Duna Művészeti Mestere
Duna Művészeti Mestere
Iskolalátogatáson a Duna
A pozsonyi J. A. Komenský Általános Iskola 1. és 3. osztályos tanulóinak alkalmuk nyílt sok mindent megtudni nemcsak magáról a Duna folyóról, hanem a környező ártéri erdőkről és vizes területekről, azok lakóiról, problémáiról, valamint a természetvédők erőfeszítéseiről is, melyeket ezeknek az értékes élőhelyeknek a megóvása érdekében tesznek.
A dunai ágrendszer zárásainak digitalizálása hozzájárul egy ritka természeti terület kezeléséhez és növeli a biztonságot
A Vízgazdálkodási Kutatóintézettel (VÚVH) és a projektpartnerekkel együttműködve fokozatosan valósulnak meg a revitalizációs lépések, mint például a feltöltődött folyóágak és vizes élőhelyek helyreállítása, a mellékágakon meglévő zárások átalakítása az áramlási dinamika javítása érdekében, hogy a víz eljusson azokra a helyekre, ahonnan az idők során kiszorult.
Apáli-sziget – Őserdőt idéző rezervátuma folyók találkozásánál
A legmagasabb, azaz 5. védettségi szintű Apáli-sziget Természetvédelmi Terület határáról indulunk. A 85,97 hektáros területet 1954-ben nyilvánították védetté az egyedülálló fűz-nyár ártéri erdőtársulások védelme érdekében.
Folytatódik a békák és a gőték monitorozása a dunai ártereken
Nemrég beszámoltunk a Duna Menti Ártéri Erdők területén 2019-ben és 2020-ban végzett kétéltű-monitoring eredményeiről és a mesterséges elárasztások kétéltű-populációkra gyakorolt hatásáról. Mostanra rendelkezésünkre áll a 2021-es megfigyelések eredményeit összefoglaló jelentés, a megfigyeléseket Peter Mikulíček zoológus végezte a célterületen az elárasztás előtti és az azt követő időszakban.
Az ágrendszer mesterséges elárasztásának jelentősége a Duna szárazföldi deltájában élő kétéltűek szempontjából
A Pozsony és Szap között elterülő ún. szárazföldi Duna-deltában egykor hemzsegett az élet. A egyedülálló folyóágrendszer, az időszakos áradások és az érintetlen ártéri élőhelyek optimális környezetet kínáltak a halak és kétéltűek szaporodásához.
Lineáris elzárógátak a Duna mellékágrendszerében
A Doborgaz (Dobrohošť) és Szap (Sap) községek közötti dunai ártér a Duna szárazföldi deltájának részét képezi, mely egy egyedülállóan értékes, többszörösen elágazó folyóágrendszerből áll. Valaha ezek a folyóágak szabadon kanyarogtak, és a Duna által e tájon lerakott kavics- és homokrétegekben nagy mennyiségű talajvíz tudott felhalmozódni. A terület így hatalmas és értékes ivóvíztározóvá vált.
Együttműködés a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal
A Duna ártéri élőhelyeinek helyreállítása és kezelése elnevezésű, jelenleg folyamatban lévő LIFE projekt nem az első együttműködés a BROZ és a Duna-Ipoly Nemzeti Park között. Már korábban is egyesítettük természetvédelmi törekvéseinket a Duna vonalát követő Danubeparks védett területek nemzetközi hálózatának keretében, ahol immár a negyedik közös projektünket valósítjuk meg.
A ligetfalui Duna-partot birtokukba vették a partifecskék
Sikeres lett a Pozsonyligetfalu mellett megvalósított élőhely-módosító projektünk. Meredek partfalakat újítottunk fel 2021 márciusában a Duna helybeli partvonalán, melyeket szinte azonnal benépesítettek a madarak.
Lápos élőhelyek helyreállítása Kolozsnéma határában – a Rámszari Egyezmény 50. évfordulójának alkalmából
Minden évben február 2-án ünnepeljük a vizes élőhelyek világnapját.
A BROZ egyesülete az idén a világnapot élőhely-rehabilitálási munkálatokkal ünnepli – jelenleg
terepmódosításokat valósítanak meg Kolozsnéma határában, ahol a cél egy lápos élőhely-rendszer
dinamikus vízellátásának helyreállítása.