PROJEKT: Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs és kezelési programja

A Duna szárazföldi deltája főágak, mellékágak és vizes élőhelyek hálózata, amelyet eredetileg a Duna régi medréből érkező víz táplált. „Régi” azért, mert létrejött egy új vízbeeresztő létesítmény a bősi vízlépcsőnél, amelyen keresztül most a Duna vízének többsége el van vezetve, és a régi (eredeti) Duna már nem kommunikál a régi mellékág-rendszerével, mivel az sokkal alacsonyabban helyezkedik el (hiányzik a víz és az üledék, hogy elérje azt). Ezért van szükség az úgynevezett szimulált árvizekre, amelyek évente legalább kétszer biztosítják a hiányzó vizet ennek az ágrendszernek.

Az ágrendszer fő ágain kiépítettek egy úgynevezett lineáris duzzasztórendszert, amelyet szükség esetén le lehet zárni, így a kisebb vízhozamokat is szabályozni lehet, valamint lehetőséget ad a terület elárasztására.

Ennyit a bevezetésről, hogy a továbbiak érthetőek legyenek (A bemutatott információk segítségével érthetővé válik a további szöveg).

A fent említett duzzasztógátak egy részén úgynevezett „ csöves átjárók” kerültek beépítésre, amelyek lehetővé teszik a víz elvezetését a duzzasztógátak alá. El tudják képzelni, hogyan működik egy ilyen cső a Dunában: amikor a vízszint megemelkedik, az elsőként megjelenő növényzet és fák elzárják az utat.

Ezért a főágak helyreállítása során, a csöves átjárók kiásása és az üledékek eltávolítása közben fokozatosan ezeket a csöves átjárókat „keretes átjárókra” cseréljük. A keretes átjárók betonkeretek, amelyek lehetővé teszik, hogy a víz sokkal gyorsabban és nagyobb áramlással áramoljon. A tervek szerint, ha sikerül 120 m³/sec-ra emelni az áramlást, ezek az átjárók sokkal hatékonyabbak lesznek. A víz, amely áthalad rajtuk, képes lesz eltávolítani az üledékeket, felfedve a kívánatos dunai kavicsos medret.

Röviden összefoglalva: Ha egy helyre sok vizet engedünk be, és azt alacsonyabb szinten egy keskeny csőbe irányítjuk, az könnyen elzáródhat, ami csökkenti a hatékonyságát. Ez különösen problémás lehet, ha szeretnénk ellenőrizni a cső fölötti vízszintet és kiöblíteni az alatta lévő üledékeket.

Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk kezelni az áramlásokat az ágrendszerben, helyre kell állítanunk a biotópokat (például a kavicsos medret), javítani kell a halak átjárhatóságát, és kihasználni a folyó dinamizmusát a szabadon álló partvonalak kialakításához. Mindezeket figyelembe kell vennünk a műszaki létesítmények tervezése és módosítása során is.

A lényeg: Örömmel értesítünk mindenkit, hogy már a második duzzasztógátat alakítjuk át így három éven belül, és a munkálatok hamarosan elkezdődnek. A vajkai Duna-ágon körülbelül két héten belül indulnak a tervek megvalósítása. A képen egy működő keretes átjáró látható a Sülyi Duna-ágon, és a már pecséttel ellátott műszaki dokumentáció, valamint a terepmunkák a csatolt rajzokon várják a kivitelezést.

Örömmel várjuk a további munkálatokat a vízi revitalizációk terén.

Ez a bejegyzés példaként szolgál arra, hogy a természetvédelem mennyire komplex tevékenység lehet, és hogy a természetvédőkből időnként vízgazdálkodókká is válhatunk.

Természetesen mindezeket a módosításokat valódi vízgazdálkodókkal együttműködve valósítjuk meg, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VÚVH) által kidolgozott eredeti ágrendszeri helyreállítási tanulmány alapján.

A projektet a WWF Slovakia-val közösen készítjük.