Természetünket komplex módon védjük

A projekt Szlovákia területén a Duna ágrendszerének kiterjedt terültét érinti Doborgaz és Szap között, továbbá a kulcsodi és a csicsói Duna-ágak környékét, a Csiliz-patak mentét, valamint a Vág, az Ipoly és a Duna folyókat övező vizenyős élőhelyeket vette célba. Magyarországon a projektterület a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére összpontosul.

 

A projekt tervezett beavatkozásainak közös nevezője, hogy elegendő vízutánpótlást biztosítsanak a mindinkább kiszáradó területeken, és hogy megfelelő vízdinamikai rendszert alakítsanak ki az itt honos élőlények számára. Amennyiben sikerül kialakítani a kívánt feltételeket, az érintett élőhelyek térségében a talajvíz tartalékok természetes úton felújulnak. Ez a projekt egy további pozitív hatása lehet.

 

Hasonló mértékű természetvédelmi projekt még nem volt megvalósítva Szlovákiában. A jövőben minta-projektként szolgálhat a magafajta projektek számára.

Fészekfeletti webkamera feljegyezte a fészkelő rétisasok első tojásának lerakását

Projektterületen beállított fészekfeletti webkamera lencsevégre kapott egy rétisas-párt

Az Alsó-Vajkai Duna-ág vízáramlásának felújítása

múltban a Vajkai Duna-ág (Vojčianske rameno) az úgynevezett szárazföldi Duna-delta részét képezte, amely egy szabadon áramló ágrendszer hálózata volt. A Bősi Vízerőmű megépítését követően a Duna vizének nagy részét a kiépített csatornán keresztül a vízerőműbe irányították, aminek következtében a teljes ágrendszer elszakadt a Dunától.

Megkezdődött az áradás a Duna belvízi deltájában

Március 2-án, szombaton kezdődött a Dobrohošťban lévő beömlőberendezésen keresztül a vízáramlás fokozatos növelése, amely a Duna bal parti ágrendszerébe, az úgynevezett belvízi deltába irányítja a vizet, hogy a folyó mellékágainak és vizes élőhelyeinek ezt a ritka hálózatát ismét a Duna vizéhez kapcsolja.

A dunai rétek szívének helyreállítása

2024. február 6-án a Divoka Voda-i kongresszusi központban került sor a LIFE Duna árterei projekt zárókonferenciájára "A Duna ártereinek szívének helyreállítása" címmel.

Az alsó vajdasági kar helyreállítása

A Vojčín alsó ágának helyreállítása az eddigi legnagyobb revitalizációnk a Duna-delta belterületi részén. Ezért megérdemelt egy rövid videós feldolgozást.

A legeltetés első eredményei az Apal-szigeten

Idén augusztusban örömmel jelentettük be, hogy egy 20 tehénből álló csordát engedtünk ki az Apálsky-szigetre, ami az évekig tartó előkészületek, tárgyalások és infrastruktúra-fejlesztés csúcspontját jelentette.

Dunakapuk – hová vezettek és miért vannak bezárva?

A Gabčíkovo vízmű megépítése előtt a Duna elosztórendszerében a "dunai kapuk" néven ismert, kulcsfontosságú összeköttetések voltak, amelyek lehetővé tették a víz és a kavics áramlását, valamint megkönnyítették a halak vándorlását az ívóhelyekre.

A gát rekonstrukciója a halak és a hajósok számára

Örömmel jelentjük be, hogy az engedélyek, építési engedélyek beszerzésének és a beszállítók kiválasztásának hosszadalmas folyamata után megkezdődött a munka a Duna elosztórendszerének E vonalában lévő E3-as gát áramlási kapacitásának helyreállítására a műszaki dokumentációnak megfelelően.

Gazdag nyári legelőkön

„Ahol legeltetés van, ott nyüzsög az élet” – mondta egyszer egy ismert cseh rovarkutató.

Tárgyalások a Duna szárazföldi deltájának megmentésére irányuló petícióról

A Duna szárazföldi deltájának megmentésére irányuló petíciónkat 11 603-an írták alá, ez a kezdeményezés képezi az Állami Vízgazdálkodási Építővállalattal (Vodohospodárska výstavba, š.p.) és a Környezetvédelmi Minisztériummal a szárazföldi Duna-delta vízellátásának növeléséről folytatott tárgyalások alapját.

A Nagyléli-szigetre csak gumucsizmában

A Nagyléli-sziget vizenyős területeit ugyanis jelenleg víz borítja. Néhány évvel ezelőtt gondoltunk egyet, és megváltoztattuk a vízelvezető csatorna medrének esését. Ez a csatorna a Nagyléli-sziget vizének elvezetésére szolgált. Még régebben alakították ki, hogy az áradások után a víz gyorsan elfolyjon a területről, és az emberek mielőbb újra használatba vehessék a réteket az állatállomány legeltetésére.

Bodakon idén is legeltetünk

2020-ban a Duna szárazföldi deltájában, Bodak község határának ártéri rétjein mintegy 8 hektárral bővítettük a szarvasmarhával legeltetett területet. A legeltetés mellett a botoló füzek metszésével is segítettük a biológiai sokféleséget.

Meghívjuk a békakoncertre

Tudta, hogy a folyók és a vizenyős területek biodiverzitásuk tekintetében a leggazdagabb ökoszisztémák közé tartoznak? Az elmúlt évszázadban azonban az emberi beavatkozások következtében ezek csaknem 90%-a eltűnt, ami a békák számának fogyatkozásában is megmutatkozott. Régebben a tavaszi „békakoncertek” a szabadban való tartózkodás természetes velejárói voltak, manapság ilyen élményben egyre ritkábban lehet részünk.

A 2020/2021-es idényben több mint 30 000 fát telepítettünk

A téli időszakban, amely a faültetésre a legalkalmasabb, tavaly és idén több mint 30 000 fát ültettünk a dunai ártéri ligeterdőkben őshonos fafajokból. A telepített facsemeték között voltak a puhafaligetekre jellemző fajok – fehér nyár, fekete nyár és szürke nyár –, ill. a keményfás ligeterdőkre jellemző kocsányos tölgy és kőris. A fákat a szárazföldi Duna-delta különböző részein telepítettük.

Folyamatban a nyári elárasztás a szárazföldi deltában

A vízhozam alacsonyabb a megbeszéltnél Ez évben hosszú idő után két mesterséges elárasztásra kerül sor az ágrendszerben. Egy tárgyalássorozat és egy sikeres petíció után sikerült elérnünk azt, ami a bősi vízerőmű üzemeltetési szabályzatában rögzítve van. Mindeddig azonban az elárasztások megszervezése bonyolult adminisztráció függvénye volt. A mellékágrendszerben jelenleg folyamatban lévő elárasztása még hagy némi kívánnivalót maga után.

Iskolalátogatáson a Duna

A pozsonyi J. A. Komenský Általános Iskola 1. és 3. osztályos tanulóinak alkalmuk nyílt sok mindent megtudni nemcsak magáról a Duna folyóról, hanem a környező ártéri erdőkről és vizes területekről, azok lakóiról, problémáiról, valamint a természetvédők erőfeszítéseiről is, melyeket ezeknek az értékes élőhelyeknek a megóvása érdekében tesznek.

A dunai ágrendszer zárásainak digitalizálása hozzájárul egy ritka természeti terület kezeléséhez és növeli a biztonságot

A Vízgazdálkodási Kutatóintézettel (VÚVH) és a projektpartnerekkel együttműködve fokozatosan valósulnak meg a revitalizációs lépések, mint például a feltöltődött folyóágak és vizes élőhelyek helyreállítása, a mellékágakon meglévő zárások átalakítása az áramlási dinamika javítása érdekében, hogy a víz eljusson azokra a helyekre, ahonnan az idők során kiszorult.

Támogassa a Duna menti ártér védelmét – köszönetül egy pólót kaphat

Örvendeztesse meg önmagát vagy szeretteit értelmes karácsonyi ajándékkal! ? Hordjon ön is egy a DUNA MENTI TERMÉSZET MANDALÁJÁT ábrázoló pólót, melynek szerzője Riki Watzka grafikusművész. A póló viselésével kifejezi az itteni természet védelmének támogatását. Támogassa a Duna menti ártér védelmét legalább 20 euróval, s mi köszönetül egy bio-pamutból készült egyedi pólót küldünk Önnek.

A helyreállított csatornának köszönhető, hogy a Nagyléli-sziget láprétjei az idén pompásan virágzanak

2018 tavaszán sikerült helyreállítani egy vízvezető csatornát a Nagyléli-szigeten, mi által 41 hektárnyi területen időszakos láprétek alakultak ki. A csatornát a múltban a sziget láposaiban az árvizek során felgyülemlett víz gyors lecsapolására építették ki. A felújítás során azonban úgy lett módosítva, hogy a Duna magasabb vízállása idején (több mint 3000 m3/ sec.) bevezesse a vizet…

Károlyfalvi majális avagy EU Green Week 2019

Az európai EU Green Week „zöld hét” keretén belül, amikor április 13. és június 9. között egész Európában természetvédelmi témakörű rendezvények valósulnak meg, a Veolia társasággal és Pozsony-Károlyfalu városrésszel együttműködve részt vettünk a Károlyfalvi Majálison.

Látogassák meg az „ABLAK A TERMÉSZETBE” kiállítást

A Nagyléli-sziget szomszédságában fekvő Sziget Ökofarm területén található felújított magtár épületében interaktív elemekből összeállított négy panelen tekinthető meg a Duna menti ártér letűnő kincseit bemutató kiállítás.

Meghívó az „ABLAK A TERMÉSZETBE” című kiállítás megnyitójára

Tisztelettel meghívjuk Önöket 2018. október 10-én a Duna menti ártéri táj letűnő kincseiről szóló kiállítás ünnepélyes megnyitójára. A kiállítás minden korcsoport számára érdekes módon mutatja be a Duna menti ártér élőhelyeinek (folyóágak, ártéri rétek, kavicszátonyok, ligeterdők, láposok, szikesek) veszélyeztetett természeti értékeit, melyek védelme és helyreállítása terén a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) már több mint 20 éve sikeresen tevékenykedik.

Megfelelő magtermő faegyedek a Duna menti ártérben

Az NLC (Nemzeti Erdészeti Központ) szakemberei meghatározták az őshonos fafajok (fekete és fehér nyár, kocsányos tölgy, körte, fehér fűz, keskenylevelű kőris, zelnicemeggy) olyan egyedeit, melyek megfelelő szaporítóanyag-forrásaként használhatók. Közülük a legjelentősebbek be lesznek nevezve az Erdészeti Szaporító-anyag Alap Nemzeti Listájára vagy a Nemzeti Nyilvántartási Jegyzékbe (Národný zoznam a Národný register Lesného reprodukčného materiálu). Facsemeték nevelése…

A Nagyléli szigeten megszervezett iskolai és nyilvános tereplátogatások nagy érdeklődésnek örvendnek

Tanulók és óvodások részére, de a nagyközönség számára is tereplátogatásokat szervezünk a Nagyléli-szigeten. A látogatások keretén belül nem csak a sziget természeti szépségeit ismertetjük, hanem hucul-lovak nyergében lovagolási lehetőségeket is kínálunk, valamint bemutatjuk a különböző élőhely-helyreállítási módszerek hatékonyságát is. A látogatók továbbá megismerkednek a különböző haszonállatok legeltetésének értelmével is a sziget gazdag élővilágának fenntartása szempontjából.…

A Nagyléli-szigeten felújításra került egy meder-csatorna, valamint időszakos láposok lettek létrehozva – a beavatkozások szükségét a nyári vízhiány okozta

A Nagylél melletti szigeten 2018 februárja óta folyamatban volt egy a Duna mellékágából eredő és a sziget belsejébe vezető csatorna medrének felújítása. A csatornát eredetileg a helybéliek építették ki a múlt évszázadok során, s rendeltetése a maival összevetve ellenkező volt. Feladata a víz gyors levezetése volt a szigeten található legelők térségéből. A víz a sziget…

Az idén is szép számban vettek részt a gyerekek a nagyléli nyári táborokban

Az idén ismét megrendeztünk a nyári vakáció idején 6 gyermektábort a nagyléli Duna-sziget vadregényes világában (E.7 projektelem). Az egyes turnusokat az érdeklődők már májusban teljesen lefoglalták, ami a táborok nagymértékű kedveltségéről tanúskodik. A hucul-lovakon való lovagláson kívül különböző tevékenységek segítségével megismerkedtek a gyerekek a Duna menti táj eredeti lakóival is – a kétéltűekkel, madarakkal, hüllőkkel,…

Go Wild! Stay Cultured. Nemzetközi természeti és kultúrális fotópályázat a kulturális örökség európai évében-2018

A természet és a kultúra egyaránt lehetnek termékeny ösztönző források. Mi történik, ha összekapcsolódnak? Most itt a lehetőség, hogy csatlakozz hozzánk ezen fotóversenyünk felfedezésének útján. Oszd meg velünk fotóidat kultúra és természetvédelem kapcsolatának témakörében, pl. arról miképp befolyásolhatja a természet a kultúrát, vagy mely természeti környezet szolgáltat értéket egy kultúrának. A képeknek Natura 2000 természetvédelmi…

A Nagyléli-sziget története – Regina Rádió műsora

Hallgassák meg a Nagyléli-sziget természeti értékeit és a szomszéd település lakosainak életét bemutató rádiós riportműsort. Megismerkedhetnek a szigeten található botoló füzek életével, valamint az itteni ökofarm történetével, ahol különböző jószágokat, leginkább lovakat és szarvasmarhákat nevelnek. A Regina Rádió műsora megtalálható itt.

Sajtóközlemény a vizes élőhelyek világnapja alkalmából, 2018. február 2.

Február 2. a vizes élőhelyek napja. Ezen a napon emlékezünk meg a hagyományos Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén kívül a vizes élőhelyek világnapjáról is. A világnap bevezetése a nemzetközi naptárba kiemeli a vizes élőhelyek jelentőségét bolygónk ökoszisztémájának fenntartása szempontjából. Ennek ellenére a vizes élőhelyek továbbra is a Föld legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak, s számuk egyre inkább fogy.…

Ismét lüktet az élet a Vajka melletti láposokban

Már láthatók a 2017 tavaszán megvalósított élőhelyfelújító beavatkozások első eredményei. A projekt C.2-es eleme keretén belül a Vajka melletti néhai Dunaág-rendszer területén több mint 800 méternyi hosszúságban mederszakaszok lettek felújítva, és csaknem 1 hektárnyi területen pedig tartós lápos élőhelyek keletkeztek. A rehabilitációs beavatkozások segítségével eljuttatott víz kisebb csodát okozott azokon a helyeken, ahol már hosszabb…

Megkezdődött a síkvidéki rétek rehabilitálása az Apáli-szigeten

Néhány héttel a karácsonyi ünnepek előtt sikerült bebiztosítanunk egy közlekedési akadály felállítását a Komárom melletti Apáli-sziget (SKUEV0092 Dolnovážske luhy) szélén húzódó elhagyott földes úton. Az akadály célja, hogy gátolja a gépjárművek mozgását a természetvédelmi területen. Ennek köszönhetően az út szabaddá vált a terület fenntartásához szükséges munkagépek számára, melyek segítségével fogjuk végezni az itt található ritka…

A Nagyléli-sziget a Regina rádió „Obrázky krajiny” (tájképek) című műsorában

A Regina rádió „Obrázky krajiny” (tájképek) című műsorában elhangzott a Nagyléli-sziget élővilágát, természeti értékeit és az itt elért természetvédelmi eredményeket leíró riport. A műsor keretén belül ismertetve voltak a LIFE Dunajské luhy (Duna menti ártér) projekt jövőbeli tervei is. A riport meghallgatható itt: https://reginazapad.rtvs.sk/clanky/regionalna-publicistika/149446/obrazky-krajiny-velkolelsky-ostrov    

Új röplap a Duna menti ártér védelméről

Tekintsék meg az „Újraélesztjük a Duna menti ártéri tájat” elnevezésű projekt keretén belül kiadott új röplapunkat. Ozivujeme_krajinu_dunajskych_luhov

Riport a Duna menti ártérről a Regina rádióban

Október 28-án Halková Silvia a Regina rádió Panoráma műsorának volt a vendége. Hallgassák meg a Duna menti ártérről és annak védelméről szóló érdekes riportot. http://www.rtvs.sk/radio/archiv/11363/792379 .    

Honos fajú facsemeték sikeres termesztése

A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.

Meghívó a Dömösi Zöld Forgatag családi napra – 2017. szeptember 9.

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a Dömösi Zöld Forgatag évente megvalósuló családi napjára. A rendezvényre 2017. szeptember 9-én kerül sor. Különböző attrakciók és tevékenységek várnak a családok aprajára-nagyjára a lenyűgöző Duna menti ligeterdők szívében.

A Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VÚVH) elkészítette az ágrendszer fizikai meder-modelljét

A VÚVH laboratóriumában elkészítették az ágrendszer egy részének fizikai modelljét. A modell optimalizálja a keresztirányú elemek legfőbb paramétereit, helyzetét és konfigurációját úgy, hogy elérhető legyen a vízfolyás legmegfelelőbb jellege. A modell alapján, valamint a későbbi terepmérések és a numerikus modellezés értékei figyelembe véve lehetséges lesz a C.1-es (Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása…

LIFE-projektünk nyílt napja – 17.5. 2017 – Vízmű Múzeum, Pozsony

2017. május 17-én a pozsonyi Vízmű Múzeum (Vodárenské múzeum, Bratislava) területén meg lett rendezve a „Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs és kezelési programja” (LIFE14  NAT/SK/001306) elnevezésű projekt nyílt napja. A nyílt nap a LIFE-program megalakításának 25. évfordulója és a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából került megszervezésre. A nagyközönségen kívül részt vett…

Helyreállított lápos élőhelyek a Duna menti ártérben Doborgaz mellett

2017 májusában a Doborgaz melletti ártérben sikeresen helyreállítottunk régebbi láposokat, illetve új vizenyős élőhelyeket alakítottunk ki. A bevezető csatorna megnyitását követően a víz elöntötte a mélyebben fekvő területeket, ahol ideális feltételek alakultak ki az ártér jellegzetes élőlényei számára (pl. a kétéltűek, vagy a nyílt vizet kedvelő madárfajok). A munkáltok befejeztével a kétéltűeken kívül megjelentek a…

Ártéri erdőkben honos fafajok telepítése Nagybodak határában

2017 áprilisában Nagybodak határában 3375 db facsemete kerület kitelepítésre. A csemeték az ártéri erdőkre jellemző fajokból álltak, és olyan területeken lettek kiültetve, ahol a korábban kitermelt erdő helyén nem fejlődött ki természetes úton új erdei növényzet. A telepítés egyik célja volt az özönfajú fák terjedésének gátolása, valamint a térség élőhelyeire jellemző természetes fajösszetétel bebiztosítása. A…

Kétéltűek monitorozása a Duna menti ártér projektterületen

A lápos élőhelyeket felújító tevékenységek által érintett különböző területeken 2017 márciusa óta folyik a kétéltűek monitorozása. Több helyen ki lett mutatva a ritka fajok jelenléte – vöröshasú unka (Bombina bombina) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus). A kétéltűekről begyűjtött és kiértékelt adatok alapján lehetséges lesz a rehabilitációs beavatkozások hatásának megfigyelése az érintett fajok populációira, valamint…

Honos fajú facsemeték sikeres termesztése

A projekt partnerének (NLC) sikerült kitermesztenie több honos fajú facsemetét (kocsányos tölgy, vadkörte, vadalma, hárs és feketenyár), melyeket az elkövetkező időszakban majd kitelepítenek erdei területekre. összesen 4325 db facsemete lett kitermesztve. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a fehér- és feketenyár-dugványok termesztéséhez szükséges anyatelepes tövek kialakítása is.  

Gyeptelepítés az SKUEV Čiližské močiare különleges természetmegőrzési területen

2017 koratavaszán a helyi földműves szövetkezettel együttműködve sikeresen begyepesítettünk 23 hektárnyi területet Csicsó határában. Az így begyepesített területek az SKUEV0227, SKUEV1227 Čiližské močiare különleges természetmegőrzési terület gyakran elöntött részein találhatók. Ez úton sikeresen kibővítettük a gyepes területek kiterjedését a projekt érdekterületén. A gyepesítés a C.5 (Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek helyreállítása) projektelem része..

A Cincér Hírlevél projekttel foglalkozó száma

A projekt magyarországi partnere, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, által kiadott Cincér Hírlevél egyik száma a Duna menti ártér LIFE-projekttel és annak célkitűzéseivel foglalkozik részletesen. Cincér news letter  

Nyári gyerektáborok Nagylélen

Július második hetétől kezdve beindultak a nyári gyerektáborok Nagylélen (projektelem E.7). A résztvevők egy hetes turnusok alatt ismerkednek meg az ártéri erdők világával. Hangsúlyozva van az erdő védelmének fontossága, és a rendszeres gazdálkodás szükségessége az itteni táj fennmaradásának céljából. A gyerekek egész napokat kinn töltenek a szabad levegőn, ahogy ez valaha egészen természetes volt. Megtanulják,…

Revitalizáltuk a királyréti Duna-ág első szakaszát

2016 május derekán sikerült kotrógép segítségével kitisztítani a királyréti Duna-ág medrének egy részét. El lett távolítva a lerakódott üledék és a felhalmozódott faanyag, miáltal szabaddá vált a víz útja a Duna medréből az oldalágba. A felújítási munkálatok előtt az oldalág medrén át csupán egy keskeny erecske csordogált, míg a tisztítást követően ma több mint fél…

Figyelemmel kísérjük és elősegítjük az erdő természetes felújulását a tarvágásokon

Az Európai Bizottság külső ellenőrző csoportjának látogatása során (2016. június 22.-23.) megtekintettünk két projektterületet Nagybodak község határában. Egyesületünk itt bérbe vett erdei parcellákat, ahol a tulajdonosok korábban tarvágással kitermelték az erdő faanyagát (idegenhonos nyárfákat). Így nyitott térség keletkezett az erdei növényzetben. Mivel a parcellák szélén megtalálható néhány őshonos fafaj példánya, úgy döntöttünk, hogy terepmódosítással elősegítjük…

A honos fajok első facsemetéi már cseperednek az NLC faiskolájában

A Duna menti ártérben honos fajú első facsemeték már növekednek a bősi nemzeti erdészeti központ (NLC) kertjében. A projekt keretén belül 2016 tavaszától nevelkednek itt. A C.3 projektelem részeként először lesznek a Duna menti alföld ártéri erdeiben honos fajú facsemeték nevelve az NLC faiskolájában. Találhatók közöttük fekete nyárfák: A nyárfákat lehet szaporítani anyanövényről származó dugványok…

Projekt: Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs és kezelési programja
Témakör: LIFE+, Természet és Biodiverzitás
Akronym: LIFE – Duna menti ártér
Projektkód: LIFE14 NAT/SK/001306
Időtartam: 2015. augusztus 1. – 2022. január 31.

Anyagi fedezet: 5 999 420 € (60 % EÚ támogatás – 3 599 651 € , LIFE+)

 

Kedvezményezett pályázó:

Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ)

Projektpartnerek:

–       Állami Vízgazdálkodási Építő Vállalat (VVB)

–       Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VUVH)

–       Nemzeti Erdészeti Központ (NLC)

–       Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPD) (Magyarország)

 

         

 

A legfontosabb tervbe vett beavatkozások a következők: műszaki építmények felújítása vagy megépítése a folyóág-rendszerben – gátak, zárások, feltöltő objektumok, átereszek stb. A beavatkozások különböző vízügyi szervezetek (VÚVH, VVB š.p. a SVP š.p.) szoros együttműködésével lesznek kidolgozva és megvalósítva.

Várható eredmények:

– Legalább 5 műszaki építmény lesz felújítva vagy megépítve a folyóágakban úgy, hogy a lehető legkedvezőbb ökológiai hatást váltsák ki (elegendő vízmennyiség és megfelelő vízdinamika).

– A Duna ágrendszerének 1850 hektárnyi területén megjavulnak a vízdinamikai feltételek.

– Legalább 2 elszigetelődött oldalág ismét visszanyeri összeköttetését a Duna folyóvizével.

– 4500 méternyi hosszúságban lesznek felújítva folyómedrek (a vízfolyás gátoló különböző akadályok eltávolítása – hordalékok, törmelékanyagok stb.).

– Legalább 57 500 facsemete lesz kitelepítve.

– A felújított vízrendszerű folyóágak és láposok képesek lesznek elnyelni a CO2-t, s így enyhíteni az éghajlatváltozás negatív hatását (az így felújított láposokba fektetett beruházás visszatérülési rátája szakértői becslés alapján 100-szor magasabb, mint a szokványos mitigációs beavatkozások esetében).

– Javulni fog a ritka élőlények és a projektterületen található NATURA 2000-es ártéri élőhelyek védelmi állapota. Javulás várható a térség árvízvédelmi helyzetében is.

Hasonló mértékű természetvédelmi projekt még nem volt megvalósítva Szlovákiában. A jövőben minta-projektként szolgálhat a magafajta projektek számára.

Célkitűzések

Főcél:

A projekt legfőbb célja, hogy felújítsa a kulcsfontosságú természetes ártéri ligeterdős élőhelyeket, és hosszú távon fenntartható kezelési tervet vezessen be rajtuk. Az élőhelyek rehabilitációja a kiterjedt ágrendszer vízdinamikai feltételeinek javításával lesz elérve, valamint a célba vett élőhelyek védelmi állapotát elősegítő konkrét beavatkozások révén.

Részcélok:

  1. A Duna menti ártér ágrendszerében optimalizálni a víz szintjét és a vízellátást.
  2. Előre kiválasztott élőhelyeken felújítani a megbontott vízdinamikai rendszert.
  3. Megcélzott élőhelytípusok rehabilitálása és védelmi helyzetének javítása.
  4. Ártéri erdők biodiverzitásának és produkciós képességének növelése, valamint társadalmi szerepének javítása.
  5. Javítani a projektterület fennmaradt fátlan élőhely-töredékeinek védelmi állapotát, kiváltképpen az ártéri rétekét, bevezetni ezek rendszeres és hosszú távú gondozását.
  6. Elősegíteni az EÚ Élőhelyvédelmi Irányelvének és a NATURA 2000 hálózat rendszerének gyakorlati implementációját Szlovákiában.
  7. Javítani a nyilvánosság ismeretanyagát az ártéri élőhelyek felújításának szükségességéről; tapasztalatterjesztés hasonló tevékenységek megismétlése érdekében, és a legjobb gyakorlati módszerek, valamint eredmények továbbadása hasonló feltételű régiókba.

A projekt Szlovákia területén a Duna ágrendszerének kiterjedt terültét érinti Doborgaz és Szap között, továbbá a kulcsodi és a csicsói Duna-ágak környékét, a Csiliz-patak mentét, valamint a Vág, az Ipoly és a Duna folyókat övező vizenyős élőhelyeket vette célba. Magyarországon a projektterület a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére összpontosul.

Projektterület térképe

Čiližské močiare SKUEV0227, SKUEV1227

Dunajské luhy SKUEV0090

Dunaj SKUEV0393

Velkolélsky ostrov SKUEV0183

Dolnovážske luhy SKUEV0092

Kľúčovské rameno SKUEV0293 a SKUEV1293

Klátovské rameno SKUEV0075

Číčovské luhy SKUEV0182 a SKUEV1182

Háros ostrov HUDI20034

Szentendre Island HUDI20034

A projekt keretén belül megvalósulnak a következő tevékenységek, melyek rövid leírása megtalálható az alábbiakban. Mivel a projektet a LIFE program támogatja anyagilag, az egyes tevékenységek a program követelményei szerint vannak jelölve és meghatározva. A tevékenységek elért eredményeiről folyamatosan fogunk tájékoztatni.

A. Előkészítő tevékenységek

A.1: Duna ágrendszerében a vízáramlás és a hosszanti meder-összeköttetés felújításának vizsgálata hidrodinamikai modellezés segítségével (VÚVH)

Helyreállítási beavatkozások tervének kidolgozása, beleértve az alapvető paraméterek meghatározását is.

A.2: A Duna főmedrének és mellékágainak laterális összeköttetetését elemző, valamint a vizenyős élőhelyek vízellátásának felújítását kidolgozó szaktanulmány (VÚVH)

Szaktanulmány, melyben ki lesz dolgozva az összes rehabiltációs beavatkozás terve és azok alapvető paraméterei.

A.3: Műszaki dokumentáció (VVB)

Elkészült egy műszaki dokumentáció, melynek alapján lesznek megvalósítva a C.1 és C.2 projekttevékenységek. A műszaki dokumentáció részét képezi az építési engedély kérelmezésének. Az építkezési munkálatokhoz szükséges engedélyek be lettek szerezve.

A.4: Őshonos genofondú források meghatározása, ezeknek a fajoknak a szaporítása, és az erdei társulások védelmére irányuló tevékenységek tervének kidolgozása (NLC, BROZ, DINPD)

Létrehozva egy magyarországi GIS-adatokkal rendelkező, különböző fajtájú (varietális eredetű) és DNS-tesztelt fekete nyárfák 200 genotípusából összeállított genofond.

Kiválasztott fák / erdőszakaszok a szlovák oldalon ki lesznek jelölve, mint a szaporítóanyag forrásai, s közülük a legalkalmasabbak be lesznek nevezve a Nemzeti Törzskönyvbe (Národný register) és az Erdészeti Szaporítóanyag Nemzeti Jegyzékébe (Národný zoznam lesného reprodukčného materiálu).

Szaktanulmány, mely feldolgozza és tanácsolja a rehabilitációs beavatkozások konkrét jellegét a célba vett élőhelyek védelmi állapotának javítása érdekében.

A.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek rehabilitálásának szaktanulmánya (BROZ)

Szaktanulmány, mely kidolgozza a felújító beavatkozások tervét a síkvidéki réteken és a fátlan élőhelyeken. A szaktanulmány konzultálva lesz az érintett szervezetekkel és szakemberekkel (megvalósul legalább 2 találkozó).

 

B. Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbe vétele

B.1: Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbe vétele (BROZ)

A „C” projektelemek megvalósítása érdekében telkek lesznek bérbe véve vagy felvásárolva.

 

C. Konkrét természetvédelmi tevékenységek

C.1: Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása a Duna mellékág-rendszerében (BROZ, VVB)

A projektelem a CHVÚ Dunajské luhy különleges madárvédelmi területen fog megvalósulni. Legalább 5 műszaki építmény lesz felújítva vagy felépítve olyan helyeken, ahol a lehető legnagyobb ökológiai hatás érhető el az ágrendszer lehető leghosszabb szakaszán. A vízdinamika javulása várható legalább 1850 hektárnyi területen. A pozitív ökológiai hatást maximalizáló korszerű „Üzemeltetési rend” lesz kidolgozva. Tartalmazni fogja az új műszaki beavatkozásokat is. A célfajok védelmi helyzete és populáció-állománya javulni fog.

C.2: Mellékágak laterális konnektivitásának és a vizenyős területek vízellátásának felújítása (BROZ, VVB)

Két nagyobb ágrendszer kerül felújításra teljes eredeti hosszúságban. Ez magába foglalja a vízrendszer és az áramlási dinamika helyreállítását is. Feltételezzük, hogy a mellékágak legalább 4500 méternyi összhosszúságú medrét ismét rákötjük a folyó vízre, minek következtében fenntartható úton megújulhatnak a célfajok költési területei. A halak és más vízi élőlények mozgását gátoló akadályokat eltávolítjuk. Mivel az egyes területek elérhetősége korlátozottabb lesz, enyhülni fog a ritka fajok és élőhelyek zavarási mértéke is.

Négy vizenyős élőhely lesz rehabilitálva legalább 37 hektárnyi területen.

A célfajok védelmi helyzete és populáció-állománya javulni fog.

C.3: Facsemeték előkészítése és a biológiai alapbázis kialakítása (NLC, DINPD)

Ki lesz alakítva a szlovákiai Duna menti ártérre jellemző őshonos erdei fafajok genetikai forrásanyagának jegyzéke/archívuma. Fontosabb fafajok legalább 20 egyedszámban lesznek képviselve az NLC tartásában. Összesen 45 000 facsemete lesz felnevelve a projekt során erdősítés céljából. A genofond 3,8 ha területen lesz létrehozva Magyarországon a DINPD partnerszervezet által. Az itt elhelyezett genotípusok száma legalább 400 lesz.

C.4: Az erdők honos fajösszetételének felújítása és az erdei társulások sokféleségének emelése (BROZ, DINPD)

57 500 db honos fajú facsemete kiültetése 45 ha területen, ebből 45 000 a projektterület szlovák részén. Az özönfajú lágy és fás szárú növények eltávolítása legalább 40 ha területen Szlovákiában. A kitelepítés után a facsemeték szükség esetén kezelve lesznek.

Háros-sziget (Magyarország): legalább 7 hektárnyi térségben lesznek kiirtva az özönnövények – Negundo aceroides, Fallopia japonica, Solidago sp. Felújításra kerül az ártéri erdő 3,5 ha területen (több kisebb területegység). A kiültetett fákat kerítés fogja védeni a vadrágás ellen. A kerítés hossza összesen 1 550 m lesz.

Hulladék és régi katonai lőszer eltávolítása 5 hektárnyi területen. A lőszer eltávolítása feltétlenül szükséges az élőhely-felújító munkálatok megkezdéséhez, hogy a tudományos szakemberek és a projekt többi munkatársa biztonsága be legyen biztosítva.

560 m hosszú betonkerítés, mely az ártéri erdő közepén áll, el lesz távolítva. A kerítés gátjainak két helyen való megbontása révén a térséget gyakrabban és jobban elöntheti az áradó víz.

C.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek helyreállítása (BROZ)

összesen 84 ha réti élőhely kerül rehabilitálásra, ahol be lesz vezetve a rendszeres kezelés is. Legkevesebb 150 botló fűzfa lesz felújítva és 200 új fűzfacsemete lesz kiültetve.

 

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

D.1: Hidromorfológiai és hidrobiológiai monitorozás (VÚVH)

Hidrológiai, morfológiai, klimatológiai, biológiai és kémiai adatok adatbázisa, mely összefoglalja a projekt előtti és utáni helyzet értékeit. A projektterület ágrendszerének jelenlegi biotikus és abiotikus tényezőinek felmérése. A tervezett beavatkozások hatékonyságának megítélése.

D.2: Élővilág (bióta) monitorozás (BROZ, DINPD)

Adatbázis lesz kialakítva, melynek feltételezett adatmennyisége meghaladja a több ezer bejegyzést. A projekt befejezését követően ki lesz dolgozva egy monitoring jelentés, melyben fel lesznek mérve az elért eredmények. Ez úton értékelhető lesz a C projektelem rehabilitációs munkáinak hatékonysága.

A begyűjtött tudományos adatok az élővilág monitororzott csoportjairól az éves jelentésekben lesznek részlegesen értékelve. A záró jelentés összeveti majd az állapotot a C projektelem kezdete előtt és a tevékenységek befejezését követően. Az évente ismétlődő megfigyelések lehetővé teszik a monitorozott populációkban végbe ment fokozatos változások kiértékelését, s így a C projektelem tevékenységeinek hatás-felmérését is.

D.3: A projekt szocio-ökonómiai hatásának monitorozása (BROZ)

A projekt végén egy zárójelentés lesz kidolgozva, mely a projekttevékenységek szocio-ökonómiai hatását fogja elemezni. Ebből a szempontból főleg a C projektelem tevékenységeinek implementálása lesz kiértékelve.

D.4: A projekt ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásának monitorozása (BROZ)

A projektterületek fontos ökoszisztéma szolgáltatásai jellemezve lesznek a projekt kezdetén, valamint az előzetes monitorozást és a teljes monitorozást követően is (bióta, hidrobiológiai monitorozás stb.). Mindenegyes területen monitorozva lesznek az előre kiválasztott legjelentősebb ökoszisztéma szolgáltatások.

Jelentős élőhelytípusokban ki lesznek választva, s majd monitorozásra kerülnek a legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatások. Az ökoszisztéma állapota az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatban fel lesz mérve a projekt elején és annak végén is.

Végül ki lesz dolgozva a zárójelentés, mely értékelni fogja az ökoszisztéma szolgáltatásokat a projekt előtt és után is.

D.5:  Információs tevékenységek hatékonyságának monitorozása (BROZ)

Ebben a projektelemben monitorozva lesz a projekt informáló tevékenységeinek a nyilvánosságra gyakorolt véleményalkotó hatása. A monitorozott eredmények táblázatok és grafikonok formájában lesznek bemutatva, ahol látható lesz a problematika felfogásának minőségi változása. A helyes válaszok százaléka a kérdőívekben fel lesz mérve a projekttevékenység elején és annak végén is. Az eredmények és a grafikonok a zárójelentésben lesznek leközölve, amely a projekt végén lesz kidolgozva.

 

E. Véleményalkotó tevékenységek és a projekt eredményeinek propagálása

E.1: Weboldal (BROZ)

Ki lesz alakítva a projekt weboldala, mely rendszeresen aktualizálva lesz a projekt egész időtartama alatt. A weboldal három nyelvi verzióban lesz működtetve – angol, szlovák, magyar.

E.2: Tárgyalások a stakeholderekkel és tanulmányutak megvalósítása (BROZ)

Rendszeres kommunikáció lesz fenntartva a stakeholderekkel (érdekelt személyek/szervezetek) a projekt egész tartama alatt. Legalább 24 találkozó lesz megszervezve (találkozónként átlagban 5 képviselő személy jelenléte van tervezve). A projekt keretén belül 2 tanulmányút megvalósítása van tervbe véve kb. 30 résztvevő jelenlétével.

E.3: Ismeretterjesztő és propagáló anyagok kiadása (BROZ, NLC, DINPD)

A projekt keretén belül a következő propagáló anyagok lesznek elkészítve és kiadva:

–          Szórólapok

–          Szakmai prospektus – 3 fajta (pl. Fedezd fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot)

–          Propagáló szövettáskák, tollak, zsebkönyvek, naptárak, bögrék

–          Matricák

–          Hűtőmágnesek

–          Pólók

E.4: Előadások és tereplátogatások diákok, tanárok és a nyilvánosság számára (BROZ, DINPD)

A projektelemen belül meg lesz rendezve Szlovákiában: 10 tereplátogatás szakértő vezetésével diákok/tanulók számára (összesen kb. 200 diák/tanuló), 5 tereplátogatás szakértő vezetésével a nyilvánosság számára (összesen 50 résztvevő).

Magyarországon: Egy 5-napos felkészítő tábor a vezetők számára (20 résztvevő), öt 1-napos bemutató tereplátogatás tanárok számára.

Feltételezzük 4000 személy részvételét a szakvezetéses tereplátogatásokon a projekt tartama alatt.

E.5: A projekt mediális és szimpóziumi ismertetése (BROZ, VUVH, NLC)

A projekt legalább 13 szimpóziumon/konferencián lesz bemutatva, 4 sajtótájékoztató lesz megrendezve, 5 sajtóhirdetmény lesz kiadva, 30 cikk jelenik meg a projekt tevékenységeiről, 5 rádiós interjú és 10 televíziós felvétel lesz elkészítve.

E.6: Előadások iskolák és a nyilvánosság számára, interaktív ismeretterjesztő kiállítások (BROZ, DINPD)

A projekt keretén belül tervbe vettünk 10 előadás megszervezését diákok részére (összesen 200 résztvevő), 5 előadás megvalósítását pedig a nyilvánosság részére (összesen 100 résztvevő).

Állandó kiállítás lesz elkészítve a szlovák oldalon, melyet várhatóan megtekint legalább 10 intézmény/szervezet/iskola képviselője (legalább 3500 látogató).

Ezzel egy időben a magyar oldalon is össze lesz állítva egy kiállítás. Feltételezett látogatottság 5000 látogató a projekt egész időtartama alatt.

E.7: Gyerektáborok a természetben (BROZ)

Húsz 5-napos tábor kerül megrendezésre összesen 240 gyermek részére a projektterület szlovákiai részén.

E.8: Zárókonferencia (BROZ)

A projekt végén zárókonferencia kerül megrendezésre legalább 40 résztvevővel Szlovákiából és a szomszédos országokból. Várható legalább 5 mediális intézmény képviselője is. A konferencia eredményei legkevesebb 5 tömegtájékoztatási közlemény útján lesz leközölve (pl. online és nyomtatott cikkek, interjúk).

E.9: Kapcsolatépítés más pályázatokkal és intézményekkel (BROZ)

A projekt 3-5 munkatársa vagy fontos stakeholderek számára hat 3-napos látogatás lesz megvalósítva a projekt tartama alatt. A látogatások olyan csehországi, ausztriai, olaszországi, magyarországi vagy lengyelországi projektek területein fognak megvalósulni, ahol hasonló környezetvédelmi beavatkozások (pl. legeltetés, fatelepítés, láposok, gyepek felújítása stb.) valósulnak meg, illetve vannak tervbe véve, mint az általunk vezetett pályázatban.

E.10: Családi napok megrendezése (DINPD)

Hat családi nap (a projekt tartama alatt évente egy nap) kerül megrendezésre; az egyes napokon feltételezzük 500 résztvevő látogatását, összesen 3000 látogatót várunk.

E.11: Ismeretterjesztő táblák (BROZ)

Tíz nagyobb ismeretterjesztő tábla lesz felállítva. Kisebb információs táblák a projekttevékenységek igényeitől függően lesznek kihelyezve.

E.12: Közlemény a laikus nyilvánosság részére (BROZ)

A projekt időtartama végén a projektről és annak tevékenységeiről közlemény lesz kiadva, melynek célja a nyilvánosság értesítése az elért eredményekről.

 

F. Projektmenedzsment és a tevékenységek folyamatának monitorozása

F.1: Projektmenedzsment (BROZ)

Négy kidolgozott jelentés a projekt folyamatáról, egy jelentés az időtartam felében és a zárójelentés a projekt végén.

F.2: Könyvelés és pénzügyi irányítás (BROZ, DINPD)

A projekt transzparens könyvelése és pénzügyi irányítása.

F.3. Projektaudit (BROZ)

A projekt részletes ellenőrzése egy záró értékeléssel a projekt zárójelentésében.

F.4: Fenntartási intézkedések terve – a LIFE projekt befejezését követően (BROZ)

A fenntartási intézkedések kidolgozott terve az egyes projektterületeken – a LIFE projekt befejezését követően.

Elért eredményeink (2022. szeptember 16-ig)

A. Előkészítő tevékenységek

A.1: Duna ágrendszerében a vízáramlás és a hosszanti meder-összeköttetés felújításának vizsgálata hidrodinamikai modellezés segítségével (VÚVH)

Az ágrendszer egy részének fizikai modellje a VÚVH műszaki laboratóriumaiban készült el, az ágrendszer digitális modelljéhez szükséges valamennyi terepi mérés megtörtént, a szükséges számítások elkészültek és a digitális modell felhasználható a tanulmányban tárgyalt legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásához.

Elkészült a C1-es tevékenységhez kapcsolódó helyreállítási lépések javaslatát tartalmazó a tanulmány.

A.2: A Duna főmedrének és mellékágainak laterális összeköttetetését elemző, valamint a vizenyős élőhelyek vízellátásának felújítását kidolgozó szaktanulmány (VÚVH)

Lezajlott az 1D és 2D hidrodinamikai modellek felállításához szükséges valamennyi terepi monitoring-mérés. Megtörténtek a különböző vízszintekre vonatkozó forgatókönyv-szimulációk a modellek segítségével.

Elkészült a C2-es tevékenységhez kapcsolódó helyreállítási lépések javaslatát tartalmazó a tanulmány.

A.3: Műszaki dokumentáció (VVB)

Elkészült egy királyréti mellékág-szakasz helyreállítására vonatkozó műszaki dokumentáció (2015).

Készül a C1-es, C2-es tevékenységek részeként megvalósuló revitalizációkra vonatkozó műszaki dokumentáció.

A C1-es tevékenységhez: A Vajkai-ágnál az A jelű gát alatt lévő mellékágak megnyitására vonatkozó dokumentáció 2020 márciusában elkészült.

A Duna-ágrendszer D gátvonalán lévő D2a gát felújítását tartalmazó projektdokumentáció 2022 tavaszán elkészült.

A C2-es tevékenységhez: Elindult az ágrendszer B vonalának teljes elrekesztéséhez szükséges, még hiányzó gátelemek beszerzésével kapcsolatos munka. A feladatot a beszállító-kivitelező végzi el; 2021. május-június során elkészültek a 2 db hiányzó gátelem műszaki dokumentációjának beszerzésére, valamint a gátelemek legyártására és leszállítására vonatkozó specifikációk, ill. pályázati feltételek.

A.4: Őshonos genofondú források meghatározása, ezeknek a fajoknak a szaporítása, és az erdei társulások védelmére irányuló tevékenységek tervének kidolgozása (NLC, BROZ, DINPD)

Egy 200 fekete nyár DNS-genotípusból álló állományt már összeállítottak magyar részről (DINPD)

Szlovák részről megtörtént az őshonos génállomány forrásainak azonosítása. A Duna környékén több mint 150 fát azonosítottak, köztük fekete nyárt, fűzet (törékeny), keskenylevelű kőrist, kislevelű hársat, alma-, körte- és eperfát, kocsányos tölgyet. Az adatokat szakmai beszámolóben dolgozták fel, folyamatban van a mag– , ill. szaporítóanyag begyűjtése, és az abból történő facsemete-nevelés az NLC csemetekertjében.

A tevékenység lezárult. 

A.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek rehabilitálásának szaktanulmánya (BROZ)

A síkvidéki rétek és nem erdei élőhelyek helyreállításáról szóló tanulmány 2016-ban készült el. A tanulmány alapján jelenleg folynak a revitalizációs munkák a síkvidéki réteken – a C5-ös tevékenység keretében.

A tevékenység lezárult.

 

B. Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbevétele

B.1: Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbevétele (BROZ)

Az érintett földterületeket az eredeti ártéri ökoszisztémák C pont szerinti tevékenység keretében való helyreállítása céljából vettük bérbe, ill. vásároltuk meg. Víztestek, gyepek, erdős területek, szántóföldek és egyéb típusú területek tartoznak ide.

 

Eddig megvásárolt terület – 69,164560 ha.

Eddig bérbe vett terület – 351,6652 ha.

C. Konkrét természetvédelmi tevékenységekochranárske

C.1: Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása a Duna mellékág-rendszerében (BROZ, VVB)

A tevékenység a Bősi Vízmű üzemeltetési szabályzatában történő módosítások kezdeményezésével kezdődött. A módosítások célja, hogy több víz jusson a Duna mellékágrendszerébe, és lehetővé váljon annak rendszeres elárasztása a Dunából, a vízmű építése előtti természetes állapotoknak megfelelően.

A 2020. április 21-én „A SZÁRAZFÖLDI DUNA-DELTÁT ÉLTETŐ VÍZÉRT ” címmel meghirdetett petíciót 11 603 támogató írta alá. A petíciót 2020. augusztus 14-én átadtuk a környezetvédelmi miniszternek, majd tárgyalások következtek az illetékes hatóságokkal az üzemszabályzat módosításáról.

2020 5. 15. és 6. 17. között egy mesterséges elárasztásra került sor, 90 m3/s maximális vízhozam mellett.

2021-ben egy tavaszi elárasztásra került sor áprilisban (34 nap), ill. egy nyári elárasztásra májusban (15 nap).

2022-ben a tavaszi és nyári elárasztások folyamatosan követték egymást, a 2022. május-júniusi időszakban (41 nap), max. 90 m3/s vízhozam mellett.

A tervezett 120 m3/s vízhozammal történő elárasztás egyelőre nem valósult meg, elsősorban biztonsági szempontok miatt. Problémaként merültek fel az érintett területen lévő épületek, amelyek közül sok nem a jogszabályoknak megfelelően épült, ezért a környezetvédelmi tárca államtitkára kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel.

2022-ben egyeztetések kezdődtek az új, XII. sz. üzemeltetés szabályzatról melyek eredményeképpen az elárasztások során elérhető lehetne a kívánt vízhozam.

A VÚVH szakemberei az ágrendszerben lévő valamennyi gátra távérzékelőt telepítettek (2022), amelyeknek köszönhetően az átjárhatóság biztonsága érdekében árvíz idején is ellenőrizhető a vízszint (online elérhetőség: https://app.meratch.com/w/vuvh/river-system). Kifejlesztettek egy alkalmazást, mely megadott vízhozam és a gátak átereszeinek (a gátak nyílásainak száma) beállítása alapján ki tudja számítani a vízszintértékeket.

C.2: Mellékágak laterális konnektivitásának és a vizenyős területek vízellátásának felújítása (BROZ, VVB)

2016 májusa – a Baka melletti Királyréti-ág – egy kb.190 m hosszú szakasz elkészült –  folytatás a továbbiakban.

2017. április-május – további vizesélőhely-revitalizáció és -bővítés a Doborgaz és Vojka melletti ágrendszerben az alábbi eredményekkel: 430 méternyi kiszáradt mellékág helyreállítva, a mederben ismét át tudfolyni a víz, egy 440 méteres mederszakaszban hosszabb ideig van víz  (korábban az év 6 hónapjában, most egész évben víz van ebbe a mederszakaszban), helyreállított időszakos vizes élőhelyek kb. 0,95 hektárnyi területen (Doborgaz, Keszölcés), kb. 16 hektáron ismét adott a puha- és keményfás ligeterdő elárasztásának lehetősége (Doborgaz, Keszölcés).

2018 február-májusi időszakában  vizesélőhely-revitalizáció történt a Nagyléli-szigeten az alábbi eredményekkel: 2 állandó mély vizes élőhely létrehozása, összesen 0,6 ha területen. A szigeten egy nagyobb és 6 kisebb időszakos vizes élőhely jött létre. Ezek vízpótlása a csatornából történik, amikor a Duna vízhozama meghaladja a 3000 m3/s értéket. Összterületük 40,89 ha (elárasztási térkép).

További revitalizációs lépések vannak előkészületben partnerünkkel, a VVB-vel együttműködésben.

Fotók a cikkben .

Eddig összesen 2010 méternyi mellékágat revitalizáltunk.

A helyreállított vizes élőhelyek területe 64,09 ha (5 állandó vizes élőhely 1,1 ha területtel és 7 időszakos vizes élőhely 62,99 ha területtel).

C.3: Facsemeték előkészítése és a biológiai alapbázis kialakítása (NLC, DINPD)

Az NLC csemetekertjében adatbázis készült a dunai árterek eredeti erdei fafajainak génállományáról.

A csemetekertben eddig az alábbi számú, erdőtelepítésre szánt facsemetéket nevelték ki:

2016. ősz 800 db Populus nigra, 450 db Tilia cordata – összesen 1250 db
2017. ősz 70 db Quercus robur, 3 000 db Populus nigra, 200 db Malus silvestris, 200 db Pyrus communis, 350 db Tilia cordata – összesen 3 820 db
2018. ősz 800 db Populus alba, 4 500 db Populus nigra 400 db Ulmus laevis, 300 db Malus silvestris, 1 000 db Quercus robur, 120 db Tilia cordata – összesen 7 120 db
2019. ősz 100 db Populus alba, 1 800 db Populus nigra, 1 100 db Ulmus laevis, 225 db Malus silvestris, 2 000 db Quercus robur, 100 db Fraxinus excelsior, 225 db Pyrus pyraster – összesen 5 550 db
2020. ősz 9 150 db Populus alba, 9 400 db Populus nigra, 4 000 db Quercus robur, 850 db Salix alba, 350 db Malus sylvestris, 75 db Pyrus pyraster, 75 db zelnicemeggy Padus avium, 15 db galagonya Crataegus sp. – összesen 23 915 db
2021. ősz 13 500 db Populus nigra, 5 500 db Populus alba,1 300 db Salix alba, 48 db Quercus robur, 40 db vadalma, 297 db Crataegus monogyna, 180 db Alnus glutinosa, 20 db Pyrus communis – összesen 20 885 db
Összesen 62 540 db 

 

DINPD: Dejtáron 1 hektáros területen telepítettek fekete nyárfákat (Populus nigra). Populus nigra génmegőrzési anyatelep létesült. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaságból származó, 43 különböző bevizsgált Populus nigra genotípust felölelő 375 dugvány került kiültetésre Dejtáron 2021 márciusában. Ugyanebben az időszakban több mint 100 különböző genotípusú, kiválasztott anyafáról 2000 darab Populus nigra dugvány került be az Ipoly Erdő állami erdőgazdaság csemetekertjébe, 2022-ben ehhez járult további 470 dugvány. Jelenleg a géngyűjtemény karbantartása folyik. Rácalmás szigetén 2,1 ha területen 6000 őshonos fát telepítettek 2020 decemberében. A telepített fasorok között egy-egy sor üresen maradt a 3500 Populus nigra dugvány tavaszi telepítéséhez, melyek 49 különböző bevizsgált genotípusból származtak a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Tolna megyei csemetekertjéből. Ez utóbbiak telepítése 2021 márciusában történt. Az összesen 3,6 hektárnyi terület egésze be van ültetve. A csemeték felét a 91E0 élőhelyre jellemző őshonos fafajok, a másik felét pedig 86 különböző genotípusú Populus nigra alkotja. 

 

C.4: Az erdők honos fajösszetételének felújítása és az erdei társulások sokféleségének növelése (BROZ, DINPD)

A tevékenység keretében Szlovákiában 2022. 9. 16-ig  összesen  54 550 db dugványt ültettek el különböző fajokból (fekete nyár, fehér nyár, kislevelű hárs, kocsányos tölgy, vadalma, vadkörte, vénic-szil, fehér fűz, galagonya, zelnicemeggy).

Az újulat ápolását 18 ha területen rendszeresen végezzük.

Az inváziós növényfajokat 95,67 ha területről távolították el.

DINPD:

Magyarországon, Háros-szigeten 10 hektáron a Negundo aceroides, Fallopia japonica, Solidago sp. irtása van folyamatban. 2021 januárjában 449,38 t hulladékot távolítottak el a Háros-szigetről. A megtisztított terület 5 ha, ebből 1 hektáron már márciusban telepítés történt.

Az inváziós Fallopia x bohemica irtásával kapcsolatos munkák folytatódnak. A kiültetés utáni gondozás folyamatban van. A Hunyadi-szigeten 0,1 hektáron új ültetvény létesült, melyet magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), vénic-szil (Ulmus laevis) és kocsányos tölgy (Quercus robur) alkot. Összesen több mint 14 500 fát telepítettek.

A csemeték ültetés utáni ápolását a DINPD végzi, az ültetvény bekerítése helyett természetbarát vadriasztó szerekkel, amelyek megakadályozzák a fiatal növények lerágását.

 

C.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek helyreállítása (BROZ)

A tevékenység 2017 márciusában indult – gyepesítés történt a Kulcsod melletti Csilizi-mocsár közösségi jelentőségű területen, körülbelül 23 hektáron, alámosott szántókon, a helyi mezőgazdasági szövetkezet közreműködésével.

2017 december: a Komárom melletti Alsó-Vág Menti Ártéri Erdők közösségi jelentőségi területen lévő Apáli-sziget Természetvédelmi Terület síkvidéki rétjeinek revitalizálási munkálatai folytak: 2017. november 24-én illetéktelenek behatolását megakadályozó sorompót helyeztek ki, majd a rét részleges mulcsozása következett kb. 3,8 ha-on (a széllel terjedő fásszárúak eltávolítása mellett). A munka 2018 augusztusában folytatódott a rétek további mulcsozásával, majd 2019-ben egyszeri kaszálással 5,5 ha területen.

2018 tavaszán 63 fűz telepítése a Nagyléli-szigeten, az időszakosan elárasztott csatorna mentén mindkét oldalon. Ezek közül csak 12 élte túl a 2018-as aszályos nyarat. További botoló füzek telepítése: 20 db (2018), 104 db (2021) és 200 db (2021/22 telén, önkéntesek segítségével).

Ezenkívül 2019-ben a Nagyléli-szigeten 110 füzet botoltak le egy arborista felügyelete alatt. 2020 tavaszán Bodak környékén 103, az Apáli-szigeten pedig 20 fűz botolására került sor. 2021-ben további 80 fűz botolása következett Bodakon, 39-é pedig a Nagyléli-szigeten.

A helyreállított réti ökoszisztémák összterülete 57,7 ha. Hagyományos legeltetés Bodakon 8,1 hektáron, a Nagyléli-szigeten pedig 21,1 hektáron folyik.

Lépések történtek a külterjes legeltetés bevezetése érdekében az Apáli-sziget Természetvédelmi Terület további részén – találkozók a helyi pásztorral, tereprendezés, kerítések és kút előkészítése, legeltetéshez szükséges eszközök  beszerzése.

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

D.1: Hidromorfológiai és hidrobiológiai monitorozás (VÚVH)

Előzetes hidromorfológiai és hidrobiológiai monitoring történt, amely alapul szolgál az A1-es tevékenységhez, valamint az ökoszisztémák állapotának összehasonlításához a projekt C pont szerinti tevékenységeinek megvalósítása előtt. A monitoring jelentés elkészült. 

Folytatódik az ideiglenes limnigráfiai mérőállomások (felszíni víz, talajvíz, valamennyi gát) adatgyűjtése és kiértékelése, a szondák rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a vízszintkülönbségek mérése nivellálással, az összes szonda tavaszi telepítése (télen, a fagyok miatt be kell gyűjteni őket).

A mesterséges elárasztások kapcsán az alábbi tevékenységek folynak:

  • az elárasztás ütemezésének elkészítése (vízhozam- és várható vízszint diagramok)
  •  rendszeres találkozók a VÚVH, ŠOP, BROZ, VV, SVP munkatársainak részvételével (elárasztás előtt, ill. alatt) 
  • az elkészült modelleken alapuló javaslat a gátnyílások méretének beállítására az elárasztás előtt és után (a beállítás módja a megadott korlátozások mellett is befolyásolja a vízszintet és az elárasztott terület kiterjedését) 
  • vízszintmérés az egyes szakaszokon, különböző vízhozamok mellett, maximum 90 m3/s-ig
  •  átereszek és kritikus helyek terepi vizsgálata a nyaralók környezetében tapasztalható erózió miatti aggályokkal kapcsolatosan (gyakran illegális, vagy az ártéri szabályoknak nem megfelelő építményekről van szó)
  • hordalék-mintavétel (finomszemcsés anyag) minden szegmensből – hordalékkoncentráció meghatározása különböző vízhozamoknál (60, 90 m3/s) – minták kiértékelése a VÚVH laboratóriumában

jelentés a VV számára az elárasztás menetéről valamennyi érintett fél (ŠOP, BROZ, VÚVH, SVP) részéről

D.2: Élővilág (bióta) monitorozás (BROZ, DINPD)

Magyarországon madár – madármonitoring történt..

Szlovákiában 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben a kétéltűek, a magasabb rendű növények, a vízi növények és élőhelyek vonatkozásában került sor monitoringra. Ehhez járult 2019-ben a szitakötők, bogarak, pókok és puhatestűek (hasas törpecsiga) monitoringja. 2020-tól a fentieken túlmenően a beporzókra vonatkozóan is monitorozás folyik.

A célfajok és -populációk monitorozása a 2021-es és 2022-es időszakokban is folytatódott (kétéltűek, bogarak, szitakötők, beporzók, pókok és puhatestűek).

D.3: A projekt szocio-ökonómiai hatásának monitorozása (BROZ)

2017-ben helyszíni kérdőíves felmérés készült, ennek alapján került előterjesztésre az első jelentés. A második jelentést 2019-ben nyújtották be.

D.4: A projekt ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásának monitorozása (BROZ)

A 2019-ben lezajlott monitoringról szóló jelentést 2020-ban nyújtották be.

D.5:  Információs tevékenységek hatékonyságának monitorozása (BROZ)

 A tevékenység kérdőíves monitoring, weboldalforgalom-figyelés, FB, rádiós megjelenések figyelése stb. formájában történik.

 

E. Véleményalkotó tevékenységek és a projekt eredményeinek propagálásana

E.1: Weboldal (BROZ)

A projektnek háromnyelvű (angol, szlovák, magyar) weboldala érhető el, melyet rendszeresen frissítenek.

E.2: Tárgyalások a stakeholderekkel és tanulmányutak megvalósítása (BROZ)

A projekt kezdete óta 30 formális egyeztetésre került sor az érintett felekkel, ezekről részvételi ívek készültek (összesen 217 résztvevő), valamint számos egyéb kötetlen (informális) találkozó történt.

E.3: Ismeretterjesztő és propagáló anyagok kiadása (BROZ, NLC, DINPD)

BROZ: 

Projekt logó: 2015 novemberében készült el.

Matricák és mágnesek logóval: 2016. június.

Matricák az áradások formálta táj történelmi motívumaival és ritka növény- és állatfajok motívumaival – 2017 tavasza.

A projekt tevékenységeiről szóló tájékoztató brosúra – 2017. október – letölthető a projekt honlapjáról.

Tollak – három nyelvi változatban elérhetők.

A projekt logójával díszített, kézzel készített bögrék elkészültek.

A nagyléli látogatóközpont berendezése – táborokhoz is használható E.7.

Látogatói pavilon épült Nagylélen – 2017. augusztus.

Organikus bio pamutpólók férfiaknak, nőknek és gyerekeknek mandalával – készen.

2019-es és 2020-as naptár, újrahasznosított papírra nyomva.

Nagylélről szóló brosúra, újrahasznosított papírra nyomva.

Rétek és vizek meséi c. mesekönyv (Príbehy z lúk a mokradí) – 2021. november.

2022-ben utánnyomás készült a projekt pólóiból, új színekben, és atlétatrikókat is nyomtattunk.

2022-ben két új motívum készült a mágnesekhez (összesen 900 db).

A 2022-es évre újabb falinaptár készült, ezúttal a Nagyléli-sziget  motívumaival.

A projekt tevékenységeiről szóló tájékoztató prospektus lefordítása és kinyomtatása angol (2021. október) és magyar (2022. tavasz) nyelven. 

2022 tavaszán elkészültek a képeslapok 5 új projekt motívummal (összesen 10 000 darab).

DINPD:

Projektnépszerűsítő táskák.

Cincér újság 2016 – 20172018 és 2019 ősz és tél.

Elkészültek a projekt logójával ellátott csokoládék.

NLC:

Duna menti őshonos fafajok   c. füzet 

 

E.4: Előadások és tereplátogatások diákok, tanárok és a nyilvánosság számára (BROZ, DINPD)

BROZ: A túrákhoz távcsöveket és nagyítókat vásároltunk, melyeket az E.7-es, táboroztatásokhoz is használnak. 16 túrát szerveztünk iskolák számára (516 fő), 8 túrát pedig a nagyközönségnek (118 fő).

DINPD: A kerékpár- és kenutúrák lehetőségével 161 résztvevő élt.

 

E.5: A projekt mediális és szimpóziumi ismertetése (BROZ, VUVH, NLC)

A projekt népszerűsítése eddig az alábbi formában történ:

  • 13 konferencián 
  • 6 sajtóközleményben és 2 sajtótájékoztatón 
  • 36 cikkben – folyóiratokban, újságokban 
  • 9 rádiós megjelenésben
  • 8 televíziós megjelenésben

E.6: Előadások iskolák és a nyilvánosság számára, interaktív ismeretterjesztő kiállítások (BROZ, DINPD)

Tizennyolc bemutatót szerveztünk iskolák számára (448 résztvevő), ill. tizenkettőt a nagyközönség számára (1284 résztvevő).

A BROZ évente megrendezi a Danube Art Master nemzetközi alkotói pályázat országos fordulóját.

A nagyléli interaktív kiállítását 675 látogató tekintette meg.

A Duna-árterekről szóló mobil kiállítást Magyarországon 4852 látogató tekintette meg.

E.7: Gyerektáborok a természetben (BROZ)

A tábor felszerelését 2017 júliusában szereztük be: 10 távcsövet, egy nagy távcsövet és nagyítókat rovarok megfigyeléséhez, valamint egy mikroszkópot. 2016-ban elkészült a táborokat kiszolgáló szaniter infrastruktúra.

2016 óta minden nyáron szerveztek táborokat, melyeken összesen 463 gyerek vett részt.

E.8: Zárókonferencia (BROZ)

A tevékenység még nem kezdődött el.

E.9: Kapcsolatépítés más pályázatokkal és intézményekkel (BROZ)

Mindeddig 13 kapcsolatépítő találkozóra került sor természetvédelemmel foglalkozó különböző szervezetek, egyesületek képviselőivel (195 résztvevő) tapasztalatcsere céljából.

E.10: Családi napok megrendezése (DINPD)

A Dömösi Zöld Forgatag c. családi nap hat alkalommal került megrendezésre Magyarországon (2016-21 között évente). A rendezvény nagy érdeklődésnek örvend (összesen 3197 látogató).

E.11: Ismeretterjesztő táblák (BROZ)

A nagyléli ökofarmon található két infopanelen túl további 9 készült, amelyek 4 helyszínen (Nagyléli-sziget, Apáli-sziget, Bodak, Duna-kanyarulatok) tájékoztatják a látogatókat a terület természeti értékeiről és a projekttevékenységekről.

E.12: Közlemény a laikus nyilvánosság részére (BROZ)

A tevékenység még nem kezdődött el.

 

F.  Projektmenedzsment és a tevékenységek folyamatának monitorozása

F.1: Projektmenedzsment (BROZ)

A tevékenység folyamatosan zajlik, a BROZ rendszeresen beszámol a projekt időközi eredményeiről az Európai Bizottságnak benyújtott jelentésekben.

A projekt vezető partnereként a BROZ rendszeresen összehívja a projekt Irányító Bizottságát a partnerek és más érintett intézmények részvételével.

A projekt időtartamát hivatalosan két évvel meghosszabbították, 2024. január 31-ig. 

Rendszeres időközönként sor kerül a projekt külső felügyeleti ellenőrzésére (legutóbb 2021 augusztusában).

F.2: Könyvelés és pénzügyi irányítás (BROZ, DINPD)

Folyamatos tevékenység.

F.3. Projektaudit (BROZ)

Folyamatban.

F.4: Fenntartási intézkedések terve – a LIFE projekt befejezését követően (BROZ)

A tevékenység még nem kezdődött el.

Röplap “Fellendítjük a Duna menti ártér élővilágát”

Megfelelő magtermő faegyedek listája WGS84-rendszeres koordinátákkal (.pdf , .xlsx)

BROZ – Mgr. Halková Silvia– projektmenedzser – halkova (at) broz.sk

DINPD – Gyula Kiss – Duna-Ipoly Nemzeti Park partnerszervezet projektmenedzsere – kissgy (at) dinpi.hu

NLC – Ing. Bartko Martin, PhD. – Nemzeti Erdészeti Központ partnerszervezet projektmenedzsere – bartko (at) nlcsk.org

VÚVH – Ing. Holubová Katarina, PhD. – VÚVH partnerszervezet projektmenedzsere – holubova (at) vuvh.sk

Zdieľať obsah na: