Doborgaz (Dobrohošť) és Szap (Sap) között elterülő dunai ártéri erdők – a tövétől a hegyéig – a szárazföldi Duna-delta részét képezik, amely különleges és egyedi ágrendszert hozott létre. Ezek az ágak valaha szabadon kanyarogtak, kavicsot és homokot szállítva, majd lerakva a környező tájban, ahol jelentős mennyiségű talajvizet fogtak fel. Így alakult ki a természeti kincsnek számító talajvíz-rezervoár.
Azonban az elmúlt két évszázadban az emberi tevékenység jelentős változást hozott a Dunai ágrendszerben. Ez elsősorban az árvízvédelmi gátak építésével, a Duna medrének hajózási feltételekhez való igazításával, valamint a folyó energetikai célú felhasználásával (például a bősi vízerőmű megépítésével) valósult meg. Ezen kívül a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a talajvízelvezetés intenzívebbé válása is jelentős hatást gyakorolt a területre. A mellékágak eredetileg kiterjedt, rendszeresen elöntött területei elszakadtak a főmedertől. Ezek a mellékágak a víz hiánya és az alacsony áramlási sebesség miatt nem tudják megfelelően táplálni a vegetációt, amely így leépül, és nagyrészt a megszakított folyamatok hatására elpusztul.
A Duna főágának vízhozama a vízerőmű kivezető csatornájába terelődött, így az eredeti mederbe csak korlátozott vízmennyiség (átlagosan 400 m³/s) jut. Összehasonlításképpen, a Bősi vízierőmű megépítése előtt ez körülbelül 2 000 m³/s volt.
A szlovák oldalon található ágrendszer vízutánpótlása csak a Doborgaznál található bevezető telepen keresztül valósul meg. Hosszabb időn át állandó vízmennyiséget engedtek az ágrendszerbe (a téli nyugalmi időszakban 20 m³/s, míg a nyári vegetációs időszakban 30 m³/s).
Azonban a stabil vízhozam és vízszintek nem elegendőek a természetes folyamatok fenntartásához, valamint az időszakos árvizekhet kötődő ártéri erdők növényzetének megőrzéséhez.
Annak érdekében, hogy az egész elszakított mellékágrendszer ne száradjon ki, illetve ne folyjon vissza a Duna régi medrébe, amely a vízhiány miatt 3-4 méterrel alacsonyabban van, mint maga a mellékágrendszer, az egész területen gátvonalak rendszere (A–J) került kiépítésre. Egy-egy vonal általában több ágat is keresztez, így a mellékágrendszerben összesen akár 30 gát található. Minden gáton egy vagy több vízátvezető objektum található – keretjellegű átereszek, csövek vagy bukógátas átkelők.
A duzzasztógátak célja a víz visszatartása a területen és a vízszintek emelése a duzzasztott szakaszok láncolatában. Bár a duzzasztógátak rendszere biztosította a víz visszatartását és a vízszintek magassága nagyjából megfelel a Duna duzzasztása előtti állapotnak, a természetes vízszintingadozás és az áramlási dinamika nélkülözhetetlen a folyami ökoszisztéma, és így az ágrendszer számára is. Az álló vagy lassan áramló víz nem kedvez a természetes folyamatoknak – hiányzik az áramlás és a vízszint változása, valamint a part menti sekély területek és a kiterjedt mocsarak időszakos elárasztása és kiszáradása. Az ágrendszer áramlási viszonyai nem megfelelőek, és javításra szorulnak. A duzzasztógátak akadályt jelentenek a vándorló halak számára is, egyedüli kivétel a 2021-ben átalakított C2 duzzasztó, amely lehetővé teszi a halak felúszását. Az egész rendszer átfolyása elengedhetetlen a rendszeres kiöblítéshez, különösen árvizek idején, hogy lassítsák a medrek eliszaposodását. Ráadásul az ágrendszert a Duna medrének mélyülése és az eliszaposodás egyre inkább elszigeteli a fő medertől, ahol a vízszint akár 3,5 méterrel is alacsonyabb lehet. Ez megzavarja a Duna és ágrendszere közötti kölcsönhatást.
Az elmúlt években a BROZ természetvédelmi egyesület, a LIFE projektek keretében, stratégiai partnereivel együtt azon dolgozott, hogy helyreállítsa a Duna belvízi deltájának folyóágainak vízdinamikáját és megszüntesse a halak számára jelentett migrációs akadályokat. A LIFE BeeSandFish projekt egyik kiemelt intézkedése a C2 duzzasztó megszüntetése volt a C vonalon, amelyet felújítottak, és egy halátjárót is építettek, ami mind alacsony, mind magas vízállásnál – szimulált árvizek idején is – megfelelően működik. A duzzasztó a korábban rendkívül gazdag vízi életet hordozó Sülyi Duna-ágat keresztezi. A revitalizáció előtt ezen a szakaszon a víz áramlása minimális volt, a halak vándorlása pedig szinte lehetetlen. Az ág medrét folyamatosan finom üledékek töltötték fel, és a víz beáramlási területe jelentősen beszűkült az eredeti szélességéhez képest.
A felújítási munkálatok során sikerült nemcsak a duzzasztót helyreállítani, hanem az ág medrét is, mind a felette, mind az alatta lévő részeken. A víz beáramlási területét visszaállították eredeti szélességére, megtartva a középső kis szigetet, ezáltal könnyebbé vált a víz bejutása az ágba. A nagyobb vízhozam érdekében a korábbi szűk csőátereszeket négy megfelelő átmérőjű keretes átjáróra cserélték. Az átjárók meghosszabbításánál megfelelő lejtésű halátjárót alakítottak ki, amely lehetővé teszi a vízi élőlények szinte egész éves zavartalan vándorlását.
A LIFE Dunajské luhy (Duna ártéri projekt) projekt keretében komplex helyreállítási intézkedéseket terveztek a Duna teljes ágrendszerére. A Vízügyi Kutatóintézet (VÚVH) szakértői terepi mérések és hidrodinamikai, valamint fizikai modellezés alapján kidolgoztak egy tanulmányt, amely a Duna ezen szakaszán található ágrendszer vízáteresztő képességének és hosszanti folytonosságának helyreállítására összpontosít. A revitalizációs beavatkozások megvalósításán a BROZ és a Vízügyi Építésügyi Vállalat partnerei dolgoznak.
A Vajkai Duna-ág alsó szakaszának vízrajzi helyreállításához készült műszaki dokumentáció, valamint a szükséges engedélyek és építési hozzájárulások megszerzése után 2023 augusztusában elkezdődtek a kivitelezési munkálatok. A cél az eredetileg nem megfelelő állapot javítása: a vízhiány, gyenge áramlás és kiszáradt szakaszok problémáinak orvoslása, valamint a régi csöves átjárók kapacitásbővítése nagyobb, keretes átjárókkal, amelyek jobb vízáteresztést és átjárhatóságot biztosítanak. Két duzzasztógát felújítása, két ági szakasz mélyítése és a szűk keresztmetszetek bővítése révén a vízrendszer 3,7 km hosszban fog javulni. A tervet szoros együttműködésben egyeztették a Szlovák Horgászszövetséggel is, akik régóta problémásnak tartották a területet a vízhiány miatt, és már többször végeztek itt halmentési akciókat.
2023 októberében megkezdődtek a helyreállítási munkálatok az E3-as duzzasztógáton is, amely az E-vonal része. A fő probléma itt a víz dinamikájának hiánya volt, valamint a korábban rekreációs hajók számára épített, de nem megfelelő betoncsúszda, amely sem a hajózás, sem a halak vándorlása szempontjából nem volt kielégítő. Emiatt szükségessé vált a duzzasztógát átalakítása, és egy működő halátjáró kiépítése. Bár a szimulált árvizek idején ezen a területen több víz volt, az áradás áramlási sebessége a gát és a meredek csúszda miatt túl gyors volt ahhoz, hogy a halak migrálni tudjanak. A munkálatok során a vízi sportok kedvelőinek igényeit is figyelembe vették: már az előkészítő fázisban felmerült az igény biztonságos beszálló- és kiszállóhelyek kialakítására a duzzasztógátnál.
2023 őszén, a Vízügyi Építkezés irányítása alatt újabb helyreállítási munkálatok indultak a D2a duzzasztógáton, amelyek célja a Sülyi Duna-ág és a Nagybodaki ág közötti kisebb ágon a vízáramlás helyreállítása, amely a kisebb ágon a Sülyi Duna-ágat a Nagybodaki Duna-ággal összekötő vízáramlás helyreállítását célozza. A kiépített átjárón jelentős vízesés fog létrejönni, amely mérsékli a halak migrációjára gyakorolt hatást, és biztosítja a meder stabilitását a köves csúszdával és az alépítménnyel kombinálva. Az igények figyelembevételével itt is nagyobb méretű átjárókat telepítettek, valamint megerősített helyeket alakítottak ki a vízi járművek kezelésére, így a projekt nemcsak a környezeti fenntarthatóságot szolgálja, hanem a vízi sportolók élményét is javítja.
A vízszabályozás érdekében a Vízügyi Építkezés a régi Bst. duzzasztón is javítja a halak migrációs feltételeit, ahol a gát tetejét 1,3 méterrel csökkentik, így közel 30 méteres hosszúságban fog működni.
Egy másik helyszín, ahol a BROZ újból életet kíván lehelni, a Királyi rét. Ez egykoron vizes élőhely volt, de jelenleg teljesen száraz ágon található, amelyet a két mellékággal együtt összesen 4 470 méter hosszan kívánnak helyreállítani. A Királyi rét fő ága a Bakai ágrendszerből kaphat vizet, de jelenleg gondot jelent, hogy a víz beömlési területének néhány méterével lejjebb a meder eltömődött, és egy erdei út keresztezi, amelynek nem megfelelő, elöregedett csöves átjárója gátolja a víz szabad áramlását.
A beömlési és kiömlési területeken a csöves átjárókat kapacitásbővítő keretes átjárókra cserélik. A Szlovák Köztársaság Erdőgazdaságával történt egyeztetés után a keretes átjárókat mozgatható zsilipel fogják ellátni, lehetővé téve ezzel a vízáramlás szükség szerinti szabályozását. Továbbá a meder több helyszínen is mélyítésre kerül, különös figyelmet fordítva azokra a részekre, ahol a felhalmozódott föld vagy hordalék akadályozza a víz áramlását. A mederben kiválasztott pontokon nagyobb köveket helyeznek el, hogy a víz áramlási sebességét a halak migrációs igényeinek megfelelően csökkentsék.
A BROZ a vízgyűjtő rendszerek gátjainak átjárhatóságának javítása mellett a természetvédelmi és vízgazdálkodási szakértőkkel együtt hosszú távú célokat tűzött ki a LIFE Ochrana vtáctva Podunajska, LIFE NATURA 2000 BA és LIFE Microtus II projekteken belül. E programok célja a kisebb vízfolyások és a depressziók (a depresszió egy olyan terület, amely a környező terepnél alacsonyabban helyezkedik el) vízellátottságának helyreállítása, a mocsarakhoz vezető csatornák kiépítése, valamint migrációs biokoridok létrehozása (például Dunai kanyarok, bakai ág, réti sas sziget, Isztragov, Dedinský ostrov stb.). Ezek a kezdeményezések összesen 18 518 méter vízfolyás és 76,55 hektár megújult mocsár kedvező hatását jelentik a Dunaj bal partján fekvő áramlási rendszerében Doborgaz és Szap települések között.
A vízgyűjtő rendszerek akadályainak leküzdése érdekében tett intézkedések csak a vízgazdálkodás javításának és a halak migrációjának elősegítésének első lépései. A kihívás óriási, mivel a terület évtizedek óta romlik, és a Dunaj és áramlásainak halpopulációja drámai mértékben csökkent – az elmúlt 50 évben 70%-kal. A feladat tehát hatalmas. A BROZ a revitalizációs munkákat a következő projektek keretében is folytatja, például a LIFE Living Rivers projekt révén, amely a Szlovákia vízgyűjtő tervének megvalósítására összpontosít a kijelölt vízgyűjtőkben.
Ezen kívül, a dunai áramlatok technikai módosításai mellett az belső deltakörzet számára elengedhetetlenek a mesterséges árvizek, amelyek jelentősen hozzájárulnak a terület vízgyűjtésének javításához. A mesterséges árvizek célja, hogy pótolják az emberi tevékenységek által jelentősen megváltoztatott területeken a korábban rendszeresen elöntött dunai táj vízellátását. Ezt olyan vízmennyiséggel kívánják biztosítani, amely a lehető legközelebb áll a természetes áramlásokhoz, legalább évi néhány nap erejéig, különösen a tavaszi és nyári árvizek idején. Az elmúlt két évtizedben a megnövelt áramlásokat nem hajtották végre megfelelően. Az első lépés tehát az volt, hogy újraélesszék a szimulált árvizeket, amely sikerült a környezetvédők és vízgazdálkodók közötti együttműködésnek köszönhetően. A mesterséges árvizek során 90 m³/s-ra emelt áramlás lehetővé tette a kisebb összekötő áramlatok járhatóságának javítását, így elárasztva a mélyedéseket (depresszió) és a hátralévo ágakat. 2023 augusztusában, hosszú előkészületek után, sikerült tesztelni a 120 m³/s-ra emelt áramlást, amely kevesebb mint négy napon át folyt a vízgyűjtő rendszerbe.
A dunai tájnak rendszeres, szimulált árvizekkel tartozunk, melyek hosszú idő után, amikor a terület a szárazságot szenvedte, valódi serkentést jelentenek. A nedves erdők és a vízzel feltöltött áramlások ideiglenes elöntése kedvező körülményeket teremt a kétéltűek szaporodásához és a halak ívásához. A vízhozam fokozása a szimulált árvizek során társadalmi szempontból is fontos, mivel hozzájárul a biodiverzitás, a klíma és a vízkészletek védelméhez.
A Duna áramlási rendszerének vízszabályozása fokozatosan megvalósul a természetvédők, vízügyi szakemberek, a helyi közösségek képviselői és a környező területek gazdálkodói közötti együttműködés révén. A revitalizációs intézkedések a LIFE projektek keretében valósulnak meg, amelyek az Európai Bizottság és a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium forrásaiból finanszírozott, NATURA 2000 védett területein zajlanak.