Ma, április 22-én, a Föld napja alkalmából úgy döntöttünk, hogy harcba szállunk bolygónkért ott, ahol valóban hatással lehetünk a helyzetre. Ezért ma elindítjuk a petíciót a Duna belső deltájának megmentéséért, amely Szlovákia legnagyobb mocsárrendszere.
https://www.peticie.com/peticia_za_zachranu_poslednych_zvyk…
A Duna belső deltája a folyó egykori mellékágainak maradványa, amely a mai napig megtalálható a területünkön, határolva a Duna eredeti medrétől a Bősi Vízmű felé vezető mesterséges csatornáig. Ez az értékes terület jelentősen megváltozott a vízmű megépítése során, és azóta teljes mértékben a Bősi Vízmű működési szabályzatában meghatározott vízmennyiségtől függ.
Ez a szabályzat nemcsak a vízmű működését, hanem a mellékágakba juttatott víz mennyiségét is szabályozza. Bár az idők során rendszeresen frissítették, sajnos minden egyes módosítás egyre csökkentette a mellékágakba irányuló vízáramlást.
A manipulációs szabályzat már a kezdetektől számolt a természetes árvizek szimulációjával a Duna bal parti mellékág-rendszerében, a Doborgazi vízbevezető objektumon keresztül. Az elmúlt negyed évszázad során többször is frissítették, azonban az előírt vízmennyiség a szimulált árvizekhez fokozatosan csökkent. Az eredeti tervek szerint az objektum kapacitása 234 m³/s volt, de ilyen mennyiségű víz soha nem folyt át rajta. 2000-ben a szimulált árvíz vízhozama 165 m³/s-ra volt meghatározva, 2015-ben ez már csak maximum 90 m³/s volt. A jelenleg érvényben lévő szabályzat pedig már csak 60 m³/s maximális vízhozammal számol. Ez a vízmennyiség azonban nem elegendő ahhoz, hogy a mellékágakból kilépjen és elárassza a környező ártéri erdőket. A legfrissebb szabályzat szövege is eltávolodott a „szimulált árvíz” kifejezéstől, és helyette a „megnövekedett vízhozam” fogalmát használja. Ezek a változtatások semmilyen tudományos ökológiai alátámasztás nélkül, csupán az üzemeltető szándékai alapján történtek.
Ezeknek a változtatásoknak következtében a Duna mellékág-rendszere egyre nagyobb mértékben szenved a víz- és vízdinamika hiányától. Télen állandóan csak 20 m³/s, nyáron pedig 30 m³/s víz áramlik a mellékágakba, ami a Dunán áthaladó vízmennyiség mindössze 1,5%-át teszi ki.
A petíció keretében ezért a Szlovák Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordulunk, kérve, hogy módosítsák a Bősi–Nagymaros Vízlépcsőrendszer szlovákiai szakaszára vonatkozó ideiglenes manipulációs szabályzatot. A petícióban szintén azt kérjük, hogy a Dunai belső delta utolsó, még megmaradt szlovákiai területeit megfelelően védjék meg, mivel nem értünk egyet azzal, ahogyan az állam kezeli országunk legnagyobb vizes élőhely-rendszerének természeti értékeit és a benne lévő vízgazdálkodást.
BROZ (Pozsonyi Regionális Védelmi Társaság – Bratislavské regionálne ochranárske združenie) nem ellenzi a Duna vízének hasznosítását energiatermelés céljából. Azonban azt kérik, hogy ez ésszerű módon történjen, oly módon, hogy a Duna mellékágainak ártéri ökoszisztémái is megmaradjanak. A jelenlegi vízhozamok nem elegendők ahhoz, hogy megőrizzék és fenntartsák e terület természetes értékeit. A klímaváltozás súlyosbodó hatásai közepette, ahol a vizes élőhelyek jelenléte kulcsfontosságú a hatások enyhítése érdekében, az illetékes hatóságok jelenlegi eljárása elfogadhatatlan.
Ahhoz, hogy mérsékeljük a klímaváltozás káros hatásait a Csallóköz térségére és annak lakosaira, elengedhetetlen az ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása. A vizes élőhelyek és az ártéri erdők jelentős szerepet játszanak a CO₂ megkötésében a légkörből, és védelmet nyújtanak az aszályokkal és árvizekkel szemben azáltal, hogy vizet tartanak meg a tájban. Az ökoszisztémák helyreállítása a klímaváltozás elleni küzdelem egyik alapvető pillére. Ezért a Duna mellékág-rendszerének újjáélesztése az illetékes szervek prioritása kell legyen.
A Duna belső deltája a Dunamenti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet (Chránená krajinná oblasť Dunajské luhy) részét képezi, amely több kisebb védett területet is magába foglal, például a Foráš Természetvédelmi Területet, a Rétisas-sziget Országos Természetvédelmi Területet, valamint a Királyi rét Természeti Emléket (Prírodná pamiatka Kráľovská lúka). Ez a terület az Európai Unió által kijelölt Dunai Ártéri Erdők Európai Jelentőségű Területének (Územie európskeho významu Dunajské luhy) része, illetve a Dunai Ártéri Erdők Madárvédelmi Területekhez (Chránené vtáčie územie Dunajské luhy) tartozik.
Összességében egy nemzetközi jelentőségű területről van szó, amely a rámszari egyezmény (Ramsarský dohovor) alapján védelmet élvez, amely a vizes élőhelyek védelmére vonatkozik. A Duna belső deltája számos olyan élőhelynek és fajnak ad otthont, amelyek európai szinten fontosak, és az Európai Unió különös érdeklődést mutat a védelmük iránt, így ezeket prioritásként kezeli.
A petíció teljes szövegét, valamint a támogatási lehetőségeket az alábbi linken találod:
vagy ezen a rövidített linken: