A alsó vajkai Duna-ág korábban a Duna belső deltájának, azaz a szabadon folyó, elágazó folyóágak rendszerének része volt. A Bősi vízi erőmű megépítése után a legtöbb vizet elterelték a vízelosztó csatornába, ami azt eredményezte, hogy az egész ágrendszer elzáródott a Dunától. z területről eltűnt a jellegzetes vízdinamika, leálltak a szedimentumok, a kavicsok és a tápanyagok áramlása, ami visszatükröződött az ártéri élőhelyek általános minőségében. Az ágak egyes részei iszapfoltokkal teltek meg, másokat mesterségesen feltöltöttek, és a területet erdészeti utakkal osztották fel. Ez vonatkozik az alsó vajkai Duna-ág alsó részére is.
A problémát a száraz és gyenge vízellátottságú szakaszok mellett a csőátjárók is okozták, amelyek nem tudtak elegendő vízmennyiséget átereszteni az ágat keresztbe metsző erdészeti utak alatt. Árvízkor, amely elengedhetetlen ehhez a biotóphoz, ezek gyakran elzáródtak, ami korlátozta a víz áramlását, és megakadályozta a szedimentumok kiöblítését. Emellett az elzáródott csövek akadályokat is jelentettek a halak migrációjának, így a vízátvezetés hiánya nemcsak a víz mozgását, hanem az ökoszisztéma működését is jelentősen befolyásolta.
A nem megfelelő csőátjárók az erdészeti utak alatt már a múlté, helyettük nagyobb keretátjárók kerültek kialakításra.
A földmunkák révén az ág szakaszait mélyítették és összekapcsolták, ami lehetővé teszi a víz újraáramlását a korábban kiszáradt mederben
2023 augusztusa és 2024 januárja között az alsó vajkai Duna-ág alsó részének vízáteresztősége a 3,7 km hosszúságú területen helyreállításra került. Ez eddig a legnagyobb revitalizáció az ágrendszer keretein belül. Körülbelül 12 000 köbméternyi anyag kiásásával két ágat mélyítettek el a korábbi meder helyén, átépítették az A2 és A3 gátakat, ahol a keskeny csöveket nagyobb kapacitású keretátjárókra cserélték, a medret a szűk helyeken szélesítették, és építettek egy átkelőt, hogy megőrizzék a hozzáférést a szigetre, amely a meder újraáramlása után keletkezett. Helyileg több helyszínen mélyítették az ágat, hogy megfelelő telelőhelyeket alakítsanak ki a halak számára. Az újraáramlott alsó vajkai Duna-ág évek után újra használható rekreációs hajózás céljából is.
Az alsó vajkai Duna-ág alsó részének revitalizációja az állami és nem állami szervezetek együttműködésének eredménye. A LIFE Dunajské luhy projekt keretében, a BROZ irányításával részt vettek benne a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium ágazati szervezetei – a Vízügyi Építkezés és a Vízhidrológiai Kutatóintézet. Feladatuk a hidrodinamikai modellezésen alapuló tanulmány elkészítése, a projekt dokumentáció kidolgozása és a megvalósítás utáni monitorozás biztosítása volt. Emellett figyelik a vízáteresztés hatását a célzott biotópokra és fajokra is. Magát a munkát a BROZ valósította meg.