Kolozsnéma határában, ahol a cél egy lápos élőhely-rendszer
dinamikus vízellátásának helyreállítása.
Útmutató a botlófák metszéséhez
A botlófa nem egy fűzfafajta, hanem tulajdonképpen egy célirányos gazdálkodási mód. A múltban vidékünk vizenyős részein a botlófák aránylag gyakoriak voltak, egyedi formájukkal a dunamenti táj jellegzetességei közé tartoztak.
Úgy döntöttünk, a projekteredmények idei monitorozását kerékpáron ejtjük meg.
A vénasszonyok nyara is kedvezett nekünk, a megújult rétek még csodásan zöldelltek. A környező táj „csupasz” szántóival összevetve még inkább szembetűnt a legelők különleges értéke.
www.changenet.sk/zazivukrajinu Mi, alulírott állampolgárok, felszólítjuk a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumát (Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka SR), hogy a természet, a biológiai sokféleség, az éghajlat és a táj védelmét emelje kiemelt prioritási szintre a 2021-2027 közötti közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének kidolgozása során. A helytelenül beállított uniós agrárpolitika, és annak nemzeti szintű végrehajtásának kombinációja,…
A BeeSandFish projekt egyik jelentősebb tevékenysége a megvalósítási szakaszba lépett. Október elején a C.4 projektelem keretén belül átadásra került a Kolozsnéma határában fekvő munkaterület, ahol a partifecske, a jégmadár és a gyurgyalag táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítása lett megcélozva. Pontosabban a nedves gyepek, láprétek kerülnek helyreállításra. Ezek az élőhelyek óriási jelentőséggel vannak az ökoszisztémák s így az…
Október elején a helyi munkaterületet hivatalosan átvette az a vállalat, amely a meredek partfalak felújítási munkálatait fogja végrehajtani a ligetfalui (Petržalka – Ovsište) folyószakaszon.
A vizenyős területek valaha olyannyira szerves részét képezték az itteni tájnak, hogy a helybeliek több mint 20 különböző kifejezést használtak ezekre a térszíni formákra. A Csallóköz lecsapolása előtt a térségben minden centiméternyi tengerszint feletti magasságnak jelentősége volt, és ezek a morfológiai eltérések a megnevezésekben is megjelentek: gyűr, sziget, lapos.
A vizenyős területek olyan élőhelyként jellemezhetők, amelyek megléte a víz jelenlétéhez kötődik. Ezek a területek lehetnek állandóan vagy csak időszakosan nedvesek.
Április 22-én, a Föld napján, Ján Budaj környezetvédelmi miniszternek átadtuk a Duna szárazföldi Deltájának megmentéséért indított petíciót, amelyet 11 603 ember írt alá. Az ünnepélyes eseményre a Nagyléli szigeten került sor, közvetlenül a Duna partján, ahol sajtótájékoztatót is szerveztünk.
Idén nyáron is folytattuk a Szigetrétről (Ostrovné lúky) szóló dokumentumfilm felvételeit. Filmünkben azt a kérdést járjuk körül, miként őrizhető és újítható meg a természet ezen az intenzív művelésű vidéken, illetve milyen esélyei és buktatói vannak a természetbarát gazdálkodásnak.
2020. június 29-én ünnepeltük a Duna Napját, ahol a A. Dubčeka Általános Iskola diákjai felejthetetlen élményben részesültek: raftingoltak a hatalmas folyón!
Májusban a mi kezdeményezésünkre szimulált árvíz zajlott a Bősi víztározó kezelési szabályai szerint a Duna ágrendszerében. Ez a szimulált árvíz azonban nem az, amire a petícióban törekszünk.
A klímaváltozás megoldásainak keresésekor az ártéri erdők gyakran háttérbe szorulnak. Pedig ezeknek az erdőknek a helyreállítása kulcsszerepet játszhat a légkör szén-dioxid (CO₂) koncentrációjának csökkentésében.
Az éghajlatváltozás hatása napjainkban már erőteljesen megmutatkozik Dél-Szlovákiában. Az emelkedő hőmérséklet és a csapadékhiány nemcsak a gazdálkodókat érinti érzékenyen, hanem a természeti tájat is befolyásolja.
https://www.peticie.com/peticia_za_zachranu_poslednych_zvykov_vnutrozemskej_delty_dunaja Tisztelt Miniszter Úr, mi, a petíciót aláíró polgárok, ezúton azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy biztosítsa be a Bősi Vízierőmű üzemeltetési előírásainak megváltoztatását Szlovákia területén úgy, hogy az országunk területén található szárazföldi Duna-delta utolsó épségben megmaradt maradványainak megfelelő védelmet biztosítson. A Pozsony és Komárom között elterülő tájat évezredeken keresztül a Duna ágrendszere…
Ma, április 22-én, a Föld napja alkalmából úgy döntöttünk, hogy harcba szállunk bolygónkért ott, ahol valóban hatással lehetünk a helyzetre. Ezért ma elindítjuk a petíciót a Duna belső deltájának megmentéséért, amely Szlovákia legnagyobb mocsárrendszere.
A pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának mammalógusai* már több mint tíz éve foglalkoznak az északi pocok vizsgálatával. Ez a munka magába foglalja a populáció terepen történő megfigyelését, valamint a molekuláris módszerekkel végzett laboratóriumi vizsgálatokat is.
A védett madárterületen található kisméretű vizes élőhelyek helyreállítása során ötletet kaptunk – hogyan lehetne beágyazott falakat létrehozni a madarak számára közvetlenül a vizes élőhelyekről?
Ma levágtuk a fűzfákat a Ostrovné lúky védett területén. Akciódús napon vagyunk túl, láncfűrészek ordítottak, fűzfa ágak hullottak. Az ország természetvédelme és fenntartható gazdálkodása néha így néz ki.
A Megyercsi dudváh folyó valamikor régen átfolyott az alsó Csallóköz táján, északról a Vág folyót táplálta és déli részén a Duna felé áramlott.
Manapság ennek a folyónak a maradványai még mindig kanyarognak bizonyos helyeken, és bizonyságot tesznek arról, hogy milyen volt ez az ország a múltban.
Az északi pocok számára alkalmas élőhelyek megőrzése érdekében 2020 márciusában a projekt célterületeit megtisztítottuk a széllel terjedő nyárfáktól.
Február hónapjában a természet bőségesen ellátta nedvességgel a Nagyléli szigetet.
Csak gumicsizmában lehetett megközelíteni a szigetet.
Amennyiben a Duna és annak mellékágainak csodálója, látogasson el Kulcsod környékére, ahol megkezdtük a helyi ágrendszer élőhely-rehabilitálását. Az idén felújítottuk a Kulcsodi mellékág alsó szakaszának közvetlen összeköttetését a Duna főmedrével. A helyszínen található egy ismertető tábla is, melyről sok érdekes információt megtudhat a térség életéről. Többek között megismerkedhet a korábban itt előforduló honos halfajokkal, melyek,…
Bátorkeszi közelében járva két új ismeretterjesztő táblát tekinthet meg, melyek által kibővítheti ismereteit az Alsó-Garam mente Madárvédelmi Terület világáról, valamint az itteni homokdűnék meredek szakadásfalaiban fészkelő ritka madarakról. Amennyiben a költőidőszak során látogat ide (legjobb, ha kerékpáron), akkor nem csupán a futóhomokos élőhelyek festői táját találja itt, hanem Szlovákia egyik legszínesebb madarát, a gyurgyalagot, illetve…
2019. szeptember 24. és 25-én tereplátogatás valósult meg, melynek során be lettek mutatva a projekt tartama alatt megvalósított rehabilitációs beavatkozások példái nem csupán a Duna menti ártéri élőhelyeken.
A szigetréti madárvédelmi területen (CHVÚ Ostrovné lúky) rehabilitálni fogjunk kisebb vizenyős élőhelyeket!
Ez a beavatkozás nem csupán elősegíti az itteni,
örömmel látjuk a természetvédők és az állatvédők együttműködésének egy újabb kiemelkedő eredményét! A fényképeken megtekinthetik, hogyan néz ki, ha egymásra talál két jó szándék.
Braňo Molnár filmkészítővel közreműködve egyedülálló dokumentumfilmet forgatunk a természet védelme és ápolása érdekében tett erőfeszítésekről azokon a vidékeken, ahol az intenzív mezőgazdálkodás jelentősen befolyásolja a táj alakulatát.
2018 tavaszán sikerült helyreállítani egy vízvezető csatornát a Nagyléli-szigeten, mi által 41 hektárnyi területen időszakos láprétek alakultak ki. A csatornát a múltban a sziget láposaiban az árvizek során felgyülemlett víz gyors lecsapolására építették ki. A felújítás során azonban úgy lett módosítva, hogy a Duna magasabb vízállása idején (több mint 3000 m3/ sec.) bevezesse a vizet…
Az európai EU Green Week „zöld hét” keretén belül, amikor április 13. és június 9. között egész Európában természetvédelmi témakörű rendezvények valósulnak meg, a Veolia társasággal és Pozsony-Károlyfalu városrésszel együttműködve részt vettünk a Károlyfalvi Majálison.
A Dunánál nagy bevetéssel folyik a munka. A folyó ágrendszerének egy újabb szakasza ismét megtelik áramló vízzel. Márciusban beindultak a munkálatok a kulcsodi ágrendszer első mellékágának rehabilitálásán. A 20. század derekától kezdve az ágrendszerbe vezető összes meder le lett zárva, ami a rendszer fokozatos feltöltődését és hanyatlását okozta. A LIFE projekt (BeeSandFish LIFE 12 NAT/SK/001137)…
A Nagyléli-sziget szomszédságában fekvő Sziget Ökofarm területén található felújított magtár épületében interaktív elemekből összeállított négy panelen tekinthető meg a Duna menti ártér letűnő kincseit bemutató kiállítás.
A hétvégén, a természetvédők számára szokatlanul, láncfűrészekkel dolgoztunk szorgalmasan. A botlófüzek koronáit metszettük, ami nagyon fontos művelet főleg a rovarok szempontjából. Sok ritka fajnak alakítottunk ki így megfelelő élőhelyet.
A hétvége kemény munkával telt, természetvédőknél kissé szokatlan módon – motorfűrészekkel. Elmentünk ugyanis lebotolni a botoló füzeket – helyi nevükön botlófüzeket. Ez egy nagyon fontos tevékenység, ritka állatfajok – elsősorban rovarok – számára teremt megfelelő élőhelyet.
A pöstyéni természetbarátok a Fontána mozi előcsarnokában 2019. április 28-ig megtekinthetik a „Meredek folyópart– a legjobb hely az életre” elnevezésű kiállítást. Kapcsolattartó személy: Martin Valo, tel.: 033/77 189 92, email: valo(at)fontana-piestany.sk.
Szeretettel meghívjuk Önöket a partifecskék, gyurgyalagok és jégmadarak életét bemutató interaktív vándorkiállításra.
A Túzokos Környezeti Nevelési Központtal (SEV Dropie SAŽP) karöltve idén is megtartjuk hétvégi fűzbotoló programunkat, melyen a botlófüzeket botoljuk le. Március második hétvégéjén találkozunk a Túzokosban,
A pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának hallgatói számára itt találhatók részletesebb információk a BROZ egyesülete által biztosított természetvédelmi munkákban való részvétel lehetőségeiről.
A halvándorlás világnapja alkalmából május 20-21-én került megrendezésre a „Halmigráció és a folyómedrek akadályai” elnevezésű workshop. A rendezvény fő témája a halak zavartalan vonulása, és a folyóvizes élőhelyek revitalizálása volt. A workshop keretén belül Devečka Andrej projektmenedzser bemutatta a BROZ által megvalósított rehabilitációs tevékenységek eredményeit a Duna-ágak térségében. Szombaton, 2016. május 21-én, a résztvevők megtekinthették…
2018 őszén megkezdtük a madarak által leső-helyként használt magas akácfaoszlopok kihelyezését. Az oszlopok elgyepesített területek közelében találhatók, így megfelelő figyelőpontot jelentenek a madarak számára táplálékszerzési aktivitásaik folyamán.
A Pisztráng Kör egyesület, mely a projekt partnere, különleges megfigyelőhelyeket készített elő a látogatók számára. Ezek a megfigyelők lehetővé teszik a természet szemrevételét rendhagyó helyzetekből: víz alól, fák koronájából, föld alatti rejtekhelyről vagy napelemek által meghajtott csendes hajó fedélzetéről.
Tekintsenek be egy kis őrgébics fészkébe a fiókák etetése közben a szigetréti madárvédelmi területen (CHVÚ Ostrovné lúky).
Tisztelettel meghívjuk Önöket 2018. október 10-én a Duna menti ártéri táj letűnő kincseiről szóló kiállítás ünnepélyes megnyitójára. A kiállítás minden korcsoport számára érdekes módon mutatja be a Duna menti ártér élőhelyeinek (folyóágak, ártéri rétek, kavicszátonyok, ligeterdők, láposok, szikesek) veszélyeztetett természeti értékeit, melyek védelme és helyreállítása terén a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) már több mint 20 éve sikeresen tevékenykedik.
Az NLC (Nemzeti Erdészeti Központ) szakemberei meghatározták az őshonos fafajok (fekete és fehér nyár, kocsányos tölgy, körte, fehér fűz, keskenylevelű kőris, zelnicemeggy) olyan egyedeit, melyek megfelelő szaporítóanyag-forrásaként használhatók. Közülük a legjelentősebbek be lesznek nevezve az Erdészeti Szaporító-anyag Alap Nemzeti Listájára vagy a Nemzeti Nyilvántartási Jegyzékbe (Národný zoznam a Národný register Lesného reprodukčného materiálu). Facsemeték nevelése…
Tanulók és óvodások részére, de a nagyközönség számára is tereplátogatásokat szervezünk a Nagyléli-szigeten. A látogatások keretén belül nem csak a sziget természeti szépségeit ismertetjük, hanem hucul-lovak nyergében lovagolási lehetőségeket is kínálunk, valamint bemutatjuk a különböző élőhely-helyreállítási módszerek hatékonyságát is. A látogatók továbbá megismerkednek a különböző haszonállatok legeltetésének értelmével is a sziget gazdag élővilágának fenntartása szempontjából.…
Tekintsék meg a Reflex műsorban a gyurgyalagokról, valamint azok védelméről, és az ezzel összefüggő legeltetés fontosságáról szóló riportot. A Markíza televíziós társaság a homokdűnék (a gyurgyalagok fészkelési élőhelyei) védelmét bemutató riportfilmjét a mi projektterületünkön forgatta Virt község mellett. A gyurgyalagokról szóló rész a videó 5:30 percétől kezdődik.
A Nagylél melletti szigeten 2018 februárja óta folyamatban volt egy a Duna mellékágából eredő és a sziget belsejébe vezető csatorna medrének felújítása. A csatornát eredetileg a helybéliek építették ki a múlt évszázadok során, s rendeltetése a maival összevetve ellenkező volt. Feladata a víz gyors levezetése volt a szigeten található legelők térségéből. A víz a sziget…
Az idén ismét megrendeztünk a nyári vakáció idején 6 gyermektábort a nagyléli Duna-sziget vadregényes világában (E.7 projektelem). Az egyes turnusokat az érdeklődők már májusban teljesen lefoglalták, ami a táborok nagymértékű kedveltségéről tanúskodik. A hucul-lovakon való lovagláson kívül különböző tevékenységek segítségével megismerkedtek a gyerekek a Duna menti táj eredeti lakóival is – a kétéltűekkel, madarakkal, hüllőkkel,…
A természet és a kultúra egyaránt lehetnek termékeny ösztönző források. Mi történik, ha összekapcsolódnak? Most itt a lehetőség, hogy csatlakozz hozzánk ezen fotóversenyünk felfedezésének útján. Oszd meg velünk fotóidat kultúra és természetvédelem kapcsolatának témakörében, pl. arról miképp befolyásolhatja a természet a kultúrát, vagy mely természeti környezet szolgáltat értéket egy kultúrának. A képeknek Natura 2000 természetvédelmi…
A gémeskutaknak a múltban nagy jelentőségük volt a legeltetés folyamán, s egyben szembetűnő tájalkotó elemet is képeztek az Alsó-Csallóköz világában.
Hallgassák meg a Nagyléli-sziget természeti értékeit és a szomszéd település lakosainak életét bemutató rádiós riportműsort. Megismerkedhetnek a szigeten található botoló füzek életével, valamint az itteni ökofarm történetével, ahol különböző jószágokat, leginkább lovakat és szarvasmarhákat nevelnek. A Regina Rádió műsora megtalálható itt.
A Túzokos Környezetvédelmi Oktatási Központban (SEV Dropie) hagyományosan tavasszal kerül megrendezésre az általános iskolák felső tagozatos diákjai számára a Hypericum környezetvédelmi verseny.
A marcelházai általános iskola tanulóival 2018. április 6-án kitisztítottuk a gyurgyalagok helyi fészkelő-területét, és kiszélesítettük a faj táplálékszerzési lehetőségeit 20 fehér nyárfa kiültetésével. Továbbá, felállítottunk egy rovarhotelt, és feldíszítettünk 25 méhkaptárt is. A gyerekek sok újat tanultak a gyurgyalagok életéről, a virágokat beporzó rovarokról, a legeltetésről, a méhészetről, illetve általánosan a madárvédelemről. A rendezvény tombolával végződött, melyben érdekes…
Projektünkben a tél végét hagyományosan az a hétvégi program jelzi, melynek keretében a Szigetrét Madárvédelmi Területen (CHVÚ Ostrovné Lúky) található botlófüzeket botoljuk le. Az idei akción debütált az az új vágófej, amelynek köszönhetően még több fáról tudtunk gondoskodni. Köszönet az önkénteseknek a segítségért, és már most alig várjuk a jövő évi botolást!
Február 2. a vizes élőhelyek napja. Ezen a napon emlékezünk meg a hagyományos Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén kívül a vizes élőhelyek világnapjáról is. A világnap bevezetése a nemzetközi naptárba kiemeli a vizes élőhelyek jelentőségét bolygónk ökoszisztémájának fenntartása szempontjából. Ennek ellenére a vizes élőhelyek továbbra is a Föld legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak, s számuk egyre inkább fogy.…
Már láthatók a 2017 tavaszán megvalósított élőhelyfelújító beavatkozások első eredményei. A projekt C.2-es eleme keretén belül a Vajka melletti néhai Dunaág-rendszer területén több mint 800 méternyi hosszúságban mederszakaszok lettek felújítva, és csaknem 1 hektárnyi területen pedig tartós lápos élőhelyek keletkeztek. A rehabilitációs beavatkozások segítségével eljuttatott víz kisebb csodát okozott azokon a helyeken, ahol már hosszabb…
Néhány héttel a karácsonyi ünnepek előtt sikerült bebiztosítanunk egy közlekedési akadály felállítását a Komárom melletti Apáli-sziget (SKUEV0092 Dolnovážske luhy) szélén húzódó elhagyott földes úton. Az akadály célja, hogy gátolja a gépjárművek mozgását a természetvédelmi területen. Ennek köszönhetően az út szabaddá vált a terület fenntartásához szükséges munkagépek számára, melyek segítségével fogjuk végezni az itt található ritka…
A Regina rádió „Obrázky krajiny” (tájképek) című műsorában elhangzott a Nagyléli-sziget élővilágát, természeti értékeit és az itt elért természetvédelmi eredményeket leíró riport. A műsor keretén belül ismertetve voltak a LIFE Dunajské luhy (Duna menti ártér) projekt jövőbeli tervei is. A riport meghallgatható itt: https://reginazapad.rtvs.sk/clanky/regionalna-publicistika/149446/obrazky-krajiny-velkolelsky-ostrov
Tekintsék meg az „Újraélesztjük a Duna menti ártéri tájat” elnevezésű projekt keretén belül kiadott új röplapunkat. Ozivujeme_krajinu_dunajskych_luhov
Október 28-án Halková Silvia a Regina rádió Panoráma műsorának volt a vendége. Hallgassák meg a Duna menti ártérről és annak védelméről szóló érdekes riportot. http://www.rtvs.sk/radio/archiv/11363/792379 .
A szigetréti madárvédelmi területen a LIFE 12 NAT/SK/001155 Ostrovné lúky projekt keretén belül sikerült beállítani egy új szlovák környezetvédelmi rekordot a facsemeték telepítése terén. A fák ültetéséről készített felvételt megtekinthetik a YouTube csatornán itt, illetve mint az RTVS hírműsorában leközölt riportot itt.
A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.
Az egész rendezvény fő célja volt, hogy bemutassa a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szakembereknek a folyók ökológiai kezelésének és élőhelyfelújításának legújabb módszereit. Továbbá, igyekezett elősegíteni az intézmények közötti együttműködés kiépítését a folyóvizek kezelése és szabályozása terén felmerült kérdésekben, valamint a szakmai körök részvételét az integrált vízgazdálkodás és vízvédelem terén. A rendezvény keretén belül megszerveztünk egy…
2017. szeptember 9-én megvalósult a Dömösi Zöld Forgatag napja, mely főleg a természetet és annak védelmét vette célba. A gazdag program leginkább a családokat szólította meg.
A Slovinec hegytető alatt található elhagyott tárna valaha jelentős denevér-telelőhelynek számított. 2011-ben azonban a tárna nyílását lezárták, minek következtében megszakadt a denevérek számára alkalmas bevezető útvonal. 2017-ben szervezetünk a SAOLA – ochrana prírody elnevezésű polgári szervezettel és az Állami Természetvédelmi Hivatallal közreműködve kialakított egy megfelelő nyílást a tárnán, hogy az ismét elérhető legyen denevérek számára.…
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a Dömösi Zöld Forgatag évente megvalósuló családi napjára. A rendezvényre 2017. szeptember 9-én kerül sor. Különböző attrakciók és tevékenységek várnak a családok aprajára-nagyjára a lenyűgöző Duna menti ligeterdők szívében.
Video A kivirágzott Weitt-kőbánya A területen 2013 óta réti és erdős-sztyeppes élőhelyek felújítása van folyamatban legeltetés segítségével. Az itt legelésző jószág fékezi a cserjésedést és az özönnövények terjeszkedését, s így elősegíti a ritkább növények és állatok fennmaradását. A néhai kőbánya legintenzívebben legeltetett térségein is számtalan orchidea virágzik. Az idén tehát ezeken a részeken úgy módosítjuk…
A táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása legeltetés útján néhány találkozót követően megkezdődött Virt község közelében a CHVÚ Dolné Ponitrie madárvédelmi terület Dunaradvány határába tartozó részén. összesen 2000 méter hosszú villanypásztor segítségével körül lett kerítve 12 ha nagyságú terület. A villanypásztort napelemmel töltött akkumulátor táplál. A rendszert a projekt biztosította be. A körülkerített legelőt egy helyi gazda, Varga…
A projektelem tevékenysége 2016 tavaszán kezdődött meg. Az összes többi facsemetét 2017 tavaszán ültettük ki. A következő őshonos fajok lettek telepítve: Salix alba, Populus alba, Populus nigra, Alnus glutinosa, Quercus robur, Fraxinus angustifolia. A fák telepítése a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen valósult meg az A.3-as szaktanulmány eredményei alapján. A facsemetéket 18 területen ültettük ki…
A VÚVH laboratóriumában elkészítették az ágrendszer egy részének fizikai modelljét. A modell optimalizálja a keresztirányú elemek legfőbb paramétereit, helyzetét és konfigurációját úgy, hogy elérhető legyen a vízfolyás legmegfelelőbb jellege. A modell alapján, valamint a későbbi terepmérések és a numerikus modellezés értékei figyelembe véve lehetséges lesz a C.1-es (Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása…
A fészkelésre alkalmas szakadásfalak felújítását Bátorkeszin a helyi önkormányzati szervekkel és a polgármesterrel, valamint a „Brehuľa” helyi polgári szervezettel szoros együttműködésben készítettük elő és valósítottuk meg. Az egyes munkálatok megvalósítási helyén információs táblák voltak kihelyezve, melyek ismertették a helyi lakosokat a folyamatban lévő tevékenységekkel. A bátorkeszi területeken éltek célfajok már a munkálatok megkezdése előtt is,…
A károlyfalvi Duna-ág a Duna szlovák szakaszának egyik ritka mellékága, melyben legalább részlegesen, de szabad áramlású víz folyik. A mellékág a Sihoť szigetet szegélyezi, ahol fontos ivóvíz-kutak találhatók. A múltban véghezvitt vízgazdálkodási beavatkozások eredményeként a mellék- és a főág mederkapcsolata jelentősen korlátozódott. A mellékág rendszeresen kiszáradt, az áradások után pedig a medrében fokozott üledék-lerakódás állt…
A meredek partfalakat és költőfalakat a BROZ szervezete állította helyre a C.1 projektelem keretén belül – Csallóközaranyos mellett 2017 februárjában 35 m hosszúságban, ill. Doborgaz határában 2017 májusában 40 m hosszúságban. Mindkét terület a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi terület térségében található.
2017. május 17-én a pozsonyi Vízmű Múzeum (Vodárenské múzeum, Bratislava) területén meg lett rendezve a „Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs és kezelési programja” (LIFE14 NAT/SK/001306) elnevezésű projekt nyílt napja. A nyílt nap a LIFE-program megalakításának 25. évfordulója és a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából került megszervezésre. A nagyközönségen kívül részt vett…
2017 májusában a Doborgaz melletti ártérben sikeresen helyreállítottunk régebbi láposokat, illetve új vizenyős élőhelyeket alakítottunk ki. A bevezető csatorna megnyitását követően a víz elöntötte a mélyebben fekvő területeket, ahol ideális feltételek alakultak ki az ártér jellegzetes élőlényei számára (pl. a kétéltűek, vagy a nyílt vizet kedvelő madárfajok). A munkáltok befejeztével a kétéltűeken kívül megjelentek a…
2017. május 2-3-án került sor az “Együttműködés és természetvédelem a Neusiedler See Seewinkel NP és a Fertő tó térségében” címmel meghirdetett tanulmányútra, amelyet a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség környezeti nevelési központja (Slovenská agentúra životného prostredia SEV Dropie) szervezett.
2017 áprilisában Nagybodak határában 3375 db facsemete kerület kitelepítésre. A csemeték az ártéri erdőkre jellemző fajokból álltak, és olyan területeken lettek kiültetve, ahol a korábban kitermelt erdő helyén nem fejlődött ki természetes úton új erdei növényzet. A telepítés egyik célja volt az özönfajú fák terjedésének gátolása, valamint a térség élőhelyeire jellemző természetes fajösszetétel bebiztosítása. A…
A LIFE12 NAT/SK/001155 Madárvédelem a Szigetrét Madárvédelmi Területen projekt keretében vettünk részt egy nagyon inspiráló tanulmányúton, mely a ”Hogyan alakítható át az iskolakert?” témát járta körül.
A lápos élőhelyeket felújító tevékenységek által érintett különböző területeken 2017 márciusa óta folyik a kétéltűek monitorozása. Több helyen ki lett mutatva a ritka fajok jelenléte – vöröshasú unka (Bombina bombina) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus). A kétéltűekről begyűjtött és kiértékelt adatok alapján lehetséges lesz a rehabilitációs beavatkozások hatásának megfigyelése az érintett fajok populációira, valamint…
A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.
2017 koratavaszán a helyi földműves szövetkezettel együttműködve sikeresen begyepesítettünk 23 hektárnyi területet Csicsó határában. Az így begyepesített területek az SKUEV0227, SKUEV1227 Čiližské močiare különleges természetmegőrzési terület gyakran elöntött részein találhatók. Ez úton sikeresen kibővítettük a gyepes területek kiterjedését a projekt érdekterületén. A gyepesítés a C.5 (Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek helyreállítása) projektelem része..
A Dévényi-tető a főváros lakosai által legsűrűbben látogatott területek közé tartozik. A növény- és állatvilág tarkasága jellemzi. A Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet része, s egyben az Európai Uniós tagállamok által létrehozott védett területek hálózatának – a NATURA 2000-nek is az eleme. Andrej Devečka a Dévényújfalusi Televízióban bemutatta projektünk célkitűzéseit, és azok jelentőségét a Dévényi-tető természeti értékeinek…
A Dévényújfalusi Televízióban (Devínskonovoveská televízia) sugárzott diszkussziós műsorban Andrej Devečka projektvezető ismertette a Dévényi-tető hegy egyedi természeti értékeit, s azok fenntartásának és védelmének szükségességét. Video.
A workshop 2017 január 28-án valósult meg a projektterületen. A cél a Duna menti ligeterdők bemutatása, valamint az itteni területkezelés és a természetvédelem gyakorlati tapasztalatainak elemzése volt. A workshop során elsősorban a következő projektelemek voltak prezentálva: C.1 Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése, B.1 Földterületek hosszú távú bérbe vétele, C.5 Kiválasztott…
Az ötödik osztályos tanulók szakmunkájuk kidolgozása során megfigyelték a kültéri Kőzettani Múzeum területén legeltetett kecskenyáj egyedeinek mozgásterületét. A gyerekeknek a helyszínen Ing. Andrej Devečka projektvezető elmagyarázta a Dévényi-tető hegyen megvalósított legeltetés természetvédelmi jelentőségét, és bemutatta nekik a folyamatban lévő projekt célkitűzéseit is. A mozgásterület térképezésére GPS rendszert használtak. A megfigyelt állatokat nyakörvre erősített megfigyelőrendszerekkel látták…
2016. novemberében a Madárvédelem a Szigetrét Madárvédelmi Területen projekt részeként 60 gyümölcsfát ültettünk ki, olyan régi fajtákat – sárgabarackot, cseresznyét, körtét -, amelyek jellemzőek a Csallóköz területén.
Ez a tárna a Homoľské Karpaty különleges természetmegőrzési terület része. Mészköves karsztba vájt, két bejáratos tárnáról van szó. Bejárható folyosóinak hossza több mint 500 m. A denevérek szempontjából nagyon jelentős telelőhelyet jelent, 1993-óta rendszeres megfigyelés alatt áll az itt élő denevérállomány. A monitorozást a Miniopterus természet- és környezetvédő szervezet realizálja. A legnagyobb állománnyal a közönséges…
Novemberben a Mary Kay szervezet önkénteseivel és a Pozsonyi kerület önkormányzatának támogatásával honosfajú facsemetéket ültettünk ki a pozsonypüspöki ártérben. A kedvezőtlen időjárás ellenére a tevékenység sikeres volt. A résztvevő hölgyek dacolva az egész napos szitáló esővel kiültettek 300 db fekete és fehér nyárfacsemetét. Nagyon szépen köszönjük!
2016. október 25. napfényes reggelén az Alsó-Csallóközben, a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség Túzokos Környezeti Nevelési Központjában (SEV Dropie SAŽP) találkoztunk, melyet a Szigetrét Madárvédelmi Terület ölel körbe.
Várjuk a gazdálkodókat Agrár-környezetgazdálkodás a Szigetrét Madárvédelmi Területen című workshopunkra, melyet 2016. november 3-án 10 órai kezdettel rendezünk meg a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség Túzokos Környezeti Nevelési Központjában (Gútai út 55., 946 14 Nemesócsa).
A Nationalparks Austria Jahreskonferenz 2016 szimpózium keretén belül hat osztrák nemzeti park igazgatója látogatott el Pozsonyba. Itt megtekintették a Dévényi Duna-ágon (Devínske rameno) megvalósított élőhely-rehabilitációs tevékenységeket, amelyeket Tomáš Kušík, a BROZ elnöke, mutatott be. A Sedláčkov ostrov szigettel pedig Andrej Kovárik, az Állami Természetvédelemi Hivatal (ŠOP) alkalmazottja, ismertette meg a vendégeket. Az osztrák természetvédők pozitívan…
2016. szeptember 30-án a Túzokos Környezeti Nevelési Központ a gyerekek, az óvónők, a szülők és a nagyszülők közreműködésével megépítette az első, kísérleti rovarhotelt az érsekújvári Napocska Óvodában.
A program a LIFE12 NAT/SK/ 001155 Madárvédelem a Szigetrét Madárvédelmi Területen projekt keretében valósult meg.
Ez a sikeres akció az E.10 projektaktivitáson belül jött létre a nyilvánosság számára – gyerekes családoknak Dömös községben a Duna mentén. Ezt az akciót az egyik projektpartnerünk, a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPD) szervezte. Az esemény 2016.szept.10.-én zajlott kb.400 látogatóval a környékről. Ezen a napon került bemutatásra a Life projekt, annak céljai és…
A környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos, Karmenu Vella, pozsonyi látogatása során találkozott a BROZ képviselőivel is. A BROZ elnöke, Kušík Tomáš, bemutatta a projekt legfőbb tevékenységeit – folyóágak élőhelyeinek felújítását az SKUEV Bratislavské luhy területén és a hagyományos legeltetés újrabevezetését az SKUEV Devínska Kobyla térségében.
2016. augusztus 24.-26-án a Túzokos Környezeti Nevelési Központban rendhagyó érdeklődési körű emberek gyűltek össze. A három nap az új, Undorító élőlények titkai című környezetvédelmi oktatóprogramról szólt.
2016. augusztus 19-én megvalósult egy tereplátogatás a LIFE programokat érintő speciális workshop keretén belül. A látogatók megtekintették az SKUEV Bratislavské luhy és az SKUEV Devínska Kobyla projektterületeket. Az exkurziót a BROZ készítette elő a Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának közreműködésével.
A legeltetés bemutatása a Dévényi-tető hegyen és a „Fogadj örökbe egy kecskét” kampány ismertetése a Nyugatszlovákiai Televízióban (Západoslovenská televízia). „https://www.youtube.com/watch?v=gcivM4zoi4s” target=”_blank” rel=”noopener”
A hagyományos legeltetés újra bevezetését követően a pozsonypüspöki ártér területén, ami a „NATURA 2000 területek helyreállítása és védelme Pozsony határon átnyúló térségében” elnevezésű LIFE projekt érdeme, sikerült kiirtani az aranyvesszőfajok nagyobb összefüggő monokultúráit. A legeltetés ezeken az élőhelyeken az eredeti fajösszetétel felújításának ideális eszköze.
A projekt magyarországi partnere, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, által kiadott Cincér Hírlevél egyik száma a Duna menti ártér LIFE-projekttel és annak célkitűzéseivel foglalkozik részletesen. Cincér news letter
A tavasszal sikerült rehabilitálnunk a Dunajské kriviny (Dunai kanyarok) lápos terület egy újabb térségét. Ez a terület valaha a Duna mocsarakban és ártéri erdőkben gazdag, kiterjedt ágrendszerének volt a része, melyet néha a Duna belföldi folyódeltájának is neveznek. A rehabilitációs munkálatok alatt ki lett alakítva egy a kiszáradó láposokba vezető csatornameder. Ez úton ismét visszatérhetnek…
Tekintse meg a védett területek élőhelyein folyó legeltetés jelentőségéről szóló rövidfilmet.
Július második hetétől kezdve beindultak a nyári gyerektáborok Nagylélen (projektelem E.7). A résztvevők egy hetes turnusok alatt ismerkednek meg az ártéri erdők világával. Hangsúlyozva van az erdő védelmének fontossága, és a rendszeres gazdálkodás szükségessége az itteni táj fennmaradásának céljából. A gyerekek egész napokat kinn töltenek a szabad levegőn, ahogy ez valaha egészen természetes volt. Megtanulják,…
A BROZ a pozsonyi vízművekkel (BVS) és a vízgazdászokkal együttműködve felújították a károlyfalvi Duna-ág élőhelyeinek állapotát. A sikeres felújítás alkalmából megrendezett sajtótájékoztatón 2016. június 3-án részt vett Sólymos László környezetvédelmi miniszter is.
Hálózatépítés a szlovén LIFE projekt „LIFE11 NAT/SI/000882 Riparian ecosystem restoration of the lower Drava river in Slovenia”
2016 május derekán sikerült kotrógép segítségével kitisztítani a királyréti Duna-ág medrének egy részét. El lett távolítva a lerakódott üledék és a felhalmozódott faanyag, miáltal szabaddá vált a víz útja a Duna medréből az oldalágba. A felújítási munkálatok előtt az oldalág medrén át csupán egy keskeny erecske csordogált, míg a tisztítást követően ma több mint fél…
Március folyamán az Állami Természetvédelmi Szervezet (ŠOP SR) által ki lett helyezve 2 lugas és 5 új pad a Dévényi-tető (Devínska Kobyla) természetvédelmi terület térségében. Fel lettek újítva a Sandberg paleontológiai lelőhely mellett található fakorlátok is.
Az Európai Bizottság külső ellenőrző csoportjának látogatása során (2016. június 22.-23.) megtekintettünk két projektterületet Nagybodak község határában. Egyesületünk itt bérbe vett erdei parcellákat, ahol a tulajdonosok korábban tarvágással kitermelték az erdő faanyagát (idegenhonos nyárfákat). Így nyitott térség keletkezett az erdei növényzetben. Mivel a parcellák szélén megtalálható néhány őshonos fafaj példánya, úgy döntöttünk, hogy terepmódosítással elősegítjük…
Tekintsék meg a – Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése szóló dokumentációs kisfilmet. „https://youtu.be/S32vkoP6qlU”>video.
A Dévényi-tető természetvédelmi területen befejeződött a ritka réti élőhelyek felújításának első üteme. A munkát a Daphne szervezet (Daphne – Inštitút aplikovanej ekológie) irányítja a Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet Igazgatóságával (Správa CHKO Malé Karpaty) együttműködve. A cserjésedést okozó fás szárú növények kivágása a hegy meredek délnyugati lejtőin télidőben valósult meg a vegetációs nyugalom időszaka alatt (2015 november…
A Duna menti ártérben honos fajú első facsemeték már növekednek a bősi nemzeti erdészeti központ (NLC) kertjében. A projekt keretén belül 2016 tavaszától nevelkednek itt. A C.3 projektelem részeként először lesznek a Duna menti alföld ártéri erdeiben honos fajú facsemeték nevelve az NLC faiskolájában. Találhatók közöttük fekete nyárfák: A nyárfákat lehet szaporítani anyanövényről származó dugványok…
Február utolsó hétvégéjén immár harmadik alkalommal találkoztunk a Túzokos Környezeti Nevelési Központban, hogy lebotoljuk a füzeket. Ez a céltudatos emberi tevékenység évszázadokon át formálta a fűzfákat, ezzel együtt a csallóközi kultúrtáj képét.
A Pravda szlovák napilapban megjelent egy cikk a nedves élőhelyek jelentőségéről. A cikkben részletesebben említve voltak a Duna mellékágait érintő rehabilitációs tevékenységek is, melyeket különböző projekteken belül a BROZ valósított meg.
június 1-ig a Túzok Környezetvédelmi Képzési Központban megtekinthetnek egy a gyurgyalagok, a jégmadarak és a partifecskék életét bemutató interaktív kiállítást. Iskolás csoportok szakvezetésének igénye esetén kérjük, jelentkezzenek a következő weboldalon – http://www.sazp.sk/SEV/dropie/. Szakértő által vezetett kiállításbemutató videója.
Szerdán 2015. szeptember 30-án ünnepélyesen meg lett nyitva a Dévényi-tető hegydomb ismeretterjesztő parkja. A park célja a látogatók ismeretanyagának bővítése a helység biodiverzitásának értékeiről, valamint a cserjésedés által veszélyeztetett ritka szárazságkedvelő élőhelyek kezelésének szükségességéről.
A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) önkéntesek és a Barbora non-profit szervezet valamint a „Priestor a socha” polgári szervezet tagjai segítségével 2015 tavaszán megkezdték a lepusztult dévényi szabadtéri geológiai múzeum területének felújítását. Augusztus folyamán beindult itt a legeltetés is, aminek a célja a helybéli növényzet megfelelő kezelése.
V piatok 11.9. sa uskutočnila dobrovoľnícka akcia pri vyústení Devínskeho ramena, kde sa podarilo vyzbierať niekoľko vriec odpadkov a vypočuť si zaujímavú prednášku o chránenom území za účasti pracovníkov Štátnej ochrany prírody. Ďakujeme za pomoc!
Tekintsék meg a dévényi Duna-ág rehabilitációs munkálatairól szóló dokumentációs kisfilmet. A dévényi Duna-ág vízáramlását a BROZ és társszervezetei 2015 áprilisában újították fel. Pozri video.
A BROZ a Natura 2000 természetvédelmi területek napja alkalmából önkéntesek számára szervezett tevékenységet a dévényi szabadtéri geológiai múzeum területén. A „Priestor a socha” polgári egyesülettel és a Barbora non-profit szervezettel közreműködve a múzeum területének helyreállítását tervezik. A megszervezett önkéntes tevékenység ennek a törekvésnek a részét képezi.
2015. március 27-én mindenki előtt szélesre tártuk a Túzokos kapuit. A rossz időre való tekintettel az erdők világnapja (március 21.) alkalmából szervezett programot a Nemesócsai Szlovák Tannyelvű Alapiskolában tartottuk meg. Elsősorban a fák, az erdő megismertetése volt a cél, és arról is beszélgettünk, milyen fontosak ezek a madarak számára. A rendezvénybe az iskola mind a 102 diákja bekapcsolódott.
A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesületnek (BROZ) sikerült a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) és a Komenský Egyetem Természettudományi Karának szakembereivel közreműködve felújítani a dévényi Duna-ág vizének áramlását. A szlovák főváros területén véghezvitt hasonló élőhely-rehabilitációs beavatkozások közül ez volt az eddigi legnagyobb. A munkálatok befejezése alkalmából 2015. március 24-én megrendezett sajtótájékoztatón részt vett Žiga Peter környezetvédelmi miniszter…
A dévényi Duna-ág leágazása nagyjából egy kilométerre található a Duna és a Morva folyók összefolyásától, és szegélyezi a Szláv-szigetet (Slovanský ostrov) a dévényi vár szomszédságában. A víz azonban csak ritkán folyik a mederben. Ez csupán a Duna magas vízállása mellet történik, máskülönben állóvíz vagy teljesen kiszáradt meder található az oldalágban. A BROZ a napokban kapta…
Az idei világnap mottója hangsúlyozza a vizes élőhelyek jelentőségét mindannyiunk életében. Az emberiség jövője a vizes élőhelyektől függ. Ezek az élőhelyek visszatartják a környezetben a szükséges vizet, tisztítják azt, halakat, rizst és más terményeket biztosítanak, melyek a világon többmilliárdnyi embert táplálnak. A természetben úgy működnek, mint egy óriási szivacs, mely enyhíti az éghajlat ingadozásait, valamint…
Elemek mentén elhelyezett kék színnel jelzett turistaút származó Sandberg a Weitovho kőbánya közelebb Devinska Kobyla nemcsak természetes drágakő, hanem mint fontos paleontológiai hely egy szokatlan történet – találsz itt 7 novoosadených oktatási-művészeti elemeket a témája a növény és állatvilágát Devinska Kobyla, paleontológiai helyén, vagy legeltetés fontossága a védett területeken.
Ezen a héten emlékezünk meg a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjáról, valamint a Halvonulás Világnapjáról is. A BROZ ebből az alkalomból szabadtéri hétvégi programot állított össze, ahol bemutatásra kerülnek az egyesület természetvédelmi tevékenységei, mint például a védett élőhelyek kezelése legeltetéssel vagy az egyes Duna-ágak vízdinamikájának rehabilitálása. Látogassák meg velünk a sandbergi gyurgyalag-telepet, kóstolják meg a „réti…
Mindenév február 2-án ünnepeljük a Vizes Élőhelyek Világnapját. A vizenyős élőhelyek, láposok ritka élőlények otthonai. Közülük több faj mára fokozottan veszélyeztetett, a kipusztulás szélén áll. A 2014. év egyik fő témája a vizenyős területek és a földművelés kapcsolata, valamint a természetvédők és a mezőgazdászok közreműködésének támogatása a vizes élőhelyek védelme és kezelése érdekében.
A látogatás fő célja a Morva folyó élőhelyeinek rehabilitálása terén szerzett tapasztalatok cseréje volt. Jelenleg a térségben aktív a Lower Morava Floodplains elnevezésű LIFE+ projekt, mely a korábbi hasonló projektre (oldalágak, mederkanyarulatok, partvonal erősítések kezelésével foglalkozó projektek) épít. A tapasztalatcsere keretén belül meglátogattunk 3 helyszínt az Angern és Markthof községek közötti szakaszon. http://www.life-march.at/ Na…
2013. szeptember 19. és 20-án a Natura 2000 BA projekt keretén belül érdekes tanulmányúton vettünk részt Ausztriában. A tanulmányút célja a védett területeken folytatott legeltetés menedzsmentjének bemutatása volt. A BROZ munkatársain kívül részt vettek a látogatáson az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR), a Daphne, a Pozsonyi Városi Tanács és a Kerületi Környezetvédelmi Hivatal képviselői is.…
A Dévényi Kanca-hegy természetvédelmi területen (NPR Devínska Kobyla) ma megkezdődött a BROZ egyik tevékenysége – a hagyományos legeltetés újra bevezetése. A Dévényi Kanca-hegyi elhagyott kőbánya (Weitov lom) alsó teraszán egy villanypásztorral bekerített területen 23 tagú kecskenyáj legelészik. A nyáj emberi felügyelet alatt fokozatosan fogja lelegelni a megközelítőleg 6 ha területet.
Sajtótájékoztató a Dévényi-tetőn található elhagyott kőbánya területén (Weitov lom), mely a legeltetés újra bevezetése alkalmából valósult meg.
Sajtótájékoztató a Dévényi-tetőn található elhagyott kőbánya területén (Weitov lom), mely a legeltetés újra bevezetése alkalmából valósult meg.
Meghívjuk egy nyilvános előadásra, melynek fő témája a projekttevékenységek bemutatása – tervezett élőhelykezelési beavatkozások az SKÚEV Šúr területén. Az előadás időpontja és helyszíne: 2013. július 3.; 17.30 órakor; AI NOVA, Svätý Jur.
Április 27-én, szombaton Oroszvár mellett az Ostrovné lúčky közösségi jelentőségű terület térségében önkéntesekkel és geocatcherekkel közösen aktív délutáni időtöltésként özönnövényeket irtottunk, valamint facsemetéket ültettünk.
Ma megtörtént a károlyfalvi oldalág partjain található ritka közösségi jelentőségű terület tisztítása. A sikeres hulladékgyűjtés az önkéntesek jelentős részvételének (pl. a következő szervezetek tagjai: Zelená hliadka, Greenpeace, OZ Karloveská zátoka stb.) és főleg a Pozsonyi Vízművek hatékony támogatásának köszönhető. Közösen kitisztítottuk a Duna-ág partjait, s így megkönnyítettük pl. az itt fészkelő madarak életét.
A BROZ természetvédői számára nem csupán a vizes élőhelyek felújítása és védelme a fontos, hanem szükségesnek tartják rámutatni azok jelentős szerepére is az életkörnyezetben, melynek az ember is szerves része. Ezért tartozik prioritásaik közé az ismeretterjesztés és a nyilvánosság véleményalkotásának javítása is. A vizes élőhelyek világnapja megfelelő alkalmat nyújt a nyilvánosság informálására a vizenyős élőhelyek…
December elején a Természettudományi Kar területén megvalósult az Állami Természetvédelmi Szervezet (ŠOP SR), BROZ, projektpartnerek és a természetőrök képviselőinek találkozója a NATURA 2000 BA projekttel kapcsolatban. Az értekezleten be lett mutatva a természetőrök tevékenysége és szerepe a természetvédelem szempontjából.
Az év végén a BROZ ismét megvalósította a honos fajú facsemeték kiültetését a Duna menti ártér területén. Az idei tavaszra tervezett telepítési munkákba bekapcsolódhatnak iskolák és a nyilvánosság is. A tevékenység része lesz egy előadás és a vele összekötött rövid tereplátogatás is az SKUEV Dunajské luhy (Duna menti ártér) térségébe.
A korábbi együttműködés alapján, amikor a cseh-középhegységi szakértő kollégák meglátogatták a Dévényi Kanca-hegy térségét, meghívást kaptunk egy tereplátogatásra a CHKO České středohoří területeire. Itt megismerkedhettünk a helyi projektterületekkel és a rajtuk megvalósított tevékenységekkel is.
Május 15. óta a Sihoť sziget másod és harmadfokú védettségű természetvédelmi területté lett nyilvánítva. A szigetet természetes ártéri erdők borítják, és értékes ivóvízforrások is találhatók itt. Egyik oldalról a természetvédelmileg érdekes károlyfalvi Duna-ág szegélyezi a területet, s megtalálható itt Európa legnagyobb harkályfaja is – a fekete harkály.
2012. április 25-én ünnepélyesen ki lett hirdetve a CHA Pečniansky les természetvédelmi terület. A Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VÚVH) Duna parti üléstermében találkoztak a Pozsony Városi Tanács (Magistrát hlavného mesta SR), a ligetfalusi városrészi önkormányzat (Mestská časť Petržalka), a Szlovák Állami Környezetvédelmi Szervezet (ŠOP SR), az osztrák Donau-Auen Nemzeti Park (Národný park Donau-Auen), a Pozsonyi Vízművek (BVS,…
