A Duna ártéri élőhelyeinek átfogó helyreállítása és az invazív idegenhonos növényfajokkal szembeni ellenállás támogatása

A projekt célja, hogy átfogó intézkedésekkel visszaszorítsa az invazív növényfajokat a Duna ártéri élőhelyein. A projekt ezért természetesen szlovákiai és magyarországi szervezetek közötti együttműködés. Az ártéri erdők vízháztartásának és őshonos növényfaj-összetételének helyreállításával, valamint a legeltetés újbóli bevezetésével a projektterületeken olyan feltételeket teremtünk, amelyek alkalmatlanok az őshonos biológiai sokféleséget elnyomó invazív növények számára. A projekt magában foglalja továbbá az invazív fajok állományainak és terjedésének korai felismerésére szolgáló szoftver fejlesztését és tesztelését műholdas és drónfelvételek segítségével. A helyreállítási intézkedések élő szervezetekre gyakorolt hatását környezeti DNS segítségével elemezzük. A projekt számos innovatív megközelítést is tartalmaz, például őshonos ártéri erdei fajok csemetéinek helyi ektomikorrhiza gombákkal történő nevelését, amelyek ellenállnak a kedvezőtlen körülményeknek, és képesek versenyezni az invazív fajokkal; vagy az invazív bálványfa (Ailanthus altissima) eltávolítását annak természetes ellenségével, a Verticillium sp. nevű gombával.  A projekt keretében számos oktatási tevékenység zajlik, nem csupán az invazív fajokkal és az általuk okozott változásokkal kapcsolatos tudatosság növelésére, hanem azért is, hogy a sikeres projektintézkedések a szakértők és az érdekelt felek számára is elérhetőek legyenek, és így az eredményeket a lehető legnagyobb mértékben más helyeken és régiókban is meg lehessen ismételni.

A projekt vizuális identitása

A projekt logója organikus jellegű. Az életet szimbolizálja, függetlenül annak formájától. A grafikai terv egy vízbe dobott táblát ábrázol, amely lassan feloldódik, és egyben utal a helyszínek újbóli átnedvesedésére. Nem rendelkezik egyértelmű vonalakkal, és a betűk összekapcsolódnak egymással.

Projekt címe: A Duna ártéri élőhelyeinek átfogó helyreállítása és az invazív idegenhonos növényfajokkal szembeni ellenállás támogatása

Program : LIFE Standart Action Projects (SAP), LIFE-2023-SAP-NAT – Nature and Biodiversity

A projekt rövid címe: NAT-SK-LIFE RESISTANCE

Projektkód: 101148377

Időtartam: 2024.06.01 – 2030.09.30.

Költségvetés:  6 465 129,60 EUR (67 % EU végső hozzájárulás – 4 331 636,84 EUR)

Program LIFE

NATURA 2000

 

Koordináló kedvezményezett:

BROZ – conservation association

 

Kedvezményezettek:

Szomolányi Lászlo – családi gazdálkodó

Plant Science and Biodiversity Centre of Slovak Academy of Sciences (PSBCSAS)

National Forest Centre (NFC)

Water Research Institute (WRI)

Pisztráng Kör Egyesület (PKE)

Fertő-Hanság Nemzeti Park (FHNPI)

 

A biológiai sokféleség csökkenésének egyik legjelentősebb oka az idegenhonos invazív fajok elterjedése. A projekt átfogó megközelítést mutat be a dunai ártéri élőhelyek (*91E0, 6440, 3270, 91F0) invazív növényfajokkal szembeni ellenálló képességének támogatására. A projekt 15 közösségi jelentőségű területett érint Szlovákiában és Magyarországon. A megváltozott vízháztartás, az intenzív erdőgazdálkodás, a hagyományos gazdálkodás, különösen az extenzív legeltetés felhagyása az élőhelyek degradációját indítja el, és lehetővé teszi az idegenhonos invazív fajok terjedését. Különböző kiegészítő intézkedések révén – 120 hektár vizes élőhelyet és 20 hektár ártéri erdei élőhelyet állítunk helyre, és 720 hektáron újra bevezetjük a természetbarát legeltetést. A fent említett intézkedések szinergiáját felhasználva, valamint mechanikai, biológiai és kémiai irtási módszerekkel együtt 850 hektáron távolítjuk el célzottan az idegenhonos invazív növényeket. Az élőhelyek ökológiai feltételei javulnak, és természetes folyamatok révén nő az idegenhonos invazív növényfajokkal szembeni ellenálló képességük, ami hosszú távú és fenntartható eredményt hoz. A természetes mélyedések elárasztásával helyreállítjuk a vízháztartást, és kíméletes erdészeti módszereket tesztelünk és alkalmazunk. A legeltetést, mint az ártéri élőhelyek (beleértve az erdőket is) természetes és hagyományos velejáróját újra bevezetjük – az ártéri élőhelyek sokféleségének növelése, az idegenhonos invazív növényfajokkal szembeni ellenálló képességük növelése és a folyó dinamikus folyamatainak elősegítése érdekében. Különböző innovatív módszereket alkalmazunk: az invazív növényfajok korai kezelésének átfogó megközelítése, az ESA-projektekre épülő, drónok és műholdas adatok felhasználásával működő észlelőrendszer, az Ailanthus altissima elleni biológiai védekezés, a facsemeték túlélésének javítása a DNS-elemzésekkel kimutatott helyi mikorrhiza gombák alkalmazásával, valamint a projekt állatvilágra gyakorolt hatásának nyomon követése eDNS-metabarkódolási módszerekkel. A projekt eredményeinek fenntarthatósága érdekében komplex figyelemfelkeltő és kommunikációs intézkedésekre kerül sor, amelyek valamennyi releváns célcsoportot (érdekeltek, szakértők, tanárok, egyetemi hallgatók, gyermekek és a nyilvánosság) lefedik. Hangsúlyt fektetünk a megismételhetőség növelésére, valamint a szakpolitikák és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásirendszer (KAP) javítására.

Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők (Alno-Pandion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0 élőhely)

A folyók árterein és a forrásvölgyekben ártéri erdők találhatóak, amelyek olyan fajokat tartalmaznak, mint az éger (Alnus glutinosa) és a kőris (Fraxinus excelsior). 

Ezek az erdők olyan puhafás fajokat tartalmaznak, mint a fűz (Salix alba) és a nyár (Populus nigra), és elengedhetetlenek a biológiai sokféleség fenntartásához. Történelmileg a Pannon síkság nagy részét borították, de ma már Szlovákia legveszélyeztetettebb és legtöredezettebb élőhelyei közé tartoznak.

Ezek az élőhelyek számos európai és országos jelentőségű növény- és állatfaj számára létfontosságúak. Tavasszal olyan geofitonok találhatók itt, mint a hóvirág (Galanthus nivalis) és a csillagvirág (Scilla vindobonensis). Emellett létfontosságú élőhelyet biztosítanak a madarak és a denevérek számára. 

Az erdőkre leselkedő fő veszélyek a következők:

  • A vízviszonyok változása
  • Nem megfelelő erdőgazdálkodás, beleértve a nem őshonos fajok telepítését és az intenzív földhasználatot.
  • invazív fajok általi fertőzés
  • a legeltetés hiánya

Ártéri mocsárrétek (6440 élőhely)

Ezek a rétek a folyók nagy alföldi árterein találhatók, amelyek rendszeresen elárasztódnak, de nyáron a kontinentális éghajlat miatt kiszáradnak. A Deschampsion cespitosae társuláshoz tartoznak, és az árvizek gyakorisága, időtartama és időzítése befolyásolja őket, mivel ezek az árvizek alapvető tápanyagokkal látják el őket.

Hagyományosan ezek a rétek fontosak voltak a jó minőségű szénatermesztés szempontjából, és jellemzően legeltetik vagy évente egyszer vagy kétszer kaszálják őket. Az uralkodó fajok közé tartozik az Alopecurus pratensis, a Deschampsia cespitosa, az Agrostis stolonifera, a Poa palustris és a Carex vulpina. A magassásosok magas talajvízszintre utalnak, még nyáron is, gyakran alacsony teraszokon és mélyedésekben találhatók.

Az ártéri rétek számos európai érdekeltségű fajnak, például a Cirsium brachycephalumnak és olyan országosan védett fajoknak adnak otthont, mint a Viola pumila, az Allium angulosum és az Oenanthe silaifolia. E rétek ökológiai funkcióinak fenntartása a megfelelő gazdálkodástól: a legeltetéstől és a szénakészítéstől függ.

Az ezeket az élőhelyeket fenyegető elsődleges veszélyek a következők:

  • Intenzív mezőgazdasági földhasználat, beleértve a túllegeltetést és a gyakori szénakészítést műtrágya kijuttatásával együtt.
  • invazív idegenhonos fajok általi fertőzés.
  • a földhasználat felhagyása, ami fásszárú fajok túlburjánzásához vezet
  • árvizek hiánya

Keményfás ligeterdők (91F0 élőhely)

Ezek a jellemzően folyómedrek mentén található keményfás erdők időszakos áradásoknak és a talajvízszint ingadozásának vannak kitéve. Az uralkodó fafajok közé tartozik a Fraxinus excelsior, F. angustifolia, Ulmus minor, U. laevis és Quercus robur. Szlovákiában ezek az erdők a magasabb ártéri síkságokon helyezkednek el, ahol a talajok öntéstalaj és lápos réti talaj kategóriába sorolhatók.

Történelmileg ezek az erdők a Pannon-síkság nagy területeit borították, mielőtt az ember fokozott megtelepedése és a mezőgazdasági fejlődés az erdők kiirtásához és feldarabolódásához vezetett. Ma Szlovákia legváltozatosabb és legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, amelyeket az intenzív erdőgazdálkodás, a vízháztartás megváltozása és az invazív fajok fenyegetnek.

Ezek az élőhelyek a növény- és állatfajok gazdag sokféleségének adnak otthont. Tavasszal olyan geofitonok jellemzőek itt, mint a hóvirág (Galanthus nivalis) és a csillagvirág (Scilla vindobonensis). A cserjeszint jól fejlett és fajgazdag, míg a gyepszint tavasz és nyár között jelentősen változik, tavasszal az alacsony geofitonok, később pedig a magasabb hemikriptofitonok dominálnak.

Az ezeket az erdőket fenyegető elsődleges veszélyek a következők:

  • Intenzív erdőgazdálkodás
  • a hidrológiai viszonyok változása
  • invazív idegenhonos fajok általi fertőzés
  • nem őshonos fafajok telepítése és monokultúrák

Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet (3270 élőhely)

Ezeket az élőhelyeket rövid életű fajok közösségei jellemzik, amelyek a folyópartok mentén, iszapos vagy homokos, rendszeresen elöntött helyeken nőnek. Tavasszal és kora nyáron jellemzően kopárnak tűnnek, mivel a növényzet az év későbbi szakaszában fejlődik ki. Kedvező körülmények között olyan közösségi jelentőségű fajok, mint az Apium repens és a Lindernia procumbens, valamint olyan országosan védett fajok, mint a Heleochloa alopecuroides és a Dichostylis micheliana is megtalálhatók.

Ezek az élőhelyek létfontosságúak a biológiai sokféleség fenntartásához, és számos olyan fajnak nyújtanak otthont, amelyek a nedves, iszapos környezetben érzik jól magukat. Különösen fontosak bizonyos ritka és védett növényfajok számára, amelyeknek a túlélésükhöz szükségük van ezekre a különleges körülményekre.

Az ezeket az élőhelyeket fenyegető elsődleges veszélyek a következők:

  • Biológiai folyamatok, amelyek akadályozhatják a növények növekedését
  • Invazív idegenhonos fajok, például az Aster lanceolatus, Amaranthus powellii, Ambrosia artemisiifolia, Bidens frondosa, Helianthus tuberosus és Stenactis annua általi fertőzés.
  • Következetlen árvízi minták, az árvizek hiánya vagy gyakori túláradás.

A legeltetés újbóli bevezetése

A biológiai sokféleség helyreállítása és az invazív fajok visszaszorítása érdekében egy korábban alkalmazott, de a társadalmi-gazdasági változások miatt felhagyott módszer, a legeltetést újra bevezetésre kerül az ártéri élőhelyeken. A legeltetés megakadályozza a szukcessziót, támogatja a mikroélőhelyek sokféleségét, és az invazív fajok visszaszorításával hozzájárul az ártéri rétek és ártéri erdők fenntartásához. A kezdeti években a legeltetés intenzitása nagyobb lesz a nem őshonos fajok hatékony visszaszorítása érdekében, majd idővel a terület helyreállásának üteméhez fog igazodni. Magyarországon Szomolányi László a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal együttműködve fogja irányítani a legeltetést a Szigetköz Natura 2000 területen. Szlovákiában a BROZ és a helyi gazdák fogják kezelni a különböző területeket. A hosszú ideje felhagyott területeken további helyreállítási intézkedéseket hajtunk végre, beleértve a magas gyomnövényzet lezúzását, a biomassza eltávolítását, a túlburjánzott fásszárú növényzet lezúzását. A virtuális kerítésként ható GPS-nyakörvek innovatív alkalmazása megfelelő legeltetési mintákat fog kialakítani a nehéz terepen, csökkenteni fogja az emberi zavarást, és megakadályozza a túllegeltetést.

Az invazív idegenhonos növényfajok teljes körű feltérképezése, korai felismerése és eltávolítása

Létrejön a NaturaSat szoftveres kiterjesztése, a „Komplex térképezési és korai észlelési és gyorsreagálási rendszer” (CM&ED&RR rendszer), amely az átfogó térképezésből (CM) és a korai észlelési és gyorsreagálási rendszerből (ED&RR rendszer) áll. A CM a műholdas (Sentinel) és drónadatok felhasználásával az élőhelyi változások és az invazív idegenhonos növényfajok újonnan kialakuló típusainak észlelésével pontosítja azok előfordulásának feltérképezését. Kezdetben a NaturaSat félautomatikusan szegmentálja az invazív idegenhonos növényfajok által dominált területeket, amit a szoftver kalibrálása céljából a terepen ellenőrzünk. Az azonosított poligonokat adatbázisban tároljuk és évente monitorozzuk, a jelentős változások pedig automatikus riasztást indítanak a helyi hatóságok felé. 

Az ED&RR rendszer az inváziót támogató környezeti tényezők alapján azonosítja a veszélyeztetett területeket. A NaturaSat távérzékelési eszközeinek felhasználásával nyomon követi a terjedési útvonalakat, az invázióra hajlamos élőhelyeket, az alacsony változatosságú területeket, az alacsony növénytakarást és a rossz egészségi állapotot (NDVI). A CM&ED&RR rendszert az érdekeltek körében terjesztjük, és uniós konferenciákon mutatjuk be. 

A korábban említett tevékenységekben szereplő természetes visszaszorítási módszereket kiegészítve ez az intézkedés az agresszív  invazív idegenhonos növényfajokra összpontosít, ahol a természetes módszerek nem alkalmazhatók. A legjobb gyakorlatok és az innovatív módszerek, például a Verticillium nonalfalfae használata az Ailanthus altissima esetében tesztelésre kerülnek.

Tudatosságnövelés, az eredmények terjesztése és az érdekelt felek együttműködése

A tevékenységek célja az invazív idegenhonos növényfajokkal (IAS) kapcsolatos tudatosság növelése és az élőhelyek ellenálló képességének fokozását célzó természetalapú intézkedések előmozdítása. A fő tevékenységek közé tartozik a projekt márkaépítésen, médiamegjelenéseken és egy több nyelven rendszeresen frissített, külön erre a célra létrehozott weboldalon keresztül történő kommunikációja. Az érdekelt felek bevonása személyes találkozókat, promóciós anyagok terjesztését és olyan események szervezését jelenti, mint az önkéntes tevékenységek, nyári táborok és tanulmányutak. A hosszú távú figyelemfelkeltő eszközök közé tartozik egy dokumentumfilm, interaktív kiállítások és információs táblák. A kezdeményezés egy fenntartható gazdálkodásról és ökoturizmusról szóló platformon keresztül támogatja a gazdálkodókat is. Végezetül egy közösségi adatgyűjtés kezdeményezés ösztönzi a nyilvánosság részvételét az IAS megfigyelésében.

A projekt hatásának nyomon követése

A projekt különböző aspektusait átfogó és integrált nyomon követési erőfeszítésekre kerül sor. Minden kedvezményezett szorosan együttműködik az átfogó értékelés és jelentéstétel biztosítása érdekében. A PSBCSAS és az FHNPI vezetik az élőhelyek monitorozását, értékelve a természetvédelmi intézkedések élőhelyekre gyakorolt hatásait. Alapadatokat vesznek fel, növénytársulás-felméréseket végeznek, és nyomon követik a vegetáció reakcióit, a faji sokféleségre és az invazív fajokra összpontosítva. Az adatokat megosztják a nemzeti adatbázisokkal és hatóságokkal. A vizes élőhelyek helyreállításának nyomon követését a WRI és a BROZ végzi. A hosszú távú monitoring magában foglalja az árvízerősség és a vízszint adatait, amelyet korábbi LIFE projektekből létrejött meteorológiai állomások támogatnak. Valamennyi kedvezményezett hozzájárul a rendszeres KPI-monitorozás elvégzéséhez a projekt természetre, biológiai sokféleségre és társadalmi-gazdasági tényezőkre gyakorolt hatásainak értékelése érdekében. A PSBCSAS a DNS-metabarkódolás (eDNS elemzése) segítségével értékeli az állatvilág biológiai sokféleségét, összehasonlítva a helyreállítás előtti és utáni állapotokat. A PKE és a BROZ mennyiségi és minőségi módszerekkel értékeli a kommunikáció hatékonyságát, nyomon követi a résztvevők számát, a médiavisszhangot és a nyilvánosság visszajelzéseit a stratégiák folyamatos finomítása érdekében.

A projekt fenntarthatósága, megismételhetősége és a projekt eredményeinek hasznosítása.

A projekt célja, hogy biztosítsa az eredmények széles körű terjesztését, megismétlését és hosszú távú fenntarthatóságát a különböző ágazatokban és régiókban. A legfontosabb feladatok közé tartozik a természetes állapotok helyreállítására, az invazív fajok szisztematikus eltávolítására, az innovatív legeltetési módszerekre, a közösségi adatgyűjtésre, az ártéri erdők természetbarát helyreállítására, az Ailanthus altissima elleni biológiai védekezésre, a felhasználóbarát térképezési rendszerekre, a korai felismerésre és a DNS-barkódolás bevezetésére a biológiai sokféleség értékelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok kidolgozása és népszerűsítése. A projekt emellett az invazív fajok kezelésével kapcsolatos szakpolitikák és jogszabályok befolyásolására, workshopok, szemináriumok és konferenciák révén történő hálózatépítésre, a köz- és magánszektorral való együttműködésre, egy nemzetközi zárókonferencia megrendezésére, valamint egy „RESISTANT LANDSCAPE” intézkedéskatalógus kidolgozására összpontosít.

projekt menedzser
RNDr. Michaela Kalivodová, PhD.
kalivodova(at)broz.sk
+421 917 569 979

Previous tab Next tab