Az SCI Čiližské močiare éppen most kapott egy új „tavat”.
Vízverseny erős a Duna alacsony vidékén, különösen tavasszal és nyáron. Ebben az időszakban a meliorációs csatornákból származó víz az környező mezők öntözésére szolgál.
Szimulált árvizek hatása a kétéltűek szaporodására a Duna folyórendszerben
2023-ban folytatódott a kétéltűek megfigyelése Dobrohošť, Kráľovská lúka, Bakanské rameno, Istragov és Dedinské ostrovy területén a LIFE Duna árterei projekt részeként.
Apáli-sziget – Őserdőt idéző rezervátuma folyók találkozásánál
A legmagasabb, azaz 5. védettségi szintű Apáli-sziget Természetvédelmi Terület határáról indulunk. A 85,97 hektáros területet 1954-ben nyilvánították védetté az egyedülálló fűz-nyár ártéri erdőtársulások védelme érdekében.
Ökofolyosók és vizes élőhelyek helyreállítása az Isztrága-mocsárban
Ahogy idén februárban jeleztük, megkezdtük az északi pocok számára megfelelő ökofolyosók, azaz „távközlekedési útvonalak” fokozatos kialakítását, amelyek megkönnyítik a pockok számára az egyes előfordulási területeik közötti mozgást.
Kaszálórétek az ausztriai Fertőzugban
A szomszédos Ausztriában a Fertő-tó partján is szorgos munka folyik az északi pocok élőhelyének helyreállítása érdekében.
Ökofolyosók keresése az északi pocok számára
Az év eleje óta a projekt partnereivel, a Comenius Egyetem Természettudományi Karával és a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatallal közösen rendszeres terepi megfigyeléseket végzünk az északi pocok számára megfelelő potenciális ökofolyosók – azaz a pocok „távközlekedési útvonalainak” vonatkozásában.
Az élet birtokba veszi az új vizes élőhelyeket
A vizenyős területek valaha olyannyira szerves részét képezték az itteni tájnak, hogy a helybeliek több mint 20 különböző kifejezést használtak ezekre a térszíni formákra. A Csallóköz lecsapolása előtt a térségben minden centiméternyi tengerszint feletti magasságnak jelentősége volt, és ezek a morfológiai eltérések a megnevezésekben is megjelentek: gyűr, sziget, lapos.
A vizes élőhelyek és jelentőségük
A vizenyős területek olyan élőhelyként jellemezhetők, amelyek megléte a víz jelenlétéhez kötődik. Ezek a területek lehetnek állandóan vagy csak időszakosan nedvesek.
Az északi pocok monitorozása
A pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának mammalógusai* már több mint tíz éve foglalkoznak az északi pocok vizsgálatával. Ez a munka magába foglalja a populáció terepen történő megfigyelését, valamint a molekuláris módszerekkel végzett laboratóriumi vizsgálatokat is.
Megfelelő magtermő faegyedek a Duna menti ártérben
Az NLC (Nemzeti Erdészeti Központ) szakemberei meghatározták az őshonos fafajok (fekete és fehér nyár, kocsányos tölgy, körte, fehér fűz, keskenylevelű kőris, zelnicemeggy) olyan egyedeit, melyek megfelelő szaporítóanyag-forrásaként használhatók. Közülük a legjelentősebbek be lesznek nevezve az Erdészeti Szaporító-anyag Alap Nemzeti Listájára vagy a Nemzeti Nyilvántartási Jegyzékbe (Národný zoznam a Národný register Lesného reprodukčného materiálu). Facsemeték nevelése…