A Duna szárazföldi deltájának peremén, ahol a régi folyómeder a bősi vízerőmű alvízcsatornájába torkollik, található az Isztrága (Istragov) nevű vizes terület.
Az Isztrága eredetileg egy kiterjedt folyómelléki mocsár volt, körülbelül 77 hektáros területtel, melyet sekély vizek, vizes területek és nádasok alkotta mozaik borított. Mára azonban az egykor oly nagy és jelentős vizes terület az év nagy részében víz nélkül marad. 2012-ben A dunai madarak védelme című LIFE projekttel indult az Isztrága revitalizációja. Sikerült több vizet juttatnunk az Isztrága-ágba, és az év egy bizonyos szakaszában a víz a környező területre is kiáradt.
A Microtus II LIFE projekt részeként elkészült az első terv az Isztrága vizes élőhelyeinek a helyreállítására, melynek célja a víz egész éves jelenléte a területen. A vízerőmű megépítése következtében e táj nagy részét lecsapolták. A Duna régi medrében így már nincs elég víz az Isztrága egész éves vízutánpótlásához. Jelenleg azoknak a feltöltött csatornáknak a kimélyítésén dolgozunk, amelyeken át egykor a víz eljutott a területre. Eddig összesen kb. 1200 méternyit sikerült kiásnunk, hamarosan újabb 300 m-rel leszünk készek.
A víz, ill. az elárasztás kulcsfontosságú tényező az északi pocok jelenlétéhez elengedhetetlen nád és sás elterjedésében. A vízhiány következtében az Isztrága területén elterjedtek az özönnövények, például a kanadai aranyvessző, ami az északi pocok előfordulása szempontjából nem kedvező körülmény. A területet újfent birtokba vevő víz azonban szó szerint „elmossa” az aranyvesszőt, utat nyitva ezzel a sás és a nád térhódításának. A létrejövő csatornák közlekedési útvonalként is szolgálnak majd az északi pocok számára.