Újra létrehozzuk a veszélyeztetett madárfajok fészkelőhelyeit

BeeSandFish projekt célja három veszélyeztetett madárfaj – a gyurgyalag, a jégmadár és a partifecske fészkelési és táplálékgyűjtési területeinek élőhely-rehabilitációja. Mindhárom faj közös ökológiai jegye, hogy természetes meredek partfalakba építik fészküket. A projekt tevékenysége a Duna és a Morva folyók környékén fekvő NATURA 2000-es területekre összpontosul, pontosabban a Dunajské luhy (Duna menti ligeterdők), Záhorské Pomoravie (Morva mente Erdőhát térségében), Dolné Pohronie (Alsó-Garam mente), Dolné Považie (Alsó-Vág mente) és a Parížske močiare (Párizsi-mocsarak) különleges madárvédelmi területekre. A tervezett élőhely-rehabilitációs munkálatok (mint például a Duna lefűzött oldalágaiban a vízsodrás felújítása; meredek partfalak kialakítása; mocsaras területek létrehozása; legeltetés újra bevezetése stb.) megvalósításával a három célfaj számára kedvezőbb életfeltételek alakulnak ki a térségben.

A ligetfalui Duna-partot birtokukba vették a partifecskék

Sikeres lett a Pozsonyligetfalu mellett megvalósított élőhely-módosító projektünk. Meredek partfalakat újítottunk fel 2021 márciusában a Duna helybeli partvonalán, melyeket szinte azonnal benépesítettek a madarak.

A kulcsodi ágrendszer első folyóágának élőhely-rehabilitálása

A Dunánál nagy bevetéssel folyik a munka. A folyó ágrendszerének egy újabb szakasza ismét megtelik áramló vízzel. Márciusban beindultak a munkálatok a kulcsodi ágrendszer első mellékágának rehabilitálásán. A 20. század derekától kezdve az ágrendszerbe vezető összes meder le lett zárva, ami a rendszer fokozatos feltöltődését és hanyatlását okozta. A LIFE projekt (BeeSandFish LIFE 12 NAT/SK/001137)…

Riport a gyurgyalag védelméről

Tekintsék meg a Reflex műsorban a gyurgyalagokról, valamint azok védelméről, és az ezzel összefüggő legeltetés fontosságáról szóló riportot. A Markíza televíziós társaság a homokdűnék (a gyurgyalagok fészkelési élőhelyei) védelmét bemutató riportfilmjét a mi projektterületünkön forgatta Virt község mellett. A gyurgyalagokról szóló rész a videó 5:30 percétől kezdődik.    

Workshop a marcelházi általános iskolával

A marcelházai általános iskola tanulóival 2018. április 6-án kitisztítottuk a gyurgyalagok helyi fészkelő-területét, és kiszélesítettük a faj táplálékszerzési lehetőségeit 20 fehér nyárfa kiültetésével. Továbbá, felállítottunk egy rovarhotelt, és feldíszítettünk 25 méhkaptárt is. A gyerekek sok újat tanultak a gyurgyalagok életéről, a virágokat beporzó rovarokról, a legeltetésről, a méhészetről, illetve általánosan a madárvédelemről. A rendezvény tombolával végződött, melyben érdekes…

A célfajok táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítása – legeltetés Dunaradvány határában

A táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása legeltetés útján néhány találkozót követően megkezdődött Virt község közelében a CHVÚ Dolné Ponitrie madárvédelmi terület Dunaradvány határába tartozó részén. összesen 2000 méter hosszú villanypásztor segítségével körül lett kerítve 12 ha nagyságú terület. A villanypásztort napelemmel töltött akkumulátor táplál. A rendszert a projekt biztosította be. A körülkerített legelőt egy helyi gazda, Varga…

Part menti növényzet felújítása

A projektelem tevékenysége 2016 tavaszán kezdődött meg. Az összes többi facsemetét 2017 tavaszán ültettük ki. A következő őshonos fajok lettek telepítve: Salix alba, Populus alba, Populus nigra, Alnus glutinosa, Quercus robur, Fraxinus angustifolia. A fák telepítése a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen valósult meg az A.3-as szaktanulmány eredményei alapján. A facsemetéket 18 területen ültettük ki…

Fészkelésre alkalmas meredek partfalak és szakadásfalak helyreállítása – Bátorkeszi

A fészkelésre alkalmas szakadásfalak felújítását Bátorkeszin a helyi önkormányzati szervekkel és a polgármesterrel, valamint a „Brehuľa” helyi polgári szervezettel szoros együttműködésben készítettük elő és valósítottuk meg. Az egyes munkálatok megvalósítási helyén információs táblák voltak kihelyezve, melyek ismertették a helyi lakosokat a folyamatban lévő tevékenységekkel. A bátorkeszi területeken éltek célfajok már a munkálatok megkezdése előtt is,…

Faültetés a Mary Kay szervezettel a pozsonypüspöki ártérben (Biskupické luhy)

Novemberben a Mary Kay szervezet önkénteseivel és a Pozsonyi kerület önkormányzatának támogatásával honosfajú facsemetéket ültettünk ki a pozsonypüspöki ártérben. A kedvezőtlen időjárás ellenére a tevékenység sikeres volt. A résztvevő hölgyek dacolva az egész napos szitáló esővel kiültettek 300 db fekete és fehér nyárfacsemetét. Nagyon szépen köszönjük!

Interaktív vándorkiállítás iskolák részére a Túzok Környezetvédelmi Képzési Központban (SEV Dropie)

június 1-ig a Túzok Környezetvédelmi Képzési Központban megtekinthetnek egy a gyurgyalagok, a jégmadarak és a partifecskék életét bemutató interaktív kiállítást. Iskolás csoportok szakvezetésének igénye esetén kérjük, jelentkezzenek a következő weboldalon – http://www.sazp.sk/SEV/dropie/. Szakértő által vezetett kiállításbemutató videója.

Cím: Három madárfaj – a partifecske, a jégmadár és a gyurgyalag védelmi programja a Duna és a Morva folyók mentén

Témakör: LIFE+, Természet és Biodiverzitás

Akronym: LIFE BeeSandFish

Projektkód: LIFE12 NAT/SK/001137 

Anyagi fedezet: 3 676 064 € (50 % EU támogatás)

Miért szükséges a projekt megvalósítása:

A múltban a Duna és a Morva menti régió sokféle természetes fészkelési lehetőséget nyújtott a madaraknak. Manapság a térségben már nem található elegendő fészekrakásra és táplálékszerzésre alkalmas terület a partifecskék, jégmadarak és gyurgyalagok számára. A természetes meredek partfalak, leszakadt domboldalak, de a vadászterületekként szolgáló kisebb folyóágak és láprétek is, mára erőteljesen degradált állapotban vannak, ami a folyószabályozások, valamint a folyópartok beton és terméskővel való szegélyezésének következménye. A hagyományos gazdálkodásmódok (legeltetés, rétek kaszálása) elhagyásának eredményeként a tájból eltűntek a célfajok számára szolgáló rovarok élőhelyei.

Célkitűzések:

A projekt fő célkitűzése, hogy a három célfaj védelmi állapotát és populációs mutatóit javítsa. Ezt a fajok költési és táplálékszerzési területein véghezvitt élőhely-rehabilitációs munkálatok segítségével kívánjuk elérni. A megfelelő élőhely-felújító tevékenységek eredményeként a térségben kedvezőbb életfeltételek fognak kialakulni a célfajok számára, továbbá a természetvédelem helyi állapota és a régió természeti értékeinek helyzete is javulni fog.

Részcélok és a projekt tervezett eredményei:

Fészkelésre alkalmas meredek falak (partfalak, agyaghomok- és löszfalak) kerülnek felújításra legalább 1 750 m összhosszúságban.

A fészkelésre alkalmas meredek falak (partfalak, agyaghomok- és löszfalak) védelmét bebiztosítjuk korlátok és útlezárások segítségével, figyelmeztető és tiltó táblák kihelyezésével, az emberi zaklatás mérséklésével, kamerarendszer kiépítésével, valamint a homok- és kavicskitermelés szezonális ellenőrzésével. Mindez összesen 15 területen lesz megvalósítva.

Legalább 8 területen kerülnek felújításra vízi és mocsaras élőhelyek (3 folyóág 3600 m hosszúságban, 5 mocsaras terület 13,2 összkiterjedéssel).

Az erdős élőhelyek legkevesebb 30 területen lesznek helyreállítva (20 000 honos fajú facsemete kiültetésével, legalább 1500 természetvédelmileg értékes idős faegyed lesz megjelölve, melyek így nem kerülnek kitermelésre).

A gyepes élőhelyek újraalakulását a legeltetés bevezetése fogja szolgálni legkevesebb 5 területen összesen 75 hektárnyi kiterjedéssel. 

A felújított gyepes területek kaszálással lesznek fenntartva legalább 3 térségben, összesen 25 hektárnyi kiterjedéssel.

Rybárik riečny (Alcedo atthis)

Smernica o vtákoch – Príloha I. Veľkosť populácie v projektovom území – 120 párov. Hniezdič, zimujúci a stály vták. Stav ochrany – populácia rušená a ohrozená. Rybárik riečny žije vo vodách rôznych typov; hniezdi v strmých brehoch. Potrava pozostáva najmä z rýb. Optimálne ekologické podmienky: neregulované rieky s mozaikou tečúcich a stojatých vôd, stromy a kríky na brehoch, veľké množstvo rýb, strmé riečne brehy. V projektovom území sú obmedzené možnosti hniezdenia a potravnej ponuky.

Ochranárske problémy: redukovaná riečna dynamika spôsobuje stratu potenciálnych hniezdnych lokalít (strmé riečne brehy) a nedostatočnú potravnú ponuku (malé rybky); náhradné hniezdne možnosti sú nedostatočné (staré vyvrátené stromy). Projekt prispeje k zlepšeniu hniezdnych možností a ich trvalému udržaniu v projektovom území.

Brehuľa hnedá (Riparia riparia)

Riparia_riparia_Stefan_Benko

Smernica o vtákoch – Príloha I. Veľkosť populácie v projektovom území k 31.12.2011 – 0 – 300 párov (výrazné medziročné kolísanie). Hniezdič, migrant. Stav ochrany – ohrozený. Hniezdenie brehule hnedej v projektovom území je obmedzené kvôli opevneným brehom rieky a ramien, a takisto zníženou dynamikou vody – vnútri ramennej sústavy nevznikajú žiadne nové kolmé brehy. Vďaka ochranárskym aktivitám BROZ (odkrytie brehu a následné vytvorenie vhodných hniezdnych podmienok) sa v roku 2012 pri Chľabe podarilo úspešne zahniezdiť kolónii brehúľ o počte 970 párov.

V minulosti boli pozdĺž celého úseku Dunaja a Moravy veľké hniezdne kolónie tohto druhu. Pravidelný výskyt brehule hnedej a jej hniezdnych populácií je v súčasnosti výrazne redukovaný. Väčšina potenciálnych hniezdnych lokalít (strmé brehy) bola zakrytá kameňmi a redukovaná dynamika vody spôsobuje, že nové kolmé brehy vznikajú už len výnimočne. Navrhované aktivity projektu prispejú k výraznému zlepšeniu hniezdnych a potravných možností pre tento druh.

Včelárik zlatý (Merops apiaster)

Merops_apiaster_Stefan_Benko

Smernica o vtákoch – Príloha I. Veľkosť populácie v projektovom území – 100 párov (na Slovensku hniezdi podľa posledných odhadov 700 až 1300 párov). Hniezdič, migrant. Stav ochrany – takmer ohrozený. Značná časť populácia je sústredená v južnej polovici Slovenska, pričom jeho rozšírenie je podmienené ponukou vhodných hniezdnych biotopov. Včeláriky potrebujú k hniezdeniu kolmé sprašové resp. hlinito-piesčité steny. Najväčšiu časť potravy tvorí blanokrídly hmyz (osy, včely), vážky, motýle a rôzne chrobáky. Potravu loví za letu. Žije v kolóniách.

Ohrozenie predstavuje najmä degradácia kolmých hniezdnych stien – ich zarastanie náletovými drevinami, zakladanie skládok ako aj úbytok potravných zdrojov (veľkoplošné používanie insekticídov spôsobujúce výrazný úbytok potravy). Známe je aj priame prenasledovanie upchávaním hniezdnych nôr a zabíjanie vtákov v dôsledku nesprávneho pochopenia potravného správania druhu.

project area map

A projektterület része 5 különleges madárvédelmi terület (KMT), melyek egyben a NATURA 2000 hálózatnak is elemei.

SKCHVU004 Dolné Pohronie (Alsó-Garam mente)

A térségben található számos lösz- és homokfal, melyek természetes teraszok szegélyén vagy bányászati területen alakultak ki. Többnyire mezőgazdálkodási kultúrtáj és erdők övezik őket. A Dolné Pohronie KMT a Duna menti alföld keleti részében fekvő négy önálló területi egységből áll. Mind a négy egység domináló aljzattípusa szélhordásos üledékekből (lösz, homok) épül fel. Jellegzetesek itt a magas, meredek eróziós falak. Ezek a falak vagy felszíni bányák tevékenységének maradványai, vagy az üledékes teraszok határvonalán alakultak ki. Az Alsó-Garam mente (Dolné Pohronie) a gyurgyalag szlovákiai három legfontosabb fészkelési területének az egyike. A fészkelő egyedek száma 70 párra van becsülve. A meredek falak megfelelő költési lehetőségeket nyújtanak a partifecskéknek is, ennek ellenére ez a faj csupán ritka látogató a környéken.

A térség legtermékenyebb részeit szántóföldekké alakították vagy beerdősítették (leginkább külhonos fajok ültetésével, legtöbbször akácfa). A kevésbé értékes területek megművelés nélkül maradtak. Az így elhagyott részeken beindult a növényzet szukcessziója, főleg a cserjésedés, melyben uralkodók a külhonos, illetve özönfajok.

SKCHVU005 Dolné Považie (Alsó-Vág mente)

A terület a Duna menti alföldön található a Vág, Vág-Duna, Nyitra és a Zsitva folyók alsó szakasza térségében. Az itt előforduló élőhelyek alakulásának mérvadó tényezői az említett folyók vízdinamikai viszonyai. A KMT térsége több jelentős folyó találkozásának helye, így fontos biocentrumot képez, valamint számos faj vonulási útvonala is erre vezet. Az élőhelyek sokaságát találjuk itt: vizek, mocsárrétek, szántóföldek, lomblevelű erdők, fátlan élőhelyek stb. A vizenyős élőhelyek közül előfordulnak mocsarak, holtágak, meszes tőzeglápok, nedves rétek, folyó menti területek ártéri erdőkkel. A 19. és 20. században nagymértékű folyószabályozás és meliorációs munkálatok valósultak meg. Ennek köszönhetően az egész térség vízellátása leginkább a kiépített csatorna-rendszertől függ (a rendszer gyakran követi az eredeti medrek helyén keletkezett laposokat). A talajvízszint ingadozik az áradások és esőzések függvényében. Magas víz idején és esős időszakban megtelnek vízzel a természetes laposok, mélyen fekvő medrek, holtágak és a mocsarak is.

A gazdasági jószág kültéri legeltetése lényegében teljesen megszűnt. Az eredeti legelők szántóföldekké vagy kaszálókká lettek átalakítva. Az erdők nagy része pedig nemesnyár ültetvényekkel lett felváltva. Csupán töredéknyi területen találhatók meg az eredeti, önfejlődésű erdők. A térség mezőgazdasági tájában fontos szerepet töltenek be a szórtan előforduló facsoportok, ahol kosárfüzek és honos nyárfajok is előfordulnak.

SKCHVU007 Dunajské luhy (Duna menti ligeterdők)

A területet a Duna 172 km hosszú szakasza képezi a Morva folyó torkolatától egészen az Ipolyig. Oldalágak fonatos hálózata vizes és nedves élőhelyek tarka keverékével együtt található itt meg. Főleg a felső szakasz hordalékkúpján alakult ki rendkívül gazdag ágrendszer, mely a Duna ún. belföldi deltáját képezi (Doborgaz és Kolozsnéma községek között). A folyó hatalmas ereje egyedülállóan gazdag élőhelysokaságot hozott létre, melyeket az áradások váltakozása alakít. Találhatunk itt puha- és keményfás ligeterdőket, pannon síkvidéki erdők maradványait, szárazabb erdős-sztyeppeket és kaszálókat. A vizes élőhelyek sokfélesége széles skálán mozog. ökológiai feltételeik elsősorú irányító tényezői – a víz sodrásának sebessége, az élőhely mérete és kora, a vízdinamika alakulása és a kiszáradások valószínűsége a száraz évszakokban. A terresztrikus élőhelyek alakulását szintén az áradások rendszere irányítja, valamint a talajtípus, a talajvíz szintje és az emberi tevékenység. A múltban a térség nagy részén jószáglegeltetés folyt (főleg szarvasmarhák és lovak). Manapság a legelők nagy része szántókká lett átalakítva, vagy nemesnyár ültetvényezés folyik rajtuk. A térség a madarak számára jelentős migrációs útvonal és telelőhely.

SKCHVU016 Záhorské Pomoravie (Morva mente erdőháti szakasza)

Ez a terület a Morva folyó szlovák oldalán található Szakolca (szlov. Skalica) várostól egészen a folyó Dunába való torkolatáig. Magába foglalja a környező ártéri élőhelyek legértékesebb elemeit a cseh és az osztrák határövezetben. A múlt rezsim (szocializmus) idején ez a terület a „Vasfüggöny“ része volt, tehát szigorúan őrizték. Az emberi tevékenységek minimalizálásának köszönhetően a természetes folyamatok zavartalanul működtek, így fennmaradt a síkvidéki táj eredeti jellege. Ma a terület a nemzetközi Zöld öv része, mely összeköti az Északi-tengert a Fekete-tengerrel. Sokféle élőhelyek találhatók itt – folyók, csatornák, oldalágak, lápok, időszakos tavak, nedves rétek és erdők. A növényzetet mintegy 530 edényes növényfaj képviseli, melyek közül több a veszélyeztetett fajok szlovákiai Vörös listájának tagja. A ritka és védett madárfajok előfordulása szempontjából a Morva mente erdőháti szakasza Szlovákia egyik legértékesebb területe. Jelentős vonulási útvonal része és egyben fontos telelőhelye a vízi madaraknak, e mellett rengeteg táplálékszerzési és fészkelési lehetőségeket biztosít számtalan faj számára.

SKCHVU020 Parížske močiare (Párizsi mocsarak)

A Párizsi mocsarak Szlovákia déli részén Köbölkút (szlov. Gbelce) mellett találhatók a szabályozott folyású Párizs-patak mentén. A térség három különálló egységből áll, melyek kb. 5 km hosszú szakaszon keresendők. A mocsaras terület keskeny sávban nyugat felé húzódik tovább egész Kürt (szlov. Strekov) község határáig. A térség élőhelyeinek jellege kiterjedt mocsárvilág nádasokkal, gyékényesekkel és sásrétekkel átszőve. Helyenként homokteraszok tarkítják a tájat, ahol a múltban kedvező fészkelési lehetőségekre talált a gyurgyalag is. A terület vízellátása művileg szabályozva van. A térség fontos fészkelőhelye a vízi madaraknak, és pihenőhelyet nyújt a vonuló fajoknak. Továbbá jelentős táplálkozó területe számos a környéken fészkelő madárnak is.

A projekt keretén belül megvalósítandó tevékenységek részletes leírása található meg ezen a weblapon. A tevékenységek a projektet támogató LIFE program előírásai alapján vannak beosztva és számozva. Az aktuális eredményekről ezen a weboldalon fogunk folyamatosan tájékoztatni.

A. Előkészítő tevékenységek, kezelési és/vagy működési tervek kidolgozása

A.1: Meredek partfalak és más szakadásfalak kezelésének szaktanulmánya

– a tanulmány célja a kezelésre alkalmas térségek feltérképezése a projektterületen belül, ezt követően pedig az élőhely-rekonstrukciós munkálatokra megfelelő helyek kitűzése. A tanulmány első része (meredek partfalak térképezése) aktuális mérések, történelmi feljegyzések és térképek alapján, továbbá a célfajok fészkelésére utaló írásos adatok és jelenlegi hidrológiai viszonyok kiértékelésével fog megtörténni. A második rész elemezni fogja az ártéren kívül található agyaghomok- és löszfalak felújítására alkalmas területeket

A.2: Folyóágrendszerek vízáramlásának felújítását elemző tanulmány

– a tanulmány felméri a vízdinamika felújítására alkalmas ágrendszereket és/vagy oldalágakat. Ki lesz dolgozva a rehabilitációs munkálatok terve, szükség esetén hidrológiai és matematikai modellezés is megvalósul. A projektelem része a terepmunkák (beleértve a földmérési munkákat is) részletes technikai dokumentációja is

A.3: Part menti növényzet felújításának szaktanulmánya

– a tanulmány feladata a honos fafajok kiültetésére alkalmas területek feltérképezése a projektterületen belül, elsősorban a folyók mentén. A projektelem részét képezi az idős és értékes faegyedek előfordulásának felmérése is a nemesnyár ültetvények és más gazdasági erdőtelepítések környezetében. A felmérés a jégmadár előfordulási térségeire fog összpontosítani.

A.4: A célfajok táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítását kidolgozó szaktanulmány

– a tanulmány alapján lesznek helyreállítva a célfajok költőhelyei közelében manapság hiányzó táplálékszerzésre alkalmas élőhelyek. Ilyenek például a láposok, időszakosan elöntött terepmélyedések, kaszálók és legelők

B. Földfelvásárlás vagy hosszú távú bérbevétel

B.1: Felvásárlás / bérbevétel 

– természetvédelmi célokra 65 hektárnyi terület lesz megvásárolva, 40 ha pedig bérbe véve. Felvásárlásra, illetve bérbevételre a célfajok szempontjából stratégiai fekvésű területek kerülnek: fészeklőhelyek, táplálkozási területek, vonulás során pihenőhelynek használt területek. Ezek a térségek természetes élőhelyek vagy lepusztult, de felújításra alkalmas területek

C. Természetvédelmi tevékenységek

C.1: Fészkelésre alkalmas meredek partfalak és szakadásfalak helyreállítása

– a 19. és a 20. század folyamán a Duna és a Morva folyók szlovákiai partjai sok helyen –terméskőborítással lettek megerősítve, ami a partifecske, jégmadár és néhol a gyurgyalag költőhelyeinek elhagyásához vezetett. Ezek a fajok a folyóerózió által kialakított meredek lösz- és homokfalakat használják fészkeléshez. A meggondolatlan vízgazdálkodási beavatkozások következtében beállt túlmértékű üledékrakódás eredményeként lepusztult több korábban fészkelésre alkalmas partszakasz

– célunk a természetes meredek partfalak helyreállítása a terméskő-partvonal eltávolításával azokon a helyeken, ahol a folyóerózió nem okoz károkat, és nem veszélyezteti az ember érdekszempontjait. Ezek a tevékenységek megvalósulnak mint a Duna, úgy a Morva folyó főmedre mentén is. A projektelem második célja a lösz- és agyaghomokos meredek kopár szakadásfalak helyreállítása, melyek a gyurgyalag/partifecske természetes fészkelőhelyei

– a fenti beavatkozások segítségével lesz bebiztosítva a fészkelőterületek fennmaradása és természetes megújulása, valamint mérséklődik a kezelt élőhelyek szedimentáció által okozott leromlása is. A felújított folyópartokat a Duna vizének természetes dinamikája fogja fenntartani, ami biztosítéka, hogy hosszú ideig képesek lesznek betölteni szerepüket

C.2: Folyóágak/ágrendszerek vízáramlásának helyreállítása a fészkelésre alkalmas meredek partfalak hosszú távú természetes fejlődése érdekében

– a Duna oldalágainak a főmederről történt lezárásának (19. és 20. század folyamán) következtében a folyó kiterjedt ágrendszerének vízviszonyai alapvetően megváltoztak. A természetes vízdinamika felborult, s ezzel együtt a szlovák szakaszon elveszett több a dunai vízvilágra jellemző élőhelyközösség is. A kedvezőtlen beavatkozások olyan degradációs folyamatokat indítottak el, amelyek a legtöbb esetben a célfajok fészkelőhelyeinek teljes megszűnéséhez vezettek. A legfőbb negatív tényezők a fokozott üledékrakódás, és az ezt követő nem kívánt növényzet-szukcesszió a meredek partfalakon

– az A.2 projektelem tanulmánya alapján és különböző szakterületek (állami természetvédelem, vízgazdálkodás, állattan, ökológia stb.) specialistáival együttműködve kerül helyreállításra a Duna néhány korábban folyóvizű oldalágának/ágrendszerének vízdinamikája. Részletes műszaki dokumentáció alapján lesz felújítva a kapcsolat a művileg egymástól elzárt folyóágrendszerek között, az oldalágak pedig ismét közvetlen kapcsolatot nyernek a főmederrel. A vízfolyást akadályozó különböző medergátak módosítva lesznek, illetve eltávolításra kerülnek. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően helyreáll a környék vízdinamikája, ami fokozatosan a célfajok fészkelőhelyeinek természetes felújulásához, és hosszú távú fennmaradásához fog vezetni. A beavatkozások pozitív hatása a célfajokon kívül kiterjed több honos dunai állat- és növényfajra is. Mivel a projekt lehetőségei korlátozottak a rehabilitációs intézkedések csupán a célfajok szempontjából legjelentősebb területeken lesznek megvalósítva

C.3: Part menti növényzet helyreállítása és védelme a jégmadár fészkelőterületein

– a hidrológiai viszonyok alapvető változásainak következtében a part menti növényzet sok helyen jelentősen megváltozott. A folyó sodrásának lassulása miatt megszűnt a partok természetes eróziója, valamint annak hatása a part menti vegetációra. Ez kihatással van a jégmadár fészkelési körülményeire is. A kopár partfalak hiányában a jégmadár alternatív fészekhelyeket kényszerült keresni. Alkalmas feltételekre talált a gyökerestől kidőlt termetes fák gyökérrendszerében. A megfelelő part menti növényzet tehát képes fészkelési pótlehetőségeket és táplálékszerzést elősegítő feltételeket (víz fölé nyúló ágak mint leselkedőhelyek) nyújtani a jégmadár számára. Az intenzív erdőgazdálkodás azonban jelentősen visszaszorította a természetes part menti növényzetet. Az ágrendszerek és láposok közvetlen közelében történő erdőművelés pedig kedvezőtlenül hat az élőhelyek jellegére és ökológiai szerepére

– ebben a projektelemen fel lesznek térképezve a partközelben található honos fajú öreg fák. Feljegyzésre kerülnek a kidőlt egyedek is, melyek megőrzését kommunikálni fogjuk a területtulajdonosokkal és területkezelőkkel egyaránt. A cél minél több érintett faegyed megőrzése, főleg ott, ahol nem lehetséges más intézkedésekkel elérni a célfaj természetes élőhelyeinek helyreállítását. A part menti növényzet jellegének javítása érdekében el lesznek távolítva az özönfajú fák és bokrok, melyek sűrű növényzete akadályozza a célfajok fészkelési helyeinek kialakulását. Ezt követően megfelelő, honos fajú fák lesznek kiültetve a folyóágak közelében

C.4: Táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása

– a projektelem keretein belül felújításra kerülnek a célfajok fészekhelyeihez közeli táplálékszerzésre alkalmas élőhelyek. Figyelem lesz fordítva a kisebb láposok, mocsarak, terepmélyedések, füves kaszálók és legelők helyreállítására (legeltetés támogatásával és rétek újratelepítésével)

– a láprétek, vizenyős területek az ember által felszárított korábbi mocsaras élőhelyek térségében lesznek felújítva, illetve a fészkelőhelyek közelében új láprétek lesznek kialakítva. A láposok felújítása az eredeti, de mára lezárt víztápláló rendszer újramegnyitásával fog megvalósulni, vagy új csatornák kiépítésével, beeresztő műtárgyak átalakításával lesz elérve. A műszaki építmények (zsilipek, tiltók) a szükséges vízmennyiség fenntartására, és a vízszint szabályozására fognak szolgálni

– a projektelem következő pontjaként a gyurgyalag táplálkozási preferenciája lesz kutatva, valamint a fészkelőtelepek hatása a közeli méhészetekre. Ezt követően a felmérés eredménye és a szakirodalom következtetései alapján hasznos iránymutatások lesznek kidolgozva a méhészek számára

C.5: Célfajok fészkelési területeinek védelme

– a fészkelési helyek védelme többféle módon fog történni: költőhelyek elkerítése, hozzáférhetőségi utak lezárása, figyelmeztető és tiltó táblák kihelyezése, biztonsági kamerarendszer kiépítése, valamint a homok- és kavicskitermelés szezonális ellenőrzése és szabályozása. Az intézkedések célja az emberi tevékenységek korlátozása a célfajok költési területein, s így segíteni azok sikeres fészkelését

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

D.1: Célfajok monitorozása és a projekttevékenységek hatásának felmérése

1) A projektterületen belül megkezdődik a célfajok részletes monitorozása még a rehabilitációs munkálatok beindítása előtt. Így ismert lesz a populációk állapota a tervezett projektaktivitások hatása előtt is. A tevékenységek beindulását követően minden évben fel lesz mérve a célfajok állománya, a fészkelő párok száma és az alkalmas fészkelőhelyek állapota. Mivel a felmérések a rehabilitációs munkálatok térségét fogják értékelni, eredményiek alapján lehetőség nyílik a projekttevékenységek közvetlen hatásának felbecsülésére a célfajok populációi szempontjából.

2) A gyurgyalag táplálékszerzési szokásainak és táplálék-összetételének vizsgálata nem invázív metódusok segítségével fog történni.

3) a rehabilitált vízi és mocsaras élőhelyeken a halak fajösszetételének folyamatos monitorozása fog megvalósulni. A halak fontos indikáló tényezői a vízi élőhelyek állapotának. A célfajokhoz hasonlóan a haltársulások helyzete is fel lesz mérve a projektaktivitások előtt és után.

D.2: A projekt szocio-ökonómiai hatásának felmérése

A projekt tevékenységei öt területi egységben (különleges madárvédelmi területeken) lesznek megvalósítva. Kihatásuk tapasztalható lesz különböző szocio-ökonómiai mutató alakulásán. A szocio-ökonómiai hatás monitorozását képzett szakemberek fogják végezni standard felmérési módszerekkel és statisztikai elemzés segítségével. A projekt befejezését követően megfigyelhető lesz a térség jelentékenységének változása nem csupán turisztikai szempontból, hanem a helybeli lakosság számára is. A projektelem egy zárójelentésben lesz kiértékelve, mely felméri a tevékenységek szocio-ökonómiai befolyását a helyi gazdaság és lakosság szemszögéből.

E. Véleményalakító tevékenységek és a projekteredmények propagálása

E.1: Weboldal

Három nyelvi mutációban (szlovák, angol, magyar) elkészített weboldal segítségével lesznek informálva a nyilvánosság, a szakmai körök, a diákok és az érdekelt személyek (stakeholder-ek) a projekt egyes tevékenységeiről, az elért eredményekről, valamint a célfajok állapotáról a projektterületen belül.

E.2: Társbeszéd és tárgyalások vezetése a helyi érintett személyekkel (stakholder-ek)

A projektelem keretein belül lesznek találkozók és tárgyalások lesznek szervezve a helyi lakosság érdemleges csoportjaival (stakeholder-ek, mint például a községek képviselői, földtulajdonosok vagy területkezelők) és az állami szervekkel (körzeti és kerületi környezetvédelmi hivatalok, körzeti és kerületi erdészeti hivatalok, állami és községi rendőrségi szervek, környezetvédelmi felügyelőhivatal stb.). Ezeken a tárgyalásokon lesznek megvitatva a projektterületen felmerülő aktuális természetvédelmi problémák, melyek megoldása az érintett szervezetek, hivatalok jogkörébe tartozik. A tárgyalások rendszeresen lesznek megszervezve a projekt egész futamideje alatt.

E.3: Ismeretterjesztő táblák kihelyezése

Összesen 10 ismeretterjesztő tábla lesz kihelyezve a projekt fontosabb területein. Ezek komplex információkat fognak nyújtani a projekt egyes tevékenységeiről, az ártéri élőhelyekről és azok madárvilágáról. Fel lesznek tüntetve a térség természetvédelmét jellemző adatok is, elsősorban azok, amelyek a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek megvalósítását érintik. A tájékoztatás elsődlegesen szlovák nyelven fog folyni, de az igények alapján magyarul, németül és angolul is megtörténhet. A projektelem tevékenységei a projekt egész futamidejére lettek ütemezve. Az infótáblák tartalmazni fogják a NATURA 2000 hálózatot ismertető adatokat is, valamint hangsúlyozva lesz a LIFE+ program érdeme az európai környezet védelmében, és a kontinens természeti kincseinek megóvásában. A táblákon fel lesznek tüntetve a NATURA 2000 és a LIFE+ program szimbólumai is.

E.4: Tájékoztató, ismeretterjesztő és reklámanyagok kiadása

Különböző célcsoportok ismerettárának bővítésére szolgáló szórólapok, brosúrák, matricák, naptár, pexeso (memória) kártyajáték és más ismereterjesztő anyagok lesznek kiadva. A brosúrák és a szórólapok szlovák, magyar és angol nyelven lesznek publikálva.

Az ismertető anyagok elsősorban a szaknyilvánosság, szakértő személyiségek és érintett szervezetek (különböző hivatalok, állami természetvédelem, civil szervezetek) megszólítására fognak összpontosítani. Ezek a szervezetek és személyiségek a leghivatottabbak a projekt tapasztalatait és eredményeit értékesíteni, ill. tovább fejleszteni. Az ismertető anyagok ezen felül úgy lesznek összeállítva, hogy hasznosak legyenek a stakeholder-ek (helyi erdészek, gazdák, méhészek, földtulajdonosok és területkezelők, helyi lakosok, vadászok stb.) számára is.

Az ismeretterjesztő és reklámanyagok azonban a nyilvánosság más csoportjaihoz (pl. gyerekek, diákok) is elkerülnek. Elsősorban NATURA 2000-es területek látogatói lesznek ez úton is informálva az emberi tevékenységek kihatásáról az értékes és ritka élőhelyek, fajok életére és fennmaradására.

E.5: Dokumentumfilm készítése a projektterületekről és a célfajokról

A projektelem keretein belül egy dokumentumfilm elkészítése van tervbe véve, melynek fő témája a célfajok ökológiája, a fajok és környezetük kölcsönös kapcsolata, valamint az állományt veszélyeztető tényezők megnevezése. A film segítségével kívánjuk megismertetni a nyilvánossággal a fajok alapökológiáját és élőhelyigényeit. Az optimális élőhelyek mellett rámutatunk a negatív hatásokra is, és a fajok állományát csökkentő tényezőkre. Fel lesz jegyezve az élőhelyek helyzete a helyreállítási beavatkozások előtt és után, valamint a munkálatok folyamatának jelenetei. A film által szeretnénk bemutatni a célfajok és élőhelyeik jelenlegi helyzetét a Duna-Morva régióban, és hangsúlyozni védelmük szükségességét. A film egy része a LIFE+ projekt bemutatásának, célkitűzéseinek, eredményeinek, rehabilitációs munkálatainak és egyéb tevékenységeinek lesz szentelve, valamint a NATURA 2000 hálózat ismertetésére lesz fordítva. A dokumentumfilm sugározva lesz a tömegtájékoztató médiákban, elérhető lesz a projekt weboldalán és DVD-n is. A terv szerint három nyelvi kiadásban fog elkészülni – szlovákul, angolul és magyarul.

E.6: Interaktív vándorkiállítás

A kiállítás vonzó formában fogja bemutatni a látogatóknak a célfajok és élőhelyük védelmének szükségességét. Központi témája a jégmadár, a partifecske és a gyurgyalag ökológiája lesz. Érdekes úton közelíti meg a fajok életének kalandos elemeit (költés, vonulás, táplálékszerzés stb.), s egyben felvilágosítja a látogatókat a fajok jellegzetes fészkelési és táplálékszerzési igényeiről. Bemutatja a fajokat leginkább veszélyeztető tényezőket is. A kiállítás különböző interaktív elemeket is fog tartalmazni, melyek más-más korcsoportokat kívánnak megcélozni. Része lesz egy aktív társasjáték is, melynek során a látogatók egy jégmadár, gyurgyalag vagy partifecske szerepébe kerülnek.

A kiállításnak utazó jellege lesz, mely lehetővé teszi az expozíció több helyszínen való bemutatását Szlovákia, Magyarország, valamint lehetőség adtán Csehország és Ausztria több térségében is. Kezdetben a projektterületekkel valamilyen úton összefüggő térségekben lesz a kiállítás bemutatva. A további szakaszokban vándorolni fog a természetvédelmi ismeretterjesztéssel foglalkozó legjelentősebb központok között, melyek hasonló tevékenységekkel foglalkoznak beleértve a határon átnyúló aktivitásokat is.

E.7: Bemutatók és tereplátogatások diákok és a nyilvánosság számára

A projektelem célja több a diákok és a nyilvánosság részére megrendezett előadás és tereplátogatás megvalósítása. A tereplátogatásokat szakértők vezetésével rendezzük meg, így garantálva lesz a kitűnő szakszintű információszolgáltatás úgy a projektről, a meglátogatott területről, a célfajokról, amint a NATURA 2000 hálózat rendszeréről is. A látogatók megismerkednek az Európai Bizottság LIFE programjának célkitűzéseivel és a program nyújtotta lehetőségekkel is. A tapasztalt előadók szakmai szintje bebiztosítja, hogy a látogatók minőségi információkkal lesznek ellátva és kellemes élményekkel fognak gazdagodni (szakszerű előadás, erudált válaszok a feltett kérdésekre, lenyűgöző természeti szépségek megtekintése, vadonlátogatás stb.). A tereplátogatás során a vezetők felügyelnek majd a látogatók megfelelő viselkedésére a védett területeken. Az előadások hossza, szakmai szintje és a tereplátogatások útvonala az aktuális látogatócsoport összetétele alapján lesz megválasztva. A kínálatban megtalálhatók lesznek madármegfigyeléssel összekötött kalandos csónak- és kerékpártúrák is.

Az előadások során modern audiovizuális technika (slide show, hang- és filmfelvételek) lesz alkalmazva. A diákok számára tartott előadások a projektbemutatáson és a NATURA 2000 hálózat leírásán kívül tartalmazni fognak a célfajok ökológiájával foglalkozó részeket is. Ezek lekötő formában lesznek prezentálva, ami magába foglalja az alapkutatás bemutatását, fajhatározást, madárparaziták jellemzését stb.

A projektelem a megvalósítása a projekt egész futamidejére van tervezve.

E.8: Projektbemutatás szimpóziumokon és a médiákban

A projektelem 2 fő részből áll: a projekt bemutatása (1) szimpóziumokon és (2) különböző médiákban. Szimpóziumokon megismerkednek a projekttel a szakmai körök, a tömegtájékoztatás által pedig a laikus nyilvánosság. A projekt propagálása, a célkitűzések, módszerek, természetvédelmi eredmények bemutatása hasznos szolgálatot tesz a helyi lakosság támogatásának elnyerésében és az általános közvélemény javításában. A propagáció elsősorban a projektben résztvevő államok területén megrendezett konferenciákon lesz megvalósítva, de esetlegesen más országokban is megtörténhet. A médiákkal (helyi, regionális és állami hírlapok, rádiók, televíziók stb.) rendszeres kapcsolat lesz kialakítva. A sajtó rendszeresen lesz tájékoztatva sajtóközlemények segítségével, sajtótájékoztatókon, interjúkon keresztül, terepi tudósítások által stb. Ezek a mediális közlemények a projekt célkitűzéseinek és eredményeinek propagálására fognak szolgálni. A projektelem tevékenységei a projekt egész futamidejére vannak ütemezve. Az aktuális mediális közlemények megtalálhatók lesznek a projekt weboldalán is.

F. Általános projektvezetés

F.1: Projektvezetés

A projekt vezetése a projektmenedzser, projektadminisztrátor és más szakmai pozíciók betöltésével lesz bebiztosítva. A projekt munkatársai a projekt egész tartamára lesznek alkalmazva. A külső szolgáltatók és árubeszerzők nyilvános pályázatok alapján lesznek kiválasztva a projekt tervezett menetrendjével összhangban. A projektiroda székhelyének Pozsony lett választva. A projekt kezdetével irányító bizottság lesz kinevezve a projektpartnerek, a Szlovák Állami Természetvédelem (ŠOP SR), egy független tudományos intézmény, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma és fontosabb érintett autoritások (stakeholder-ek – pl. Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP, š.p.)) képviselői részvételével. Az irányító bizottság feladata, hogy felügyeljen a projekttevékenységek folyamatára.

F.2: Könyvelés és pénzügyi menedzsment

Erre a projektelemre a projekt megfelelő könyvelésvezetése miatt van szükség, továbbá a monitoring jelentések, időközi jelentések és auditok elkészítéséhez nélkülözhetetlen elszámolási dokumentumok kiállításához indokolt.

F.3: Networking hasonló szférában dolgozó projektekkel és szervezetekkel

A projektelem célja, hogy tapasztalatcsere kapcsolatokat építsen ki a projekt munkatársai és más hasonló projektek között. A kiépített kapcsolatok által a projekt munkatársai megismerkedhetnek különféle munkamenetekkel és módszerekkel, melyek alkalmazását számba vehetik a projekt környezetvédelmi céljainak elérésére. A tapasztalatcsere során megtárgyalhatják bizonyos problémák megoldásának különböző módszereit tapasztaltabb vagy kevésbé tapasztalt partnerekkel. Az információcsere elkerülhetővé teszi az esetleges kudarcokat a projekt résztevékenységei során, illetve segíthet megelőzni más projektek esélytelen tevékenységeinek beindítását. A projektelem keretén belül kapcsolat lesz teremtve olyan projektekkel, melyek szintén veszélyeztetett madárfajok, folyók, mocsaras területek, ártéri erdők védelmével foglalkoznak. Ezekkel a projektekkel kölcsönös látogatások is megvalósulnak. Networking kialakítása céljából hasonló gondokkal küzdő védett területek lesznek kiválasztva, melyeknek természeti adottságai és a szocio-ökonómiai háttere összevethető a ük. Ebből az okból a Duna és a Morva folyó menti projektek lesznek előnyben részesítve. A tervezett projekttevékenységek konzultálva lesznek más projektterületek szakértőivel is. A tapasztalatok nagy része tovább lesz adva fontosabb helyi autoritásoknak (stakeholder-eknek) és hivataloknak. A projektelem megvalósítása a projekt egész időtartamára van szabva.

F.4: Audit

Az Európai Bizottság számára kiállított összes pénzügyi kimutatást külső auditor fogja hitelesíteni. Ez a tevékenység a független auditor kiválasztását követően a projekt egész futamideje alatt folyamatban lesz.

F.5: A projekt befejezését követő védelmi terv

A projekt befejeztével el lesz készítve egy szakdolgozat „Projekt befejezését követő védelmi terv” címmel, mely tartalmazni fogja a projekttevékenységek fenntartásának lehetőségét a projekt futamának befejeztével, valamint a célfajok, és azok élőhelyének hosszú távú kezelési mechanizmusát.

A. Előkészítő tevékenységek, kezelési és/vagy működési tervek kidolgozása

A projekt konkrét élőhely-helyreállítási tevékenységeinek megkezdése előtt szükséges beszerezni a megfelelő szakmai dokumentumokat, melyek alapján ki lehet dolgozni a konkrét intézkedések javaslatait, illetve terveit, s a végső ütemben pedig ezek alapján kerülnek megvalósításra a konkrét beavatkozások. Ilyen munkafolyamat érvényesült a meredek partfalak helyreállítása, a folyóágak és ágrendszerek vízáramlásának felújítása, valamint az ártéri ligeterdők vagy táplálékszerzési területnek használt kültéri legelők, ártéri kaszálók s láprétek revitalzációja során is.

A nagy jelentőséggel bíró előkészítő fázisban részt vesznek a műszaki és természettudományi ágazatok különböző szakértői, mint például a vízgazdálkodási szakértők, zoológusok, ökológusok, környezetvédők, illetve a helyreállítási intézkedések által érintett területek más szakemberei is.

A.1: Meredek partfalak és más szakadásfalak kezelésének szaktanulmánya

A Duna és a Morva folyók vidékén élő partifecskék, jégmadarak és gyurgyalagok állományait a fészkelésre alkalmas helyek szűke korlátozza. Mindhárom fajra jellemző a meredek szakadásfalakban való fészkelés. A projektelem célja a meredek folyópartokat és a hullámtéren kívül található fészekfalakat felmérő szakmai tanulmány kidolgozása volt. A szaktanulmány a hidraulikai és hidrológiai (VUVH), valamint a biológiai és az ökológiai (PriF UK) viszonyokat vizsgálta. Az elemzés részét képezte a Duna és Morva folyók szlovákiai vonalának élőhely-rehabilitációs munkálatokra alkalmas partszakaszainak kijelölése is. A folyók célba vett szakaszairól össze lett gyűjtve minden rendelkezésre álló hidrológiai, topográfiai és műszaki adat, s el lettek készítve az áramlási sebesség, áramlási irány, vízszint, csúsztatófeszültség és mederanyag viszonyokat vizsgáló felmérések is.

A szakértői tanulmány biológiai és ökológiai részének elkészítése folyamán a PriF UK munkatársai összefoglalták a célfajokra és fészkelőhelyeikre vonatkozó összes ismert előfordulási adatot a projektterületeken belül. Az egyes helyszínek jelenlegi környezeti és fészkelési feltételeinek értékelésével együtt kidolgozták a tanulmány másik részét is, mely a kiválasztott partszakaszok ökológiai paramétereinek értékelését célozta meg. A tervezett munkálatok minden egyes helyszínén meg lettek határozva bizonyos ökológiai jellemzők (pl. tápláléklelőhelyek elérhetősége, fészkelésre alkalmas partmagasság), melyek összevetésre kerültek a Duna/Morva folyók menti célfajok fészkeléséről rendelkezésre álló történelmi adatokkal.

Ez a tanulmány ismerteti az élőhelyek védelmének jelenlegi állapotát, meghatározza a legfőbb veszélyeztető tényezőket, és tanácsolja a megcélzott madárvédelmi területek helyreállításának legalkalmasabb módszereit.

Az A.1 projektelem része volt a kiválasztott partszakaszok műszaki dokumentációjának kidolgozása is. A következő lépésben a C.1 tevékenység részeként élőhely-helyreállítási munkálatok valósultak meg ezeken a szakaszokon. Az A.1 tevékenység lényeges részét képezik az időigényes engedélyezési eljárások is. Az egyes járási hivatalok környezetvédelmi osztályainak hozzájárulása mellett a Duna és a Morva folyók esetében a Határvízi Bizottságtól is szükséges volt az intézkedések jóváhagyása, mivel mindkét folyó határt képez a szomszédos országokkal. Minden engedélyezési folyamat lényeges lépése volt az SVP (vízgazdálkodási vállalat), illetve a revitalizációs intézkedések által érintett földterületek magántulajdonosainak beleegyezése is.

A.2: Folyóágrendszerek vízáramlásának felújítását elemző tanulmány

Az ártéri területek nagy mértékben függenek a dinamikus változásoktól. Ez azt jelenti, hogy a folyóvíz áramlásának szükségszerűen erózióhoz és üledékképződéshez kell vezetnie, a vízszint pedig természetesen ingadozik. Számos veszélyeztetett növény- és állatfaj csakis ilyen változékony körülmények közt tud létezni. A leválasztott mellékágak visszacsatolása a Duna fő medrére a Duna-ágrendszerének legalább egy részében visszaállíthatja a folyóágak eredeti funkcióját, melyek így ismét életerőt juttathatnak a közeli ártéri erdőkbe.

A projektelem több szakaszra oszlott. Az első lépés egy szakértői tanulmány kidolgozása volt, amely meghatározta a mellékágak helyreállításának lehetséges helyszíneit a szükséges műszaki, hidrológiai és hidromorfológiai paraméterekkel egyben. A következő lépésben három konkrét mellékág műszaki dokumentációjának kidolgozásával folytatódott a tevékenység, zajlottak az egyeztetések, a szükséges jóváhagyások és az építési engedélyek kérvényezései. A tárgyalásokon részt vettek az SVP munkatársai – mint a folyókezelő intézet képviselői, akik szabályozó nyilatkozatban elrendelték, milyen vízállási szintmagasságban lehetséges a mellékágak medrének megnyitása, s mint területtulajdonosok egyetértésüket fejezték ki a tervezett munkálatok megvalósításával. Az élőhely-helyreállító munkálatok helyszínének kiválasztását összetett értekezések előzték meg a Lesy SR (erdőgazdálkodási vállalat) szervezet szakértőivel is. A Szlovák Horgászszövetség is részt vett az eljárásban, s hozzászólt az egyes intézkedésekhez. Az általános konszenzus megtalálása után került sorra a projektelem utolsó üteme – az egyes részintézkedések közbeszerzési folyamatainak végrehajtása.

A VUVH (vízgazdálkodási kutatóintézet) által készített szaktanulmány fő célja az volt, hogy olyan élőhely-revitalizációs intézkedéseket mérlegeljen és javasoljon, melyek a kiválasztott helyeken lényegesen javíthatják a Duna főmedre és a mellékágrendszerek közti oldalirányú hidrológiai összeköttetést.

Az intézkedési javaslatot a 2000/60/EK vízügyi irányelvre tekintettel dolgozták ki. A megfelelő intézkedések meghatározása érdekében elkészült a Duna és annak mellékfolyórendszerének történelmi és morfológiai fejlődését felmérő tanulmány. Az összegyűjtött hidrológiai és hidraulikai adatok alapján meg lett határozva a kiválasztott területek kívánt vízdinamikai üzemmódja.

Az A.2 projektelem részeként műszaki dokumentáció készült a kulcsodi, a sülyi és a nagyléli Duna-ágak helyreállításához.

A.3: Part menti növényzet felújításának szaktanulmánya

A kidolgozott tanulmányban fel lettek térképezve a folyóágak mentén fekvő ártéri erdők helyreállítására alkalmas térségek. Továbbá, azonosítva lettek azok az idős faegyedek is, melyek lehetséges másodlagos fészkelőhelyként szolgálhatnak a jégmadarak számára. Ezeket az egyedeket meg kell jelölni, így védve őket a kivágástól.

A part menti növényzet felújításával foglalkozó szaktanulmány két fő részből állt:

Az első rész az intenzív erdőgazdálkodás által negatívan érintett part menti növényzetű térségekre, a második pedig azokra a helyekre irányult, ahol az erdőgazdálkodási tervek szerint az adott időszakra érvényes erdészeti terv szerint állománykivágást terveztek. A figyelem a projektterületen belül tervbe vett erdészeti intézkedésekkel kapcsolatos információk megszerzésére és feldolgozására összpontosult, különös tekintettel a CHVÚ Dunajské luhy és a CHVÚ Záhorské Pomeravie madárvédelmi területekre. Számos találkozóra került sor a ŠOP SR és a Lesy SR intézmények szakértőivel is, amelyek rendkívül pozitív eredményeket hoztak a szakmai tanulmány és a C.3 projektelem későbbi végrehajtása szempontjából. Az információcsere és a tárgyalások eredményének köszönhetően a BROZ több módosítást érvényesített a következő évtizedekre meghatározott erdőgazdasági tervekben. Számos erdőállomány kategorizálása megváltozott gazdasági rendeltetésű erdőkről különleges célt szolgáló erdőtársulásokra. Ez érintette a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi terület több part menti állományát is. A módosításoknak köszönhetően ezek az állományok nem kerültek kitermelésre, így meg lettek kímélve az idős faegyedek is.

Az A.3 tevékenység második eleme a part menti növényzet feltérképezése volt, melynek célja a hibrid nyárfa ültetvények monokultúrái között szórványosan előforduló idős fák és eredeti fafajok felkutatása volt. A fakitermelésre szánt monokultúrák térségében kijelöltük az idős erdőállományokat és eredeti fafajokat, melyek így az intenzíven kiaknázott állományokban is védelmet élveznek. A megközelítőleg 200 feltérképezett és azonosított faegyed kivételes értéket jelent, a térségre jellemző őshonos fákat képviselik, s megfelelnek a védetté nyilvánítás feltételeinek. Minden egyes egyed esetében fel lettek jegyezve alapadatai, mint a fa faja, törzsének kerülete 1,5 m magasságban, előfordulásának GPS koordinátái.

A.4: A célfajok táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítását kidolgozó szaktanulmány

A tanulmány felmérései alapján lettek helyreállítva a célfajok táplálkozási élőhelyei, mint a vizes élőhelyek, időszakosan elöntött kisebb laposok, kaszálók, valamint a jószág által lelegelt gyepesek.

Az A.4 projektelem megvalósítása két részre oszlott. Az első ütemben szakmai tanulmány készült, a második során pedig a Kolozsnéma melletti vizes élőhelyek helyreállításának műszaki dokumentációja lett kidolgozva, valamint a szükséges építési engedélyek beszerzése ment végbe. A tanulmány összefoglalta a táplálékszerzési élőhelyekre vonatkozó elérhető adatokat az egész projektterületre vonatkozólag. Történelmi adatok, rendelkezésre álló szakirodalom, történelmi és aktuális térképek alapján értékelték a szakértők a tápláléklelőhelyek helyreállításának lehetőségeit, figyelembe véve a meglévő és ismert költőhelyek, illetve a meredek partfalak felújítására javasolt helyszínek elhelyezkedését.

A tanulmány első része a folyópartok közelében található potenciális vizes élőhelyekre (VUVH), a második rész pedig a legelők és a rétek helyreállításának lehetőségeit elemezte (PriFUK). A VUVH munkatársai a vizes élőhelyek helyreállítására kiválasztott projektterületekről gyűjtöttek alapinformációkat (hidrológiai, hidrogeológiai, topográfiai, történelmi térképek). A területek történelmi és morfológiai fejlődésének, a felszíni és talajvíz dinamikájának, a hidrodinamikai viszonyok alakulásának elemzésére, a digitális terepmodellek kidolgozására, valamint a domborzati mélyedések azonosítására összpontosítottak. A meglévő adatokat aktuális sebességmérésekkel, illetve a hidrodinamikai és hidrogeológiai viszonyok vizsgálatával egészítették ki.

A tanulmány második részében a PriFUK kutatói a célfajok költőhelyei közelében található s rétek, legelők, illetve kisebb vizes élőhelyek helyreállítására alkalmas helyeket határozták meg. A tanulmány kiterjedt az összes projektterületre s a célfajokra vonatkozó mindennemű intézkedésre, valamint a táplálkozási élőhelyek helyreállításához vezető speciális kezelési gyakorlatok bevezetésére is.

C.1: Fészkelésre alkalmas meredek partfalak és szakadásfalak helyreállítása

A 19. és 20. században a Duna és a Morva folyók szlovákiai partjainak jelentős részét terméskőszórással sziklaburkolattal erősítették meg, ami a partifecskék, a jégmadarak és bizonyos térségekben a gyurgyalagok természetes költőhelyeinek elvesztését okozta. Ezek a fajok a meredek partfalakban, illetve löszös és homokos szakadásfalakban, teraszokban fészkelnek. Több alkalmas fészkelőhelyet elpusztított a vízdinamika kíméletlen módosításai által kiváltott túlzott üledékképződés.

A C.1 projektelem részeként három madárvédelmi terület – CHVÚ Dunajské luhy, CHVÚ Záhorské Pomoravie és CHVÚ Dolné Pohronie – 13 helyszínén 2 236 m hosszúságban meredek partfalak és fészkelőfalak lettek helyreállítva. A felújított falak teljes hossza csaknem 28 %-kal meghaladta a projektben eredetileg tervbe vett hosszúságot (1750 m). A terepmódosító munkálatok 2017-ben kezdődtek és 2022-ig zajlottak.

A magújított partfalak közül az első 2017-ben lett felújítva Csallóközaranyos határában a nagyléli Duna-ág partján (a kezelt partszakasz hossza 35 m)

2017-ben Bátorkeszi mellett felújítottunk 3 meredek fészekfalakat, összesen 608 m hosszúságban (2017).

Az utolsó, 2017-ben helyreállított helyszín egy 40 m hosszú meredek partfal volt a doborgazi Duna-ágon.

2019-ben helyreállítottunk 281 m hosszúságban meredek partfalat Pozsony Főrév városrészében.

2020-ban a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területen lettek helyreállítva fészekfalak a célfajok számára – Gajar mellett 115 m, Detrekőcsütörtök határában pedig 20 m hosszúságban. A költési időszakban nagy számban fészkeltek itt gyurgyalagok. A revitalizációs munkálatok az Erdőháti Tájvédelmi Körzet (CHKO Záhorie – ŠOP SR) képviselőivel együttműködve valósultak meg.

2020 októberében lett a kivitelezőnek átadva az építkezés helye a Duna ligetfalui partján. 2021 elején megközelítőleg 420 m meredek partfal készült el a partifecskék közelmúltból ismert fészkelőhelyének térségében. A 2021-es költési időszakban hozzávetőleg 500 pár partifecske fészkelt a helyszínen.

Az SVP malackai részlegével folytatott korábbi tárgyalásokat követően és az Erdőháti Tájvédelmi Körzet Területi Igazgatóságával (Správa CHKO Záhorie) együttműködve sikerült 2022-ben helyreállítani a Morva folyó két partszakaszát – Gajar község határában 150 m, Kislévárd mellett 115 m hosszúságban.

2022-ben két rövid partszakaszt is helyreállítottunk a Duna menti ártérben, 50 m Nagylélnél és 15 m Izsa mellett.

Miután a tervezett élőhely-rehabilitálási beavatkozások által érintett területek tulajdonosa hozzájárulását adta a munkálatok megvalósítására, a VVB képviselői kezdeményezték a további szükséges engedélyek beszerzését is. Ezúton sikerült 2022 folyamán revitalizálni 235 m meredek folyópartot.

Jedna z častí obnoveného kolmého riečneho brehu v Chľabe
Jedna z častí obnoveného kolmého riečneho brehu v Chľabe

Az utolsó helyreállított szakasz az Isztrága-ág 150 m hosszú partja volt.

Obnovený kolmý riečny breh v Istragovskom ramene
Obnovený kolmý riečny breh v Istragovskom ramene

Helyreállított szakaszok:

  • 265 m a Morva folyó fő víztestén,
  • 1003 m a Duna fő víztestén,
  • 225 m a Duna-ágrendszerében,
  • fészekfalak összesen 743 m hosszúságban,
  • a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területen összesen 400 méternyi part- és szakadásfal lett helyreállítva,
  • a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen 1228 m hosszban lettek helyreállítva meredek partfalak,
  • a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen 608 m hosszúságban lettek helyreállítva fészkelőfalak,

A célfajok fészkelése 6 helyen lett feljegyezve közvetlenül a partfalak/költőfalak helyreállítását követően. Nagy a valószínűséggel hasonló eredmény várható a következő költési időszakban a többi területen is, ahol 2022 folyamán valósultak meg a revitalizáló beavatkozások. Ennek kimutatása érdekében monitorozva lesz minden érintett helyszín a következő fészkelőszezonban is.

C.2:  Folyóágak/ágrendszerek vízáramlásának helyreállítása a fészkelésre alkalmas meredek partfalak hosszú távú természetes fejlődése érdekében

A C.2 projektelem célja 3 főbb folyóág helyreállítása volt, összesen 3 600 m hosszúságban, mely magába foglalta az ágak vízrendszerének és dinamikájának helyreállítását. Az ágrendszerek revitalizációja kiemelt fontosságú tevékenysége a projektnek, s kulcsszerepe van a célfajok fészkelési lehetőségeinek és változatos táplálékforrásainak megteremtéséhez vezető természetes folyamatok felújulásában.

A projekt keretén belül három folyóágat sikerült helyreállítani, összesen 4878 m hosszúságban. Az összes felújított ág a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen volt található. Konkrétan:

     1. Kulcsodi Duna-ág – helyreállítva 2019 folyamán.

2019 novemberében több évtizedes lezárás és több éves erőfeszítések után meg lett újítva a kulcsodi ágrendszer alsó szakaszának közvetlen kapcsolata a Duna főmedrével. Az 1802,5-ös folyamkilométeren található egyik eredeti beömlési útvonal helyén oldalsó mederküszöb épült, melyen keresztül beáramlik a Duna vize az ágrendszerbe. A kulcsodi ág medrének egykilométeres szakasza ki is lett tisztítva, ami hozzájárul mellékág vízdinamikájának helyreállásához, s egyben jelentősen növeli a vízrendszer befogadó kapacitását árhullámok idején.

Az ágrendszer ezen részének megújult vízdinamikája 2020-ban már megmutatkozott a felújított kulcsodi Duna-ág teljes hosszában egészen a főmederbe történő torkolatáig. Az adott évi bőséges vízhozamnak köszönhetően 2020 második felében már a víz maga alakította a megújult medert. A halak számára pedig csaknem állandó kommunikációs utak nyíltak a mellékág vizeibe.

A revitalizációnak köszönhetően a térségben új tápláléklelőhelyek és fészkelési lehetőségek jöttek létre, melyek nem csupán a célfajoknak, hanem számos más állat- és növényfajnak is kedveznek.

     2. Sülyi Duna-ág – helyreállítva 2021 és 2022 folyamán

A sülyi Duna-ág helyreállítását két ütemben hajtottuk végre 2021 és 2022 folyamán. Az első ütemben a fő intézkedés a csőátereszek cseréje volt előregyártott keretes átereszekre, amelyek megfelelő paraméterekkel rendelkeznek az elegendő mennyiségű víz átbocsátására, és egyúttal lehetővé teszik a vízi élőlények vándorlását is. Megközelítőleg 125 m hosszú hallépcsőt építettünk meg, amely lehetővé teszi a halak vándorlását a mellékág medrének különböző szakaszai között alacsony és magas (mesterséges árhullámok) vízállas esetén is. A munkálatok 2021 márciusában kezdődtek, 2021 októberében pedig befejeződtek.

A munka második üteme a mellékág beáramlási oldalának térségére és néhány más mederszakaszra összpontosult. Ez az ütem a BROZ közvetlen felügyelete alatt zajlott. A beáramlási mederszélesség az eredeti méretre lett felújítva egy kisebb szigettel a közepén, minek köszönhetően megnőtt a beömlő víz mennyisége. Az ágmeder több szakaszának kitisztítása, és a meredek partok helyreállítása a kotrási munkák, során szintén hozzájárult a vízdinamika javulásához.

     3. Nagyléli ágrendszer – helyreállítva 2021/2022 folyamán

A nagyléli ágrendszer felső szakaszának élőhely-helyreállítási munkálatainak részelemei:

  • a mellékág összekötése a főmederrel egy új beáramlási műtárgy megépítése által
  • az ágrendszer felső mederszakaszának helyreállítása és mélyítése 480 m hosszban
  • a mellékágak kiválasztott mederszakaszainak kotrása azokon a helyeken, ahol vízáramlását gátló akadályokat azonosítottak.

A nagyléli Duna-ág a folyó egyik legszélesebb mellékága a Duna szlovákiai szakaszán. A mederszélesség valaha helyenként elérhette akár a 200 m-t is, s a víz 5 széles bevezető térségen át ömlött a mellékágba. Az elfogadott intézkedések jelentősen hozzájárultak a feltételek és a vízhozam javulásához a mellékágrendszer kiterjedt felső részén. Lehetővé tették több mint kétszeres vízmennyiség beáramlását. A megvalósított intézkedésnek köszönhetően az ág összes hidrológiai és hidromorfológiai paramétere jelentősen javult, amire fokozatosan reagálni fog a Duna dinamikus folyású mellékágrendszereihez kötődő élővilág összes eleme, beleértve a projekt célfajait is. A beavatkozás eredménye hosszú távú hatást váltott ki, mely a mesterséges szabályozás nélküli folyószakaszokon a megfelelő fészkelési körülmények és az élőhelyek minőségi javulásának a legfontosabb feltétele.

C.3: Part menti növényzet helyreállítása és védelme a jégmadár fészkelőterületein

A C.3 projektelem kitűzött célja volt, hogy a kiválasztott madárvédelmi területeken a fakitermelésre szánt erdőállományokban található legalább 1500 idős faegyed védelmét bebiztosítsa. Az A.3 előkészítő tevékenység részeként kidolgozott tanulmány adatai és ajánlásai alapján a parti növényzet telepítése csupán a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen valósult meg.

A C.3 tevékenység keretén belül összesen 20 475 lomblevelű facsemete telepítésére került sor 19 különböző helyen, 16,24 hektárnyi kiterjedésben. Leginkább a puhafás ártéri erdőkre jellemző fajok lettek kiültetve, melyek gyakoribbak az ismételten és tartósan elárasztott térségekben.

Az telepítéshez kizárólag a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területről származó genetikai anyagból felnevelt facsemeték lettek felhasználva. Konkrétan 6 fajhoz tartoztak: Salix alba, Populus alba, Populus nigra, Alnus glutinosa, Quercus robur, Fraxinus angustifolia.

2016-ban a projekt keretén belül 7600 az árterekre jellemző őshonos fajú facsemete került kitelepítésre. 2017-ben újabb 11 400 honos fajú csemete lett kiültetve. A 2017-2019-es években a telepített egyedek rendszeres gondozásban részesültek, melynek köszönhetően a fiatal fák túlélési esélye lényegesen javult.

A magas vadállományú (főleg szarvasállományú) területeken található csemeték telepjeit kerítés védelmezte a vadrágás ellen A facsemeték gondozásának részét képezte a kerítések rendszeres vizsgálata és helyreállítása rongálás esetén.

A honos fajú idős fák védelmét célzó tevékenység keretén belül fel lettek térképezve az idős erdőállományok, illetve a térségre jellemző fajú egyedek, melyek a hibrid nyárfa-ültetvények vagy egyéb, kitermelésre szánt erdőállományok területén találhatók. Az így kijelölt egyedeket megkímélték a kivágástól a kereskedelmileg intenzíven kiaknázott erdőállományokban is.

A CHVÚ Dunajské luhy és a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területeken ki lett jelölve az összes tervezett idős és értékes faegyed (1500 egyed).

C.4: A célfajok táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítása

A C.4 projektelem részeként a célfajok fészkelőhelyei közelében található táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása lett tervbe véve. Figyelmet fordítottunk a kisebb vizes élőhelyek, mocsarak, tereplaposok és füves kaszálók, síkvidéki rétek és legelők helyreállítására.

A tevékenység célja volt a gyurgyalagok táplálékpreferenciájának vizsgálata, valamint a faj fészektelepjeinek a méhészetekre gyakorolt hatásának felmérése is. A kutatás eredményei alapján, és a szakirodalomból ismert adatok összegzésével útmutatásokat, ajánlásokat dolgoztunk ki a méhészek számára.

 

VIZENYŐS ÉLŐHELYEK

A vizenyős, illetve vizes élőhelyek mindhárom célfaj számára táplálékszerzési élőhelyeknek számítanak. Helyreállításuk nagyobb fajgazdagságot, és gazdagabb táplálékkínálatot hozott a térségbe. Az első szakaszban kisebb léptékű intézkedések valósultak meg a CHVÚ Dunajské luhy és a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területek vizenyős élőhelyeinek helyreállítása érdekében, a második szakaszban pedig szélesebb kihatást jelentő élőhely-rehabilitáció lett kivitelezve Kolozsnéma határában.

2017 tavaszán a BROZ egyesület négy vizes élőhelyt állított helyre megközelítőleg 1,77 ha összterületen. Ezek közül három a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen Doborgaz község határában (0,84 ha + 0,5 ha + 0,35 ha) található.

Az egyik kis kiterjedésű helyreállított vizes élőhely a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen, Bátorkeszi határában (0,08 ha).

Az A.4 projekttevékenység szaktanulmánya alapján 2020 októberében folytatódtak a C.4 projektelem munkálatai a Kolozsnéma közelében található nagykiterjedésű vizenyős területek helyreállításával, ami 2021 márciusáig tartott.

A legfőbb megvalósított intézkedések: új összekötő folyóág megépítése megközelítőleg 150 m hosszúságban, amely a Duna vizét a régi folyóág medrébe és a környező vizes élőhelyekhez juttatja; a közeli vizenyős élőhelyekhez vezető összeköttetés kiépítése (kb. 45 m összekötő csatornák); előre legyártott keretátereszek kihelyezése a néhai Duna-ág medrének és egy erdei út kereszteződésének a helyén.

Kolozsnéma határában kialakítottunk több állandó vizenyős, lápos élőhelyet mélyebb laposok kikotrásával, melyek vízellátása így szorosabb összeköttetésben áll a talajvíz szintjével, mint a Duna felszíni vízhozamával.

Gyepesítés és kaszálás által létrehozott réti élőhelyek

     1.  Bős Az első felújított réti élőhelyek Bős közelében lettek létrehozva. A korábban mezőgazdasági termőföldnek használt területen három különálló, de egymással szomszédos szántó lett elgyepesítve 10 hektárnyi kiterjedésben. A térségben honos pázsitfű- és réti virágfajták természetes keverékével lett a terület bevetve 2014 áprilisában. 2017 tavaszán további 4,3 hektárral sikerült bővíteni a tájék gyepes területeit, 2017 augusztusában pedig célhoz kötött földbérlés útján újabb 3,5 hektárt nyertünk. Bősnél tehát 18,7 ha összterületen lettek felújítva réti élőhelyek. Valamennyi revitalizált terület nagyon kedvező helyen fekszik a célfajok (főleg a gyurgyalag) fészkelőhelyeinek elhelyezkedése szempontjából.

     2.  Pozsony – Ligetfalu és Pozsony – Főrév: a főváros területén belül összesen 52,8 hektárnyi terjedelemben lett helyreállítva egy-egy nagyobb rét a Duna mindkét oldalán. A több évig kezelés nélkül hagyott réteket teljesen ellepte az aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis) és más özönnövények – cserjék (Swida sanguinea, Rubus agg.) és fák (Negundo aceroides, Fraxinus pensylvanica) sokasága. Mindkét rét egy hosszú Duna-part mögött található, és a szaktanulmány alapján potenciális felújításuk után a célfajok táplálékszerzési élőhelyeivé válhatnak. A partifecskék (Riparia riparia) 2012-ig rendszeresen fészkeltek a folyó mindkét partján. A kezelt területen a gyepek helyreállítása a bokrok és fiatal fák marógépes eltávolításával és többszöri mulcsozással kezdődött (április-szeptember). A folyamatot többször megismételtük. A projekt időtartama alatt Ligetfalun 34,66 ha, Főrév területén pedig 18,15 ha kaszálórétet állítottunk helyre.

     3.  Csicsó: A térségben 5 rétrészlet került helyreállításra. 2017 tavaszán két területen összesen 5,5 hektárnyi termőföldet vetettünk be természetes vetőmagkeverékekkel, 2022-folyamán további 3 helyen (összesen 13 ha) hasonló gyeptelepítés valósult meg. A szántók elgyepesítése a termőföldek felvásárlása útján vált lehetővé. A parcellákat erre a célra magántulajdonosoktól és a lakszakállasi PD Sokolce mezőgazdasági szövetkezettől vásároltuk meg.

     4.  Kulcsod: A táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása ebben a térségben 2022-ben valósult meg, amikor 1,12 hektárnyi szétszórt szántórészeket bocsátottak a BROZ rendelkezésére. A helyreállítás módszere hasonló volt, mint az előző helyszíneken – a szántóföld átalakítása gyepes élőhelyre természetes magkeverék vetésével történt.

Legelők

A legelésző jószág természetes úton karbantartja és jelentősen gazdagítja a réti élőhelyeket Dunaradvány (CHVÚ Dolné Pohronie), Nagykeszi és közvetlenül Pozsony Főrév városrészének térségében (CHVÚ Dunajské luhy). A legeltetésnek köszönhetően a kezelés nélküli területeken visszaszorult az özönnövények terjeszkedése, jelentősen nőtt a növények és az állatok fajgazdagsága, s ennek köszönhetően javult a rovarevő partifecskék és a gyurgyalagok táplálékforrásainak változatossága is.

 

A táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása legeltetéssel és legelők létesítésével a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. A projekt időtartama alatt számos találkozóra és tárgyalásra került sor a CHVÚ Dunajské luhy, a CHVÚ Záhorské Pomerania, a CHVÚ Dolné Pohronie, valamint a CHVÚ Dolné Považie madárvédelmi területek helyi gazdálkodóival. Végül csupán a CHVÚ Dunajské luhy és a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területeken létesítettünk 3 legelőt 35,9 ha összkiterjedéssel.

 

1.  A Dunaradvány határában elterülő legelő egy homokdűnén, a gyurgyalagok és a partifecskék által használt fészekfal közelében található. A térségben ismert a gyurgyalagok különös és rendhagyó fészkelésmódja is, amikor nem meredek szakadásfalba, hanem horizontális talajba vájt fészeküregekben költenek. A helyreállítás első szakaszában (2017 folyamán) 12 ha kiterjedésű terület lett behatárolva új villanypásztoros kerítésrendszerrel, melynek hosszúsága összesen 2000 m. A bekerített területen egy helyi gazda jószágai (lovai, juhai, tehenei) legelésztek. A földtulajdonosokkal és a helyi gazdálkodókkal 2019-ben folytatott tárgyalásoknak köszönhetően sikerült tovább növelni a gyepi élőhelyek kiterjedését. Speciális magkeverék (90 % pázsitfüvek, 7,3 % réti virág, 2,7 % lóhere) vetésével lett gyep telepítve 2019 márciusában. 2020 folyamán a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen a tartós kerítések kiterjesztésével lehetőség nyílt a lovak és a szarvasmarhák legelőinek bővítésére. A madárvédelmi terület (CHVÚ) 2019-ben begyepesített réti társulásának további karbantartását tehát már a jószág fogja biztosítani. Ennek az intézkedésnek köszönhetően a Dunaradvány határában található csodaszép legelők 2,4 hektárral bővültek. A térségben fészkelő gyurgyalagok és partifecskék pedig nagyobb kiterjedésű és változatosabb táplálékkínálatú vadászterületekre tettek szert.

     2.  Nagykeszi: 2016 májusában a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen Révkomárom mellett Nagykeszi község határában egy kisebb, de erősen benőtt 1,5 hektárnyi rét lett helyreállítva marógépes és mulcsozásos kezeléssel. A réten 2017 óta egy helyi gazda juhnyája legelészik.

     3.  Pozsony – Főrév: a térség helyreállított területei az ártéri rétek felső szakaszán 2016 óta juhnyájak legeltetése útján további 20 hektárral bővültek. Az itteni egyenletlen felszín nehezíti a gépi mulcsozást és kaszálást, ezért a legeltetés a területkezelés optimális módszerének bizonyult. Ezen a kiterjedt területen a legelők növelik a helyi biodiverzitást és a rovarok mennyiségét, s a gazdaságilag hasznosított rétekkel egyetemben megfelelő táplálékszerzési lehetőségeket nyújtanak a Duna túlpartján fészkelő partifecskék számára.

Kaptárok

2016-ban 25 kaptárt sikerült beszerezni méhcsaláddal és a szükséges felszerelésekkel együtt, melyek a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen lettek kihelyezve. Egy helyi méhésszel együttműködési megállapodást írtunk alá. A szaporodási időszakban figyelemmel kísértük a gyurgyalagok táplálékszerzési viselkedését, valamint a táplálékuk összetételét.

További 25 kaptár méhcsaládokkal együtt 2018 tavaszán került megvásárlásra és kihelyezésre a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen. Egy marcelházi helyi méhésszel szintén együttműködési megállapodást kötöttünk. A kaptárok a gyurgyalagok fészkelő telepének közelében voltak elhelyezve, közvetlenül azon a helyen, ahol egy táplálékszerzési területnek szánt legelő helyreállítása volt folyamatban.

A kaptárok két különböző kezelésű helyen történő elhelyezésének köszönhetően (legelő vs. legeltetés nélküli terület) lehetővé vált a gyurgyalagok táplálkozási viselkedésének összehasonlítása kétféle élőhelyen. Ez az összehasonlítás nagyon hasznos és érdekes eredményeket hozott, melyek a méhészkörökben is intenzív visszhangot váltottak ki.

  • a C.4 tevékenység megvalósítása során 8 helyen került sor réti élőhelyek helyreállítására – 3 legelő összesen 35,9 hektárnyi és 5 kaszálórét 90,1 hektárnyi összterületen.
  • vizes élőhelyek legalább 15 hektárnyi területen 3 térségben lettek revitalizálva, ám a Duna aktuális vízállásától függően ez a terület akár 29 hektárnyira is megnőhet.
  • a gyurgyalagok fészektelepjei közelében két különálló mobil méhészeti egységet is kihelyeztünk a madarak táplálkozási viselkedésének és táplálékösszetételének kutatása céljából.

C.5: Az érintett madárfajok fészkelőhelyeinek védelme

A C.5 elem tevékenységei a projekt teljes időtartama alatt folyamatban voltak. A monitorozás a CHVÚ Dolné Pohronie és a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területek térségeire összpontosult, majd a későbbi szakasz folyamán a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területre is kiterjedt.

Aktív fészkelőhelyeken kamerarendszer telepítése és működtetése segítségével kísértük figyelemmel a költési időszak menetét. Szükség esetén a rendszert más szaporodási időszakokban és más helyszíneken is alkalmazni lehet a projekt befejezését követően. A projekt időtartama alatt összesen 10 sorompó és 30 jelzőtábla kerület kihelyezésre a CHVÚ Dunajské luhy, a CHVÚ Dolné Pohronie és a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területek 12 helyszínen. A táblák közül 9 közlekedési és 21 tájékoztató jellegű volt.

2017-ben Bátorkeszi határában mobil korlátkerítés lett felállítva a helyreállított fészekfalak védelme érdekében. Ezzel egyidőben kamerarendszert is telepítettünk a területre, hogy feljegyezzük a célfajok fészektelepjeit érő esetleges nemkívánt beavatkozásokat. 2018-ban lezárósorompók is fel lettek állítva, hogy megakadályozzák a gépjárművek mozgását a célfajok fészkelőtelepjei közelében.

2019 és 2020 során tilalmi és tájékoztató táblák lettek kihelyezve a célfajok ismert fészkelőhelyei és jelentős táplálékszerzési élőhelyei közelében. Jelzőtáblák kerültek a fészkelőhelyekre vezető bekötőutak mentére is.

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

D.1:  A projektfajok monitorozása és a projekttevékenységek hatásának megfigyelése

A Comenius Egyetem Természettudományi Karának munkatársai minden évben monitorozási jelentéseket készítettek, melyek a projektterületen található célfajok fészkelőhelyeinek állapotát kísérték figyelemmel. Külön hangsúlyt fektettek a gyurgyalag táplálékösszetételét elemző felmérésre.

A célfajok megfigyelésének részeként 3 féle monitorozás valósult meg:

  • a célfajok populációs jellemzőinek monitorozása
  • a gyurgyalag táplálékszerzési viselkedésének és táplálékösszetételének monitorozása
  • kiválasztott halfajok monitorozása, mint a helyreállított vizes és mocsaras élőhelyek indikátorai.

Beszereztük a célfajok költőpárjainak állományfelmérő adatait a projekt egész futamidejét átfogó időszakból (2014-2020). A populációkat leginkább a meredek partok és fészkelőfalak helyreállítása (C.1), valamint a mellékágak revitalizálása (C.2) érintette. Ezek a beavatkozások közvetlen hatással voltak a fajok fészkelési lehetőségeire. A C.3 és C.4 projektelemek eredményeit csupán hosszabb távlatból lehet majd kiértékelni.

A projekt folyamán újonnan létrehozott fészkelőhelyek példái:

A CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen megvalósított élőhely-rehabilitációs tevékenységek térségében a jégmadarak 7-8 költőpárját jegyeztük fel. Például a sülyi Duna-ága partjain:

Bátorkeszi mellett a gyurgyalagok állománya néhány évvel az élőhelykezelési beavatkozásokat követően növekedni kezdett:

A Dunaradvány melletti telephelyen (CHVÚ Dolné Pohronie) a gyurgyalagok állománya magas értékeken (34-37 költőpár) állandósult. A populáció teljes mértékben függ a legeltetéstől, mivel a párok közvetlenül a legelő talajában fészkelnek, és alacsony növényzetet igényelnek. Ezen a területen a legeltetés helyreállítása és támogatása tehát elengedhetetlen feltétele a gyurgyalag-állomány hosszú távú fenntartásához.

A partifecskék benépesítették az újonnan kialakított meredek partfalakat Pozsony-Ligetfalun, ahol legalább 300 fészkelőpárt számláltunk meg.

A gyurgyalagok táplálékösszetételének vizsgálatáról átfogó monitorozási tanulmány készült, mely új tényeket tárt fel, illetve megerősített néhány érdekes ismeretet:

  • A mézelő méhek lényeges elemei a gyurgyalag táplálékának.
  • A levadászott méhek mennyisége, életkora, valamint egészségi állapota alapján a gyurgyalagok által okozott kár nincs jelentős kihatással a méhcsaládokra.
  • A gyurgyalagok telepjeinek közelsége nem befolyásolja a méhek által termelt méz mennyiségét.
  • A biodiverzitás védelmére irányuló intézkedések (pl. extenzív legeltetés) egyidejűleg támogathatják mindkét faj (a méhek és a gyurgyalagok) állománynövekedését.

Két jelentős élőhely-helyreállítási beavatkozás helyszínén megvalósult az ichtiológiai monitorozás is, mely feltérképezte a halak állományainak és fajösszetételének változásait.

A helyreállított kulcsodi Duna-ág monitorozása során ki lett mutatva, hogy a védettségi állapot szempontjából az európai jelentőségű fajok, valamint a szlovákiai körszájúak és halak vörös listáján szereplő fajok érdemelnek figyelmet. Az európai jelentőségű fajok közül a Leuciscus aspius, Gymnocephalus schraetser, Rhodeus amarus, Romanogobio albipinnatus és a Rutilus pigus fajokat jegyeztük fel. A szlovákiai ingolák és halak annotált vörös listája alapján 3 faj tartozott a sebezhető kategóriába (Gymnocephalus schraetser, Rutilus pigus, Sander volgensis), 3 faj a mérsékelten fenyegetett kategóriába (Chondrostoma nasus, Leuciscus idus, Romanogobio albipinnatus) és 11 faj a nem fenyegetett kategóriába (Alburnus alburnus, Leuciscus aspius, Blicca bjoerkna, Cyprinus carpio (nemesített forma), Rhodeus amarus, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus, Squalius cephalus, Perca fluviatilis, Sander lucioperca, Proterorhinus semilunaris). Az európai vadon élő szervezetek és természetes élőhelyek védelméről szóló egyezmény (Berni Egyezmény) III. függelékében meghatározott „Védett állatfajok” jegyzékében a kimutatott fajok közül hét szerepel, nevezetesen: Chondrostoma nasus, Gymnocephalus schraetser, Leuciscus aspius, Rhodeus amarus, Rutilus pigus, Proterorhinus semilunaris, Sander volgensis.

A sülyi Duna-ág megfigyelésének részeként több veszélyeztetett halfaj előfordulása lett igazolva. Természetvédelmi szempontból az európai jelentőségű fajok, valamint a szlovákiai körszájúak és halak vörös listáján szereplő fajok érdemelnek figyelmet. Az európai jelentőségű fajok közül a Leuciscus aspius, Barbus barbus, Rhodeus amarus, Romanogobio vladykovi (albipinnatus), Rutilus virgo és Zingel streber fajokat mutattuk ki. A szlovákiai ingolák és halak annotált vörös listája alapján 2 faj tartozik a sebezhető kategóriába (Rutilus virgo, Zingel streber), 4 faj a mérsékelten fenyegetett kategóriába (Chondrostoma nasus, Leuciscus idus, Romanogobio belingii (albipinnatus), Vimba vimba) és 13 faj a nem fenyegetett kategóriába (Esox lucius, Abramis brama, Alburnus alburnus, Leuciscus aspius, Barbus barbus, Blicca bjoerkna, Cyprinus carpio (nemesített forma), Rhodeus amarus, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus, Squalius cephalus Perca fluviatilis, Proterorhinus semilunaris). Az európai vadon élő szervezetek és természetes élőhelyek védelméről szóló egyezmény (Berni Egyezmény) III. függelékében meghatározott „Védett állatfajok” jegyzékében a kimutatott fajok közül hét szerepel, nevezetesen: Leuciscus aspius, Chondrostoma nasus, Rhodeus amarus, Rutilus virgo, Vimba vimba, Proterorhinus semilunaris, Zingel streber.

Amennyiben érdeklik a monitorozások részletesebb megfigyelései, tekintsen bele a „stakeholderek”-nek szóló Tájékoztató füzetbe, vagy az egyes Monitoring jelentésekbe.

D.2:  A projekt szocio-ökonómiai hatásának felmérése

A Comenius Egyetem Természettudományi Karának Társadalomföldrajzi Tanszékének munkatársai figyelemmel kísérték a projekt szocio-ökonómiai hatásait. Megfigyeléseiket monitoring jelentésekben értékelték ki.

A D.2 elem célja a projekttevékenységek szocio-ökonómiai hatásainak felmérése volt, s azok kiértékelése a monitoring jelentések keretén belül. A jelentések a következő pontokra összpontosították: (a) milyen a helyi lakosok körében a terület jelenlegi szocio-ökonómiai helyzetének megítélését, (b) milyen a helyi lakosok véleménye a természetvédelemről, valamint a projekt által megcélzott fajokról és élőhelyekről, c) a lakosság ismereteinek monitorozása a NATURA 2000 hálózattal kapcsolatban.

A projekt megvalósítása során 3 kérdőíves felmérés történt. Összesen 806 résztvevő töltötte ki a kérdőíves felméréseket 2016-2022 folyamán.

A felmérésben résztvevők nagyra értékelték az olyan természetvédelmi tevékenységek jelentőségét, mint a fészekfalak helyreállítása, fészkek védelme, honos fák ültetése, rétek helyreállítása kaszálással vagy legeltetéssel, vizes élőhelyek rehabilitálása és a folyóágrendszer helyreállítása. Az elérhető 5 pontból átlagban csaknem 4 pontra (3,97 pont) értékelték a megkérdezettek ezeket az aktivitásokat.

E. Aktivity na zvyšovanie povedomia a šírenie výsledkov projektu

E.2:  Társbeszéd és tárgyalások a stakeholderekkel

Eddig több mint 45 találkozóra került sor 314 partner részvételével a projekt érdekeltségi területeinek különböző részein (pl. Doborgaz, Malacka, Bős, Kislévárd, Csallóközaranyos). A találkozókon jelen voltak az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR), az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat (Lesy SR), az érintett önkormányzatok, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat (VV), a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) és a helyi cégek képviselői. Ezeken a megbeszéléseken megtárgyaltuk a projekt céljainak bizonyos részleteit és az elérésükhöz szükséges intézkedések jellegét.

Megvalósult mindhárom tervbe vett kétnapos tanulmányút, melyek során a résztvevők megtekinthették a megvalósított élőhely-helyreállítási intézkedéseket a Donau Auen Nemzeti Parkban (Ausztria), a Morva folyó medencéjében (Ausztria, Csehország), illetve a Szigetköz térségében (Magyarország).

E.3:  Ismeretterjesztő táblák kihelyezése

A projekt területén összesen 10 ismeretterjesztő tábla lett kihelyezve. Főként a projekttevékenységek közvetlen kihatása alatt álló területekre terveztük kihelyezésüket, ahol a kezelt élőhelyek, valamint a projekt célfajai is megtalálhatók. Ebből kifolyólag a paneltáblák gyártása a konkrét revitalizációs tevékenységekkel összhangban valósult meg. Elhelyezésük helyszínét az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR) képviselőivel közreműködve határoztuk meg.

Három madárvédelmi területen találhatók meg – CHVÚ Dunajské luhy, CHVÚ Dolné Pohronie, CHVÚ Záhorské Pomoravie.

4 tábla a pozsonypüspöki ártér térségében áll (a területen legeltetés folyik, kaszálórét és meredek partfalak lettek helyreállítva)

1 tábla Kulcsod határában a Duna helyi ágrendszerének helyreállított bevezető szakaszán található

1 tábla Nagybodak határában a revitalizált sülyi Duna-ág mellett áll

2 tábla Bátorkeszi határában található (gyurgyalagok és partifecskék felújított fészekfalai)

1 tábla Dunaradvány határában (bevezetett legeltetés)

1 tábla Kislévárd határában (helyreállított partfalszakasz)

E.4  Tájékoztató, ismeretterjesztő és reklámanyagok kiadása

Egy lenyűgöző memória játékot (pexeszó) készítettünk el, hogy a legifjabbak is megismerkedhessenek a Duna menti természet szépségeivel. Türkiz nevű (Tyrkys) pajtásunk kalauzolásával megismerkedhetnek eme csodálatos világgal.

A projekt keretén belül ügyeskezű barátaink csodaszép, jégmadaras medálokat készítettek nekünk. Szeretettel várunk minden látogatót rendezvényeiken, ahol ügyességi versenyeink során elnyerhetik a medálokat is.

Minden bizonnyal mindannyiuk figyelmét lekötötték a bámulatos matricáink, melyeken a projekt célfajai, különböző festői élőhelyek, valamint segítőtársaink – a legelésző állatok láthatók.

A projektpoharak, pólók, sapkák, szövettáskák, golyóstollak kézzelfogható elemei a projektnek, s nagyon hasznosnak bizonyultak céljaink bemutatása és propagálása során a nagyközönség előtt. Nagy népszerűségnek örvendtek a projektfajokat és azok zsákmányállatait ábrázoló tetováló matricák is.

A projekt falinaptára 2018-ban a háztartások és munkahelyek falát díszítette.

Azok számára, akik többet szeretnének megtudni a projekt célfajairól, tájékoztató füzeteket és brosúrákat adtunk ki mindhárom fajról.

A stakeholderek, elsősorban a méhészek számára érdekes brosúrát készítettünk a gyurgyalagokról és azoknak a méhekhez kapcsolatos viszonyáról.

A projekt keretén belül elért eredményeink megtalálhatók a laikus közönség számára kiadott Tájékoztató füzetünkben.

E.5:  Dokumentumfilm készítése a projektterületekről és a célfajokról

A „Száll a madár, vizekre jár ” című film 2022 júniusában készült el, amikor USB pendrive hordozókon megkezdődött a terjesztése is.

A dokumentumfilm műsorra tűzése iránt érdeklődést nyilvánítottak a szlovák (RTVS), a magyar és a cseh állami televíziók is. A következő év folyamán a filmet nyilvános vetítéseken keresztül is terjeszteni fogjuk. Fesztiválokon, ökocentrumokban és iskolákban a vetítés beszélgetésekkel lesz egybekötve.

E.6: Interaktív vándorkiállítás

2016. február 2-án, a Vizes Élőhelyek Napja alkalmából nyílt meg a „Merőleges folyópart – az élet legjobb helye” című interaktív kiállításunk a Környezetvédelmi Minisztérium előcsarnokában.

A kiállítást 17 helyszínen (13 Szlovákiában, 4 Magyarországon) tekinthették meg az érdeklődők, és több mint 10.000 látogató tekintette meg.

A kiállítás már befejezte utazó küldetését, és a nagyléli Ekofarm Ostrov állandó kiállításának részévé vált.

2.2.2017 – Vernisáž výstavy  v átriu MŽP

Výstava v MK v Petržalke

Výstava v Dropiom

Výstava v Šuranoch

Výstava v Kollárove

Výstava v Gyori

Výstava v Komárne

Výstava v Gbelcoch

Výstava v Piešťanoch

Výstava v Novej Dubnici

Výstava v Čadci

Výstava v Moravskom Svätom Jáne

Výstava vo Veľkom Léli

E.7: Bemutatók és tereplátogatások diákok és a nagyközönség számára

A projekt kezdete óta 76 rendezvényt valósítottunk meg 1799 résztvevővel: 15 előadás diákoknak 478 résztvevővel, 21 tereplátogatás diákok számára 620 résztvevővel, 15 nagyközönségnek szóló előadás 422 résztvevővel és 25 tereplátogatás a nagyközönség számára 279 fő részvételével. Az előadások és tereplátogatások során bemutattuk a projekt célfajait, területeit, kitűzött céljait, valamint a LIFE és a Natura 2000 programok jelentőségét is.

A diákok és a nyilvánosság nagy érdeklődést mutattak a projekttevékenységek és a konkrét élőhely-helyreállítási intézkedések iránt. A résztvevők többsége elismerését fejezte ki projekt tevékenységeivel kapcsolatban.

25. 09. 2015 – Prezentácia pre študentov (BROZ)

20.06.2015 – Prezentácia pre verejnosť (BROZ)

19.05.2015 – Prezentácia pre študentov (BROZ)

03.05.2015 – Exkurzia pre verejnosť (BROZ)

22.04.2015 – Prezentácia pre študentov (BROZ)

08.04.2015 – Exkurzia pre verejnosť (BROZ)
28.03.2015 – Exkurzia pre verejnosť (BROZ)
01.12.2014 – Prezentácia pre verejnosť (BROZ)

RNDr. Tomáš Kušík, PhD. – projektmenedzser

kusik(at)broz.sk