https://www.peticie.com/peticia_za_zachranu_poslednych_zvykov_vnutrozemskej_delty_dunaja

 

Tisztelt Miniszter Úr,

 

mi, a petíciót aláíró polgárok, ezúton azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy biztosítsa be a Bősi Vízierőmű üzemeltetési előírásainak megváltoztatását Szlovákia területén úgy, hogy az országunk területén található szárazföldi Duna-delta utolsó épségben megmaradt maradványainak megfelelő védelmet biztosítson.

A Pozsony és Komárom között elterülő tájat évezredeken keresztül a Duna ágrendszere formálta. Éppen itt, ezen a területen változik ugyanis a Duna jellege, és válik alpesi folyóból hatalmas alföldi folyamrendszerré. A meder hosszanti lejtésének jelentős csökkenése következtében itt óriási mennyiségű kavicsréteg rakódott le, amelybe a Duna az idők során kiterjedt, kanyargós ágrendszert alakított ki. A folyó természetes áradásai, dinamikája létrehozta és fenntartotta a szárazföldi Duna-deltát, Szlovákia legnagyobb vizenyős, mocsaras területét, amelynek a különleges és egyedi élővilága többek között éppen ezeknek az időszakos áradásoknak köszönhette fennmaradását.

A Bősi Vízierőmű megépítésével ezek a folyamatok a szárazföldi Duna-deltában jelentősen csökkentek, ami jóvátehetetlen károkat okozott annak természetes környezetében. Mára a delta utolsó épségben megmaradt maradványai a Doborgaz és Szap közötti szakaszra korlátozódnak. A víz ebbe az ősi ágrendszerbe már csak a Doborgaznál megépített áteresztő kapunál jut be.

Az Állami Vízgazdálkodási Vállalat által működtetett Bősi Vízierőmű a Környezetvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozik és a működését  a kezdetektől fogva úgy tálalják, hogy az tekintettel van a megmaradt dunai táj természetvilágára, vízzel táplálja az ágrendszert és szimulált áradásokkal biztosítja az ártéri erdők egyedi élővilágának fennmaradását.

Az erőmű üzemeltetési rendtartása a kezdetektől fogva számolt az öreg Duna bal oldali ágrendszerének művileg előidézett elárasztásával a doborgazi áteresztő kapun keresztül. Az elmúlt negyedszázadban azonban ez sokszor változott és a szimulált áradások számára előírt vízmennyiség fokozatosan csökkent. A kaput 234 m3/s vízmennyiség áteresztésére tervezték, ám ekkora mennyiségű víz soha nem folyt rajta keresztül. A 2000-es évben a szimulált áradások számára 165 m3/s vízmennyiség került meghatározásra. 2015-ben ez az érték mindössze 90 m3/s-ra zsugorodott. A jelenleg érvényes üzemeltetési előírások szerint már csak 60 m3/s. Ekkora mennyiségű víz azonban nem képes kiléptetni a folyót a medréből, így nem teszi lehetővé az ártéri erdők elárasztását. A szövegből időközben kihagyták a „szimulált áradások” szót, és helyette a „megnövelt átfolyás” került bele. Ezek a változtatások az erőművet működtető állami vállalat kénye-kedve szerint lettek megállapítva, mellőzve az ökológiai szempontokat.

Ráadásul az ártéri erdők elárasztását a tavaszi és nyári időszakokban, amikor a Dunában  megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, akadályozzák a nehézkes és bonyolult adminisztratív követelmények. Ezek következtében az elmúlt 27 évben mindössze néhány alkalommal valósult meg a művileg előidézett áradás. Amennyiben a Bősi Vízierőmű nem létezne, ezek az áradások természetszerűleg valósulnának meg évente akár több alkalommal is.

A természetes áradások hiányának következtében nem működik az ágrendszer dinamikája és a terület egyedi természetvilága egyre nagyobb vízhiánytól szenved. A nyár folyamán mindössze 30 m3/s víz folyik az ágrendszerben, míg télen mindössze 20 m3/s. Ez a Dunán átfolyó víz 1,5 %-át sem éri el. A különbség még szembetűnőbb, ha ezeket az adatokat összevetjük a múlt adataival. A 20. század második felében – a bősi erőmű üzembe helyezése előtt – a vajkai ágrendszeren alacsony vízállás esetén is 240 m3/s víz folyt keresztül, átlagosan 510 m3/s és magasabb vízállás esetén akár 1100 m3/s, tehát száraz nyári időszakokban is több mint a tízszerese a mainak.

A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ), mint az üzemeltetési rendtartás engedélyeztetésének aktív résztvevője, már több mint 20 éve próbál változtatni ezen az áldatlan helyzeten. Javaslataiban kérte annak megváltoztatását úgy, hogy a szimulált áradásokat az Állami Vízgazdálkodási Vállalat rendszeresen hajtsa végre, és hogy a bonyolult és hosszadalmas adminisztratív kötelezettségek ne nehezítsék azok megvalósítását.

A BROZ mindamellett kérvényezte, hogy a rendszeresen ismétlődő és művileg előidézett áradások során a Duna vajkai és doborgazi ágrendszerébe legalább 90 m3/s vízmennyiség jusson több napon vagy több héten keresztül akár annak az árán is, hogy eközben a Doborgazi Vízierőművet ideiglenesen erre az időszakra üzemen kívül helyezik. A doborgazi áteresztő kapu, amelyen 2012 óta villanyerőmű működik, az eredeti rendeltetése szerint elsősorban a dunai ágrendszer vízellátása érdekében került megépítésre. Azonban a korábban említett állami szervezetek döntései alapján idővel előtérbe került a villamosenergia előállítása és az eredeti funkció mára csupán másodlagos szerepet tölt be a működtetésében. Az ágrendszer vízfolyamának dinamikája emiatt egyre gyengébb, és a negatív folyamat következtében eltűnik az ártéri területek eredeti madár- és növényvilága, viszont egyre nagyobb területen jelennek meg invazív – nem idevaló – fajok.

Nem vagyunk a Duna vizének villamosenergiára történő felhasználása ellen. Követeljük azonban, hogy a villamosenergia előállítása ne a dunai ártéri területek egyedi ökorendszerének kárára történjék. A jelenlegi vízfolyam nem elégséges ennek a jelentős természeti értéknek a megóvásához. A klímaváltozás élővilágra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozásában a vizenyős területeknek egyre fontosabb szerep jut, ezért az illetékes állami szervezetek felelőtlen, rossz döntései megbocsájthatatlanok és megengedhetetlenek.

A klímaváltozás Duna-mente élővilágára és lakosságára gyakorolt negatív hatásának enyhítése érdekében szükségszerű a meglévő ökorendszerek megóvása és újraélesztése. Az itt található vizenyős területek és ártéri erdőségek jelentős mértékben hozzájárulnak a széndioxid lekötéséhez, természetes vízgyűjtőként működnek és védelmet biztosítanak az aszályos időszakok idején. Az ökorendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb pillére a klímaváltozás elleni küzdelemnek. A Duna ágrendszerének megóvását ezért az illetékes állami szervezeteknek prioritásként kellene kezelniük. Az ágrendszer állapotának szemmel látható romlását a Vígazdálkodási Kutató Intézet és a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet által gyűjtött adatok is alátámasztják. Mindezek ellenére, valamint a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium klímavédelmi nyilatkozataival ellentétben, azonban immár 27 éve tartanak ezen a területen a negatív folyamatok.

Az érintett falvak és a helyi lakosság érdekében követeljük azt is, hogy kidolgoztassék és megvalósítassék  a biológiai szúnyogirtást alkalmazó tervezet. Ezzel szeretnénk elejét venni annak, hogy a szúnyogok elszaporodásának problémája ürügy legyen a jelenlegi negatív környezeti helyzet fenntartására.

Tisztelt Miniszter Úr, ez úton kérjük Önt arra, ami eddig egyik elődjének sem sikerült. Kérjük, hogy biztosítsa be a Bősi Vízierőmű szlovákiai szakaszára vonatkozó üzemeltetési rendtartás megváltoztatását, és tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy ne romoljon a szárazföldi Duna-delta állapota Szlovákia területén. Állítassa helyre legalább részlegesen a Duna árvízrendszerének dinamikáját, amelynek köszönhetően a múltban létrejöttek és fennmaradtak a vidék ágrendszerei, vizenyős területei, ivóvízkészletei és az egész komplex ártéri ökorendszer. A dunai ágrendszerbe évente rendszeresen megfelelő mennyiségű vizet kell juttatni, automatikusan és adminisztratív késedelmek nélkül. Ennyivel tartozunk a környezetünknek és a természetnek, amelyet kíméletlenül megerőszakoltunk.

Tisztelt Miniszter Úr, kérjük, hogy az állam által Önre ruházott hatalom jogán, vizsgálja felül a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium által 2020.02.19.-én kiadott 3959/2020-4.1. számú másodfokú döntést, amellyel a minisztérium korábban elutasította az üzemeltetési rendtartás megváltoztatása érdekében benyújtott fellebbezésünket. Véleményünk szerint kérvényünkben megfelelően alátámasztott érveket sorakoztattunk fel az ilyen felülvizsgálat lefolytatásához, amely módon hozzájárulhat a szárazföldi Duna-delta utolsó maradványainak megóvásához.

 

A petíciót itt írhatja alá:

https://www.peticie.com/peticia_za_zachranu_poslednych_zvykov_vnutrozemskej_delty_dunaja