November 29-én, szerdán megrendezésre került a projekt irányító bizottságának tagjai közötti találkozó. A találkozón tizenhárom résztvevő vett részt, köztük hét tagja volt az irányító bizottságnak. Együtt meglátogattuk a projekt sikeres tevékenységeinek megvalósítását a Čiližské močiare területén.

Doborgaz (Dobrohošť) és Szap (Sap) között elterülő dunai ártéri erdők – a tövétől a hegyéig – a szárazföldi Duna-delta részét képezik, amely különleges és egyedi ágrendszert hozott létre. Ezek az ágak valaha szabadon kanyarogtak, kavicsot és homokot szállítva, majd lerakva a környező tájban, ahol jelentős mennyiségű talajvizet fogtak fel. Így alakult ki a természeti kincsnek számító talajvíz-rezervoár.

Idén augusztusban örömmel jelentettük be, hogy egy 20 tehénből álló csordát engedtünk ki az Apálsky-szigetre, ami az évekig tartó előkészületek, tárgyalások és infrastruktúra-fejlesztés csúcspontját jelentette.

A Gabčíkovo vízmű megépítése előtt a Duna elosztórendszerében a „dunai kapuk” néven ismert, kulcsfontosságú összeköttetések voltak, amelyek lehetővé tették a víz és a kavics áramlását, valamint megkönnyítették a halak vándorlását az ívóhelyekre.

A D2a gáton ősszel kezdődtek meg a munkálatok. A torkolat építése a Bodicea-kar és a Šulian-kar összekötésével biztosítja a víz áramlását a jelenleg száraz ágban.

Örömmel jelentjük be, hogy az engedélyek, építési engedélyek beszerzésének és a beszállítók kiválasztásának hosszadalmas folyamata után megkezdődött a munka a Duna elosztórendszerének E vonalában lévő E3-as gát áramlási kapacitásának helyreállítására a műszaki dokumentációnak megfelelően.

1076 támogatónk segítségével sikerült összegyűjtenünk a célösszeget a mocsár megmentésére. Mostantól kezdve 42 hektár értékes területet közvetlenül a mezőgazdasági területek közepén állandóan megőrzünk.

Mossy Earth készített egy újabb fantasztikus videót a közös projektünkről – az Istragov mocsarak felújításáról. Arról szól, hogy milyen volt ott az élet tavaszi és nyári áradások idején, és hogyan fejlődik ott a helyi növény- és állatvilág.

Több évnyi buzgólkodás, gazdákkal való egyeztetés, engedélyek beszerzése, kerítések felállítása és a kút körüli nehézségek megoldása után végre sikerült kedden teheneket hoznunk az Apáli-szigetre, a Vág és az Öreg-Nyitra találkozásánál.

A Duna szárazföldi deltája főágak, mellékágak és vizes élőhelyek hálózata, amelyet eredetileg a Duna régi medréből érkező víz táplált. „Régi” azért, mert létrejött egy új vízbeeresztő létesítmény a bősi vízlépcsőnél, amelyen keresztül most a Duna vízének többsége el van vezetve, és a régi (eredeti) Duna már nem kommunikál a régi mellékág-rendszerével, mivel az sokkal alacsonyabban helyezkedik el (hiányzik a víz és az üledék, hogy elérje azt). Ezért van szükség az úgynevezett szimulált árvizekre, amelyek évente legalább kétszer biztosítják a hiányzó vizet ennek az ágrendszernek.

2022 szeptemberében került megrendezésre a Microtus II első tanulmányi kirándulása, amelyet a pandémia miatt korábban elhalasztottak. Az érintettekkel közösen bejártuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vizes élőhelyeit Magyarországon. A Balaton környékén értékes vizes élőhelyek találhatók vadállatok számára.

A projekt csapata (BROZ és PRIF UK) 2022 szeptemberében Hollandiába utazott. Az ok az volt, hogy a pannoniai mezei pocok egyik rokona itt él. Egy másik endemikus alfaj, a Microtus oeconomus arenicola jégkorszak utáni menedéket talált itt. Azonban a nedves élőhelyek, amelyek az alfaj számára kulcsfontosságúak, veszélyeztetettek, ugyanúgy, mint Szlovákiában.

A Duna-ágrendszer központi részén, az F és G gátvonalak között található a Bakai ágrendszer. Ennek egyik nagyobb mellékága kapcsolódik a Királyréten található főághoz (munkaneve ág A), amely mellett két kisebb mellékág (B és C) maradványai is fellelhetők.

A LIFE Dunajské luhy projekt során a kétéltűek monitorozása 2022-ben is folytatódott. Több területet figyeltünk meg hat különböző helyszínen. A kétéltűek szaporodását nagymértékben befolyásolta a szimulált árvizek ütemezése. Ebben az évben a tavaszi árvíz május 14-én kezdődött és 30 napig tartott, míg a nyári június 13-án kezdődött, és 16 napig tartott.

november 19-én, szombaton önkéntesekkel együtt elkezdtük a Čiliž patak takarítását. A patak egy szeméttelep mellett folyik Veľký Mederben. A szeméttelep régóta zárva van, azonban csak nemrégiben zárták le az odavezető utat.

Augusztusban kölcsönkértünk egy Microtus minibuszt a magyar Pisztráng Kör partnerünktől. A minibusz egy kültéri mobil laboratórium minden korosztály számára. Az autó felszerelt minden szükséges eszközzel, amelyeket kíváncsi kutatók használhatnak különböző élőhelyek és lakóik kutatásához.

Minden egyes LIFE projekt során rendszeres ellenőrző monitoring látogatásokra kerül sor, amelyek célja annak felmérése, hogy az egyes tevékenységek a tervek szerint haladnak-e. Idén, október 11. és 13. között a LIFE Dunajské luhy projekt keretében látogatott meg minket a NEEMO csapatának külső ellenőre.

2017 márciusában a LIFE Dunajské luhy projekt keretében, a helyi mezőgazdasági szövetkezettel együttműködve, mintegy 23 hektárnyi területet revitalizáltunk füvesítéssel a mocsaras mezőkön és leromlott réteken.

„Ahol legeltetés van, ott nyüzsög az élet” – mondta egyszer egy ismert cseh rovarkutató.

A LIFE projekt keretében, amely a dunai ártéri élőhelyek helyreállításával és kezelésével foglalkozik, idén új információs és népszerűsítő termékeket készítettünk. A 2022-es naptár mellett több nyelvi változatú tájékoztató füzetet is publikáltunk, amelyek már elérhetők szlovák, magyar és angol nyelven.

A Duna szárazföldi deltájának megmentésére irányuló petíciónkat 11 603-an írták alá, ez a kezdeményezés képezi az Állami Vízgazdálkodási Építővállalattal (Vodohospodárska výstavba, š.p.) és a Környezetvédelmi Minisztériummal a szárazföldi Duna-delta vízellátásának növeléséről folytatott tárgyalások alapját.

A Nagyléli-sziget vizenyős területeit ugyanis jelenleg víz borítja. Néhány évvel ezelőtt gondoltunk egyet, és megváltoztattuk a vízelvezető csatorna medrének esését. Ez a csatorna a Nagyléli-sziget vizének elvezetésére szolgált. Még régebben alakították ki, hogy az áradások után a víz gyorsan elfolyjon a területről, és az emberek mielőbb újra használatba vehessék a réteket az állatállomány legeltetésére.

2020-ban a Duna szárazföldi deltájában, Bodak község határának ártéri rétjein mintegy 8 hektárral bővítettük a szarvasmarhával legeltetett területet. A legeltetés mellett a botoló füzek metszésével is segítettük a biológiai sokféleséget.

Tudta, hogy a folyók és a vizenyős területek biodiverzitásuk tekintetében a leggazdagabb ökoszisztémák közé tartoznak? Az elmúlt évszázadban azonban az emberi beavatkozások következtében ezek csaknem 90%-a eltűnt, ami a békák számának fogyatkozásában is megmutatkozott. Régebben a tavaszi „békakoncertek” a szabadban való tartózkodás természetes velejárói voltak, manapság ilyen élményben egyre ritkábban lehet részünk.

Idén két ízben is elárasztják ezeket a nagyon értékes vizes élőhelyeket. Nagyon várjuk, de még mindig csak félúton vagyunk.

A téli időszakban, amely a faültetésre a legalkalmasabb, tavaly és idén több mint 30 000 fát ültettünk a dunai ártéri ligeterdőkben őshonos fafajokból.
A telepített facsemeték között voltak a puhafaligetekre jellemző fajok – fehér nyár, fekete nyár és szürke nyár –, ill. a keményfás ligeterdőkre jellemző kocsányos tölgy és kőris.
A fákat a szárazföldi Duna-delta különböző részein telepítettük.

A nyári hónapokban– júliusban és augusztusban –, mint minden évben, öt turnusban nyári gyermektábort szervezünk a Nagyléli-szigeten.

A vízhozam alacsonyabb a megbeszéltnél
Ez évben hosszú idő után két mesterséges elárasztásra kerül sor az ágrendszerben. Egy tárgyalássorozat és egy sikeres petíció után sikerült elérnünk azt, ami a bősi vízerőmű üzemeltetési szabályzatában rögzítve van. Mindeddig azonban az elárasztások megszervezése bonyolult adminisztráció függvénye volt.
A mellékágrendszerben jelenleg folyamatban lévő elárasztása még hagy némi kívánnivalót maga után.

A Duna vízszintje megközelítőleg 4 métert emelkedett az elmúlt napokban, ami életet adó áradást hozott a Duna menti tájba. A folyó kilépett a medréből és elárasztotta a környező vidéket.

Július folyamán közösségi finanszírozási kampányt szerveztünk a Rétek és vizek meséi (Príbehy z lúk a mokradí) című mesekönyvünk kiadásának támogatására. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kampány sikerrel zárult.

A Vízgazdálkodási Kutatóintézettel (VÚVH) és a projektpartnerekkel együttműködve fokozatosan valósulnak meg a revitalizációs lépések, mint például a feltöltődött folyóágak és vizes élőhelyek helyreállítása, a mellékágakon meglévő zárások átalakítása az áramlási dinamika javítása érdekében, hogy a víz eljusson azokra a helyekre, ahonnan az idők során kiszorult.

Nemrégiben megtörtént az éves ellenőrzés, amelyet a Mikrotus II projekt tevékenységeinek Monitorozási Küldetésének neveznek. Az eseményt egy külső monitor, az Európai Bizottság végzi.

A Microtus II LIFE projekt részeként elkészült az első terv az Isztrága vizes élőhelyeinek a helyreállítására, melynek célja a víz egész éves jelenléte a területen.

A természetvédelem, a gazdaság és az energetika különböző területeinek szakemberei számára workshopot szerveztünk a dunai ártereken.

Az északi pocok nagy populációjának otthont adó, közösségi jelentőségű Csilizi-mocsár határában galagonya-, tölgy- és égerfasort ültettünk számára, melyet egy sor akácfa karóval szegélyeztünk.

A Csiliz-patak fontos élőhely és vonulási folyosó az agrártájban, egyben pedig az egyik utolsó természetes jellegű vízfolyás a Kisalföld szlovákiai részén (Duna menti alföld). A 17. század óta azonban több beavatkozás is történt, melyek következtében a patak fokozatosan megrövidült, egyes szakaszai pedig kiszáradtak.

Nemrég beszámoltunk a Duna Menti Ártéri Erdők területén 2019-ben és 2020-ban végzett kétéltű-monitoring eredményeiről és a mesterséges elárasztások kétéltű-populációkra gyakorolt ​​hatásáról. Mostanra rendelkezésünkre áll a 2021-es megfigyelések eredményeit összefoglaló jelentés, a megfigyeléseket Peter Mikulíček zoológus végezte a célterületen az elárasztás előtti és az azt követő időszakban.

A Pozsony és Szap között elterülő ún. szárazföldi Duna-deltában egykor hemzsegett az élet. A egyedülálló folyóágrendszer, az időszakos áradások és az érintetlen ártéri élőhelyek optimális környezetet kínáltak a halak és kétéltűek szaporodásához.

Az északipocok-populáció terepi monitorozása új információkkal szolgál.

A BROZ emberei úgy döntöttek, hogy kiadnak egy mesekönyvet gyerekeknek, és lefordítják a környezeti összefüggéseket egy gyermek nyelvére.

Az Ostrovné Lúky SPA madárvédelmi projektje keretében nyári fogadó rendezvényt szerveztünk az SEV Dropie-ban. Ezen a helyi lakosok, az érdekeltek és az általános iskolások vettek részt. Sőt, jelen voltak a Környezetvédelmi Minisztérium és az Európai Bizottság szlovákiai képviselői.

A madarak védelme az Ostrovné Lúky SPA projekt egyik kimenete egyúttal egy dokumentumfilm is volt, a Rétek földjének története (Príbeh krajiny lúk) címmel.

Magyar projektpartnerünk, a Pisztráng Kör, beszerzett egy „Microtus minibuszt” a projekt céljaira.

Útmutató a botlófák metszéséhez

A botlófa nem egy fűzfafajta, hanem tulajdonképpen egy célirányos gazdálkodási mód. A múltban vidékünk vizenyős részein a botlófák aránylag gyakoriak voltak, egyedi formájukkal a dunamenti táj jellegzetességei közé tartoztak.

Április 22-én, a Föld napján, Ján Budaj környezetvédelmi miniszternek átadtuk a Duna szárazföldi Deltájának megmentéséért indított petíciót, amelyet 11 603 ember írt alá. Az ünnepélyes eseményre a Nagyléli szigeten került sor, közvetlenül a Duna partján, ahol sajtótájékoztatót is szerveztünk.

Májusban a mi kezdeményezésünkre szimulált árvíz zajlott a Bősi víztározó kezelési szabályai szerint a Duna ágrendszerében. Ez a szimulált árvíz azonban nem az, amire a petícióban törekszünk.

A klímaváltozás megoldásainak keresésekor az ártéri erdők gyakran háttérbe szorulnak. Pedig ezeknek az erdőknek a helyreállítása kulcsszerepet játszhat a légkör szén-dioxid (CO₂) koncentrációjának csökkentésében.

Az éghajlatváltozás hatása napjainkban már erőteljesen megmutatkozik Dél-Szlovákiában. Az emelkedő hőmérséklet és a csapadékhiány nemcsak a gazdálkodókat érinti érzékenyen, hanem a természeti tájat is befolyásolja.

A Megyercsi dudváh folyó valamikor régen átfolyott az alsó Csallóköz táján, északról a Vág folyót táplálta és déli részén a Duna felé áramlott.
Manapság ennek a folyónak a maradványai még mindig kanyarognak bizonyos helyeken, és bizonyságot tesznek arról, hogy milyen volt ez az ország a múltban.

Február hónapjában a természet bőségesen ellátta nedvességgel a Nagyléli szigetet.
Csak gumicsizmában lehetett megközelíteni a szigetet.

2019. szeptember 24. és 25-én tereplátogatás valósult meg, melynek során be lettek mutatva a projekt tartama alatt megvalósított rehabilitációs beavatkozások példái nem csupán a Duna menti ártéri élőhelyeken.

A szigetréti madárvédelmi területen (CHVÚ Ostrovné lúky) rehabilitálni fogjunk kisebb vizenyős élőhelyeket!
Ez a beavatkozás nem csupán elősegíti az itteni,

2018 tavaszán sikerült helyreállítani egy vízvezető csatornát a Nagyléli-szigeten, mi által 41 hektárnyi területen időszakos láprétek alakultak ki. A csatornát a múltban a sziget láposaiban az árvizek során felgyülemlett víz gyors lecsapolására építették ki. A felújítás során azonban úgy lett módosítva, hogy a Duna magasabb vízállása idején (több mint 3000 m3/ sec.) bevezesse a vizet…

A Nagylél melletti szigeten 2018 februárja óta folyamatban volt egy a Duna mellékágából eredő és a sziget belsejébe vezető csatorna medrének felújítása. A csatornát eredetileg a helybéliek építették ki a múlt évszázadok során, s rendeltetése a maival összevetve ellenkező volt. Feladata a víz gyors levezetése volt a szigeten található legelők térségéből. A víz a sziget…

Már láthatók a 2017 tavaszán megvalósított élőhelyfelújító beavatkozások első eredményei. A projekt C.2-es eleme keretén belül a Vajka melletti néhai Dunaág-rendszer területén több mint 800 méternyi hosszúságban mederszakaszok lettek felújítva, és csaknem 1 hektárnyi területen pedig tartós lápos élőhelyek keletkeztek. A rehabilitációs beavatkozások segítségével eljuttatott víz kisebb csodát okozott azokon a helyeken, ahol már hosszabb…

Néhány héttel a karácsonyi ünnepek előtt sikerült bebiztosítanunk egy közlekedési akadály felállítását a Komárom melletti Apáli-sziget (SKUEV0092 Dolnovážske luhy) szélén húzódó elhagyott földes úton. Az akadály célja, hogy gátolja a gépjárművek mozgását a természetvédelmi területen. Ennek köszönhetően az út szabaddá vált a terület fenntartásához szükséges munkagépek számára, melyek segítségével fogjuk végezni az itt található ritka…

Október 28-án Halková Silvia a Regina rádió Panoráma műsorának volt a vendége. Hallgassák meg a Duna menti ártérről és annak védelméről szóló érdekes riportot. http://www.rtvs.sk/radio/archiv/11363/792379 .    

A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.

Az egész rendezvény fő célja volt, hogy bemutassa a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szakembereknek a folyók ökológiai kezelésének és élőhelyfelújításának legújabb módszereit. Továbbá, igyekezett elősegíteni az intézmények közötti együttműködés kiépítését a folyóvizek kezelése és szabályozása terén felmerült kérdésekben, valamint a szakmai körök részvételét az integrált vízgazdálkodás és vízvédelem terén. A rendezvény keretén belül megszerveztünk egy…

A Slovinec hegytető alatt található elhagyott tárna valaha jelentős denevér-telelőhelynek számított. 2011-ben azonban a tárna nyílását lezárták, minek következtében megszakadt a denevérek számára alkalmas bevezető útvonal. 2017-ben szervezetünk a SAOLA – ochrana prírody elnevezésű polgári szervezettel és az Állami Természetvédelmi Hivatallal közreműködve kialakított egy megfelelő nyílást a tárnán, hogy az ismét elérhető legyen denevérek számára.…

A VÚVH laboratóriumában elkészítették az ágrendszer egy részének fizikai modelljét. A modell optimalizálja a keresztirányú elemek legfőbb paramétereit, helyzetét és konfigurációját úgy, hogy elérhető legyen a vízfolyás legmegfelelőbb jellege. A modell alapján, valamint a későbbi terepmérések és a numerikus modellezés értékei figyelembe véve lehetséges lesz a C.1-es (Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása…

2017 májusában a Doborgaz melletti ártérben sikeresen helyreállítottunk régebbi láposokat, illetve új vizenyős élőhelyeket alakítottunk ki. A bevezető csatorna megnyitását követően a víz elöntötte a mélyebben fekvő területeket, ahol ideális feltételek alakultak ki az ártér jellegzetes élőlényei számára (pl. a kétéltűek, vagy a nyílt vizet kedvelő madárfajok). A munkáltok befejeztével a kétéltűeken kívül megjelentek a…

A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.  

A Dévényi-tető a főváros lakosai által legsűrűbben látogatott területek közé tartozik. A növény- és állatvilág tarkasága jellemzi. A Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet része, s egyben az Európai Uniós tagállamok által létrehozott védett területek hálózatának – a NATURA 2000-nek is az eleme. Andrej Devečka a Dévényújfalusi Televízióban bemutatta projektünk célkitűzéseit, és azok jelentőségét a Dévényi-tető természeti értékeinek…

A workshop 2017 január 28-án valósult meg a projektterületen. A cél a Duna menti ligeterdők bemutatása, valamint az itteni területkezelés és a természetvédelem gyakorlati tapasztalatainak elemzése volt. A workshop során elsősorban a következő projektelemek voltak prezentálva: C.1 Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése, B.1 Földterületek hosszú távú bérbe vétele, C.5 Kiválasztott…

Tekintsék meg a – Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése szóló dokumentációs kisfilmet. „https://youtu.be/S32vkoP6qlU”>video.

A Dévényi-tető természetvédelmi területen befejeződött a ritka réti élőhelyek felújításának első üteme. A munkát a Daphne szervezet (Daphne – Inštitút aplikovanej ekológie) irányítja a Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet Igazgatóságával (Správa CHKO Malé Karpaty) együttműködve. A cserjésedést okozó fás szárú növények kivágása a hegy meredek délnyugati lejtőin télidőben valósult meg a vegetációs nyugalom időszaka alatt (2015 november…

A dévényi Duna-ág leágazása nagyjából egy kilométerre található a Duna és a Morva folyók összefolyásától, és szegélyezi a Szláv-szigetet (Slovanský ostrov) a dévényi vár szomszédságában. A víz azonban csak ritkán folyik a mederben. Ez csupán a Duna magas vízállása mellet történik, máskülönben állóvíz vagy teljesen kiszáradt meder található az oldalágban. A BROZ a napokban kapta…

Az idei világnap mottója hangsúlyozza a vizes élőhelyek jelentőségét mindannyiunk életében. Az emberiség jövője a vizes élőhelyektől függ. Ezek az élőhelyek visszatartják a környezetben a szükséges vizet, tisztítják azt, halakat, rizst és más terményeket biztosítanak, melyek a világon többmilliárdnyi embert táplálnak. A természetben úgy működnek, mint egy óriási szivacs, mely enyhíti az éghajlat ingadozásait, valamint…

A Dévényi Kanca-hegy természetvédelmi területen (NPR Devínska Kobyla) ma megkezdődött a BROZ egyik tevékenysége – a hagyományos legeltetés újra bevezetése. A Dévényi Kanca-hegyi elhagyott kőbánya (Weitov lom) alsó teraszán egy villanypásztorral bekerített területen 23 tagú kecskenyáj legelészik. A nyáj emberi felügyelet alatt fokozatosan fogja lelegelni a megközelítőleg 6 ha területet.

A BROZ természetvédői számára nem csupán a vizes élőhelyek felújítása és védelme a fontos, hanem szükségesnek tartják rámutatni azok jelentős szerepére is az életkörnyezetben, melynek az ember is szerves része. Ezért tartozik prioritásaik közé az ismeretterjesztés és a nyilvánosság véleményalkotásának javítása is. A vizes élőhelyek világnapja megfelelő alkalmat nyújt a nyilvánosság informálására a vizenyős élőhelyek…

Az év végén a BROZ ismét megvalósította a honos fajú facsemeték kiültetését a Duna menti ártér területén. Az idei tavaszra tervezett telepítési munkákba bekapcsolódhatnak iskolák és a nyilvánosság is. A tevékenység része lesz egy előadás és a vele összekötött rövid tereplátogatás is az SKUEV Dunajské luhy (Duna menti ártér) térségébe.

A korábbi együttműködés alapján, amikor a cseh-középhegységi szakértő kollégák meglátogatták a Dévényi Kanca-hegy térségét, meghívást kaptunk egy tereplátogatásra a CHKO České středohoří területeire. Itt megismerkedhettünk a helyi projektterületekkel és a rajtuk megvalósított tevékenységekkel is.