A legmagasabb, azaz 5. védettségi szintű Apáli-sziget Természetvédelmi Terület határáról indulunk. A 85,97 hektáros területet 1954-ben nyilvánították védetté az egyedülálló fűz-nyár ártéri erdőtársulások védelme érdekében.
Ahogy idén februárban jeleztük, megkezdtük az északi pocok számára megfelelő ökofolyosók, azaz „távközlekedési útvonalak” fokozatos kialakítását, amelyek megkönnyítik a pockok számára az egyes előfordulási területeik közötti mozgást.
A szomszédos Ausztriában a Fertő-tó partján is szorgos munka folyik az északi pocok élőhelyének helyreállítása érdekében.
Az év eleje óta a projekt partnereivel, a Comenius Egyetem Természettudományi Karával és a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatallal közösen rendszeres terepi megfigyeléseket végzünk az északi pocok számára megfelelő potenciális ökofolyosók – azaz a pocok „távközlekedési útvonalainak” vonatkozásában.
A vizenyős területek valaha olyannyira szerves részét képezték az itteni tájnak, hogy a helybeliek több mint 20 különböző kifejezést használtak ezekre a térszíni formákra. A Csallóköz lecsapolása előtt a térségben minden centiméternyi tengerszint feletti magasságnak jelentősége volt, és ezek a morfológiai eltérések a megnevezésekben is megjelentek: gyűr, sziget, lapos.
A vizenyős területek olyan élőhelyként jellemezhetők, amelyek megléte a víz jelenlétéhez kötődik. Ezek a területek lehetnek állandóan vagy csak időszakosan nedvesek.
A pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának mammalógusai* már több mint tíz éve foglalkoznak az északi pocok vizsgálatával. Ez a munka magába foglalja a populáció terepen történő megfigyelését, valamint a molekuláris módszerekkel végzett laboratóriumi vizsgálatokat is.
Az NLC (Nemzeti Erdészeti Központ) szakemberei meghatározták az őshonos fafajok (fekete és fehér nyár, kocsányos tölgy, körte, fehér fűz, keskenylevelű kőris, zelnicemeggy) olyan egyedeit, melyek megfelelő szaporítóanyag-forrásaként használhatók. Közülük a legjelentősebbek be lesznek nevezve az Erdészeti Szaporító-anyag Alap Nemzeti Listájára vagy a Nemzeti Nyilvántartási Jegyzékbe (Národný zoznam a Národný register Lesného reprodukčného materiálu). Facsemeték nevelése…
Tekintsék meg a Reflex műsorban a gyurgyalagokról, valamint azok védelméről, és az ezzel összefüggő legeltetés fontosságáról szóló riportot. A Markíza televíziós társaság a homokdűnék (a gyurgyalagok fészkelési élőhelyei) védelmét bemutató riportfilmjét a mi projektterületünkön forgatta Virt község mellett. A gyurgyalagokról szóló rész a videó 5:30 percétől kezdődik.
Projektünkben a tél végét hagyományosan az a hétvégi program jelzi, melynek keretében a Szigetrét Madárvédelmi Területen (CHVÚ Ostrovné Lúky) található botlófüzeket botoljuk le. Az idei akción debütált az az új vágófej, amelynek köszönhetően még több fáról tudtunk gondoskodni. Köszönet az önkénteseknek a segítségért, és már most alig várjuk a jövő évi botolást!