LIFE Metamorphosis

Projekt címe: Lepkevédelmi jó gyakorlatok kidolgozása Közép- és Kelet-Európában

Projekt szektor: LIFE, Természet és biodiverzitás

Projekt rövid neve: LIFE Metamorphosis

Projekt kódja: LIFE21 NAT/SK/101074487

Várható kezdési dátum: 2022. 09. 01. 

Várható záró dátum: 2029. 03. 31.

Projekt teljes költségvetése: 5 498 521,28 EUR (60%-os uniós pénzügyi hozzájárulás)

Projektpartnerek: BROZ, Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatal, Fundatia ADEPT Transilvania, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Szlovák Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete.

 

A projekt fókusza:

A projekt a lepkék védelmének legjobb gyakorlataira összpontosít, amelyek több, Európa-szerte megvalósított projekt tárgyát képezték, kiegészítve innovációs tevékenységekkel is. A Metamorphosis rövid név nemcsak a célfajok összetett életciklusára utal, hanem az élőhelyeik pozitív változására, valamint a politikák, célcsoportok gyakorlatának átalakítására is, ami bizonyos veszélyeztetett fajok és általában a beporzók visszaszorulásának megállításához vezet.

A lepkepopulációk csökkenésének fő oka a projektterületeken a rendkívül változatos ökoszisztémák degradációja és eltűnése, valamint a hagyományos földhasználati formák elhagyása. A modern mezőgazdaság nagy kiterjedésű, homogén gyepterületeket eredményez, amelyeken intenzív legeltetés és kaszálással történő egységes kezelés folyik, emellett degradálja az erdők és a gyepek közötti egyedülálló átmeneti és ökoton élőhelyeket, ahol pedig számos lepkefaj él. A gazdálkodás intenzitásának növekedése felelős a vizes élőhelyek és nedves rétek gyors visszaszorulásáért, a vizes rétek lecsapolása és felszántása, valamint az állatok által vízlelőhelyként használt kis víztestek eltávolítása révén. Másrészt sok helyet felhagytak, mivel azok nem érhetők el mezőgazdasági gépekkel, és ezeket a szukcessziós kebelezte be. A projekt célfajait és élőhelyeit az erdőgazdálkodásban bekövetkezett változások is hátrányosan érintették, elsősorban a nem megfelelő fafajok (pl. Pinus nigra, P. sylvestris, Robinia pseudoacacia) telepítése, az eredeti, Fraxinus és Ligustrum fajokat tartalmazó alföldi erdők elpusztítása, illetve az erdei legeltetés elhagyása miatt, ami a célfajok számára nem alkalmas, sűrű állományok kialakulásához vezetett.

 

A projekt fő célkitűzései:

1. Az élőhelyek helyreállítása – a szukcesszió visszafordítása, a gyepek legeltetése és kaszálása, széles szegélyek kialakítása a gyepek és az erdők között, vizes élőhelyek és csupasz talajfoltok létrehozása, tápláléknövények telepítése
2. 6 lepkefaj helyileg kihalt populációinak helyreállítása betelepítéssel (tenyésztett egyedek szabadon engedése) vagy kellően erős populációkból származó egyedek áttelepítésével
3. A lepkék számára alkalmas védett területek hálózatának javítása három új NATURA 2000 terület kijelölésével, valamint tíz másik területnek a nemzeti jog szerinti „rovar biodiverzitás hotspotok”-ba való besorolásával
4. A célfajokra vonatkozó releváns tudományos adatok gyűjtése, különösen a helyreállításra kiszemelt populációk genetikai szerkezetére vonatkozóan
5. A populációk előfordulásának feltérképezése, különös tekintettel a Colias myrmidone lehetséges szlovákiai és romániai populációinak és a „rovar biodiverzitás hotspotok” felkutatására, új védett területek kijelölése céljából
6. Az élőhelyek hosszú távú kezelésének és szolgáltatásaik fenntartható használatának biztosítása a helyi érdekeltekkel és közösségekkel együttműködve.
7. Innovatív biodiverzitási hitelrendszer kidolgozása a romániai lepkék számára
8. Az érdekelt felek és a nyilvánosság tudatosságának növelése a célfajokkal, a védelmi intézkedésekkel és fontosságukkal kapcsolatban a lepkék feltérképezésére irányuló projektek és egyéb ismeretterjesztési tevékenységek (iskolai programok, filmek, önkéntes rendezvények, vezetett túrák, információs táblák) segítségével
9. A lepkék megőrzésének jó gyakorlatainak megismétlése a projekt által nem érintett települések érdekelt feleivel
10. A projekt ismereteinek, know-how-jának terjesztése a különböző településeken, régiókban és EU-tagállamokban, ahol a célfajok előfordulnak. Részvétel rendezvényeken, konferenciákon és hálózatépítő látogatásokon
11. A biológiai sokféleség európai megfigyelési rendszerével (eBMS) való kapcsolatok kialakítása (SK és RO) és megszilárdítása (HU).

Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)

A kifejlett egyedek nappal aktívak, és különösen júliusban és augusztusban figyelhetők meg a Sambucus fajok és az Eupatorium fajok virágain. A lárvák polifágok, és számos alacsony növésű növényen táplálkoznak. Helyileg még mindig gyakori faj, főként a völgyekben és az erdők peremén fordul elő. Biztosítani kell azonban a megfelelő élőhelyeket a meglévő populációk számára.

Narancsszínű kéneslepke (Colias myrmidone)

A projekt legveszélyeztetettebb faja, az eredetileg elterjedt kelet-európai lepke a Duna medencéjétől Nyugat-Ázsiáig volt ismert. Közép-Európa nagy részén kihalt, az EU-ban pedig kritikusan veszélyeztetett. Nyugat-Szlovákiában széles körben elterjedt metapopuláció volt, amely területének nagy részén előfordult. Ma a kihalás veszélye fenyegeti, a projektterületen néhány helyen elszigetelten fordul elő. Romániában számos helyről eltűnt, csak az Erdélyi-középhegységben és a Gyergyói- és Csíki-medencében maradt fenn. Magyarországon már kihalt.

A lepkék két nemzedékben repülnek: Május-júniusban és július-augusztusban az alföldi réteken és lejtőkön. A hernyók gazdanövényei a Chamaecytisus fajok. Visszaszorulását az élőhelyek pusztulása vagy megváltozása, a földhasználat intenzitásának növekedése vagy felhagyása, a túllegeltetés vagy éppen ellenkezőleg, a hagyományos legeltetés teljes felhagyása, az éghajlatváltozás, a nem őshonos fákkal (pl. Pinus nigra és Robinia pseudoacacia) történő erdősítés és a rétek intenzív, nagymértékű kaszálása okozza.

Folytatni kell a faj szlovákiai védelmét szolgáló intézkedéseket, amelyek a megfelelően időzített extenzív kaszálásra és legeltetésre vonatkoznak, és biztosítani kell a még mindig számos, de visszaszorulóban lévő romániai populációkat.

Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)

A lárvák a napos, meleg élőhelyeket kedvelik, ahol táplálékul szolgáló növények vannak jelen: galagonya (Crataegus sp.), kökény (Prunus spinosa). Az árnyékos helyen lévő nagy bokrokat kerüli, a legelőkön az alacsony bokrok ideálisak a faj számára. A hernyók április-májusban fészekben élnek, és júniusban egyenként másznak szét. A kifejlett lepkék szeptember és október folyamán éjszaka repülnek. Szlovákiában állományuk csökken, és a történelmileg nagy kiterjedésű, alkalmas élőhelyek területe is zsugorodik, mivel a lepkék a rétek és legelők cserjésedésének kezdeti szakaszához kötődnek. Populációinak megőrzése érdekében a galagonyás rétek térbeli- és korszerkezetének helyreállítását célzó szelektív gazdálkodásra van szükség.

Lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia)

Elszigetelt populációi Succisa pratensis tápláléknövénnyel rendelkező vizes élőhelyeken vagy nyílt száraz gyepekben élnek, ahol a lárvák Scabiosa canescens, S. columbaria és a Knautia arvensis növényekkel táplálkoznak. A kifejlett egyedek egy nemzedékben repülnek májusban és júniusban.

A Borská nižina-i populációkat a rovarölő szerek széles körű használatával és a száraz gyepek erdősítésével (Bežnisko), illetve a vizes élőhelyek intenzív kaszálásával (Abrod) irtották ki júliusban, amikor a lárvák a legveszélyeztetettebbek. A közelmúltban Kelet-Szlovákiában (Dukla) egy stabil, elszigetelt populációt fedeztek fel. A nem megfelelő gazdálkodás korlátozásával lehetővé válik e rendkívül ritka faj történelmi helyeinek helyreállítása. Magyarországon a faj nedves ökotípusának utolsó fellegvárai a projektterületen találhatók, de ezek is létszámcsökkenésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben.

A védelmi intézkedések: a szukcesszió megakadályozása és az időnek megfelelő mozaikos kaszálás a szárzúzás teljes kizárásával.

Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

Ez a faj nagyon elszigetelt, kis populációkban fordul elő alföldi erdők és völgyek szélén, ahol idős és fiatal, alacsony növésű fák és cserjék keveréke található. A kifejlett egyedek egy nemzedékben repülnek május végén, júniusig. A lárvák júniustól közös szövedékben fejlődnek a Fraxinus excelsior vagy a Ligustrum vulgare levelein, majd áttelelnek, és a következő év áprilisától-május elejétől az aljnövényzetben táplálkoznak tovább a bebábozódás előtt. A legtöbb helyen ezt a fajt az eredeti alföldi erdők pusztulása és a rovarölő szerek túlzott használata fenyegeti. A populációk főként az intenzív erdőgazdálkodási módszerek miatt csökkennek.

Keleti mustárlepke (Leptidea morsei)

A gyepes aljnövényzetű felnyíló erdő jellegzetes nappali lepkefaja. Előfordulása a közelmúltból Szlovákiában csak a Szepességből és Liptóból ismert. Szlovákia többi részén közelmúltbéli előfordulása nem megerősített. Magyarország területéről szintén nem erősítették meg a közelmúltban. Romániában a faj Erdélyből és Észak-Munténiából ismert, előfordulhat Olténiában is. Legnagyobb ismert Európa populációi közül néhány Erdélyben maradt fenn. A faj jelenlegi monitorozása mind Szlovákiában, mind Romániában elégtelen. A megfigyelés nehézsége abban is rejlik, hogy hasonló a vele azonos helyeken előforduló, a Leptidea nemzetségbe tartozó rokon lepkékhez.

A Leptidea morsei ritkás, jól megvilágított erdőkben, erdei tisztásokon és hegylábi szegélyeken él. A faj előfordulását korlátozza, ha a tápláléknövényei, a Lathyrus fajok vagy a Vicia sylvatica nincs bőséggel jelen.

A lepkék az előfordulás helyétől függően egy vagy két nemzedékben repülnek ,először április közepétől június közepéig, majd július-augusztusban. A nőstény a petéit alsó állásban rakja le főként a Lathyrus vernus és a L. niger, de Erdélyben gyakrabban a L. hallersteinii fajokra. A magasabban fekvő populációk nőstényei Vicia sylvatica-ra rakják tojásaikat. A lepkék érzékenyen reagálnak a kedvezőtlen időjárási körülményekre, és lassan repülnek. Fő nektárforrásaik a Fabaceae családba tartozó fajok virágai.

Sápadt szemeslepke (Lopinga achine)

Zárt, elszigetelt populációkat alkotó euroszibériai faj. Történelmileg Szlovákia legelőerdeinek elterjedt nappali lepkéje volt. Napjainkban előfordulása csak a gyéren megvilágított erdőkre és erdőssztyeppekre korlátozódik Kelet-Szlovákiában (pl. Slovenský Kras – Horný vrch, Fabiánka) vagy a Volovské vrchyben. A kifejlett egyedek júniusban, július elejéig repülnek a jól megvilágított, speciálisan kialakult cserjés talajjal rendelkező helyeken, amely pótolhatatlan szerepet játszik a nászrepülésekben és az imágók párzásában. A lárvák fűfélékkel (pl. Brachypodium fajok vagy Carex brizoides) táplálkoznak. Romániában dombvidéki területeken fordul elő. Nagyon ritka, csak néhány, nagyon kis populációból maradt fenn Bukarest környékén. Magyarországon is fokozottan védett és rendkívül ritka faj, előfordulása felnyíló erdőkre és erdei tisztásokra korlátozódik.

Ez a faj jó indikátora az eredeti felnyíló legelőerdőknek, amelyekben a cserjeszint mozaikos, ugyanakkor bőséges lágyszárú növényzet is található. A jelenlegi, gazdasági hasznosítású, magas törzsű erdők korszakában ezek nagyon egyedi élőhelyek, amelyek a növény- és rovarfajok hatalmas változatosságának adnak otthont, és manapság ritkán fordulnak elő.

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

Folyó- és állóvizek mentén és nedvesebb, jó vízháztartású lápokon élő, melegkedvelő faj. A kifejlett egyedek két nemzedékben repülnek május-júniusban és július- augusztusban az alföldi száraz és nedves réteken, ahol bőséges tápláléknövények, például Rumex crispus, R. hydrolapathum és R. aquaticus találhatók. A lepke már a múltban sem volt gyakori azokon a helyeken, ahol ma előfordul. Nagyon érzékenyen reagál a környezet változásaira. A lepke visszaszorulásának oka az élőhelyek vízvesztése. Nem utolsósorban a mezőgazdasági gyakorlatok intenzívebbé válása és a természetes nedves rétek és források fokozatos becserjésedése. A legfontosabb védelmi intézkedés a vízháztartás fenntartása vagy helyreállítása, valamint a területek fákkal való benövésének megakadályozása.

Lápi tűzlepke (Lycaena helle)

Szlovákiában és Magyarországon nem fordul elő. Skandináviában és Szibériában viszonylag kompakt elterjedésű faj. Romániában csak Nagybánya, Szatmár és Sárkány környékén maradtak fenn életképes populációk. Az elmúlt 100 évben a lelőhelyek degradációja következtében Cseh- és Morvaországban, valamint Lengyelországban több populáció kihalt. Jelenleg sikeresen visszatelepítették a csehországi Šumavába. Nagyon lokálisan fordul elő mezohigrofil réteken vagy erdei tisztásokon és forrásokban a Polygonum bistorta előfordulásával, amely a lárvák kizárólagos tápláléknövénye. A kifejlett egyedek két nemzedékben repülnek: Május-június közepe és július-augusztus közepe. A hímek erősen territoriálisak. A bábállapotban hibernálnak. A fő védelmi intézkedés a zavartalan vízháztartás megőrzése és az előfordulási helyek megfelelő kezelése. Mozaikos kaszálás és a szukcesszió megelőzése. Ennél a fajnál az tönkrement élőhelyek helyreállítása mellett további elvárt intézkedés az a faj ide történő visszatelepítése.

Nagyfoltú hangyaboglárka (Phengaris arion)

Ezek a lepkék szigorúan mirmekofilek, és a lárvák fejlődésük nagy részét a Myrmica nemzetséghez tartozó hangyák által lakott hangyabolyokban töltik. Ezért ennek a fajnak olyan helyekre van szüksége, ahol elegendő hangyakolóniát találunk e nemzetséghez tartozó fajokból. Ez egy tipikus legelőkön előforduló faj, amely főként extenzíven használt és legeltetett gyepeken él, ahol a Thymus fajok vagy az Origanum vulgare előfordul. Évente csak egy nemzedéke van. Számos helyi populációja kihalt a földhasználat megváltozása és az extenzív legeltetés megszűnése miatt. A megmaradt populációk többsége kicsi és elszigetelt. Az esetleges jövőbeli áttelepítésekhez genetikai vizsgálatokra van szükség az egyes populációk hasonlóságának megállapításához.

A faj jelenlegi romániai helyzete ismeretlen, ezért elengedhetetlen az új populációk feltérképezése és azonosítása. A fő védelmi intézkedés az extenzív kaszálás és legeltetés helyreállítása.

Sötétaljú hangyaboglárka (Phengaris nausithous)

Szlovákiában elterjedési területe a Borská nižina (Abrod, Rudava), a Biele-Kárpátok (Holubyho kopanice) és a Turčianska kotlina nedves rétjeire korlátozódik, ahol általában együtt fordul elő és szinkronban rajzik a Ph. (M.) teleius-szal. Több helyi populáció kihalt a mezőgazdasági gyakorlat intenzívebbé válása és a vizes élőhelyek lecsapolása miatt.

A kifejlett egyedek július végétől augusztusig repülnek, és a Sanguisorba officinalis virágaiba rakják le tojásaikat. A lárvák fejlődése hasonló az előző fajéhoz.

Legnagyobb magyarországi populációja az Őrség területén található Ph. (M.) teleius-szal and Ph. (M.) alconnal vegyes populációban. Előfordulása szempontjából fontosak a nedves rétek bozótos szegélyei is, amelyeket a gazdák az elmúlt években felszámoltak, hogy növeljék a támogatott területet. Egyes élőhelyeit benőtte az inváziós aranyvessző.

Vérfű-hangyaboglárka (Phengaris teleius)

A faj nedves réteket igényel, ahol bőségesen jelen van a tápnövénye, a Sanguisorba officinalis, amelynek virágaiba rakja le tojásait. A fiatal lárvák virágokkal táplálkoznak, a 4. stádiumú lárvák pedig a (Myrmica sp.) földalatti hangyabolyaikban fejlődnek ki és a következő nyáron kifejlett egyedekként kelnek ki. A Ph. (M.) teleius számos populációja kihalt a mezőgazdasági gyakorlatok intenzívebbé válása és a vizes élőhelyek lecsapolása következtében.

Magyarországon ez a faj az Őrségben gyakori, de az utóbbi évtizedben erőteljes csökkenésen ment keresztül. Túlélése a kaszálás megfelelő időzítésétől és a kaszálatlan területek elérhetőségétől függ.

Romániában Erdélyből, Bukovinából, a Körösvidékről, Szatmárnémetiből és Máramarosból ismertek életképes populációk, de eddig túl kevés populációt sikerült kimutatni, ezért további felmérésre van szükség.

A Phengaris (Maculinea) nausithous és a Phengaris (Maculinea) teleius populációinak védelmét szolgáló intézkedés elsősorban a területek vízháztartásának megőrzése és helyreállítása. A szukcesszió elkerülése és a kaszálás megfelelő időzítése.

Apolló-lepke (Parnassius Apollo)

A faj szorosan kötődik a feltárt geológiai alapkőzetű helyek korai szukcessziós szakaszaihoz, elsősorban középhegységi fekvésű mészkőterületeken. A kifejlett egyedek június végétől augusztusig repülnek a sziklás lejtőkön és a hernyó gazdanövényeiben bővelkedő réteken: Sedum album, Hylotelephium argutum, H. maximum és Jovibarba globifera. Egyes helyeken valószínűleg Rhodiola rosea és különböző Sempervivum fajokon is előfordul. A Cirsium és a Carduus fajok virágai fontos nektárforrást jelentenek az 1-2 hónapig élő kifejlett egyedek számára. Ez a lepke a múltban Szlovákia szinte valamennyi mészkő- és néhány gránithegységében is elterjedt volt a megfelelő, nem erdősített helyeken. Mára a legtöbb helyen kipusztult, és riasztó, hogy a korábban ismert 570 helyről származó nagy populációk száma 40-50 elszigetelt állományra csökkent. Az egykor több ezer egyedet számláló populációkat ma már a kihalás fenyegeti és száznál kevesebb vagy néhány száz egyedet számlálnak. A fő védelmi intézkedés az élőhelyek helyreállítása, a nem megfelelő szukcessziós növényzet eltávolításával, vagy a megfelelő állatokkal történő legeltetés helyreállításával.

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

Ökológiai szempontból igényes heliofil faj, amely nagyon lokálisan fordul elő az alföldtől a középhegységekig. Május-júniusban egy nemzedékben repül réteken, erdei tisztásokon és gyér, jól fejlett lágyszárú szinttel rendelkező erdőszéleken. A hernyók gazdanövényei a Corydalis cava és a C. solida, valamint más rokon fajok.

Az extenzíven kezelt legelőerdők magas erdőállományokká történő átalakítása következtében az eredetileg nagy és összefüggő szlovákiai populációk visszaszorultak. Ez a fragmentáció az utóbbi évtizedekben a populációk helyi kihalásához vezetett.

Az Őrségben még mindig gyakori faj, különösen a kiterjedt, üde erdőkkel borított patakvölgyekben, erdei tisztásokon és az erdőkkel szomszédos réteken, ahol a kifejlett lepkék táplálékot találnak, de a populáció csökkenő tendenciát mutat.

A védelmi intézkedések elsősorban az erdőszegélyek szerkezetének helyreállítására összpontosítanak, ahol a lárvák számára nagyszámú tápláléknövénye, a Corydalis fajok megtalálható.

Erdélyi csinosboglárka (Pseudophilotes bavius)

Ez a faj agyagos vagy meszes talajokon lévő sztyepprétekhez kötődik. A kifejlett egyedek április végétől május közepéig repülnek. Petéiket a Salvia nutansra rakják, amelyen később a lárvákká fejlődnek.

A Balkánról, Törökországból, Ukrajnából, Észak-Iránból, Szíriából, Nyugat-Kazahsztánból és Dél-Oroszországból ismert, több alfajjal. Szlovákiában és Magyarországon nem fordul elő. Romániában rendkívül lokálisan, kis és elszigetelt populációkban fordul elő. A P. b. hungarica alfaj az Erdélyi-medence nyugati felében endemikus. A dobrudzsai populációk, amelyek szintén veszélyeztetettek, egy másik alfajhoz tartoznak. Az egyes populációk pontos felmérése szükséges.

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

Melegkedvelő, rendkívül lokálisan előforduló faj, amelynek kifejlett példányai egy nemzedékben áprilisban és májusban repülnek. Monofág lárvái az Aristolochia clematitis leveleivel és virágaival táplálkoznak. Június-júliusban fordulnak elő a tápláléknövényeken. Később a tápláléknövényen be is bábozódnak. A báb a szárakra kötve várakozik tavaszig, amikor a kifejlett egyedek új nemzedéke kikel. Ebben az időszakban a legtöbb tápláléknövényt tartalmazó rétet lekaszálják vagy lezúzzák, és a legtöbb lárvát és bábot elpusztítják. A földhasználat intenzívebbé válása jelenti a legnagyobb veszélyt a helyi populációkra.

A fajvédelem mellett a projekt a 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípuson (*fontos orchidea élőhelyek) található élőhely helyreállítására is összpontosít. Az alföldtől a hegylábakig meleg helyeken, mészkövön, dolomiton vagy meszes homokkövön fordulnak elő. Magas biológiai sokféleség és számos ritka faj, különösen orchideák, pl. Anacamptis pyramidalis, Ophrys apifera, Ophrys holubyana előfordulása jellemzi őket. A megfelelő állapot fenntartásához éves kaszálásra vagy extenzív legeltetésre van szükség. Sok állomány jelenleg elhagyatott, és a bokrok gyors térhódítása miatt területük és minőségük csökkent. Az erdősítés és a legeltetéssel és kaszálással történő hagyományos kezelés hiánya is veszélyezteti őket.

A projekt helyszínei Szlovákiában:

SKUEV0117 Abrod

SKUEV0274 Baske

SKUEV0566 Beckovské skalice

SKUEV0172 Bežnisko

SKUEV0267, SKUEV1267 Biele hory

SKUEV0278, SKUEV1278 Brezovské Karpaty

SKUEV0359 Dechtárske vinice

SKUEV0280 Devínska Kobyla

SKUEV0366, SKUEV2366 Drienčanský kras

SKUEV0669 Drieňové

SKUEV0048 Dukla

SKUEV0355 Fabiánka

SKUEV0125, SKUEV1125 Gajarské alúvium Moravy 

SKUEV0367, SKUEV2367 Holubyho kopanice

SKUEV0356 Horný vrch

SKUEV0375 Krasín

SKUEV0566 Kyseľová a Mníchová úboč

SKUEV0362, SKUEV1362 Pieskovcové chrbty

SKUEV0117 Rudava

SKUEV0256 Strážovské vrchy

A projekt helyszínei Romániában:

ROSCI0427 Pajiștile de la Liteni – Săvădisla

ROSCI0439 Valea Chiuruților

ROSCI0323 Munții Ciucului

ROSCI0274 Agârbiciu

ROSCI0253 Trascău

ROSCI0227 Sighisoara-Târnava Mare

ROSCI0074 Făgetul Clujului – Valea Morii

ROSCI0035 Cheile Turzii

ROSCI0002 Apuseni

A projekt helyszínei Magyarországon:

HUON20018 Őrség

Térképezés, kiválasztott fajok genetikai szűrése, a tervezett tevékenységek felülvizsgálata, élőhely helyreállítása, áttelepítések és visszatelepítések, a visszatelepítési erőfeszítések kilépési stratégiája.

A projekt helyszínein valamennyi célfaj abundanciáját és elterjedését nyomon követik. Az élőhelyek minőségét, a kezelésükre vonatkozó módszereket, a gazdanövények elérhetőségét és az általános biológiai sokféleséget is ki fogják értékelni.

Ezeknek a tevékenységeknek köszönhetően rendelkezésünkre áll majd:

– térképi adatok az élőhelyvédelmi irányelvben szereplő lepkefajok populációiról és elhelyezkedésükről.

– a meglévő populációk közelében található megfelelő vagy potenciális élőhelyfoltok, „lépőkövek”, megszakított élőhelysorozatok és ökológiai folyosók eloszlásának feltérképezése.

– legalább 6 faj genetikai szűrését végezzük el a visszatelepítés céljából.

– a térképezés eredményei, amelyeket nemcsak a meglévő lepkepopulációk helyreállítására és állapotának javítására, hanem a metapopulációk összekapcsolhatóságának és dinamikájának javítására is felhasználnak.

Természetvédelmi intézkedések Szlovákiában

Az élőhelyek helyreállítása a megcélzott lepkefajok számára a legjobb gyakorlatok alkalmazásával történik. Az inváziós növényzet eltávolítása, az erdők ritkítása, az erdők és a gyepek közötti szélesebb ökotonok kialakítása kerül végrehajtásra. Támogatni fogjuk a gazdálkodás megváltoztatását a nagy kiterjedésű monokultúrás rétek és legelők intenzív művelésétől az élőhelyek extenzíven használt mozaikja felé, a legeltetési rendszer módosításával, a területenkénti állatlétszám csökkentésével, a vegyes kecske-, juh-, tehén-, ló- és szamárállományok előnyben részesítésével, a kaszálatlan növényzet és a magányos fák és bokrok meghagyásával, valamint a szárzúzásnak a gazdálkodási módszerekből való kizárásával.

Számos lepkepopuláció helyileg kihalt a megfelelő körülmények romlása miatt, valamint a hosszabb vándorlásra való korlátozott képesség miatt. Az optimális körülmények helyreállítása után ezeken a helyeken a populációkat vagy szaporítással nyert egyedek, vagy kellően nagyszámú populációból befogott egyedek betelepítése révén kívánjuk helyreállítani.

Ezzel a tevékenységgel helyreállítjuk és létrehozzuk a következőket:

– 170 hektár élőhelyet az erdők ritkításával és a felhagyott legelők, legeltetett erdők tisztításával.

– 30 km hosszú helyreállított széles szegélyt az erdők és a gyepek között.

– 200 hektár élőhelyet módosítunk a földhasználat intenzívről extenzívre váltásával, monokultúrás gyepek helyett mozaikos gyepek létrehozásával.

– 30 kisléptékű intézkedés vizes élőhelyek és csupasz talajok létrehozására.

– 30 foltnyi vetett vagy ültetett tápláléknövény-telepítés

– a kiválasztott fajok legalább nyolc populációja felneveléssel és szabadon engedéssel vagy áttelepítéssel.

– 3 új helyszín felvétele a NATURA 2000 hálózatba és 10 másik helyszín „rovar biodiverzitás hotspot”-ként a nemzeti jog alapján.

Természetvédelmi intézkedések Romániában

A közösséggel együttműködve dolgozunk az élőhelyvesztés társadalmi okainak megoldásán. A kiválasztott fajokat olyan helyekre telepítjük vissza, ahol megfelelő élőhelyek léteznek, de a fajok kipusztultak.

A romániai projekt helyszínein a következőket fogjuk tenni:

– 500 hektár gyepterületet állítunk vissza rossz állapotúból a célfajok számára megfelelő állapotba.

– 2 faj visszatelepítése a megfelelő területekre – Lycaena helle és Phengaris (Maculinea) teleius

– a Pseudophilotes bavius elterjedési területének kiterjesztése. 

– a helyes gazdálkodás előmozdítása legalább 6 közösségben/völgyben, összesen kb. 1200 hektárnyi területen.

Természetvédelmi intézkedések Magyarországon

A természetvédelmi intézkedések végrehajtása során felhasználjuk a korábbi, hasonló célú projektek tapasztalatait, és növeljük a célfajok számára megfelelő módszerekkel kezelt területet, valamint kapcsolatot teremtünk az egyes helyszínek között.

A projekt magyarországi partnere:

– 21 hektárnyi élőhelyet állít helyre az erdők ritkításával és tisztások létrehozásával.

– 131 hektár gyepterületet állít helyre kaszálással

– tápláléknövények ültetése – Carex brizoides 200 m2-en

– az Euphydryas aurinia visszatelepítése 2 korábbi előfordulási helyre.

A hatások nyomon követése és értékelése

A monitoring a projekttevékenységek célfajokra gyakorolt hatásának közvetlen nyomon követésére, valamint az élőhelyi változások és a biológiai sokféleség értékelésére összpontosít, különös tekintettel a beporzókra. Az adatok gyűjtése az európai lepkemegfigyelési rendszer (eBMS) módszertanának alkalmazásával történik. Szlovákia és Románia bevonása az eBMS-be jelentős előnye a projektnek: eddig nem vettek részt benne. Magyarország már most is együttműködik az eBMS-szel, és továbbra is szolgáltatni fogja az adatokat.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelését azzal a céllal fejlesztik, hogy az elért eredményeket más projektekben és az érdekelt felekkel, pl. gazdálkodókkal és helyi lakosokkal folytatott vitákban felhasználják, hogy megértsék az intézkedések fontosságát és előnyeit, és a projekt befejezése után is folytassák alkalmazásukat.

Ismeretterjesztés és kommunikáció

A weboldal rendszeres frissítése, a közösségi hálózatokon keresztül történő kommunikáció, információs táblák és egyéb tájékoztató anyagok készítése, a projekt szerepeltetése a médiában – televízióban és rádióban –, önkéntes rendezvények és vezetett túrák szervezése révén. Rövidfilmek is készülnek a lepkékről, és az Őrségi Nemzeti Parkban egy speciális lepkés tematikájú játszóteret is kialakítanak.

A projekt eredményeinek fenntarthatósága, megismétlése és hasznosítása

A projekt feladata az is, hogy támogassa az érdekcsoportok, így a gazdálkodók, a tudományos közösség, az intézmények, hivatalok és önkormányzatok kulcsemberei, a civil szervezetek és az önkéntesek párbeszédét és együttműködését. A lepke élőhelyek helyreállításának és kezelésének jó gyakorlatairól és a védelmüket szolgáló intézkedésekről tájékoztatjuk őket workshopok és előadások során, illetve a kiadványok révén.

A megfigyelésbe egyetemi hallgatókat is bevonunk, akik tovább tudják majd vinni a megszerzett ismereteket. A projekt során szerzett ismereteket a magyarországi lepkekutatók rendszeres találkozóin fogják bemutatni és megvitatni.

A projekt támogatja a helyi közösségek természetvédelmi erőfeszítéseit az úgynevezett „replikációs csomagok” révén, amelyekből fedezni fogják a költségeket, amelyek például a területek megtisztításával, állatok, kisebb felszerelések vagy kerítések beszerzésével, fák ültetésével kapcsolatban merülnek fel azokon a területeken, amelyeket a projekt közvetlenül nem érint.