Projekt címe: A Duna ártéri élőhelyeinek átfogó helyreállítása és az invazív idegenhonos növényfajokkal szembeni ellenállás támogatása

Program : LIFE Standart Action Projects (SAP), LIFE-2023-SAP-NAT – Nature and Biodiversity

A projekt rövid címe: LIFE23-NAT-SK-LIFE RESISTANCE

Projektkód: 101148377

Időtartam: 2024.06.01 – 2030.09.30.

Költségvetés:  6 465 129,60 EUR (67 % EU végső hozzájárulás – 4 331 636,84 EUR)

Program LIFE

NATURA 2000

Koordináló kedvezményezett:

BROZ – conservation association

Kedvezményezettek:

Szomolányi Lászlo – családi gazdálkodó

Plant Science and Biodiversity Centre of Slovak Academy of Sciences (PSBCSAS)

National Forest Centre (NFC)

Water Research Institute (WRI)

Pisztráng Kör Egyesület (PKE)

Fertő-Hanság Nemzeti Park (FHNPI)

A biológiai sokféleség csökkenésének egyik legjelentősebb oka az idegenhonos invazív fajok elterjedése. A projekt átfogó megközelítést mutat be a dunai ártéri élőhelyek (*91E0, 6440, 3270, 91F0) invazív növényfajokkal szembeni ellenálló képességének támogatására. A projekt 15 közösségi jelentőségű területett érint Szlovákiában és Magyarországon. A megváltozott vízháztartás, az intenzív erdőgazdálkodás, a hagyományos gazdálkodás, különösen az extenzív legeltetés felhagyása az élőhelyek degradációját indítja el, és lehetővé teszi az idegenhonos invazív fajok terjedését. Különböző kiegészítő intézkedések révén – 120 hektár vizes élőhelyet és 20 hektár ártéri erdei élőhelyet állítunk helyre, és 720 hektáron újra bevezetjük a természetbarát legeltetést. A fent említett intézkedések szinergiáját felhasználva, valamint mechanikai, biológiai és kémiai irtási módszerekkel együtt 850 hektáron távolítjuk el célzottan az idegenhonos invazív növényeket. Az élőhelyek ökológiai feltételei javulnak, és természetes folyamatok révén nő az idegenhonos invazív növényfajokkal szembeni ellenálló képességük, ami hosszú távú és fenntartható eredményt hoz. A természetes mélyedések elárasztásával helyreállítjuk a vízháztartást, és kíméletes erdészeti módszereket tesztelünk és alkalmazunk. A legeltetést, mint az ártéri élőhelyek (beleértve az erdőket is) természetes és hagyományos velejáróját újra bevezetjük – az ártéri élőhelyek sokféleségének növelése, az idegenhonos invazív növényfajokkal szembeni ellenálló képességük növelése és a folyó dinamikus folyamatainak elősegítése érdekében. Különböző innovatív módszereket alkalmazunk: az invazív növényfajok korai kezelésének átfogó megközelítése, az ESA-projektekre épülő, drónok és műholdas adatok felhasználásával működő észlelőrendszer, az Ailanthus altissima elleni biológiai védekezés, a facsemeték túlélésének javítása a DNS-elemzésekkel kimutatott helyi mikorrhiza gombák alkalmazásával, valamint a projekt állatvilágra gyakorolt hatásának nyomon követése eDNS-metabarkódolási módszerekkel. A projekt eredményeinek fenntarthatósága érdekében komplex figyelemfelkeltő és kommunikációs intézkedésekre kerül sor, amelyek valamennyi releváns célcsoportot (érdekeltek, szakértők, tanárok, egyetemi hallgatók, gyermekek és a nyilvánosság) lefedik. Hangsúlyt fektetünk a megismételhetőség növelésére, valamint a szakpolitikák és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásirendszer (KAP) javítására.

Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők (Alno-Pandion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0 élőhely)

A folyók árterein és a forrásvölgyekben ártéri erdők találhatóak, amelyek olyan fajokat tartalmaznak, mint az éger (Alnus glutinosa) és a kőris (Fraxinus excelsior). 

Ezek az erdők olyan puhafás fajokat tartalmaznak, mint a fűz (Salix alba) és a nyár (Populus nigra), és elengedhetetlenek a biológiai sokféleség fenntartásához. Történelmileg a Pannon síkság nagy részét borították, de ma már Szlovákia legveszélyeztetettebb és legtöredezettebb élőhelyei közé tartoznak.

Ezek az élőhelyek számos európai és országos jelentőségű növény- és állatfaj számára létfontosságúak. Tavasszal olyan geofitonok találhatók itt, mint a hóvirág (Galanthus nivalis) és a csillagvirág (Scilla vindobonensis). Emellett létfontosságú élőhelyet biztosítanak a madarak és a denevérek számára. 

Az erdőkre leselkedő fő veszélyek a következők:

• A vízviszonyok változása
• Nem megfelelő erdőgazdálkodás, beleértve a nem őshonos fajok telepítését és az intenzív földhasználatot.
• invazív fajok általi fertőzés
• a legeltetés hiánya

Ártéri mocsárrétek (6440 élőhely)

Ezek a rétek a folyók nagy alföldi árterein találhatók, amelyek rendszeresen elárasztódnak, de nyáron a kontinentális éghajlat miatt kiszáradnak. A Deschampsion cespitosae társuláshoz tartoznak, és az árvizek gyakorisága, időtartama és időzítése befolyásolja őket, mivel ezek az árvizek alapvető tápanyagokkal látják el őket.

Hagyományosan ezek a rétek fontosak voltak a jó minőségű szénatermesztés szempontjából, és jellemzően legeltetik vagy évente egyszer vagy kétszer kaszálják őket. Az uralkodó fajok közé tartozik az Alopecurus pratensis, a Deschampsia cespitosa, az Agrostis stolonifera, a Poa palustris és a Carex vulpina. A magassásosok magas talajvízszintre utalnak, még nyáron is, gyakran alacsony teraszokon és mélyedésekben találhatók.

Az ártéri rétek számos európai érdekeltségű fajnak, például a Cirsium brachycephalumnak és olyan országosan védett fajoknak adnak otthont, mint a Viola pumila, az Allium angulosum és az Oenanthe silaifolia. E rétek ökológiai funkcióinak fenntartása a megfelelő gazdálkodástól: a legeltetéstől és a szénakészítéstől függ.

Az ezeket az élőhelyeket fenyegető elsődleges veszélyek a következők:

• Intenzív mezőgazdasági földhasználat, beleértve a túllegeltetést és a gyakori szénakészítést műtrágya kijuttatásával együtt.
• invazív idegenhonos fajok általi fertőzés.
• a földhasználat felhagyása, ami fásszárú fajok túlburjánzásához vezet
• árvizek hiánya

Keményfás ligeterdők (91F0 élőhely)

Ezek a jellemzően folyómedrek mentén található keményfás erdők időszakos áradásoknak és a talajvízszint ingadozásának vannak kitéve. Az uralkodó fafajok közé tartozik a Fraxinus excelsior, F. angustifolia, Ulmus minor, U. laevis és Quercus robur. Szlovákiában ezek az erdők a magasabb ártéri síkságokon helyezkednek el, ahol a talajok öntéstalaj és lápos réti talaj kategóriába sorolhatók.

Történelmileg ezek az erdők a Pannon-síkság nagy területeit borították, mielőtt az ember fokozott megtelepedése és a mezőgazdasági fejlődés az erdők kiirtásához és feldarabolódásához vezetett. Ma Szlovákia legváltozatosabb és legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, amelyeket az intenzív erdőgazdálkodás, a vízháztartás megváltozása és az invazív fajok fenyegetnek.

Ezek az élőhelyek a növény- és állatfajok gazdag sokféleségének adnak otthont. Tavasszal olyan geofitonok jellemzőek itt, mint a hóvirág (Galanthus nivalis) és a csillagvirág (Scilla vindobonensis). A cserjeszint jól fejlett és fajgazdag, míg a gyepszint tavasz és nyár között jelentősen változik, tavasszal az alacsony geofitonok, később pedig a magasabb hemikriptofitonok dominálnak.

Az ezeket az erdőket fenyegető elsődleges veszélyek a következők:

• Intenzív erdőgazdálkodás
• a hidrológiai viszonyok változása
• invazív idegenhonos fajok általi fertőzés
• nem őshonos fafajok telepítése és monokultúrák

Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet (3270 élőhely)

Ezeket az élőhelyeket rövid életű fajok közösségei jellemzik, amelyek a folyópartok mentén, iszapos vagy homokos, rendszeresen elöntött helyeken nőnek. Tavasszal és kora nyáron jellemzően kopárnak tűnnek, mivel a növényzet az év későbbi szakaszában fejlődik ki. Kedvező körülmények között olyan közösségi jelentőségű fajok, mint az Apium repens és a Lindernia procumbens, valamint olyan országosan védett fajok, mint a Heleochloa alopecuroides és a Dichostylis micheliana is megtalálhatók.

Ezek az élőhelyek létfontosságúak a biológiai sokféleség fenntartásához, és számos olyan fajnak nyújtanak otthont, amelyek a nedves, iszapos környezetben érzik jól magukat. Különösen fontosak bizonyos ritka és védett növényfajok számára, amelyeknek a túlélésükhöz szükségük van ezekre a különleges körülményekre.

Az ezeket az élőhelyeket fenyegető elsődleges veszélyek a következők:

• Biológiai folyamatok, amelyek akadályozhatják a növények növekedését
• Invazív idegenhonos fajok, például az Aster lanceolatus, Amaranthus powellii, Ambrosia artemisiifolia, Bidens frondosa, Helianthus tuberosus és Stenactis annua általi fertőzés.
• Következetlen árvízi minták, az árvizek hiánya vagy gyakori túláradás.

SKUEV0090 Dunajské luhy

SKUEV2090 Dunajské luhy

SKUEV0182 Číčovské luhy

SKUEV1182 Číčovské luhy

SKUEV0819 Vážsky Dunaj

SKUEV0092 Dolnovážske luhy

SKUEV0183 Veľkolélsky ostrov

SKUEV0393 Dunaj

SKUEV2393 Dunaj

SKUEV0824 Dolný tok Ipľa

SKUEV0820 Dolný tok Hrona

SKUEV0227 Čilížske močiare

SKUEV1227 Čilížske močiare

SKUEV0295 Biskupické luhy 

HUFH30004 Szigetkӧz

A legeltetés újbóli bevezetése

A biológiai sokféleség helyreállítása és az invazív fajok visszaszorítása érdekében egy korábban alkalmazott, de a társadalmi-gazdasági változások miatt felhagyott módszer, a legeltetést újra bevezetésre kerül az ártéri élőhelyeken. A legeltetés megakadályozza a szukcessziót, támogatja a mikroélőhelyek sokféleségét, és az invazív fajok visszaszorításával hozzájárul az ártéri rétek és ártéri erdők fenntartásához. A kezdeti években a legeltetés intenzitása nagyobb lesz a nem őshonos fajok hatékony visszaszorítása érdekében, majd idővel a terület helyreállásának üteméhez fog igazodni. Magyarországon Szomolányi László a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal együttműködve fogja irányítani a legeltetést a Szigetköz Natura 2000 területen. Szlovákiában a BROZ és a helyi gazdák fogják kezelni a különböző területeket. A hosszú ideje felhagyott területeken további helyreállítási intézkedéseket hajtunk végre, beleértve a magas gyomnövényzet lezúzását, a biomassza eltávolítását, a túlburjánzott fásszárú növényzet lezúzását. A virtuális kerítésként ható GPS-nyakörvek innovatív alkalmazása megfelelő legeltetési mintákat fog kialakítani a nehéz terepen, csökkenteni fogja az emberi zavarást, és megakadályozza a túllegeltetést.

Az invazív idegenhonos növényfajok teljes körű feltérképezése, korai felismerése és eltávolítása

Létrejön a NaturaSat szoftveres kiterjesztése, a „Komplex térképezési és korai észlelési és gyorsreagálási rendszer” (CM&ED&RR rendszer), amely az átfogó térképezésből (CM) és a korai észlelési és gyorsreagálási rendszerből (ED&RR rendszer) áll. A CM a műholdas (Sentinel) és drónadatok felhasználásával az élőhelyi változások és az invazív idegenhonos növényfajok újonnan kialakuló típusainak észlelésével pontosítja azok előfordulásának feltérképezését. Kezdetben a NaturaSat félautomatikusan szegmentálja az invazív idegenhonos növényfajok által dominált területeket, amit a szoftver kalibrálása céljából a terepen ellenőrzünk. Az azonosított poligonokat adatbázisban tároljuk és évente monitorozzuk, a jelentős változások pedig automatikus riasztást indítanak a helyi hatóságok felé. 

Az ED&RR rendszer az inváziót támogató környezeti tényezők alapján azonosítja a veszélyeztetett területeket. A NaturaSat távérzékelési eszközeinek felhasználásával nyomon követi a terjedési útvonalakat, az invázióra hajlamos élőhelyeket, az alacsony változatosságú területeket, az alacsony növénytakarást és a rossz egészségi állapotot (NDVI). A CM&ED&RR rendszert az érdekeltek körében terjesztjük, és uniós konferenciákon mutatjuk be. 

A korábban említett tevékenységekben szereplő természetes visszaszorítási módszereket kiegészítve ez az intézkedés az agresszív  invazív idegenhonos növényfajokra összpontosít, ahol a természetes módszerek nem alkalmazhatók. A legjobb gyakorlatok és az innovatív módszerek, például a Verticillium nonalfalfae használata az Ailanthus altissima esetében tesztelésre kerülnek.

Tudatosságnövelés, az eredmények terjesztése és az érdekelt felek együttműködése

A tevékenységek célja az invazív idegenhonos növényfajokkal (IAS) kapcsolatos tudatosság növelése és az élőhelyek ellenálló képességének fokozását célzó természetalapú intézkedések előmozdítása. A fő tevékenységek közé tartozik a projekt márkaépítésen, médiamegjelenéseken és egy több nyelven rendszeresen frissített, külön erre a célra létrehozott weboldalon keresztül történő kommunikációja. Az érdekelt felek bevonása személyes találkozókat, promóciós anyagok terjesztését és olyan események szervezését jelenti, mint az önkéntes tevékenységek, nyári táborok és tanulmányutak. A hosszú távú figyelemfelkeltő eszközök közé tartozik egy dokumentumfilm, interaktív kiállítások és információs táblák. A kezdeményezés egy fenntartható gazdálkodásról és ökoturizmusról szóló platformon keresztül támogatja a gazdálkodókat is. Végezetül egy közösségi adatgyűjtés kezdeményezés ösztönzi a nyilvánosság részvételét az IAS megfigyelésében.

A projekt hatásának nyomon követése

A projekt különböző aspektusait átfogó és integrált nyomon követési erőfeszítésekre kerül sor. Minden kedvezményezett szorosan együttműködik az átfogó értékelés és jelentéstétel biztosítása érdekében. A PSBCSAS és az FHNPI vezetik az élőhelyek monitorozását, értékelve a természetvédelmi intézkedések élőhelyekre gyakorolt hatásait. Alapadatokat vesznek fel, növénytársulás-felméréseket végeznek, és nyomon követik a vegetáció reakcióit, a faji sokféleségre és az invazív fajokra összpontosítva. Az adatokat megosztják a nemzeti adatbázisokkal és hatóságokkal. A vizes élőhelyek helyreállításának nyomon követését a WRI és a BROZ végzi. A hosszú távú monitoring magában foglalja az árvízerősség és a vízszint adatait, amelyet korábbi LIFE projektekből létrejött meteorológiai állomások támogatnak. Valamennyi kedvezményezett hozzájárul a rendszeres KPI-monitorozás elvégzéséhez a projekt természetre, biológiai sokféleségre és társadalmi-gazdasági tényezőkre gyakorolt hatásainak értékelése érdekében. A PSBCSAS a DNS-metabarkódolás (eDNS elemzése) segítségével értékeli az állatvilág biológiai sokféleségét, összehasonlítva a helyreállítás előtti és utáni állapotokat. A PKE és a BROZ mennyiségi és minőségi módszerekkel értékeli a kommunikáció hatékonyságát, nyomon követi a résztvevők számát, a médiavisszhangot és a nyilvánosság visszajelzéseit a stratégiák folyamatos finomítása érdekében.

A projekt fenntarthatósága, megismételhetősége és a projekt eredményeinek hasznosítása.

A projekt célja, hogy biztosítsa az eredmények széles körű terjesztését, megismétlését és hosszú távú fenntarthatóságát a különböző ágazatokban és régiókban. A legfontosabb feladatok közé tartozik a természetes állapotok helyreállítására, az invazív fajok szisztematikus eltávolítására, az innovatív legeltetési módszerekre, a közösségi adatgyűjtésre, az ártéri erdők természetbarát helyreállítására, az Ailanthus altissima elleni biológiai védekezésre, a felhasználóbarát térképezési rendszerekre, a korai felismerésre és a DNS-barkódolás bevezetésére a biológiai sokféleség értékelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok kidolgozása és népszerűsítése. A projekt emellett az invazív fajok kezelésével kapcsolatos szakpolitikák és jogszabályok befolyásolására, workshopok, szemináriumok és konferenciák révén történő hálózatépítésre, a köz- és magánszektorral való együttműködésre, egy nemzetközi zárókonferencia megrendezésére, valamint egy „RESISTANT LANDSCAPE” intézkedéskatalógus kidolgozására összpontosít.

projekt menedzser
RNDr. Michaela Kalivodová, PhD.
kalivodova(at)broz.sk
+421 917 569 979

Projekt címe: Lepkevédelmi jó gyakorlatok kidolgozása Közép- és Kelet-Európában

Projekt szektor: LIFE, Természet és biodiverzitás

Projekt rövid neve: LIFE Metamorphosis

Projekt kódja: LIFE21 NAT/SK/101074487

Várható kezdési dátum: 2022. 09. 01. 

Várható záró dátum: 2029. 03. 31.

Projekt teljes költségvetése: 5 498 521,28 EUR (60%-os uniós pénzügyi hozzájárulás)

Projektpartnerek: BROZ, Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatal, Fundatia ADEPT Transilvania, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Szlovák Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete.

A projekt fókusza:

A projekt a lepkék védelmének legjobb gyakorlataira összpontosít, amelyek több, Európa-szerte megvalósított projekt tárgyát képezték, kiegészítve innovációs tevékenységekkel is. A Metamorphosis rövid név nemcsak a célfajok összetett életciklusára utal, hanem az élőhelyeik pozitív változására, valamint a politikák, célcsoportok gyakorlatának átalakítására is, ami bizonyos veszélyeztetett fajok és általában a beporzók visszaszorulásának megállításához vezet.

A lepkepopulációk csökkenésének fő oka a projektterületeken a rendkívül változatos ökoszisztémák degradációja és eltűnése, valamint a hagyományos földhasználati formák elhagyása. A modern mezőgazdaság nagy kiterjedésű, homogén gyepterületeket eredményez, amelyeken intenzív legeltetés és kaszálással történő egységes kezelés folyik, emellett degradálja az erdők és a gyepek közötti egyedülálló átmeneti és ökoton élőhelyeket, ahol pedig számos lepkefaj él. A gazdálkodás intenzitásának növekedése felelős a vizes élőhelyek és nedves rétek gyors visszaszorulásáért, a vizes rétek lecsapolása és felszántása, valamint az állatok által vízlelőhelyként használt kis víztestek eltávolítása révén. Másrészt sok helyet felhagytak, mivel azok nem érhetők el mezőgazdasági gépekkel, és ezeket a szukcessziós kebelezte be. A projekt célfajait és élőhelyeit az erdőgazdálkodásban bekövetkezett változások is hátrányosan érintették, elsősorban a nem megfelelő fafajok (pl. Pinus nigra, P. sylvestris, Robinia pseudoacacia) telepítése, az eredeti, Fraxinus és Ligustrum fajokat tartalmazó alföldi erdők elpusztítása, illetve az erdei legeltetés elhagyása miatt, ami a célfajok számára nem alkalmas, sűrű állományok kialakulásához vezetett.

A projekt fő célkitűzései:

1. Az élőhelyek helyreállítása – a szukcesszió visszafordítása, a gyepek legeltetése és kaszálása, széles szegélyek kialakítása a gyepek és az erdők között, vizes élőhelyek és csupasz talajfoltok létrehozása, tápláléknövények telepítése
2. 6 lepkefaj helyileg kihalt populációinak helyreállítása betelepítéssel (tenyésztett egyedek szabadon engedése) vagy kellően erős populációkból származó egyedek áttelepítésével
3. A lepkék számára alkalmas védett területek hálózatának javítása három új NATURA 2000 terület kijelölésével, valamint tíz másik területnek a nemzeti jog szerinti „rovar biodiverzitás hotspotok”-ba való besorolásával
4. A célfajokra vonatkozó releváns tudományos adatok gyűjtése, különösen a helyreállításra kiszemelt populációk genetikai szerkezetére vonatkozóan
5. A populációk előfordulásának feltérképezése, különös tekintettel a Colias myrmidone lehetséges szlovákiai és romániai populációinak és a „rovar biodiverzitás hotspotok” felkutatására, új védett területek kijelölése céljából
6. Az élőhelyek hosszú távú kezelésének és szolgáltatásaik fenntartható használatának biztosítása a helyi érdekeltekkel és közösségekkel együttműködve.
7. Innovatív biodiverzitási hitelrendszer kidolgozása a romániai lepkék számára
8. Az érdekelt felek és a nyilvánosság tudatosságának növelése a célfajokkal, a védelmi intézkedésekkel és fontosságukkal kapcsolatban a lepkék feltérképezésére irányuló projektek és egyéb ismeretterjesztési tevékenységek (iskolai programok, filmek, önkéntes rendezvények, vezetett túrák, információs táblák) segítségével
9. A lepkék megőrzésének jó gyakorlatainak megismétlése a projekt által nem érintett települések érdekelt feleivel
10. A projekt ismereteinek, know-how-jának terjesztése a különböző településeken, régiókban és EU-tagállamokban, ahol a célfajok előfordulnak. Részvétel rendezvényeken, konferenciákon és hálózatépítő látogatásokon
11. A biológiai sokféleség európai megfigyelési rendszerével (eBMS) való kapcsolatok kialakítása (SK és RO) és megszilárdítása (HU).

Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)

A kifejlett egyedek nappal aktívak, és különösen júliusban és augusztusban figyelhetők meg a Sambucus fajok és az Eupatorium fajok virágain. A lárvák polifágok, és számos alacsony növésű növényen táplálkoznak. Helyileg még mindig gyakori faj, főként a völgyekben és az erdők peremén fordul elő. Biztosítani kell azonban a megfelelő élőhelyeket a meglévő populációk számára.

Narancsszínű kéneslepke (Colias myrmidone)

A projekt legveszélyeztetettebb faja, az eredetileg elterjedt kelet-európai lepke a Duna medencéjétől Nyugat-Ázsiáig volt ismert. Közép-Európa nagy részén kihalt, az EU-ban pedig kritikusan veszélyeztetett. Nyugat-Szlovákiában széles körben elterjedt metapopuláció volt, amely területének nagy részén előfordult. Ma a kihalás veszélye fenyegeti, a projektterületen néhány helyen elszigetelten fordul elő. Romániában számos helyről eltűnt, csak az Erdélyi-középhegységben és a Gyergyói- és Csíki-medencében maradt fenn. Magyarországon már kihalt.

A lepkék két nemzedékben repülnek: Május-júniusban és július-augusztusban az alföldi réteken és lejtőkön. A hernyók gazdanövényei a Chamaecytisus fajok. Visszaszorulását az élőhelyek pusztulása vagy megváltozása, a földhasználat intenzitásának növekedése vagy felhagyása, a túllegeltetés vagy éppen ellenkezőleg, a hagyományos legeltetés teljes felhagyása, az éghajlatváltozás, a nem őshonos fákkal (pl. Pinus nigra és Robinia pseudoacacia) történő erdősítés és a rétek intenzív, nagymértékű kaszálása okozza.

Folytatni kell a faj szlovákiai védelmét szolgáló intézkedéseket, amelyek a megfelelően időzített extenzív kaszálásra és legeltetésre vonatkoznak, és biztosítani kell a még mindig számos, de visszaszorulóban lévő romániai populációkat.

Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)

A lárvák a napos, meleg élőhelyeket kedvelik, ahol táplálékul szolgáló növények vannak jelen: galagonya (Crataegus sp.), kökény (Prunus spinosa). Az árnyékos helyen lévő nagy bokrokat kerüli, a legelőkön az alacsony bokrok ideálisak a faj számára. A hernyók április-májusban fészekben élnek, és júniusban egyenként másznak szét. A kifejlett lepkék szeptember és október folyamán éjszaka repülnek. Szlovákiában állományuk csökken, és a történelmileg nagy kiterjedésű, alkalmas élőhelyek területe is zsugorodik, mivel a lepkék a rétek és legelők cserjésedésének kezdeti szakaszához kötődnek. Populációinak megőrzése érdekében a galagonyás rétek térbeli- és korszerkezetének helyreállítását célzó szelektív gazdálkodásra van szükség.

Lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia)

Elszigetelt populációi Succisa pratensis tápláléknövénnyel rendelkező vizes élőhelyeken vagy nyílt száraz gyepekben élnek, ahol a lárvák Scabiosa canescens, S. columbaria és a Knautia arvensis növényekkel táplálkoznak. A kifejlett egyedek egy nemzedékben repülnek májusban és júniusban.

A Borská nižina-i populációkat a rovarölő szerek széles körű használatával és a száraz gyepek erdősítésével (Bežnisko), illetve a vizes élőhelyek intenzív kaszálásával (Abrod) irtották ki júliusban, amikor a lárvák a legveszélyeztetettebbek. A közelmúltban Kelet-Szlovákiában (Dukla) egy stabil, elszigetelt populációt fedeztek fel. A nem megfelelő gazdálkodás korlátozásával lehetővé válik e rendkívül ritka faj történelmi helyeinek helyreállítása. Magyarországon a faj nedves ökotípusának utolsó fellegvárai a projektterületen találhatók, de ezek is létszámcsökkenésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben.

A védelmi intézkedések: a szukcesszió megakadályozása és az időnek megfelelő mozaikos kaszálás a szárzúzás teljes kizárásával.

Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

Ez a faj nagyon elszigetelt, kis populációkban fordul elő alföldi erdők és völgyek szélén, ahol idős és fiatal, alacsony növésű fák és cserjék keveréke található. A kifejlett egyedek egy nemzedékben repülnek május végén, júniusig. A lárvák júniustól közös szövedékben fejlődnek a Fraxinus excelsior vagy a Ligustrum vulgare levelein, majd áttelelnek, és a következő év áprilisától-május elejétől az aljnövényzetben táplálkoznak tovább a bebábozódás előtt. A legtöbb helyen ezt a fajt az eredeti alföldi erdők pusztulása és a rovarölő szerek túlzott használata fenyegeti. A populációk főként az intenzív erdőgazdálkodási módszerek miatt csökkennek.

Keleti mustárlepke (Leptidea morsei)

A gyepes aljnövényzetű felnyíló erdő jellegzetes nappali lepkefaja. Előfordulása a közelmúltból Szlovákiában csak a Szepességből és Liptóból ismert. Szlovákia többi részén közelmúltbéli előfordulása nem megerősített. Magyarország területéről szintén nem erősítették meg a közelmúltban. Romániában a faj Erdélyből és Észak-Munténiából ismert, előfordulhat Olténiában is. Legnagyobb ismert Európa populációi közül néhány Erdélyben maradt fenn. A faj jelenlegi monitorozása mind Szlovákiában, mind Romániában elégtelen. A megfigyelés nehézsége abban is rejlik, hogy hasonló a vele azonos helyeken előforduló, a Leptidea nemzetségbe tartozó rokon lepkékhez.

A Leptidea morsei ritkás, jól megvilágított erdőkben, erdei tisztásokon és hegylábi szegélyeken él. A faj előfordulását korlátozza, ha a tápláléknövényei, a Lathyrus fajok vagy a Vicia sylvatica nincs bőséggel jelen.

A lepkék az előfordulás helyétől függően egy vagy két nemzedékben repülnek ,először április közepétől június közepéig, majd július-augusztusban. A nőstény a petéit alsó állásban rakja le főként a Lathyrus vernus és a L. niger, de Erdélyben gyakrabban a L. hallersteinii fajokra. A magasabban fekvő populációk nőstényei Vicia sylvatica-ra rakják tojásaikat. A lepkék érzékenyen reagálnak a kedvezőtlen időjárási körülményekre, és lassan repülnek. Fő nektárforrásaik a Fabaceae családba tartozó fajok virágai.

Sápadt szemeslepke (Lopinga achine)

Zárt, elszigetelt populációkat alkotó euroszibériai faj. Történelmileg Szlovákia legelőerdeinek elterjedt nappali lepkéje volt. Napjainkban előfordulása csak a gyéren megvilágított erdőkre és erdőssztyeppekre korlátozódik Kelet-Szlovákiában (pl. Slovenský Kras – Horný vrch, Fabiánka) vagy a Volovské vrchyben. A kifejlett egyedek júniusban, július elejéig repülnek a jól megvilágított, speciálisan kialakult cserjés talajjal rendelkező helyeken, amely pótolhatatlan szerepet játszik a nászrepülésekben és az imágók párzásában. A lárvák fűfélékkel (pl. Brachypodium fajok vagy Carex brizoides) táplálkoznak. Romániában dombvidéki területeken fordul elő. Nagyon ritka, csak néhány, nagyon kis populációból maradt fenn Bukarest környékén. Magyarországon is fokozottan védett és rendkívül ritka faj, előfordulása felnyíló erdőkre és erdei tisztásokra korlátozódik.

Ez a faj jó indikátora az eredeti felnyíló legelőerdőknek, amelyekben a cserjeszint mozaikos, ugyanakkor bőséges lágyszárú növényzet is található. A jelenlegi, gazdasági hasznosítású, magas törzsű erdők korszakában ezek nagyon egyedi élőhelyek, amelyek a növény- és rovarfajok hatalmas változatosságának adnak otthont, és manapság ritkán fordulnak elő.

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

Folyó- és állóvizek mentén és nedvesebb, jó vízháztartású lápokon élő, melegkedvelő faj. A kifejlett egyedek két nemzedékben repülnek május-júniusban és július- augusztusban az alföldi száraz és nedves réteken, ahol bőséges tápláléknövények, például Rumex crispus, R. hydrolapathum és R. aquaticus találhatók. A lepke már a múltban sem volt gyakori azokon a helyeken, ahol ma előfordul. Nagyon érzékenyen reagál a környezet változásaira. A lepke visszaszorulásának oka az élőhelyek vízvesztése. Nem utolsósorban a mezőgazdasági gyakorlatok intenzívebbé válása és a természetes nedves rétek és források fokozatos becserjésedése. A legfontosabb védelmi intézkedés a vízháztartás fenntartása vagy helyreállítása, valamint a területek fákkal való benövésének megakadályozása.

Lápi tűzlepke (Lycaena helle)

Szlovákiában és Magyarországon nem fordul elő. Skandináviában és Szibériában viszonylag kompakt elterjedésű faj. Romániában csak Nagybánya, Szatmár és Sárkány környékén maradtak fenn életképes populációk. Az elmúlt 100 évben a lelőhelyek degradációja következtében Cseh- és Morvaországban, valamint Lengyelországban több populáció kihalt. Jelenleg sikeresen visszatelepítették a csehországi Šumavába. Nagyon lokálisan fordul elő mezohigrofil réteken vagy erdei tisztásokon és forrásokban a Polygonum bistorta előfordulásával, amely a lárvák kizárólagos tápláléknövénye. A kifejlett egyedek két nemzedékben repülnek: Május-június közepe és július-augusztus közepe. A hímek erősen territoriálisak. A bábállapotban hibernálnak. A fő védelmi intézkedés a zavartalan vízháztartás megőrzése és az előfordulási helyek megfelelő kezelése. Mozaikos kaszálás és a szukcesszió megelőzése. Ennél a fajnál az tönkrement élőhelyek helyreállítása mellett további elvárt intézkedés az a faj ide történő visszatelepítése.

Nagyfoltú hangyaboglárka (Phengaris arion)

Ezek a lepkék szigorúan mirmekofilek, és a lárvák fejlődésük nagy részét a Myrmica nemzetséghez tartozó hangyák által lakott hangyabolyokban töltik. Ezért ennek a fajnak olyan helyekre van szüksége, ahol elegendő hangyakolóniát találunk e nemzetséghez tartozó fajokból. Ez egy tipikus legelőkön előforduló faj, amely főként extenzíven használt és legeltetett gyepeken él, ahol a Thymus fajok vagy az Origanum vulgare előfordul. Évente csak egy nemzedéke van. Számos helyi populációja kihalt a földhasználat megváltozása és az extenzív legeltetés megszűnése miatt. A megmaradt populációk többsége kicsi és elszigetelt. Az esetleges jövőbeli áttelepítésekhez genetikai vizsgálatokra van szükség az egyes populációk hasonlóságának megállapításához.

A faj jelenlegi romániai helyzete ismeretlen, ezért elengedhetetlen az új populációk feltérképezése és azonosítása. A fő védelmi intézkedés az extenzív kaszálás és legeltetés helyreállítása.

Sötétaljú hangyaboglárka (Phengaris nausithous)

Szlovákiában elterjedési területe a Borská nižina (Abrod, Rudava), a Biele-Kárpátok (Holubyho kopanice) és a Turčianska kotlina nedves rétjeire korlátozódik, ahol általában együtt fordul elő és szinkronban rajzik a Ph. (M.) teleius-szal. Több helyi populáció kihalt a mezőgazdasági gyakorlat intenzívebbé válása és a vizes élőhelyek lecsapolása miatt.

A kifejlett egyedek július végétől augusztusig repülnek, és a Sanguisorba officinalis virágaiba rakják le tojásaikat. A lárvák fejlődése hasonló az előző fajéhoz.

Legnagyobb magyarországi populációja az Őrség területén található Ph. (M.) teleius-szal and Ph. (M.) alconnal vegyes populációban. Előfordulása szempontjából fontosak a nedves rétek bozótos szegélyei is, amelyeket a gazdák az elmúlt években felszámoltak, hogy növeljék a támogatott területet. Egyes élőhelyeit benőtte az inváziós aranyvessző.

Vérfű-hangyaboglárka (Phengaris teleius)

A faj nedves réteket igényel, ahol bőségesen jelen van a tápnövénye, a Sanguisorba officinalis, amelynek virágaiba rakja le tojásait. A fiatal lárvák virágokkal táplálkoznak, a 4. stádiumú lárvák pedig a (Myrmica sp.) földalatti hangyabolyaikban fejlődnek ki és a következő nyáron kifejlett egyedekként kelnek ki. A Ph. (M.) teleius számos populációja kihalt a mezőgazdasági gyakorlatok intenzívebbé válása és a vizes élőhelyek lecsapolása következtében.

Magyarországon ez a faj az Őrségben gyakori, de az utóbbi évtizedben erőteljes csökkenésen ment keresztül. Túlélése a kaszálás megfelelő időzítésétől és a kaszálatlan területek elérhetőségétől függ.

Romániában Erdélyből, Bukovinából, a Körösvidékről, Szatmárnémetiből és Máramarosból ismertek életképes populációk, de eddig túl kevés populációt sikerült kimutatni, ezért további felmérésre van szükség.

A Phengaris (Maculinea) nausithous és a Phengaris (Maculinea) teleius populációinak védelmét szolgáló intézkedés elsősorban a területek vízháztartásának megőrzése és helyreállítása. A szukcesszió elkerülése és a kaszálás megfelelő időzítése.

Apolló-lepke (Parnassius Apollo)

A faj szorosan kötődik a feltárt geológiai alapkőzetű helyek korai szukcessziós szakaszaihoz, elsősorban középhegységi fekvésű mészkőterületeken. A kifejlett egyedek június végétől augusztusig repülnek a sziklás lejtőkön és a hernyó gazdanövényeiben bővelkedő réteken: Sedum album, Hylotelephium argutum, H. maximum és Jovibarba globifera. Egyes helyeken valószínűleg Rhodiola rosea és különböző Sempervivum fajokon is előfordul. A Cirsium és a Carduus fajok virágai fontos nektárforrást jelentenek az 1-2 hónapig élő kifejlett egyedek számára. Ez a lepke a múltban Szlovákia szinte valamennyi mészkő- és néhány gránithegységében is elterjedt volt a megfelelő, nem erdősített helyeken. Mára a legtöbb helyen kipusztult, és riasztó, hogy a korábban ismert 570 helyről származó nagy populációk száma 40-50 elszigetelt állományra csökkent. Az egykor több ezer egyedet számláló populációkat ma már a kihalás fenyegeti és száznál kevesebb vagy néhány száz egyedet számlálnak. A fő védelmi intézkedés az élőhelyek helyreállítása, a nem megfelelő szukcessziós növényzet eltávolításával, vagy a megfelelő állatokkal történő legeltetés helyreállításával.

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

Ökológiai szempontból igényes heliofil faj, amely nagyon lokálisan fordul elő az alföldtől a középhegységekig. Május-júniusban egy nemzedékben repül réteken, erdei tisztásokon és gyér, jól fejlett lágyszárú szinttel rendelkező erdőszéleken. A hernyók gazdanövényei a Corydalis cava és a C. solida, valamint más rokon fajok.

Az extenzíven kezelt legelőerdők magas erdőállományokká történő átalakítása következtében az eredetileg nagy és összefüggő szlovákiai populációk visszaszorultak. Ez a fragmentáció az utóbbi évtizedekben a populációk helyi kihalásához vezetett.

Az Őrségben még mindig gyakori faj, különösen a kiterjedt, üde erdőkkel borított patakvölgyekben, erdei tisztásokon és az erdőkkel szomszédos réteken, ahol a kifejlett lepkék táplálékot találnak, de a populáció csökkenő tendenciát mutat.

A védelmi intézkedések elsősorban az erdőszegélyek szerkezetének helyreállítására összpontosítanak, ahol a lárvák számára nagyszámú tápláléknövénye, a Corydalis fajok megtalálható.

Erdélyi csinosboglárka (Pseudophilotes bavius)

Ez a faj agyagos vagy meszes talajokon lévő sztyepprétekhez kötődik. A kifejlett egyedek április végétől május közepéig repülnek. Petéiket a Salvia nutansra rakják, amelyen később a lárvákká fejlődnek.

A Balkánról, Törökországból, Ukrajnából, Észak-Iránból, Szíriából, Nyugat-Kazahsztánból és Dél-Oroszországból ismert, több alfajjal. Szlovákiában és Magyarországon nem fordul elő. Romániában rendkívül lokálisan, kis és elszigetelt populációkban fordul elő. A P. b. hungarica alfaj az Erdélyi-medence nyugati felében endemikus. A dobrudzsai populációk, amelyek szintén veszélyeztetettek, egy másik alfajhoz tartoznak. Az egyes populációk pontos felmérése szükséges.

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

Melegkedvelő, rendkívül lokálisan előforduló faj, amelynek kifejlett példányai egy nemzedékben áprilisban és májusban repülnek. Monofág lárvái az Aristolochia clematitis leveleivel és virágaival táplálkoznak. Június-júliusban fordulnak elő a tápláléknövényeken. Később a tápláléknövényen be is bábozódnak. A báb a szárakra kötve várakozik tavaszig, amikor a kifejlett egyedek új nemzedéke kikel. Ebben az időszakban a legtöbb tápláléknövényt tartalmazó rétet lekaszálják vagy lezúzzák, és a legtöbb lárvát és bábot elpusztítják. A földhasználat intenzívebbé válása jelenti a legnagyobb veszélyt a helyi populációkra.

A fajvédelem mellett a projekt a 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípuson (*fontos orchidea élőhelyek) található élőhely helyreállítására is összpontosít. Az alföldtől a hegylábakig meleg helyeken, mészkövön, dolomiton vagy meszes homokkövön fordulnak elő. Magas biológiai sokféleség és számos ritka faj, különösen orchideák, pl. Anacamptis pyramidalis, Ophrys apifera, Ophrys holubyana előfordulása jellemzi őket. A megfelelő állapot fenntartásához éves kaszálásra vagy extenzív legeltetésre van szükség. Sok állomány jelenleg elhagyatott, és a bokrok gyors térhódítása miatt területük és minőségük csökkent. Az erdősítés és a legeltetéssel és kaszálással történő hagyományos kezelés hiánya is veszélyezteti őket.

A projekt helyszínei Szlovákiában:

SKUEV0117 Abrod

SKUEV0274 Baske

SKUEV0566 Beckovské skalice

SKUEV0172 Bežnisko

SKUEV0267, SKUEV1267 Biele hory

SKUEV0278, SKUEV1278 Brezovské Karpaty

SKUEV0359 Dechtárske vinice

SKUEV0280 Devínska Kobyla

SKUEV0366, SKUEV2366 Drienčanský kras

SKUEV0669 Drieňové

SKUEV0048 Dukla

SKUEV0355 Fabiánka

SKUEV0125, SKUEV1125 Gajarské alúvium Moravy 

SKUEV0367, SKUEV2367 Holubyho kopanice

SKUEV0356 Horný vrch

SKUEV0375 Krasín

SKUEV0566 Kyseľová a Mníchová úboč

SKUEV0362, SKUEV1362 Pieskovcové chrbty

SKUEV0117 Rudava

SKUEV0256 Strážovské vrchy

A projekt helyszínei Romániában:

ROSCI0427 Pajiștile de la Liteni – Săvădisla

ROSCI0439 Valea Chiuruților

ROSCI0323 Munții Ciucului

ROSCI0274 Agârbiciu

ROSCI0253 Trascău

ROSCI0227 Sighisoara-Târnava Mare

ROSCI0074 Făgetul Clujului – Valea Morii

ROSCI0035 Cheile Turzii

ROSCI0002 Apuseni

A projekt helyszínei Magyarországon:

HUON20018 Őrség

Térképezés, kiválasztott fajok genetikai szűrése, a tervezett tevékenységek felülvizsgálata, élőhely helyreállítása, áttelepítések és visszatelepítések, a visszatelepítési erőfeszítések kilépési stratégiája.

A projekt helyszínein valamennyi célfaj abundanciáját és elterjedését nyomon követik. Az élőhelyek minőségét, a kezelésükre vonatkozó módszereket, a gazdanövények elérhetőségét és az általános biológiai sokféleséget is ki fogják értékelni.

Ezeknek a tevékenységeknek köszönhetően rendelkezésünkre áll majd:

– térképi adatok az élőhelyvédelmi irányelvben szereplő lepkefajok populációiról és elhelyezkedésükről.

– a meglévő populációk közelében található megfelelő vagy potenciális élőhelyfoltok, „lépőkövek”, megszakított élőhelysorozatok és ökológiai folyosók eloszlásának feltérképezése.

– legalább 6 faj genetikai szűrését végezzük el a visszatelepítés céljából.

– a térképezés eredményei, amelyeket nemcsak a meglévő lepkepopulációk helyreállítására és állapotának javítására, hanem a metapopulációk összekapcsolhatóságának és dinamikájának javítására is felhasználnak.

Természetvédelmi intézkedések Szlovákiában

Az élőhelyek helyreállítása a megcélzott lepkefajok számára a legjobb gyakorlatok alkalmazásával történik. Az inváziós növényzet eltávolítása, az erdők ritkítása, az erdők és a gyepek közötti szélesebb ökotonok kialakítása kerül végrehajtásra. Támogatni fogjuk a gazdálkodás megváltoztatását a nagy kiterjedésű monokultúrás rétek és legelők intenzív művelésétől az élőhelyek extenzíven használt mozaikja felé, a legeltetési rendszer módosításával, a területenkénti állatlétszám csökkentésével, a vegyes kecske-, juh-, tehén-, ló- és szamárállományok előnyben részesítésével, a kaszálatlan növényzet és a magányos fák és bokrok meghagyásával, valamint a szárzúzásnak a gazdálkodási módszerekből való kizárásával.

Számos lepkepopuláció helyileg kihalt a megfelelő körülmények romlása miatt, valamint a hosszabb vándorlásra való korlátozott képesség miatt. Az optimális körülmények helyreállítása után ezeken a helyeken a populációkat vagy szaporítással nyert egyedek, vagy kellően nagyszámú populációból befogott egyedek betelepítése révén kívánjuk helyreállítani.

Ezzel a tevékenységgel helyreállítjuk és létrehozzuk a következőket:

– 170 hektár élőhelyet az erdők ritkításával és a felhagyott legelők, legeltetett erdők tisztításával.

– 30 km hosszú helyreállított széles szegélyt az erdők és a gyepek között.

– 200 hektár élőhelyet módosítunk a földhasználat intenzívről extenzívre váltásával, monokultúrás gyepek helyett mozaikos gyepek létrehozásával.

– 30 kisléptékű intézkedés vizes élőhelyek és csupasz talajok létrehozására.

– 30 foltnyi vetett vagy ültetett tápláléknövény-telepítés

– a kiválasztott fajok legalább nyolc populációja felneveléssel és szabadon engedéssel vagy áttelepítéssel.

– 3 új helyszín felvétele a NATURA 2000 hálózatba és 10 másik helyszín „rovar biodiverzitás hotspot”-ként a nemzeti jog alapján.

Természetvédelmi intézkedések Romániában

A közösséggel együttműködve dolgozunk az élőhelyvesztés társadalmi okainak megoldásán. A kiválasztott fajokat olyan helyekre telepítjük vissza, ahol megfelelő élőhelyek léteznek, de a fajok kipusztultak.

A romániai projekt helyszínein a következőket fogjuk tenni:

– 500 hektár gyepterületet állítunk vissza rossz állapotúból a célfajok számára megfelelő állapotba.

– 2 faj visszatelepítése a megfelelő területekre – Lycaena helle és Phengaris (Maculinea) teleius

– a Pseudophilotes bavius elterjedési területének kiterjesztése. 

– a helyes gazdálkodás előmozdítása legalább 6 közösségben/völgyben, összesen kb. 1200 hektárnyi területen.

Természetvédelmi intézkedések Magyarországon

A természetvédelmi intézkedések végrehajtása során felhasználjuk a korábbi, hasonló célú projektek tapasztalatait, és növeljük a célfajok számára megfelelő módszerekkel kezelt területet, valamint kapcsolatot teremtünk az egyes helyszínek között.

A projekt magyarországi partnere:

– 21 hektárnyi élőhelyet állít helyre az erdők ritkításával és tisztások létrehozásával.

– 131 hektár gyepterületet állít helyre kaszálással

– tápláléknövények ültetése – Carex brizoides 200 m2-en

– az Euphydryas aurinia visszatelepítése 2 korábbi előfordulási helyre.

A hatások nyomon követése és értékelése

A monitoring a projekttevékenységek célfajokra gyakorolt hatásának közvetlen nyomon követésére, valamint az élőhelyi változások és a biológiai sokféleség értékelésére összpontosít, különös tekintettel a beporzókra. Az adatok gyűjtése az európai lepkemegfigyelési rendszer (eBMS) módszertanának alkalmazásával történik. Szlovákia és Románia bevonása az eBMS-be jelentős előnye a projektnek: eddig nem vettek részt benne. Magyarország már most is együttműködik az eBMS-szel, és továbbra is szolgáltatni fogja az adatokat.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelését azzal a céllal fejlesztik, hogy az elért eredményeket más projektekben és az érdekelt felekkel, pl. gazdálkodókkal és helyi lakosokkal folytatott vitákban felhasználják, hogy megértsék az intézkedések fontosságát és előnyeit, és a projekt befejezése után is folytassák alkalmazásukat.

Ismeretterjesztés és kommunikáció

A weboldal rendszeres frissítése, a közösségi hálózatokon keresztül történő kommunikáció, információs táblák és egyéb tájékoztató anyagok készítése, a projekt szerepeltetése a médiában – televízióban és rádióban –, önkéntes rendezvények és vezetett túrák szervezése révén. Rövidfilmek is készülnek a lepkékről, és az Őrségi Nemzeti Parkban egy speciális lepkés tematikájú játszóteret is kialakítanak.

A projekt eredményeinek fenntarthatósága, megismétlése és hasznosítása

A projekt feladata az is, hogy támogassa az érdekcsoportok, így a gazdálkodók, a tudományos közösség, az intézmények, hivatalok és önkormányzatok kulcsemberei, a civil szervezetek és az önkéntesek párbeszédét és együttműködését. A lepke élőhelyek helyreállításának és kezelésének jó gyakorlatairól és a védelmüket szolgáló intézkedésekről tájékoztatjuk őket workshopok és előadások során, illetve a kiadványok révén.

A megfigyelésbe egyetemi hallgatókat is bevonunk, akik tovább tudják majd vinni a megszerzett ismereteket. A projekt során szerzett ismereteket a magyarországi lepkekutatók rendszeres találkozóin fogják bemutatni és megvitatni.

A projekt támogatja a helyi közösségek természetvédelmi erőfeszítéseit az úgynevezett „replikációs csomagok” révén, amelyekből fedezni fogják a költségeket, amelyek például a területek megtisztításával, állatok, kisebb felszerelések vagy kerítések beszerzésével, fák ültetésével kapcsolatban merülnek fel azokon a területeken, amelyeket a projekt közvetlenül nem érint.

Projektcím: Az északi pocok (*Microtus oeconomus mehelyi) élőhely-rehabilitációs programja

 Témakör: LIFE Program, Környezet, Természet és Biodiverzitás

 Akronym: LIFE Microtus II

 Vezető kedvezményezett:     

Bratislavské regionálne ochranárske združenie (SVK) – Pozsonyi Regionális Természétvédelmi Egyesület

 Közreműködő szervezetek:

Výskumný ústav vodného hospodárstva (SVK) – Vízgazdálkodási Kutatóintézet

Univerzita Komenského v Bratislave (SVK) – Comenius Egyetem Pozsonyban

Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky (SVK) – Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatala

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (HUN)

Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természejáró Egyesület (HUN)

Nationalparkgesellschaft Neusiedler See – Seewinkel (AUT) – Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park

Fő célkitűzés:

A Microtus II LIFE projekt fő célja az északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi) élőhelyeinek helyreállítása egyszeri beavatkozások segítségével. A beavatkozások a vizenyős területek – mocsarasok, láposok, nedves rétek, természetes folyó- és állóvizes élőhelyek – rehabilitálására vagy módosítására fognak irányulni. A továbbiakban pedig be lesz vezetve az élőhely fenntartásához szükséges területkezelés gyakorlata. A projekt során a célfaj számára 580 hektárnyi területen lesznek létrehozva alkalmas élőhelyek.

Részcélok:

1. Kiválasztott vizenyős élőhelyek rehabilitálása
2. Kiválasztott nedves rétek és szegélyterületek helyreállítása a láposok és a gazdaságilag megművelt kultúrtáj között
3. Biokorridorok és interakciós elemek kialakítása
4. Tudományos ismeretek gyűjtése a célfajról, valamint az özönfajok részéről kialakított veszélyforrás mértékéről
5. A vizes élőhelyek megfelelő állapotának eléréséhez szükséges feltételek bebiztosítása, valamint a területek hosszú távú fenntartása helyi érintettek által
6. A közvélemény és a érintettek tájékoztatása a célfaj, a természetvédelmi beavatkozások és a vizes élőhelyek általános jelentőségéről

Az északi pocok mehelyi alfaja (Microtus oeconomus mehelyi) egy jégkorszaki reliktum. Az északi pocok holarktikus elterjedésű. Megtalálható Finnországtól, valamint Németországtól, Lengyelországon, Fehéroroszországon és Oroszországon keresztül egészen Alaszka keleti részéig. Izolált populációi élnek Hollandiában, Dél-Skandináviában, Finnország partvidékén és a Kárpát-medence nyugati területein.

Az európai populáció több alfajból áll: Microtus oeconomus ratticeps – észak Oroszország; Microtus oeconomus medius – Skandinávia; Microtus oeconomus stimmingi – Németországtól, Lengyelországon keresztül Oroszországig; Microtus oeconomus finmorchicus – Norvégia és a Vesterål szigetek; Microtus oeconomus arenicola – Hollandia; Microtus oeconomus mehelyi a Kárpát-medence nyugati térségei.

A Microtus oeconomus mehelyi alfaj elterjedése Ausztriában a Fertő-tó menti területekre és a Seewinkel régióra korlátozódik. Ezek a területek közvetlen kapcsolatban vannak a Fertő-tó menti magyarországi populációkkal. Magyarországon az északi pocok (mehelyi alfaj) megtalálható a Tóköz-Fertő-Hanság mocsaras vidékein, izolált populációja él a Balaton mellett, valamint kisebb populációi ismertek a Szigetközben. Szlovákiában elsősorban a Duna menti alföldön él. Nem rég egy izolált lokalitása lett felfedezve a Párizsi-patak menti láposokban. Ez a terület a Garam-menti dombvidék egységéhez tartozik, és jelenleg a Microtus oeconomus mehelyi legkeletibb ismert elterjedési pontját jelenti.

Az északi pocok csaknem kizárólagosan növényi táplálékon él. Kedveli a különböző sásokat (Carex), nádak (Phragmites) fiatal sarjait, gyékényt (Typha) és a füveket (pl. Molinia). A szaporodási időszak március és szeptember között van, a nőstények évente 1-3 alkalommal 5-11 utódot hoznak világra. Tavasszal az első almot még a telelőhelyeken ellik le. Az északi pocok mozgáskörzete nagy mértékben korlátozott, amit elsősorban élőhelyének jellege és méretei határolnak be. Ismertek azonban évszakok közötti migrációi. Késő tavasszal a pockok nedvesebb nyári élőhelyeket keresnek, míg a nyárvég közeledtével a fiatal egyedek száraz telelőhelyek után kutatnak. Ezeket a szezonális migrációkat befolyásolhatják az élőhely lokális feltételei. Különböző élőhelyek biokorridorokkal való összekötése fő feltétele a populációk izolációjának megelőzésére.

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0070 Martovská mokraď

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0073 Listové jazero

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0077 Dunajské trstiny

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0090 Dunajské luhy

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0093 Severný Bodícky kanál

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0155 Alúvium Starej Nitry

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0182, SKUEV1182 Číčovské luhy

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0227, SKUEV1227 Čiližské močiare

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0279 Šúr

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0295 Biskupické luhy

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0395 Pohrebište

Különleges természetmegőrzési terület SKUEV0552 Lohotský močiar

Különleges természetmegőrzési terület AT1110137 Neusiedler See – Nordöstliches Leithagebirge

Különleges természetmegőrzési terület HUFH30004 Szigetköz

A.1 A projektterületen található telkek tulajdoni és bérlői viszonyait összefoglaló adatbázis összeállítása

A.2 Biokorridor-hálózat és interakciós elemek kialakítási tervének kidolgozása

A.3 Vizes élőhelyek rehabilitálásának szaktanulmánya és műszaki dokumentációja

B.1 Telekfelvásárlás és hosszú távú bérbevétel

C.1 Északi pocok élőhelyek rehabilitálása Szlovákiában

C.2 Északi pocok élőhelyek rehabilitálása Magyarországon

C.3 Északi pocok élőhelyek rehabilitálása Ausztriában

C.4 Biokorridorok és interakciós elemek kialakítása

C.5 Az északi pocok élőhelyeire gyakorolt negatív behatások mérséklése

D.1 Az északi pocok populációinak és élőhelyeinek monitorozása

D.2 Az északi pocok területhasználatának monitorozása

D.3 A projekt szocio-ökonómiai hatásának felmérése

D.4 ökoszisztéma szolgálatok felmérése

D.5 LIFE hatékonysági mutatók monitorozása

E.1 Általános ismeretterjesztés

E.2 Ismeretterjesztési tevékenységek iskolák és a nagyközönség számára

E.3 Projektterületek kulcsfontosságú érintetteket és irányító szervezeteit megcélzó ismeretterjesztési és szakképzési tevékenységek

E.4 Tapasztalatcsere és hírközlés, projektek közötti közreműködés kiépítése, projekttevékenységek replikációja

F.1 Projektmenedzsment

2025

• A vizes élőhely állapotának javítása a Kráľovská lúka NPR területén 9,5 ha-on a SKUEV0090 Dunajské luhy területen (C.1)

• A Kalapsziget és Kučérok területek revitalizációja Magyarországon (C.2)

• A revitalizációs intézkedések befejezése Ausztriában 285,26 ha területen (C.3)

• A biokorridor állapotának javítása 3 km hosszban a Kráľovská lúka körül a SKUEV0090 Dunajské luhy területen (C.4)

• 420 akác cölöp telepítése a SKUEV1227 Čiližské močiare és SKUEV0395 Pohrebište területeken (C.5)

• 500 db „Wet Quiz” – vizes élőhelyekről szóló kvíz gyerekeknek és felnőtteknek – elkészítése (E.1)

• 2 megfigyelő torony építése a SKUEV1227 Čiližské močiare területen és a Čiližský-patak végén (E.1)

• 3 információs tábla elkészítése a SKUEV1227 Čiližské močiare és SKUEV0395 Pohrebište területeken (E.1)

2024

• A vizes élőhely állapotának javítása 17,3 ha-on a SKUEV0077 Dunajské trstiny területen (C.1)

• 44 ha vizes élőhely helyreállítása egykori Duna-ág helyén egy 300 m hosszú összeköttetés kiásásával a Čiližský-patak és egy szomszédos mélyedés között a SKUEV1227 Čiližské močiare területen

• Biokorridor javítása 2,2 km hosszban a Čiližský-patak vége és a Hámske tŕstie között (C.4)

• A Dékaň területen lévő biokorridor javítása 0,6 km hosszban (C.4)

• A Čiližský-patak fokozatos fejlesztése biokorridorként (2020–2024) 28,43 km hosszban

• 2 workshop szervezése érintettek számára (E.3)

• 4 workshop szervezése helyi szervezetek és hatóságok számára (E.3)

• Részvétel 4 networking eseményen más projektekkel (E.4)

• 100 akác cölöp telepítése a SKUEV1227 Čiližské močiare területen (C.5)

2023

• 46,4 ha terület bevonása a NATURA 2000 hálózatba a SKUEV1227 Čiližské močiare területen (C.1)

• 2,6 ha gyepesítés a SKUEV0395 Pohrebište területen (C.1)

• 14 ha gyepesítés a SKUEV1227 Čiližské močiare területen (C.1)

• 7 ha vizes élőhely helyreállítása a Dedinský ostrovon (SKUEV0090 Dunajské luhy része) (C.1)

• 0,35 ha vizes élőhely állapotának javítása az Istragov területen (C.1)

• 100 m biokorridor létrehozása a Dedinský ostrovon (C.4)

• 5,2 km hosszú biokorridor javítása a Veľký háj és Istragov között (C.4)

• 10 akác cölöp telepítése a SKUEV1227 Čiližské močiare területen (C.5)

• 2 workshop szervezése érintettek számára (E.3)

• 1 tanulmányút szervezése a Šumava területre (E.3)

• 4 workshop szervezése helyi szervezetek és hatóságok számára (E.3)

• Részvétel 6 networking eseményen más projektekkel

2022

• Projekt táskák gyártása (E.1)

• 13 ha vizes élőhely állapotának javítása a SKUEV1227 Čiližské močiare területen (C.1)

• Tanulmányút szervezése a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba (E.3)

• 5 projekt meglátogatása Hollandiában és 1 Olaszországban networking keretében (E.4)

• A Microtus minibus oktatási látogatása Szlovákiában (5 alkalom)

• 227 akác cölöp telepítése a SKUEV0077 Dunajské trstiny területen (C.5)

• A vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó tanulmány vázlatának elkészítése (A.3)

• 0,32 ha földterület vásárlása (B.1)

• 70 ha vizes élőhely helyreállítása az Istragov területen csatornák kotrásával (C.1)

• Alternatív helyszín kiválasztása Magyarországon – Kucsérok – HUFH30004 Szigetköz (C.2)

• 33 ha élőhely helyreállítása Ausztriában (kaszálás, inváziós fajok eltávolítása) (C.3)

• Szélfogó telepítése 300 m hosszban a SKUEV1227 Čiližské močiare határán (C.4)

• Csatornák kotrása az Istragov területen (2000 m) (C.4)

• Határ kijelölése 12 cölöppel (C.5)

• Projekt bögrék (KeepCup) gyártása (E.1)

• Projekt pénztárcák gyártása (E.1)

• Workshop szervezése természetvédelmi szakértők számára (E.4)

2021

• Szakmai tanulmány elkészítése biokorridorokról és stepping stone elemekről (A.2)

• 0,43 ha földterület vásárlása (B.1)

• 0,2 ha vizes élőhely helyreállítása az Istragov területen (C.1)

• 550 m biokorridor létrehozása (C.4)

• Szélfogó telepítése 350 m hosszban (C.4)

• Fásítás és határkijelölés 2,34 ha területen (C.4)

• Határkijelölés (C.5)

• Természetvédelmi őr alkalmazása (2021.11.01-től) (C.5)

• Populáció- és élőhelymonitoring (D.1, D.2)

• Filmgyártó kiválasztása (E.1)

• Projekt pólók nyomtatása (E.1)

• Részvétel konferenciákon és LIFE platform eseményeken (E.4)

2020

• 117,8 ha földterület vásárlása több kataszteri területen (B.1)

• 8,38 ha gyep helyreállítása (C.1)

• 5,50 ha gyep helyreállítása (C.1)

• 30 ha nádas helyreállítása módosított legeltetéssel Ausztriában (C.3)

• 6,6 km biokorridor létrehozása (C.4)

• Természetvédelmi őr alkalmazása (C.5)

• Monitoring tevékenységek (D.1, D.2)

• KPI tábla létrehozása és jelentés (D.5)

• Információs anyagok nyomtatása (E.1)

• Workshop szervezése vízügyi szakemberek számára Magyarországon (E.3)

2019

• Földtulajdonosi adatbázis létrehozása (B.1)

• 5,27 ha földterület vásárlása (B.1)

• 12,28 ha gyep helyreállítása (C.1)

• Monitoring (D.1, D.2)

• Első társadalmi-gazdasági monitoring (D.3)

• Külső szolgáltató kiválasztása ökoszisztéma szolgáltatásokhoz (D.4)

• Promóciós anyagok gyártása (E.1)

• Microtus microbus beszerzése (E.2)

• Oktatási programok szervezése (E.2)

• 3 workshop szervezése (E.3)

• Első konferencia megszervezése Győrben (E.4)

• Workshop és képzés szervezése (E.4)

2018

• Projekt személyzet alkalmazása (F.1)

• 1,81 ha földterület vásárlása (B.1)

• Projekt weboldal indítása (E.1)

Jakub Sigmund – projekt menedzser

sigmund(at)broz.sk

Fészekfeletti webkamera feljegyezte a fészkelő rétisasok első tojásának lerakását

Projektterületen beállított fészekfeletti webkamera lencsevégre kapott egy rétisas-párt

Projekt: Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs és kezelési programja
Témakör: LIFE+, Természet és Biodiverzitás
Akronym: LIFE – Duna menti ártér
Projektkód: LIFE14 NAT/SK/001306
Időtartam: 2015. augusztus 1. – 2024. szeptember 30.

Anyagi fedezet: 5 999 420 € (60 % EÚ támogatás – 3 599 651 € , LIFE+)

Kedvezményezett pályázó:

BROZ – Természetvédelmi Egyesület

Projektpartnerek:

–       Állami Vízgazdálkodási Építő Vállalat (VVB)

–       Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VUVH)

–       Nemzeti Erdészeti Központ (NLC)

–       Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPD) (Magyarország)

A legfontosabb tervbe vett beavatkozások a következők: műszaki építmények felújítása vagy megépítése a folyóág-rendszerben – gátak, zárások, feltöltő objektumok, átereszek stb. A beavatkozások különböző vízügyi szervezetek (VÚVH, VVB š.p. a SVP š.p.) szoros együttműködésével lesznek kidolgozva és megvalósítva.

Várható eredmények:

– Legalább 5 műszaki építmény lesz felújítva vagy megépítve a folyóágakban úgy, hogy a lehető legkedvezőbb ökológiai hatást váltsák ki (elegendő vízmennyiség és megfelelő vízdinamika).

– A Duna ágrendszerének 1850 hektárnyi területén megjavulnak a vízdinamikai feltételek.

– Legalább 2 elszigetelődött oldalág ismét visszanyeri összeköttetését a Duna folyóvizével.

– 4500 méternyi hosszúságban lesznek felújítva folyómedrek (a vízfolyás gátoló különböző akadályok eltávolítása – hordalékok, törmelékanyagok stb.).

– Legalább 57 500 facsemete lesz kitelepítve.

– A felújított vízrendszerű folyóágak és láposok képesek lesznek elnyelni a CO₂-t, s így enyhíteni az éghajlatváltozás negatív hatását (az így felújított láposokba fektetett beruházás visszatérülési rátája szakértői becslés alapján 100-szor magasabb, mint a szokványos mitigációs beavatkozások esetében).

– Javulni fog a ritka élőlények és a projektterületen található NATURA 2000-es ártéri élőhelyek védelmi állapota. Javulás várható a térség árvízvédelmi helyzetében is.

Hasonló mértékű természetvédelmi projekt még nem volt megvalósítva Szlovákiában. A jövőben minta-projektként szolgálhat a magafajta projektek számára.

Célkitűzések

Főcél:

A projekt legfőbb célja, hogy felújítsa a kulcsfontosságú természetes ártéri ligeterdős élőhelyeket, és hosszú távon fenntartható kezelési tervet vezessen be rajtuk. Az élőhelyek rehabilitációja a kiterjedt ágrendszer vízdinamikai feltételeinek javításával lesz elérve, valamint a célba vett élőhelyek védelmi állapotát elősegítő konkrét beavatkozások révén.

Részcélok:

1. A Duna menti ártér ágrendszerében optimalizálni a víz szintjét és a vízellátást.
2. Előre kiválasztott élőhelyeken felújítani a megbontott vízdinamikai rendszert.
3. Megcélzott élőhelytípusok rehabilitálása és védelmi helyzetének javítása.
4. Ártéri erdők biodiverzitásának és produkciós képességének növelése, valamint társadalmi szerepének javítása.
5. Javítani a projektterület fennmaradt fátlan élőhely-töredékeinek védelmi állapotát, kiváltképpen az ártéri rétekét, bevezetni ezek rendszeres és hosszú távú gondozását.
6. Elősegíteni az EÚ Élőhelyvédelmi Irányelvének és a NATURA 2000 hálózat rendszerének gyakorlati implementációját Szlovákiában.
7. Javítani a nyilvánosság ismeretanyagát az ártéri élőhelyek felújításának szükségességéről; tapasztalatterjesztés hasonló tevékenységek megismétlése érdekében, és a legjobb gyakorlati módszerek, valamint eredmények továbbadása hasonló feltételű régiókba.

A projekt keretén belül megvalósulnak a következő tevékenységek, melyek rövid leírása megtalálható az alábbiakban. Mivel a projektet a LIFE program támogatja anyagilag, az egyes tevékenységek a program követelményei szerint vannak jelölve és meghatározva. A tevékenységek elért eredményeiről folyamatosan fogunk tájékoztatni.

A. Előkészítő tevékenységek

A.1: Duna ágrendszerében a vízáramlás és a hosszanti meder-összeköttetés felújításának vizsgálata hidrodinamikai modellezés segítségével (VÚVH)

Helyreállítási beavatkozások tervének kidolgozása, beleértve az alapvető paraméterek meghatározását is.

A.2: A Duna főmedrének és mellékágainak laterális összeköttetetését elemző, valamint a vizenyős élőhelyek vízellátásának felújítását kidolgozó szaktanulmány (VÚVH)

Szaktanulmány, melyben ki lesz dolgozva az összes rehabiltációs beavatkozás terve és azok alapvető paraméterei.

A.3: Műszaki dokumentáció (VVB)

Elkészült egy műszaki dokumentáció, melynek alapján lesznek megvalósítva a C.1 és C.2 projekttevékenységek. A műszaki dokumentáció részét képezi az építési engedély kérelmezésének. Az építkezési munkálatokhoz szükséges engedélyek be lettek szerezve.

A.4: Őshonos genofondú források meghatározása, ezeknek a fajoknak a szaporítása, és az erdei társulások védelmére irányuló tevékenységek tervének kidolgozása (NLC, BROZ, DINPD)

Létrehozva egy magyarországi GIS-adatokkal rendelkező, különböző fajtájú (varietális eredetű) és DNS-tesztelt fekete nyárfák 200 genotípusából összeállított genofond.

Kiválasztott fák / erdőszakaszok a szlovák oldalon ki lesznek jelölve, mint a szaporítóanyag forrásai, s közülük a legalkalmasabbak be lesznek nevezve a Nemzeti Törzskönyvbe (Národný register) és az Erdészeti Szaporítóanyag Nemzeti Jegyzékébe (Národný zoznam lesného reprodukčného materiálu).

Szaktanulmány, mely feldolgozza és tanácsolja a rehabilitációs beavatkozások konkrét jellegét a célba vett élőhelyek védelmi állapotának javítása érdekében.

A.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek rehabilitálásának szaktanulmánya (BROZ)

Szaktanulmány, mely kidolgozza a felújító beavatkozások tervét a síkvidéki réteken és a fátlan élőhelyeken. A szaktanulmány konzultálva lesz az érintett szervezetekkel és szakemberekkel (megvalósul legalább 2 találkozó).

B. Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbe vétele

B.1: Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbe vétele (BROZ)

A „C” projektelemek megvalósítása érdekében telkek lesznek bérbe véve vagy felvásárolva.

C. Konkrét természetvédelmi tevékenységek

C.1: Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása a Duna mellékág-rendszerében (BROZ, VVB)

A projektelem a CHVÚ Dunajské luhy különleges madárvédelmi területen fog megvalósulni. Legalább 5 műszaki építmény lesz felújítva vagy felépítve olyan helyeken, ahol a lehető legnagyobb ökológiai hatás érhető el az ágrendszer lehető leghosszabb szakaszán. A vízdinamika javulása várható legalább 1850 hektárnyi területen. A pozitív ökológiai hatást maximalizáló korszerű „Üzemeltetési rend” lesz kidolgozva. Tartalmazni fogja az új műszaki beavatkozásokat is. A célfajok védelmi helyzete és populáció-állománya javulni fog.

C.2: Mellékágak laterális konnektivitásának és a vizenyős területek vízellátásának felújítása (BROZ, VVB)

Két nagyobb ágrendszer kerül felújításra teljes eredeti hosszúságban. Ez magába foglalja a vízrendszer és az áramlási dinamika helyreállítását is. Feltételezzük, hogy a mellékágak legalább 4500 méternyi összhosszúságú medrét ismét rákötjük a folyó vízre, minek következtében fenntartható úton megújulhatnak a célfajok költési területei. A halak és más vízi élőlények mozgását gátoló akadályokat eltávolítjuk. Mivel az egyes területek elérhetősége korlátozottabb lesz, enyhülni fog a ritka fajok és élőhelyek zavarási mértéke is.

Négy vizenyős élőhely lesz rehabilitálva legalább 37 hektárnyi területen.

A célfajok védelmi helyzete és populáció-állománya javulni fog.

C.3: Facsemeték előkészítése és a biológiai alapbázis kialakítása (NLC, DINPD)

Ki lesz alakítva a szlovákiai Duna menti ártérre jellemző őshonos erdei fafajok genetikai forrásanyagának jegyzéke/archívuma. Fontosabb fafajok legalább 20 egyedszámban lesznek képviselve az NLC tartásában. Összesen 45 000 facsemete lesz felnevelve a projekt során erdősítés céljából. A genofond 3,8 ha területen lesz létrehozva Magyarországon a DINPD partnerszervezet által. Az itt elhelyezett genotípusok száma legalább 400 lesz.

C.4: Az erdők honos fajösszetételének felújítása és az erdei társulások sokféleségének emelése (BROZ, DINPD)

57 500 db honos fajú facsemete kiültetése 45 ha területen, ebből 45 000 a projektterület szlovák részén. Az özönfajú lágy és fás szárú növények eltávolítása legalább 40 ha területen Szlovákiában. A kitelepítés után a facsemeték szükség esetén kezelve lesznek.

Háros-sziget (Magyarország): legalább 7 hektárnyi térségben lesznek kiirtva az özönnövények – Negundo aceroides, Fallopia japonica, Solidago sp. Felújításra kerül az ártéri erdő 3,5 ha területen (több kisebb területegység). A kiültetett fákat kerítés fogja védeni a vadrágás ellen. A kerítés hossza összesen 1 550 m lesz.

Hulladék és régi katonai lőszer eltávolítása 5 hektárnyi területen. A lőszer eltávolítása feltétlenül szükséges az élőhely-felújító munkálatok megkezdéséhez, hogy a tudományos szakemberek és a projekt többi munkatársa biztonsága be legyen biztosítva.

560 m hosszú betonkerítés, mely az ártéri erdő közepén áll, el lesz távolítva. A kerítés gátjainak két helyen való megbontása révén a térséget gyakrabban és jobban elöntheti az áradó víz.

C.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek helyreállítása (BROZ)

összesen 84 ha réti élőhely kerül rehabilitálásra, ahol be lesz vezetve a rendszeres kezelés is. Legkevesebb 150 botló fűzfa lesz felújítva és 200 új fűzfacsemete lesz kiültetve.

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

D.1: Hidromorfológiai és hidrobiológiai monitorozás (VÚVH)

Hidrológiai, morfológiai, klimatológiai, biológiai és kémiai adatok adatbázisa, mely összefoglalja a projekt előtti és utáni helyzet értékeit. A projektterület ágrendszerének jelenlegi biotikus és abiotikus tényezőinek felmérése. A tervezett beavatkozások hatékonyságának megítélése.

D.2: Élővilág (bióta) monitorozás (BROZ, DINPD)

Adatbázis lesz kialakítva, melynek feltételezett adatmennyisége meghaladja a több ezer bejegyzést. A projekt befejezését követően ki lesz dolgozva egy monitoring jelentés, melyben fel lesznek mérve az elért eredmények. Ez úton értékelhető lesz a C projektelem rehabilitációs munkáinak hatékonysága.

A begyűjtött tudományos adatok az élővilág monitororzott csoportjairól az éves jelentésekben lesznek részlegesen értékelve. A záró jelentés összeveti majd az állapotot a C projektelem kezdete előtt és a tevékenységek befejezését követően. Az évente ismétlődő megfigyelések lehetővé teszik a monitorozott populációkban végbe ment fokozatos változások kiértékelését, s így a C projektelem tevékenységeinek hatás-felmérését is.

D.3: A projekt szocio-ökonómiai hatásának monitorozása (BROZ)

A projekt végén egy zárójelentés lesz kidolgozva, mely a projekttevékenységek szocio-ökonómiai hatását fogja elemezni. Ebből a szempontból főleg a C projektelem tevékenységeinek implementálása lesz kiértékelve.

D.4: A projekt ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásának monitorozása (BROZ)

A projektterületek fontos ökoszisztéma szolgáltatásai jellemezve lesznek a projekt kezdetén, valamint az előzetes monitorozást és a teljes monitorozást követően is (bióta, hidrobiológiai monitorozás stb.). Mindenegyes területen monitorozva lesznek az előre kiválasztott legjelentősebb ökoszisztéma szolgáltatások.

Jelentős élőhelytípusokban ki lesznek választva, s majd monitorozásra kerülnek a legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatások. Az ökoszisztéma állapota az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatban fel lesz mérve a projekt elején és annak végén is.

Végül ki lesz dolgozva a zárójelentés, mely értékelni fogja az ökoszisztéma szolgáltatásokat a projekt előtt és után is.

D.5:  Információs tevékenységek hatékonyságának monitorozása (BROZ)

Ebben a projektelemben monitorozva lesz a projekt informáló tevékenységeinek a nyilvánosságra gyakorolt véleményalkotó hatása. A monitorozott eredmények táblázatok és grafikonok formájában lesznek bemutatva, ahol látható lesz a problematika felfogásának minőségi változása. A helyes válaszok százaléka a kérdőívekben fel lesz mérve a projekttevékenység elején és annak végén is. Az eredmények és a grafikonok a zárójelentésben lesznek leközölve, amely a projekt végén lesz kidolgozva.

E. Véleményalkotó tevékenységek és a projekt eredményeinek propagálása

E.1: Weboldal (BROZ)

Ki lesz alakítva a projekt weboldala, mely rendszeresen aktualizálva lesz a projekt egész időtartama alatt. A weboldal három nyelvi verzióban lesz működtetve – angol, szlovák, magyar.

E.2: Tárgyalások a stakeholderekkel és tanulmányutak megvalósítása (BROZ)

Rendszeres kommunikáció lesz fenntartva a stakeholderekkel (érdekelt személyek/szervezetek) a projekt egész tartama alatt. Legalább 24 találkozó lesz megszervezve (találkozónként átlagban 5 képviselő személy jelenléte van tervezve). A projekt keretén belül 2 tanulmányút megvalósítása van tervbe véve kb. 30 résztvevő jelenlétével.

E.3: Ismeretterjesztő és propagáló anyagok kiadása (BROZ, NLC, DINPD)

A projekt keretén belül a következő propagáló anyagok lesznek elkészítve és kiadva:

–          Szórólapok

–          Szakmai prospektus – 3 fajta (pl. Fedezd fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot)

–          Propagáló szövettáskák, tollak, zsebkönyvek, naptárak, bögrék

–          Matricák

–          Hűtőmágnesek

–          Pólók

E.4: Előadások és tereplátogatások diákok, tanárok és a nyilvánosság számára (BROZ, DINPD)

A projektelemen belül meg lesz rendezve Szlovákiában: 10 tereplátogatás szakértő vezetésével diákok/tanulók számára (összesen kb. 200 diák/tanuló), 5 tereplátogatás szakértő vezetésével a nyilvánosság számára (összesen 50 résztvevő).

Magyarországon: Egy 5-napos felkészítő tábor a vezetők számára (20 résztvevő), öt 1-napos bemutató tereplátogatás tanárok számára.

Feltételezzük 4000 személy részvételét a szakvezetéses tereplátogatásokon a projekt tartama alatt.

E.5: A projekt mediális és szimpóziumi ismertetése (BROZ, VUVH, NLC)

A projekt legalább 13 szimpóziumon/konferencián lesz bemutatva, 4 sajtótájékoztató lesz megrendezve, 5 sajtóhirdetmény lesz kiadva, 30 cikk jelenik meg a projekt tevékenységeiről, 5 rádiós interjú és 10 televíziós felvétel lesz elkészítve.

E.6: Előadások iskolák és a nyilvánosság számára, interaktív ismeretterjesztő kiállítások (BROZ, DINPD)

A projekt keretén belül tervbe vettünk 10 előadás megszervezését diákok részére (összesen 200 résztvevő), 5 előadás megvalósítását pedig a nyilvánosság részére (összesen 100 résztvevő).

Állandó kiállítás lesz elkészítve a szlovák oldalon, melyet várhatóan megtekint legalább 10 intézmény/szervezet/iskola képviselője (legalább 3500 látogató).

Ezzel egy időben a magyar oldalon is össze lesz állítva egy kiállítás. Feltételezett látogatottság 5000 látogató a projekt egész időtartama alatt.

E.7: Gyerektáborok a természetben (BROZ)

Húsz 5-napos tábor kerül megrendezésre összesen 240 gyermek részére a projektterület szlovákiai részén.

E.8: Zárókonferencia (BROZ)

A projekt végén zárókonferencia kerül megrendezésre legalább 40 résztvevővel Szlovákiából és a szomszédos országokból. Várható legalább 5 mediális intézmény képviselője is. A konferencia eredményei legkevesebb 5 tömegtájékoztatási közlemény útján lesz leközölve (pl. online és nyomtatott cikkek, interjúk).

E.9: Kapcsolatépítés más pályázatokkal és intézményekkel (BROZ)

A projekt 3-5 munkatársa vagy fontos stakeholderek számára hat 3-napos látogatás lesz megvalósítva a projekt tartama alatt. A látogatások olyan csehországi, ausztriai, olaszországi, magyarországi vagy lengyelországi projektek területein fognak megvalósulni, ahol hasonló környezetvédelmi beavatkozások (pl. legeltetés, fatelepítés, láposok, gyepek felújítása stb.) valósulnak meg, illetve vannak tervbe véve, mint az általunk vezetett pályázatban.

E.10: Családi napok megrendezése (DINPD)

Hat családi nap (a projekt tartama alatt évente egy nap) kerül megrendezésre; az egyes napokon feltételezzük 500 résztvevő látogatását, összesen 3000 látogatót várunk.

E.11: Ismeretterjesztő táblák (BROZ)

Tíz nagyobb ismeretterjesztő tábla lesz felállítva. Kisebb információs táblák a projekttevékenységek igényeitől függően lesznek kihelyezve.

E.12: Közlemény a laikus nyilvánosság részére (BROZ)

A projekt időtartama végén a projektről és annak tevékenységeiről közlemény lesz kiadva, melynek célja a nyilvánosság értesítése az elért eredményekről.

F. Projektmenedzsment és a tevékenységek folyamatának monitorozása

F.1: Projektmenedzsment (BROZ)

Négy kidolgozott jelentés a projekt folyamatáról, egy jelentés az időtartam felében és a zárójelentés a projekt végén.

F.2: Könyvelés és pénzügyi irányítás (BROZ, DINPD)

A projekt transzparens könyvelése és pénzügyi irányítása.

F.3. Projektaudit (BROZ)

A projekt részletes ellenőrzése egy záró értékeléssel a projekt zárójelentésében.

F.4: Fenntartási intézkedések terve – a LIFE projekt befejezését követően (BROZ)

A fenntartási intézkedések kidolgozott terve az egyes projektterületeken – a LIFE projekt befejezését követően.

A. Előkészítő tevékenységek

A.1: Duna ágrendszerében a vízáramlás és a hosszanti meder-összeköttetés felújításának vizsgálata hidrodinamikai modellezés segítségével (VÚVH)

Az ágrendszer egy részének fizikai modellje a VÚVH műszaki laboratóriumaiban készült el, az ágrendszer digitális modelljéhez szükséges valamennyi terepi mérés megtörtént, a szükséges számítások elkészültek és a digitális modell felhasználható a tanulmányban tárgyalt legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásához.

Elkészült a C1-es tevékenységhez kapcsolódó helyreállítási lépések javaslatát tartalmazó a tanulmány.

A.2: A Duna főmedrének és mellékágainak laterális összeköttetetését elemző, valamint a vizenyős élőhelyek vízellátásának felújítását kidolgozó szaktanulmány (VÚVH)

Lezajlott az 1D és 2D hidrodinamikai modellek felállításához szükséges valamennyi terepi monitoring-mérés. Megtörténtek a különböző vízszintekre vonatkozó forgatókönyv-szimulációk a modellek segítségével.

Elkészült a C2-es tevékenységhez kapcsolódó helyreállítási lépések javaslatát tartalmazó a tanulmány.

A.3: Műszaki dokumentáció (VVB)

Elkészült egy királyréti mellékág-szakasz helyreállítására vonatkozó műszaki dokumentáció (2015).

Készül a C1-es, C2-es tevékenységek részeként megvalósuló revitalizációkra vonatkozó műszaki dokumentáció.

A C1-es tevékenységhez: A Vajkai-ágnál az A jelű gát alatt lévő mellékágak megnyitására vonatkozó dokumentáció 2020 márciusában elkészült.

A Duna-ágrendszer D gátvonalán lévő D2a gát felújítását tartalmazó projektdokumentáció 2022 tavaszán elkészült.

A C2-es tevékenységhez: Elindult az ágrendszer B vonalának teljes elrekesztéséhez szükséges, még hiányzó gátelemek beszerzésével kapcsolatos munka. A feladatot a beszállító-kivitelező végzi el; 2021. május-június során elkészültek a 2 db hiányzó gátelem műszaki dokumentációjának beszerzésére, valamint a gátelemek legyártására és leszállítására vonatkozó specifikációk, ill. pályázati feltételek.

A.4: Őshonos genofondú források meghatározása, ezeknek a fajoknak a szaporítása, és az erdei társulások védelmére irányuló tevékenységek tervének kidolgozása (NLC, BROZ, DINPD)

Egy 200 fekete nyár DNS-genotípusból álló állományt már összeállítottak magyar részről (DINPD). 

Szlovák részről megtörtént az őshonos génállomány forrásainak azonosítása. A Duna környékén több mint 150 fát azonosítottak, köztük fekete nyárt, fűzet (törékeny), keskenylevelű kőrist, kislevelű hársat, alma-, körte- és eperfát, kocsányos tölgyet. Az adatokat szakmai beszámolóben dolgozták fel, folyamatban van a mag– , ill. szaporítóanyag begyűjtése, és az abból történő facsemete-nevelés az NLC csemetekertjében.

A tevékenység lezárult. 

A.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek rehabilitálásának szaktanulmánya (BROZ)

A síkvidéki rétek és nem erdei élőhelyek helyreállításáról szóló tanulmány 2016-ban készült el. A tanulmány alapján jelenleg folynak a revitalizációs munkák a síkvidéki réteken – a C5-ös tevékenység keretében.

A tevékenység lezárult.

B. Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbevétele

B.1: Telkek felvásárlása / hosszú távú bérbevétele (BROZ)

Az érintett földterületeket az eredeti ártéri ökoszisztémák C pont szerinti tevékenység keretében való helyreállítása céljából vettük bérbe, ill. vásároltuk meg. Víztestek, gyepek, erdős területek, szántóföldek és egyéb típusú területek tartoznak ide.

Összesen 416,29 ha területet szereztek meg, ebből:

megvásárolt terület – 67,07 ha,
bérelt terület – 349,22 ha.
A következő területek kerültek megvásárlásra az adott élőhelyek keretében:

vízi és mocsaras – 6,28 ha
fűszeres (6120*, 6510, stb.) – 3,82 ha
erdei (91E0*, 91F0) – 49,99 ha
egyéb – 6,98 ha.
A következő területek kerültek bérlésre az adott élőhelyek keretében:

vízi és mocsaras – 9,13 ha
fűszeres (6120*, 6510, stb.) – 55,36 ha
erdei (91E0*, 91F0) – 283,42 ha
egyéb – 1,31 ha.

C. Konkrét természetvédelmi tevékenységekochranárske

C.1: Az áramlási kapacitás és a hosszanti konnektivitás felújítása a Duna mellékág-rendszerében (BROZ, VVB)

A tevékenység a Bősi Vízmű üzemeltetési szabályzatában történő módosítások kezdeményezésével kezdődött. A módosítások célja, hogy több víz jusson a Duna mellékágrendszerébe, és lehetővé váljon annak rendszeres elárasztása a Dunából, a vízmű építése előtti természetes állapotoknak megfelelően.

A 2020. április 21-én „A SZÁRAZFÖLDI DUNA-DELTÁT ÉLTETŐ VÍZÉRT ” címmel meghirdetett petíciót 11 603 támogató írta alá. A petíciót 2020. augusztus 14-én átadtuk a környezetvédelmi miniszternek, majd tárgyalások következtek az illetékes hatóságokkal az üzemszabályzat módosításáról.

2020 5. 15. és 6. 17. között egy mesterséges elárasztásra került sor, 90 m3/s maximális vízhozam mellett.

2021-ben egy tavaszi elárasztásra került sor áprilisban (34 nap), ill. egy nyári elárasztásra májusban (15 nap).

2022-ben a tavaszi és nyári elárasztások folyamatosan követték egymást, a 2022. május-júniusi időszakban (41 nap), max. 90 m3/s vízhozam mellett.

A tervezett 120 m3/s vízhozammal történő elárasztás egyelőre nem valósult meg, elsősorban biztonsági szempontok miatt. Problémaként merültek fel az érintett területen lévő épületek, amelyek közül sok nem a jogszabályoknak megfelelően épült, ezért a környezetvédelmi tárca államtitkára kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel.

2022-ben egyeztetések kezdődtek az új, XII. sz. üzemeltetés szabályzatról melyek eredményeképpen az elárasztások során elérhető lehetne a kívánt vízhozam.

A VÚVH szakemberei az ágrendszerben lévő valamennyi gátra távérzékelőt telepítettek (2022), amelyeknek köszönhetően az átjárhatóság biztonsága érdekében árvíz idején is ellenőrizhető a vízszint (online elérhetőség: https://app.meratch.com/w/vuvh/river-system). Kifejlesztettek egy alkalmazást, mely megadott vízhozam és a gátak átereszeinek (a gátak nyílásainak száma) beállítása alapján ki tudja számítani a vízszintértékeket.

2023-ban tavaszi szimulált árvíz zajlott március 26. és április 28. között, nyári árvíz pedig július 15. és augusztus 1. között, mely során először próbálták ki a megnövelt, 120 m³/s áramlást.

2024-ben végre megérkezett a régóta várt megnövelt áramlás, 120 m³/s, amely hosszabb időn keresztül, pontosan két hétig tartott. Az egész tavaszi árvíz március 2. és március 28. között zajlott, a nyári árvíz pedig június 17. és július 7. között zajlott le.

2023 augusztusa és 2024 januárja között építkezések zajlottak a vajkai-ág alsó szakaszán, célja annak ismételt vízáteresztővé tétele. Ennek eredményeként sikerült javítani a vízjárást 3,7 km hosszon. Két duzzasztónál a keskeny csöves átereszeket nagyobb kapacitású keretesekkel cserélték, az áramlás szűk részeit kiszélesítették, új gyalogátkelőt építettek az újonnan kialakított szigethez való hozzáférés érdekében, valamint helyileg kis gödröket ástak a meder fenekén a halak telelésére. 

2023 végén felújították a D2a és E3 duzzasztókat a vízáteresztés növelése és a halak migrációs feltételeinek javítása érdekében.

Sikerült rekonstruálni a vízelvezető objektumot az anyagi gödörből a sülyi-tó közelében, és biztosítani az új zsilpeket a B1-es gát duzzasztásához 

2024 augusztusában két új objektumot / áteresztőt újítottak fel a királyi réten a fő ág vízrendszerének helyreállítása és ennek két oldalsó ága számára.

2024 szeptemberében befejeződött a B- öreg duzzasztó részleges eltávolítása (28,6 m szélességben, 1,3 m-es csökkentéssel), amely gátolta a természetes folyó dinamikáját és akadályozta a halak migrációját.

C.2: Mellékágak laterális konnektivitásának és a vizenyős területek vízellátásának felújítása (BROZ, VVB)

2016 májusa – a Baka melletti Királyréti-ág – egy kb.190 m hosszú szakasz elkészült –  folytatás a továbbiakban.

2017. április-május – további vizesélőhely-revitalizáció és -bővítés a Doborgaz és Vojka melletti ágrendszerben az alábbi eredményekkel: 430 méternyi kiszáradt mellékág helyreállítva, a mederben ismét át tudfolyni a víz, egy 440 méteres mederszakaszban hosszabb ideig van víz  (korábban az év 6 hónapjában, most egész évben víz van ebbe a mederszakaszban), helyreállított időszakos vizes élőhelyek kb. 0,95 hektárnyi területen (Doborgaz, Keszölcés), kb. 16 hektáron ismét adott a puha- és keményfás ligeterdő elárasztásának lehetősége (Doborgaz, Keszölcés).

2018 február-májusi időszakában  vizesélőhely-revitalizáció történt a Nagyléli-szigeten az alábbi eredményekkel: 2 állandó mély vizes élőhely létrehozása, összesen 0,6 ha területen. A szigeten egy nagyobb és 6 kisebb időszakos vizes élőhely jött létre. Ezek vízpótlása a csatornából történik, amikor a Duna vízhozama meghaladja a 3000 m3/s értéket. Összterületük 40,89 ha (elárasztási térkép).

Fotók a cikkben .

Eddig összesen 2010 méternyi mellékágat revitalizáltunk.

A helyreállított vizes élőhelyek területe 64,09 ha (5 állandó vizes élőhely 1,1 ha területtel és 7 időszakos vizes élőhely 62,99 ha területtel).

Összesen 9 570 km folyóágat sikerült vízáteresztővé tenni: az alsó vajkai-ágat (3 700 m), a D2a duzzasztó alatt lévő ágat, amely összeköti a sülyi és a bodaki ágakat (1 400 m), valamint a királyi rét fő ágát és annak két oldalsó ágát (4 470 m).

C.3: Facsemeték előkészítése és a biológiai alapbázis kialakítása (NLC, DINPD)

Az NLC csemetekertjében adatbázis készült a dunai árterek eredeti erdei fafajainak génállományáról.

A csemetekertben eddig az alábbi számú, erdőtelepítésre szánt facsemetéket nevelték ki:

DINPD: Dejtáron 1 hektáros területen telepítettek fekete nyárfákat (Populus nigra). Populus nigra génmegőrzési anyatelep létesült. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaságból származó, 43 különböző bevizsgált Populus nigra genotípust felölelő 375 dugvány került kiültetésre Dejtáron 2021 márciusában. Ugyanebben az időszakban több mint 100 különböző genotípusú, kiválasztott anyafáról 2000 darab Populus nigra dugvány került be az Ipoly Erdő állami erdőgazdaság csemetekertjébe, 2022-ben ehhez járult további 470 dugvány. Jelenleg a géngyűjtemény karbantartása folyik. Rácalmás szigetén 2,1 ha területen 6000 őshonos fát telepítettek 2020 decemberében. A telepített fasorok között egy-egy sor üresen maradt a 3500 Populus nigra dugvány tavaszi telepítéséhez, melyek 49 különböző bevizsgált genotípusból származtak a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Tolna megyei csemetekertjéből. Ez utóbbiak telepítése 2021 márciusában történt. Az összesen 3,6 hektárnyi terület egésze be van ültetve. A csemeték felét a 91E0 élőhelyre jellemző őshonos fafajok, a másik felét pedig 86 különböző genotípusú Populus nigra alkotja. 

A 2021-ben a DINPI partner által ültetett fák hivatalosan is tanúsítva lettek. A gyökeresedés 2022-ben nem volt sikeres. 2023 márciusában 648 példányt, 32 genotípusból, amelyeket a gemenci faiskolából szereztek be, ültettek el Dejtárban. A DINPI a Populus nigra dugványait gyűjtötte a kijelölt donor fákról. A dugványokat faiskolába szállították. 791 hajtás 64 genotípusból 1916 darab dugványt biztosított. A gyökeresedés sikeres volt, mivel 917 példány, 57 genotípus még mindig életben van. Rácálmás területén szükség volt további ültetések végrehajtására (2022. december: 1000 db Acer platanoides, 1000 db Ulmus laevis; 2023. március: 3000 db 34 genotípusú fekete nyár), hogy ez a tevékenység sikeresen befejeződhessen

C.4: Az erdők honos fajösszetételének felújítása és az erdei társulások sokféleségének növelése (BROZ, DINPD)

Szlovákiában ebben a tevékenységben összesen 59 400 különböző fafajta csemetéjét ültették el (fekete nyár, fehér nyár, kislevelű hárs, kocsányos tölgy, vadalma, vadkörte, vénic szil, fehér fűz, galagonya, zelnicemeggy).

Rendszeresen zajlik az utógondozás a fiatal fák számára, összesen 39 hektárnyi területen.

Az invazív növényeket összesen 113,67 hektárnyi területről távolították el.

DINPD:

Magyarországon, Háros-szigeten 10 hektáron a Negundo aceroides, Fallopia japonica, Solidago sp. irtása van folyamatban. 2021 januárjában 449,38 t hulladékot távolítottak el a Háros-szigetről. A megtisztított terület 5 ha, ebből 1 hektáron már márciusban telepítés történt.

Az inváziós Fallopia x bohemica irtásával kapcsolatos munkák folytatódnak. A kiültetés utáni gondozás folyamatban van. A Hunyadi-szigeten 0,1 hektáron új ültetvény létesült, melyet magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), vénic-szil (Ulmus laevis) és kocsányos tölgy (Quercus robur) alkot. Összesen több mint 14 500 fát telepítettek.

A csemeték ültetés utáni ápolását a DINPD végzi, az ültetvény bekerítése helyett természetbarát vadriasztó szerekkel, amelyek megakadályozzák a fiatal növények lerágását.

C.5: Síkvidéki rétek és fátlan élőhelyek helyreállítása (BROZ)

A tevékenység 2017 márciusában indult – gyepesítés történt a Kulcsod melletti Csilizi-mocsár közösségi jelentőségű területen, körülbelül 23 hektáron, alámosott szántókon, a helyi mezőgazdasági szövetkezet közreműködésével.

2017 december: a Komárom melletti Alsó-Vág Menti Ártéri Erdők közösségi jelentőségi területen lévő Apáli-sziget Természetvédelmi Terület síkvidéki rétjeinek revitalizálási munkálatai folytak: 2017. november 24-én illetéktelenek behatolását megakadályozó sorompót helyeztek ki, majd a rét részleges mulcsozása következett kb. 3,8 ha-on (a széllel terjedő fásszárúak eltávolítása mellett). A munka 2018 augusztusában folytatódott a rétek további mulcsozásával, majd 2019-ben egyszeri kaszálással 5,5 ha területen.

2018 tavaszán 63 fűz telepítése a Nagyléli-szigeten, az időszakosan elárasztott csatorna mentén mindkét oldalon. Ezek közül csak 12 élte túl a 2018-as aszályos nyarat. További botoló füzek telepítése: 20 db (2018), 104 db (2021) és 200 db (2021/22 telén, önkéntesek segítségével).

Ezenkívül 2019-ben a Nagyléli-szigeten 110 füzet botoltak le egy arborista felügyelete alatt. 2020 tavaszán Bodak környékén 103, az Apáli-szigeten pedig 20 fűz botolására került sor. 2021-ben további 80 fűz botolása következett Bodakon, 39-é pedig a Nagyléli-szigeten.

A helyreállított réti élőhelyek teljes területe 81,64 hektár. Hagyományos legeltetés zajlik Nagybodakon 8,1 hektáron, valamint a Nagyléli-szigeten 22,04 hektáron. 2023-ban az Apáli-szigeten is bevezették a legeltetést, amely 28,5 hektárt érint.

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

D.1: Hidromorfológiai és hidrobiológiai monitorozás (VÚVH)

Előzetes hidromorfológiai és hidrobiológiai monitoring történt, amely alapul szolgál az A1-es tevékenységhez, valamint az ökoszisztémák állapotának összehasonlításához a projekt C pont szerinti tevékenységeinek megvalósítása előtt. A monitoring jelentés elkészült. 

Folytatódik az ideiglenes limnigráfiai mérőállomások (felszíni víz, talajvíz, valamennyi gát) adatgyűjtése és kiértékelése, a szondák rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a vízszintkülönbségek mérése nivellálással, az összes szonda tavaszi telepítése (télen, a fagyok miatt be kell gyűjteni őket).

A mesterséges elárasztások kapcsán az alábbi tevékenységek folynak:

• az elárasztás ütemezésének elkészítése (vízhozam- és várható vízszint diagramok)
•  rendszeres találkozók a VÚVH, ŠOP, BROZ, VV, SVP munkatársainak részvételével (elárasztás előtt, ill. alatt) 
• az elkészült modelleken alapuló javaslat a gátnyílások méretének beállítására az elárasztás előtt és után (a beállítás módja a megadott korlátozások mellett is befolyásolja a vízszintet és az elárasztott terület kiterjedését) 
• vízszintmérés az egyes szakaszokon, különböző vízhozamok mellett, maximum 90 m3/s-ig
•  átereszek és kritikus helyek terepi vizsgálata a nyaralók környezetében tapasztalható erózió miatti aggályokkal kapcsolatosan (gyakran illegális, vagy az ártéri szabályoknak nem megfelelő építményekről van szó)
• hordalék-mintavétel (finomszemcsés anyag) minden szegmensből – hordalékkoncentráció meghatározása különböző vízhozamoknál (60, 90 m3/s) – minták kiértékelése a VÚVH laboratóriumában

jelentés a VV számára az elárasztás menetéről valamennyi érintett fél (ŠOP, BROZ, VÚVH, SVP) részéről

D.2: Élővilág (bióta) monitorozás (BROZ, DINPD)

Magyarországon madár – madármonitoring történt..

Szlovákiában 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben a kétéltűek, a magasabb rendű növények, a vízi növények és élőhelyek vonatkozásában került sor monitoringra. Ehhez járult 2019-ben a szitakötők, bogarak, pókok és puhatestűek (hasas törpecsiga) monitoringja. 2020-tól a fentieken túlmenően a beporzókra vonatkozóan is monitorozás folyik.

A célfajok és -populációk monitorozása a 2021-es és 2022-es időszakokban is folytatódott (kétéltűek, bogarak, szitakötők, beporzók, pókok és puhatestűek).

A fent említett monitorozásokhoz 2023-ban csatlakozott az ichtiológiai (halfaunisztikai) vizsgálat is, és bizonyos monitorozási tevékenységek 2024-ben is folytatódtak (kétéltűek, rovarok, halak és botanikai vizsgálatok).

D.3: A projekt szocio-ökonómiai hatásának monitorozása (BROZ)

2017-ben helyszíni kérdőíves felmérés készült, ennek alapján került előterjesztésre az első jelentés. A második jelentést 2019-ben nyújtották be.

A zárójelentés 2023 végén készült el. A szociálökonómiai felmérés kimutatta, hogy a közvélemény rendkívül pozitív kapcsolatot ápol a környezetvédelem, a természet és a táj védelmével, különösen a projekt keretében megvalósított tevékenységekkel összefüggésben azokban a településekben, ahol a felmérés (és a projekt egésze) megvalósult.

D.4: A projekt ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásának monitorozása (BROZ)

A 2019-ben lezajlott monitoringról szóló jelentést 2020-ban nyújtották be.

A 2024-es zárójelentés megerősíti, hogy a projekt tevékenységei pozitív hatással voltak a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák ellenálló képességére, valamint a Duna-árterek tágabb területén az ökoszisztémák által nyújtott funkciókra és szolgáltatásokra.

D.5:  Információs tevékenységek hatékonyságának monitorozása (BROZ)

 A tevékenység kérdőíves monitoring, weboldalforgalom-figyelés, FB, rádiós megjelenések figyelése stb. formájában történik.

E. Véleményalkotó tevékenységek és a projekt eredményeinek propagálásana

E.1: Weboldal (BROZ)

A projektnek háromnyelvű (angol, szlovák, magyar) weboldala érhető el, melyet rendszeresen frissítenek.

E.2: Tárgyalások a stakeholderekkel és tanulmányutak megvalósítása (BROZ)

A projekt kezdete óta 39 formális egyeztetésre került sor az érintett felekkel, ezekről részvételi ívek készültek (összesen 290 résztvevő), valamint számos egyéb kötetlen (informális) találkozó történt.

E.3: Ismeretterjesztő és propagáló anyagok kiadása (BROZ, NLC, DINPD)

BROZ: 

Projekt logó: 2015 novemberében készült el.

Matricák és mágnesek logóval: 2016. június.

Matricák az áradások formálta táj történelmi motívumaival és ritka növény- és állatfajok motívumaival – 2017 tavasza.

A projekt tevékenységeiről szóló tájékoztató brosúra – 2017. október – letölthető a projekt honlapjáról.

Tollak – három nyelvi változatban elérhetők.

A projekt logójával díszített, kézzel készített bögrék elkészültek.

A nagyléli látogatóközpont berendezése – táborokhoz is használható E.7.

Látogatói pavilon épült Nagylélen – 2017. augusztus.

Organikus bio pamutpólók férfiaknak, nőknek és gyerekeknek mandalával – készen.

2019-es és 2020-as naptár, újrahasznosított papírra nyomva.

Nagylélről szóló brosúra, újrahasznosított papírra nyomva.

Rétek és vizek meséi c. mesekönyv (Príbehy z lúk a mokradí) – 2021. november.

2022-ben utánnyomás készült a projekt pólóiból, új színekben, és atlétatrikókat is nyomtattunk.

2022-ben két új motívum készült a mágnesekhez (összesen 900 db).

A 2022-es évre újabb falinaptár készült, ezúttal a Nagyléli-sziget  motívumaival.

A projekt tevékenységeiről szóló tájékoztató prospektus lefordítása és kinyomtatása angol (2021. október) és magyar (2022. tavasz) nyelven. 

2022 tavaszán elkészültek a képeslapok 5 új projekt motívummal (összesen 10 000 darab).

DINPD:

Projektnépszerűsítő táskák.

Cincér újság 2016 – 2017– 2018 és 2019 ősz és tél.

Elkészültek a projekt logójával ellátott csokoládék.

NLC:

Duna menti őshonos fafajok   c. füzet 

E.4: Előadások és tereplátogatások diákok, tanárok és a nyilvánosság számára (BROZ, DINPD)

BROZ: Az exkurziók céljából távcsöveket és nagyítókat vásároltak, amelyeket az E.7 tevékenység keretében tartott táborok során is használnak. 16 iskolai exkurziót szerveztünk (516 résztvevővel) és 9 exkurziót a nagyközönség számára (123 résztvevővel).

DINPD: 606 résztvevő élt a kerékpáros és kenuzási túrák kínálatával.

E.5: A projekt mediális és szimpóziumi ismertetése (BROZ, VUVH, NLC)

A projekt népszerűsítése eddig az alábbi formában történ:

• 15 konferencián 
• 9 sajtóközleményben és 2 sajtótájékoztatón 
• 73 cikkben – folyóiratokban, újságokban 
• 13 rádiós megjelenésben
• 16 televíziós megjelenésben

E.6: Előadások iskolák és a nyilvánosság számára, interaktív ismeretterjesztő kiállítások (BROZ, DINPD)

Szerveztünk 19 iskolai előadást (648 résztvevővel) és 14 előadást a nagyközönség számára (1 400 résztvevővel).

A BROZ évente megrendezi a Danube Art Master nemzetközi alkotói pályázat országos fordulóját.

A Nagyléli interaktív kiállítást 891 látogató tekintette meg.

A mobil kiállítást a dunai ártéri erdőkről Magyarországon 6 233 látogató nézte meg.

E.7: Gyerektáborok a természetben (BROZ)

A tábor felszerelését 2017 júliusában szereztük be: 10 távcsövet, egy nagy távcsövet és nagyítókat rovarok megfigyeléséhez, valamint egy mikroszkópot. 2016-ban elkészült a táborokat kiszolgáló szaniter infrastruktúra.

2016 óta minden nyáron szerveztek táborokat, melyeken összesen 561 gyerek vett részt.

E.8: Zárókonferencia (BROZ)

A tevékenység még nem kezdődött el.

E.9: Kapcsolatépítés más pályázatokkal és intézményekkel (BROZ)

Szerveztünk 19 hálózatépítő találkozót különböző természetvédelmi szervezetek és egyesületek képviselőivel (289 résztvevővel) a tapasztalatcsere érdekében.

E.10: Családi napok megrendezése (DINPD)

A Dömösi Zöld Forgatag c. családi nap hat alkalommal került megrendezésre Magyarországon (2016-21 között évente). A rendezvény nagy érdeklődésnek örvend (összesen 3197 látogató).

E.11: Ismeretterjesztő táblák (BROZ)

A nagyléli ökofarmon található két infopanelen túl további 9 készült, amelyek 4 helyszínen (Nagyléli-sziget, Apáli-sziget, Bodak, Duna-kanyarulatok) tájékoztatják a látogatókat a terület természeti értékeiről és a projekttevékenységekről.

E.12: Közlemény a laikus nyilvánosság részére (BROZ)

A nyilvánosságnak szánt jelentést 1 000 példányban adtuk ki három nyelven (szlovák, magyar és angol), és ez online is letölthető erről a weboldalról.

F.  Projektmenedzsment és a tevékenységek folyamatának monitorozása

F.1: Projektmenedzsment (BROZ)

A tevékenység folyamatosan zajlik, a BROZ rendszeresen beszámol a projekt időközi eredményeiről az Európai Bizottságnak benyújtott jelentésekben.

A projekt vezető partnereként a BROZ rendszeresen összehívja a projekt Irányító Bizottságát a partnerek és más érintett intézmények részvételével.

A projekt időtartamát hivatalosan két évvel meghosszabbították, 2024. január 31-ig. 

A projekt külső monitorozási ellenőrzése rendszeres időközönként zajlott.

F.2: Könyvelés és pénzügyi irányítás (BROZ, DINPD)

A projekt könyvelését az egész időszak alatt megfelelően, napi rendszerességgel vezették.

F.3. Projektaudit (BROZ)

A projekt kiadásainak jogosultságát folyamatosan ellenőrizték, végül a projekt auditjáról jelentés készült.

F.4: Fenntartási intézkedések terve – a LIFE projekt befejezését követően (BROZ)

Ez a dokumentum összegyűjti a projekttevékenységek fenntarthatósági terveit annak lezárása után.

Megjelent cikkek

• 20.05.2020 Aktuality.sk: Na Dunaji sa prevrátil čln s ministrom Budajom, všetci sú v poriadku
• 20.05.2020 Teraz.sk: V ramennej sústave Dunaja začali s umelými záplavami
• 24.04.2020 SME.sk: Minister Budaj odvolal šéfa vodohospodárov Kvoceru
• 23.04.2020 Obecne-noviny.sk: BROZ spustilo petíciu za záchranu vnútrozemskej delty Dunaja
• 22.04.2020 SME.sk: Ochranári spustili petíciu za záchranu vnútrozemskej delty Dunaja
• 02.02.2020 Dobrenoviny.sk: Mokrade dokážu bojovať so zmenou klímy možno lepšie ako lesy. Na Slovensku máme jednu, ktorá má 10-tisíc rokov
• 01.02.2020 Obecne-noviny.sk: Ochrana mokradí a vytváranie nových je ešte viac kľúčovejšie
• 31.01.2020 SME.sk: Preverujú podnet v súvislosti so znižovaním prietoku vody do ramien Dunaja
• 31.01.2020 Hlavnespravy.sk: Envirorezort preveruje podnet od bratislavských ochranárov v súvislosti so znižovaním prietoku vody do ramien Dunaja
• 31.01.2020 TASR.sk: BROZ: Ochrana existujúcich mokradí a vytváranie nových je ešte viac kľúčovejšie
• 28.01.2020 Webnoviny.sk: Ochranári žiadajú zvýšenie prietoku vody do ramien Dunaja, podali podnet na ministerstvo
• 12.2019 Český časopis Veronica: Veľkolélsky ostrov – ostrov prírodných pokladov
• Rok 2019 Enviromagazín (špeciálne vydanie k výročiu 100 rokov ŠOP SR): Manažmentové opatrenia v ochranárskej praxi
• 14.05.2019 Komárňanský regionálny týždenník DELTA: Pozvánka na žabiu operu
• 26.04.2019 Deň Zeme s Waldorfskou školou
• 12.10.2018 Článok o otvorení výstavy „Okná do prírody” od Barnabáša Kováča v Körkép.sk (SK verzia)
• 14.09.2018 Bratislavské noviny: Mraky sľubujúce dážď pri horúčavách mesto často obchádzajú, podľa ochranárov sa to dá zmeniť
• 07.09.2018 Týždenník Život (O ochrane projektového územia Veľkolélsky ostrov návratom k  udržateľnému hospodáreniu formou pastvy)
• 03.02.2018 Pravda – Žurnál: Mokrade. Svedomie aj spása človeka
• 04.12.2016 Bratislavské noviny: Ochranári zachraňujú lužné lesy – začali v nich sadiť pôvodné dreviny
• Cincér újság – a magyarországi projekt-partner (Duna-Ipoly Nemzeti Park) negyedévente megjelenő hírlevele
• További közzétett cikkek

Rádiós műsorokban szerepeltünk

• 02.02.2021 Rádio FM – Svetový deň mokradí
• 27.04.2021 Rádio Regina – Hosť Panorámy
• 23.05.2021 Rádio Regina – Návrat v čase alebo na koči cez Veľkolélsky ostrov
• 30.07.2022 Rádio Regina – 25 rokov BROZ – prezentácia projektov a aktivít
• 05.08.2022 Podmaz – Aj Slovensko má svoj rozprávkový ostrov. Na jeho brehoch môžete nájsť aj zlato
• 05.04.2023 RTVS – Regulácia brehov riek
• 10.05.2023 Rádio Regina – Simulované záplavy, vnútrozemská delta Dunaja, lužné lesy
• 14.11.2023 V práčovni podcast – Prerástli sme Bratislavu a región
• 11.02.2024 Trnavské rádio – Dolné Vojčianske rameno sa po rokoch naplnilo vodou
• 29.06.2018 Rádio Regina – Príbeh Veľkolélskeho ostrova
• 24.02.2018 Rádio Regina – Apálsky ostrov
• 02.12.2017 Rádio Regina – Obrázky krajiny: Veľkolélsky ostrov
• 28.10.2017 Rádio Regina – Hosť Panorámy: Projektová manažérka Silvia Halková rozpráva o prírode a ochrane Dunajských luhov

Televisionben szerepeltünk

• 15.06.2022 JOJ – TIP NA VÝLET: Veľkolélsky ostrov / Dunaj
• 04.03.2023 RTVS – Simulované záplavy
• 22.03.2023 RTVS – Svetový deň vody
• 06.02.2024 Markíza – Obnovili tok ramena
• 06.02.2024 JOJ – Noviny TV JOJ
• 06.02.2024 RTVS – Vrátili vodu tam, kde roky netiekla
• 06.02.2024 RTVS – Vrátili vodu tam, kde roky netiekla
• 08.02.2024 JOJ – Unikátna revitalizácia delty Dunaja
• 09.06.2024 JOJ – 29. jún – Medzinárodný deň Dunaja
• 23.05.2020 TA3 – Chránené územie začalo vysychať, pomôžu umelé záplavy?
• 23.05.2020 TA3 – Ochranár Tomáš Kušík o umelom zaplavovaní Dunajských luhov
• 23.05.2020 JOJ – VIDEO: Takto sa prevrátil čln, na ktorom sa viezol minister Budaj
• 20.05.2020 RTVS – Správy – Ramená Dunaja a lužné lesy sa dočkali záplav (29:30 – 32:26 min.)
• 25.04.2020 RTVS – Správy – Regulácia vody ohrozuje chránenú deltu Dunaja (36:04 – 38:26 min.)
• 14.12.2019 RTVS – relácia Generácia (14:43 – 20:23 min.)
• 29.09.2019 RTVS – Slovensko v obrazoch: Veľkolélsky ostrov (12:05 – 18:13 min.)

Röplap “Fellendítjük a Duna menti ártér élővilágát”

Megfelelő magtermő faegyedek listája WGS84-rendszeres koordinátákkal (.pdf , .xlsx)

Layman´s report – A Duna ártéri élőhelyeinek helyreállítása és kezelése c. projekt megvalósításáról szóló tájékoztató

Műszaki zárójelentés

BROZ – Ing. Andrej Devečka – projektmenedzser – devecka (at) broz.sk

DINPD – Gyula Kiss – Duna-Ipoly Nemzeti Park partnerszervezet projektmenedzsere – kissgy (at) dinpi.hu

NLC – Ing. Bartko Martin, PhD. – Nemzeti Erdészeti Központ partnerszervezet projektmenedzsere – bartko (at) nlcsk.org

VÚVH – Mgr. Katarína Mravcová – VÚVH partnerszervezet projektmenedzsere – katarina.mravcova (at) vuvh.sk

Cím: Három madárfaj – a partifecske, a jégmadár és a gyurgyalag védelmi programja a Duna és a Morva folyók mentén

Témakör: LIFE+, Természet és Biodiverzitás

Akronym: LIFE BeeSandFish

Projektkód: LIFE12 NAT/SK/001137 

Anyagi fedezet: 3 676 064 € (50 % EU támogatás)

Miért szükséges a projekt megvalósítása:

A múltban a Duna és a Morva menti régió sokféle természetes fészkelési lehetőséget nyújtott a madaraknak. Manapság a térségben már nem található elegendő fészekrakásra és táplálékszerzésre alkalmas terület a partifecskék, jégmadarak és gyurgyalagok számára. A természetes meredek partfalak, leszakadt domboldalak, de a vadászterületekként szolgáló kisebb folyóágak és láprétek is, mára erőteljesen degradált állapotban vannak, ami a folyószabályozások, valamint a folyópartok beton és terméskővel való szegélyezésének következménye. A hagyományos gazdálkodásmódok (legeltetés, rétek kaszálása) elhagyásának eredményeként a tájból eltűntek a célfajok számára szolgáló rovarok élőhelyei.

Célkitűzések:

A projekt fő célkitűzése, hogy a három célfaj védelmi állapotát és populációs mutatóit javítsa. Ezt a fajok költési és táplálékszerzési területein véghezvitt élőhely-rehabilitációs munkálatok segítségével kívánjuk elérni. A megfelelő élőhely-felújító tevékenységek eredményeként a térségben kedvezőbb életfeltételek fognak kialakulni a célfajok számára, továbbá a természetvédelem helyi állapota és a régió természeti értékeinek helyzete is javulni fog.

Részcélok és a projekt tervezett eredményei:

Fészkelésre alkalmas meredek falak (partfalak, agyaghomok- és löszfalak) kerülnek felújításra legalább 1 750 m összhosszúságban.

A fészkelésre alkalmas meredek falak (partfalak, agyaghomok- és löszfalak) védelmét bebiztosítjuk korlátok és útlezárások segítségével, figyelmeztető és tiltó táblák kihelyezésével, az emberi zaklatás mérséklésével, kamerarendszer kiépítésével, valamint a homok- és kavicskitermelés szezonális ellenőrzésével. Mindez összesen 15 területen lesz megvalósítva.

Legalább 8 területen kerülnek felújításra vízi és mocsaras élőhelyek (3 folyóág 3600 m hosszúságban, 5 mocsaras terület 13,2 összkiterjedéssel).

Az erdős élőhelyek legkevesebb 30 területen lesznek helyreállítva (20 000 honos fajú facsemete kiültetésével, legalább 1500 természetvédelmileg értékes idős faegyed lesz megjelölve, melyek így nem kerülnek kitermelésre).

A gyepes élőhelyek újraalakulását a legeltetés bevezetése fogja szolgálni legkevesebb 5 területen összesen 75 hektárnyi kiterjedéssel. 

A felújított gyepes területek kaszálással lesznek fenntartva legalább 3 térségben, összesen 25 hektárnyi kiterjedéssel.

Smernica o vtákoch – Príloha I. Veľkosť populácie v projektovom území – 120 párov. Hniezdič, zimujúci a stály vták. Stav ochrany – populácia rušená a ohrozená. Rybárik riečny žije vo vodách rôznych typov; hniezdi v strmých brehoch. Potrava pozostáva najmä z rýb. Optimálne ekologické podmienky: neregulované rieky s mozaikou tečúcich a stojatých vôd, stromy a kríky na brehoch, veľké množstvo rýb, strmé riečne brehy. V projektovom území sú obmedzené možnosti hniezdenia a potravnej ponuky.

Ochranárske problémy: redukovaná riečna dynamika spôsobuje stratu potenciálnych hniezdnych lokalít (strmé riečne brehy) a nedostatočnú potravnú ponuku (malé rybky); náhradné hniezdne možnosti sú nedostatočné (staré vyvrátené stromy). Projekt prispeje k zlepšeniu hniezdnych možností a ich trvalému udržaniu v projektovom území.

Brehuľa hnedá (Riparia riparia)

Smernica o vtákoch – Príloha I. Veľkosť populácie v projektovom území k 31.12.2011 – 0 – 300 párov (výrazné medziročné kolísanie). Hniezdič, migrant. Stav ochrany – ohrozený. Hniezdenie brehule hnedej v projektovom území je obmedzené kvôli opevneným brehom rieky a ramien, a takisto zníženou dynamikou vody – vnútri ramennej sústavy nevznikajú žiadne nové kolmé brehy. Vďaka ochranárskym aktivitám BROZ (odkrytie brehu a následné vytvorenie vhodných hniezdnych podmienok) sa v roku 2012 pri Chľabe podarilo úspešne zahniezdiť kolónii brehúľ o počte 970 párov.

V minulosti boli pozdĺž celého úseku Dunaja a Moravy veľké hniezdne kolónie tohto druhu. Pravidelný výskyt brehule hnedej a jej hniezdnych populácií je v súčasnosti výrazne redukovaný. Väčšina potenciálnych hniezdnych lokalít (strmé brehy) bola zakrytá kameňmi a redukovaná dynamika vody spôsobuje, že nové kolmé brehy vznikajú už len výnimočne. Navrhované aktivity projektu prispejú k výraznému zlepšeniu hniezdnych a potravných možností pre tento druh.

Včelárik zlatý (Merops apiaster)

Smernica o vtákoch – Príloha I. Veľkosť populácie v projektovom území – 100 párov (na Slovensku hniezdi podľa posledných odhadov 700 až 1300 párov). Hniezdič, migrant. Stav ochrany – takmer ohrozený. Značná časť populácia je sústredená v južnej polovici Slovenska, pričom jeho rozšírenie je podmienené ponukou vhodných hniezdnych biotopov. Včeláriky potrebujú k hniezdeniu kolmé sprašové resp. hlinito-piesčité steny. Najväčšiu časť potravy tvorí blanokrídly hmyz (osy, včely), vážky, motýle a rôzne chrobáky. Potravu loví za letu. Žije v kolóniách.

Ohrozenie predstavuje najmä degradácia kolmých hniezdnych stien – ich zarastanie náletovými drevinami, zakladanie skládok ako aj úbytok potravných zdrojov (veľkoplošné používanie insekticídov spôsobujúce výrazný úbytok potravy). Známe je aj priame prenasledovanie upchávaním hniezdnych nôr a zabíjanie vtákov v dôsledku nesprávneho pochopenia potravného správania druhu.

A projekt keretén belül megvalósítandó tevékenységek részletes leírása található meg ezen a weblapon. A tevékenységek a projektet támogató LIFE program előírásai alapján vannak beosztva és számozva. Az aktuális eredményekről ezen a weboldalon fogunk folyamatosan tájékoztatni.

A. Előkészítő tevékenységek, kezelési és/vagy működési tervek kidolgozása

A.1: Meredek partfalak és más szakadásfalak kezelésének szaktanulmánya

– a tanulmány célja a kezelésre alkalmas térségek feltérképezése a projektterületen belül, ezt követően pedig az élőhely-rekonstrukciós munkálatokra megfelelő helyek kitűzése. A tanulmány első része (meredek partfalak térképezése) aktuális mérések, történelmi feljegyzések és térképek alapján, továbbá a célfajok fészkelésére utaló írásos adatok és jelenlegi hidrológiai viszonyok kiértékelésével fog megtörténni. A második rész elemezni fogja az ártéren kívül található agyaghomok- és löszfalak felújítására alkalmas területeket

A.2: Folyóágrendszerek vízáramlásának felújítását elemző tanulmány

– a tanulmány felméri a vízdinamika felújítására alkalmas ágrendszereket és/vagy oldalágakat. Ki lesz dolgozva a rehabilitációs munkálatok terve, szükség esetén hidrológiai és matematikai modellezés is megvalósul. A projektelem része a terepmunkák (beleértve a földmérési munkákat is) részletes technikai dokumentációja is

A.3: Part menti növényzet felújításának szaktanulmánya

– a tanulmány feladata a honos fafajok kiültetésére alkalmas területek feltérképezése a projektterületen belül, elsősorban a folyók mentén. A projektelem részét képezi az idős és értékes faegyedek előfordulásának felmérése is a nemesnyár ültetvények és más gazdasági erdőtelepítések környezetében. A felmérés a jégmadár előfordulási térségeire fog összpontosítani.

A.4: A célfajok táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítását kidolgozó szaktanulmány

– a tanulmány alapján lesznek helyreállítva a célfajok költőhelyei közelében manapság hiányzó táplálékszerzésre alkalmas élőhelyek. Ilyenek például a láposok, időszakosan elöntött terepmélyedések, kaszálók és legelők

B. Földfelvásárlás vagy hosszú távú bérbevétel

B.1: Felvásárlás / bérbevétel 

– természetvédelmi célokra 65 hektárnyi terület lesz megvásárolva, 40 ha pedig bérbe véve. Felvásárlásra, illetve bérbevételre a célfajok szempontjából stratégiai fekvésű területek kerülnek: fészeklőhelyek, táplálkozási területek, vonulás során pihenőhelynek használt területek. Ezek a térségek természetes élőhelyek vagy lepusztult, de felújításra alkalmas területek

C. Természetvédelmi tevékenységek

C.1: Fészkelésre alkalmas meredek partfalak és szakadásfalak helyreállítása

– a 19. és a 20. század folyamán a Duna és a Morva folyók szlovákiai partjai sok helyen –terméskőborítással lettek megerősítve, ami a partifecske, jégmadár és néhol a gyurgyalag költőhelyeinek elhagyásához vezetett. Ezek a fajok a folyóerózió által kialakított meredek lösz- és homokfalakat használják fészkeléshez. A meggondolatlan vízgazdálkodási beavatkozások következtében beállt túlmértékű üledékrakódás eredményeként lepusztult több korábban fészkelésre alkalmas partszakasz

– célunk a természetes meredek partfalak helyreállítása a terméskő-partvonal eltávolításával azokon a helyeken, ahol a folyóerózió nem okoz károkat, és nem veszélyezteti az ember érdekszempontjait. Ezek a tevékenységek megvalósulnak mint a Duna, úgy a Morva folyó főmedre mentén is. A projektelem második célja a lösz- és agyaghomokos meredek kopár szakadásfalak helyreállítása, melyek a gyurgyalag/partifecske természetes fészkelőhelyei

– a fenti beavatkozások segítségével lesz bebiztosítva a fészkelőterületek fennmaradása és természetes megújulása, valamint mérséklődik a kezelt élőhelyek szedimentáció által okozott leromlása is. A felújított folyópartokat a Duna vizének természetes dinamikája fogja fenntartani, ami biztosítéka, hogy hosszú ideig képesek lesznek betölteni szerepüket

C.2: Folyóágak/ágrendszerek vízáramlásának helyreállítása a fészkelésre alkalmas meredek partfalak hosszú távú természetes fejlődése érdekében

– a Duna oldalágainak a főmederről történt lezárásának (19. és 20. század folyamán) következtében a folyó kiterjedt ágrendszerének vízviszonyai alapvetően megváltoztak. A természetes vízdinamika felborult, s ezzel együtt a szlovák szakaszon elveszett több a dunai vízvilágra jellemző élőhelyközösség is. A kedvezőtlen beavatkozások olyan degradációs folyamatokat indítottak el, amelyek a legtöbb esetben a célfajok fészkelőhelyeinek teljes megszűnéséhez vezettek. A legfőbb negatív tényezők a fokozott üledékrakódás, és az ezt követő nem kívánt növényzet-szukcesszió a meredek partfalakon

– az A.2 projektelem tanulmánya alapján és különböző szakterületek (állami természetvédelem, vízgazdálkodás, állattan, ökológia stb.) specialistáival együttműködve kerül helyreállításra a Duna néhány korábban folyóvizű oldalágának/ágrendszerének vízdinamikája. Részletes műszaki dokumentáció alapján lesz felújítva a kapcsolat a művileg egymástól elzárt folyóágrendszerek között, az oldalágak pedig ismét közvetlen kapcsolatot nyernek a főmederrel. A vízfolyást akadályozó különböző medergátak módosítva lesznek, illetve eltávolításra kerülnek. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően helyreáll a környék vízdinamikája, ami fokozatosan a célfajok fészkelőhelyeinek természetes felújulásához, és hosszú távú fennmaradásához fog vezetni. A beavatkozások pozitív hatása a célfajokon kívül kiterjed több honos dunai állat- és növényfajra is. Mivel a projekt lehetőségei korlátozottak a rehabilitációs intézkedések csupán a célfajok szempontjából legjelentősebb területeken lesznek megvalósítva

C.3: Part menti növényzet helyreállítása és védelme a jégmadár fészkelőterületein

– a hidrológiai viszonyok alapvető változásainak következtében a part menti növényzet sok helyen jelentősen megváltozott. A folyó sodrásának lassulása miatt megszűnt a partok természetes eróziója, valamint annak hatása a part menti vegetációra. Ez kihatással van a jégmadár fészkelési körülményeire is. A kopár partfalak hiányában a jégmadár alternatív fészekhelyeket kényszerült keresni. Alkalmas feltételekre talált a gyökerestől kidőlt termetes fák gyökérrendszerében. A megfelelő part menti növényzet tehát képes fészkelési pótlehetőségeket és táplálékszerzést elősegítő feltételeket (víz fölé nyúló ágak mint leselkedőhelyek) nyújtani a jégmadár számára. Az intenzív erdőgazdálkodás azonban jelentősen visszaszorította a természetes part menti növényzetet. Az ágrendszerek és láposok közvetlen közelében történő erdőművelés pedig kedvezőtlenül hat az élőhelyek jellegére és ökológiai szerepére

– ebben a projektelemen fel lesznek térképezve a partközelben található honos fajú öreg fák. Feljegyzésre kerülnek a kidőlt egyedek is, melyek megőrzését kommunikálni fogjuk a területtulajdonosokkal és területkezelőkkel egyaránt. A cél minél több érintett faegyed megőrzése, főleg ott, ahol nem lehetséges más intézkedésekkel elérni a célfaj természetes élőhelyeinek helyreállítását. A part menti növényzet jellegének javítása érdekében el lesznek távolítva az özönfajú fák és bokrok, melyek sűrű növényzete akadályozza a célfajok fészkelési helyeinek kialakulását. Ezt követően megfelelő, honos fajú fák lesznek kiültetve a folyóágak közelében

C.4: Táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása

– a projektelem keretein belül felújításra kerülnek a célfajok fészekhelyeihez közeli táplálékszerzésre alkalmas élőhelyek. Figyelem lesz fordítva a kisebb láposok, mocsarak, terepmélyedések, füves kaszálók és legelők helyreállítására (legeltetés támogatásával és rétek újratelepítésével)

– a láprétek, vizenyős területek az ember által felszárított korábbi mocsaras élőhelyek térségében lesznek felújítva, illetve a fészkelőhelyek közelében új láprétek lesznek kialakítva. A láposok felújítása az eredeti, de mára lezárt víztápláló rendszer újramegnyitásával fog megvalósulni, vagy új csatornák kiépítésével, beeresztő műtárgyak átalakításával lesz elérve. A műszaki építmények (zsilipek, tiltók) a szükséges vízmennyiség fenntartására, és a vízszint szabályozására fognak szolgálni

– a projektelem következő pontjaként a gyurgyalag táplálkozási preferenciája lesz kutatva, valamint a fészkelőtelepek hatása a közeli méhészetekre. Ezt követően a felmérés eredménye és a szakirodalom következtetései alapján hasznos iránymutatások lesznek kidolgozva a méhészek számára

C.5: Célfajok fészkelési területeinek védelme

– a fészkelési helyek védelme többféle módon fog történni: költőhelyek elkerítése, hozzáférhetőségi utak lezárása, figyelmeztető és tiltó táblák kihelyezése, biztonsági kamerarendszer kiépítése, valamint a homok- és kavicskitermelés szezonális ellenőrzése és szabályozása. Az intézkedések célja az emberi tevékenységek korlátozása a célfajok költési területein, s így segíteni azok sikeres fészkelését

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

D.1: Célfajok monitorozása és a projekttevékenységek hatásának felmérése

1) A projektterületen belül megkezdődik a célfajok részletes monitorozása még a rehabilitációs munkálatok beindítása előtt. Így ismert lesz a populációk állapota a tervezett projektaktivitások hatása előtt is. A tevékenységek beindulását követően minden évben fel lesz mérve a célfajok állománya, a fészkelő párok száma és az alkalmas fészkelőhelyek állapota. Mivel a felmérések a rehabilitációs munkálatok térségét fogják értékelni, eredményiek alapján lehetőség nyílik a projekttevékenységek közvetlen hatásának felbecsülésére a célfajok populációi szempontjából.

2) A gyurgyalag táplálékszerzési szokásainak és táplálék-összetételének vizsgálata nem invázív metódusok segítségével fog történni.

3) a rehabilitált vízi és mocsaras élőhelyeken a halak fajösszetételének folyamatos monitorozása fog megvalósulni. A halak fontos indikáló tényezői a vízi élőhelyek állapotának. A célfajokhoz hasonlóan a haltársulások helyzete is fel lesz mérve a projektaktivitások előtt és után.

D.2: A projekt szocio-ökonómiai hatásának felmérése

A projekt tevékenységei öt területi egységben (különleges madárvédelmi területeken) lesznek megvalósítva. Kihatásuk tapasztalható lesz különböző szocio-ökonómiai mutató alakulásán. A szocio-ökonómiai hatás monitorozását képzett szakemberek fogják végezni standard felmérési módszerekkel és statisztikai elemzés segítségével. A projekt befejezését követően megfigyelhető lesz a térség jelentékenységének változása nem csupán turisztikai szempontból, hanem a helybeli lakosság számára is. A projektelem egy zárójelentésben lesz kiértékelve, mely felméri a tevékenységek szocio-ökonómiai befolyását a helyi gazdaság és lakosság szemszögéből.

E. Véleményalakító tevékenységek és a projekteredmények propagálása

E.1: Weboldal

Három nyelvi mutációban (szlovák, angol, magyar) elkészített weboldal segítségével lesznek informálva a nyilvánosság, a szakmai körök, a diákok és az érdekelt személyek (stakeholder-ek) a projekt egyes tevékenységeiről, az elért eredményekről, valamint a célfajok állapotáról a projektterületen belül.

E.2: Társbeszéd és tárgyalások vezetése a helyi érintett személyekkel (stakholder-ek)

A projektelem keretein belül lesznek találkozók és tárgyalások lesznek szervezve a helyi lakosság érdemleges csoportjaival (stakeholder-ek, mint például a községek képviselői, földtulajdonosok vagy területkezelők) és az állami szervekkel (körzeti és kerületi környezetvédelmi hivatalok, körzeti és kerületi erdészeti hivatalok, állami és községi rendőrségi szervek, környezetvédelmi felügyelőhivatal stb.). Ezeken a tárgyalásokon lesznek megvitatva a projektterületen felmerülő aktuális természetvédelmi problémák, melyek megoldása az érintett szervezetek, hivatalok jogkörébe tartozik. A tárgyalások rendszeresen lesznek megszervezve a projekt egész futamideje alatt.

E.3: Ismeretterjesztő táblák kihelyezése

Összesen 10 ismeretterjesztő tábla lesz kihelyezve a projekt fontosabb területein. Ezek komplex információkat fognak nyújtani a projekt egyes tevékenységeiről, az ártéri élőhelyekről és azok madárvilágáról. Fel lesznek tüntetve a térség természetvédelmét jellemző adatok is, elsősorban azok, amelyek a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek megvalósítását érintik. A tájékoztatás elsődlegesen szlovák nyelven fog folyni, de az igények alapján magyarul, németül és angolul is megtörténhet. A projektelem tevékenységei a projekt egész futamidejére lettek ütemezve. Az infótáblák tartalmazni fogják a NATURA 2000 hálózatot ismertető adatokat is, valamint hangsúlyozva lesz a LIFE+ program érdeme az európai környezet védelmében, és a kontinens természeti kincseinek megóvásában. A táblákon fel lesznek tüntetve a NATURA 2000 és a LIFE+ program szimbólumai is.

E.4: Tájékoztató, ismeretterjesztő és reklámanyagok kiadása

Különböző célcsoportok ismerettárának bővítésére szolgáló szórólapok, brosúrák, matricák, naptár, pexeso (memória) kártyajáték és más ismereterjesztő anyagok lesznek kiadva. A brosúrák és a szórólapok szlovák, magyar és angol nyelven lesznek publikálva.

Az ismertető anyagok elsősorban a szaknyilvánosság, szakértő személyiségek és érintett szervezetek (különböző hivatalok, állami természetvédelem, civil szervezetek) megszólítására fognak összpontosítani. Ezek a szervezetek és személyiségek a leghivatottabbak a projekt tapasztalatait és eredményeit értékesíteni, ill. tovább fejleszteni. Az ismertető anyagok ezen felül úgy lesznek összeállítva, hogy hasznosak legyenek a stakeholder-ek (helyi erdészek, gazdák, méhészek, földtulajdonosok és területkezelők, helyi lakosok, vadászok stb.) számára is.

Az ismeretterjesztő és reklámanyagok azonban a nyilvánosság más csoportjaihoz (pl. gyerekek, diákok) is elkerülnek. Elsősorban NATURA 2000-es területek látogatói lesznek ez úton is informálva az emberi tevékenységek kihatásáról az értékes és ritka élőhelyek, fajok életére és fennmaradására.

E.5: Dokumentumfilm készítése a projektterületekről és a célfajokról

A projektelem keretein belül egy dokumentumfilm elkészítése van tervbe véve, melynek fő témája a célfajok ökológiája, a fajok és környezetük kölcsönös kapcsolata, valamint az állományt veszélyeztető tényezők megnevezése. A film segítségével kívánjuk megismertetni a nyilvánossággal a fajok alapökológiáját és élőhelyigényeit. Az optimális élőhelyek mellett rámutatunk a negatív hatásokra is, és a fajok állományát csökkentő tényezőkre. Fel lesz jegyezve az élőhelyek helyzete a helyreállítási beavatkozások előtt és után, valamint a munkálatok folyamatának jelenetei. A film által szeretnénk bemutatni a célfajok és élőhelyeik jelenlegi helyzetét a Duna-Morva régióban, és hangsúlyozni védelmük szükségességét. A film egy része a LIFE+ projekt bemutatásának, célkitűzéseinek, eredményeinek, rehabilitációs munkálatainak és egyéb tevékenységeinek lesz szentelve, valamint a NATURA 2000 hálózat ismertetésére lesz fordítva. A dokumentumfilm sugározva lesz a tömegtájékoztató médiákban, elérhető lesz a projekt weboldalán és DVD-n is. A terv szerint három nyelvi kiadásban fog elkészülni – szlovákul, angolul és magyarul.

E.6: Interaktív vándorkiállítás

A kiállítás vonzó formában fogja bemutatni a látogatóknak a célfajok és élőhelyük védelmének szükségességét. Központi témája a jégmadár, a partifecske és a gyurgyalag ökológiája lesz. Érdekes úton közelíti meg a fajok életének kalandos elemeit (költés, vonulás, táplálékszerzés stb.), s egyben felvilágosítja a látogatókat a fajok jellegzetes fészkelési és táplálékszerzési igényeiről. Bemutatja a fajokat leginkább veszélyeztető tényezőket is. A kiállítás különböző interaktív elemeket is fog tartalmazni, melyek más-más korcsoportokat kívánnak megcélozni. Része lesz egy aktív társasjáték is, melynek során a látogatók egy jégmadár, gyurgyalag vagy partifecske szerepébe kerülnek.

A kiállításnak utazó jellege lesz, mely lehetővé teszi az expozíció több helyszínen való bemutatását Szlovákia, Magyarország, valamint lehetőség adtán Csehország és Ausztria több térségében is. Kezdetben a projektterületekkel valamilyen úton összefüggő térségekben lesz a kiállítás bemutatva. A további szakaszokban vándorolni fog a természetvédelmi ismeretterjesztéssel foglalkozó legjelentősebb központok között, melyek hasonló tevékenységekkel foglalkoznak beleértve a határon átnyúló aktivitásokat is.

E.7: Bemutatók és tereplátogatások diákok és a nyilvánosság számára

A projektelem célja több a diákok és a nyilvánosság részére megrendezett előadás és tereplátogatás megvalósítása. A tereplátogatásokat szakértők vezetésével rendezzük meg, így garantálva lesz a kitűnő szakszintű információszolgáltatás úgy a projektről, a meglátogatott területről, a célfajokról, amint a NATURA 2000 hálózat rendszeréről is. A látogatók megismerkednek az Európai Bizottság LIFE programjának célkitűzéseivel és a program nyújtotta lehetőségekkel is. A tapasztalt előadók szakmai szintje bebiztosítja, hogy a látogatók minőségi információkkal lesznek ellátva és kellemes élményekkel fognak gazdagodni (szakszerű előadás, erudált válaszok a feltett kérdésekre, lenyűgöző természeti szépségek megtekintése, vadonlátogatás stb.). A tereplátogatás során a vezetők felügyelnek majd a látogatók megfelelő viselkedésére a védett területeken. Az előadások hossza, szakmai szintje és a tereplátogatások útvonala az aktuális látogatócsoport összetétele alapján lesz megválasztva. A kínálatban megtalálhatók lesznek madármegfigyeléssel összekötött kalandos csónak- és kerékpártúrák is.

Az előadások során modern audiovizuális technika (slide show, hang- és filmfelvételek) lesz alkalmazva. A diákok számára tartott előadások a projektbemutatáson és a NATURA 2000 hálózat leírásán kívül tartalmazni fognak a célfajok ökológiájával foglalkozó részeket is. Ezek lekötő formában lesznek prezentálva, ami magába foglalja az alapkutatás bemutatását, fajhatározást, madárparaziták jellemzését stb.

A projektelem a megvalósítása a projekt egész futamidejére van tervezve.

E.8: Projektbemutatás szimpóziumokon és a médiákban

A projektelem 2 fő részből áll: a projekt bemutatása (1) szimpóziumokon és (2) különböző médiákban. Szimpóziumokon megismerkednek a projekttel a szakmai körök, a tömegtájékoztatás által pedig a laikus nyilvánosság. A projekt propagálása, a célkitűzések, módszerek, természetvédelmi eredmények bemutatása hasznos szolgálatot tesz a helyi lakosság támogatásának elnyerésében és az általános közvélemény javításában. A propagáció elsősorban a projektben résztvevő államok területén megrendezett konferenciákon lesz megvalósítva, de esetlegesen más országokban is megtörténhet. A médiákkal (helyi, regionális és állami hírlapok, rádiók, televíziók stb.) rendszeres kapcsolat lesz kialakítva. A sajtó rendszeresen lesz tájékoztatva sajtóközlemények segítségével, sajtótájékoztatókon, interjúkon keresztül, terepi tudósítások által stb. Ezek a mediális közlemények a projekt célkitűzéseinek és eredményeinek propagálására fognak szolgálni. A projektelem tevékenységei a projekt egész futamidejére vannak ütemezve. Az aktuális mediális közlemények megtalálhatók lesznek a projekt weboldalán is.

F. Általános projektvezetés

F.1: Projektvezetés

A projekt vezetése a projektmenedzser, projektadminisztrátor és más szakmai pozíciók betöltésével lesz bebiztosítva. A projekt munkatársai a projekt egész tartamára lesznek alkalmazva. A külső szolgáltatók és árubeszerzők nyilvános pályázatok alapján lesznek kiválasztva a projekt tervezett menetrendjével összhangban. A projektiroda székhelyének Pozsony lett választva. A projekt kezdetével irányító bizottság lesz kinevezve a projektpartnerek, a Szlovák Állami Természetvédelem (ŠOP SR), egy független tudományos intézmény, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma és fontosabb érintett autoritások (stakeholder-ek – pl. Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP, š.p.)) képviselői részvételével. Az irányító bizottság feladata, hogy felügyeljen a projekttevékenységek folyamatára.

F.2: Könyvelés és pénzügyi menedzsment

Erre a projektelemre a projekt megfelelő könyvelésvezetése miatt van szükség, továbbá a monitoring jelentések, időközi jelentések és auditok elkészítéséhez nélkülözhetetlen elszámolási dokumentumok kiállításához indokolt.

F.3: Networking hasonló szférában dolgozó projektekkel és szervezetekkel

A projektelem célja, hogy tapasztalatcsere kapcsolatokat építsen ki a projekt munkatársai és más hasonló projektek között. A kiépített kapcsolatok által a projekt munkatársai megismerkedhetnek különféle munkamenetekkel és módszerekkel, melyek alkalmazását számba vehetik a projekt környezetvédelmi céljainak elérésére. A tapasztalatcsere során megtárgyalhatják bizonyos problémák megoldásának különböző módszereit tapasztaltabb vagy kevésbé tapasztalt partnerekkel. Az információcsere elkerülhetővé teszi az esetleges kudarcokat a projekt résztevékenységei során, illetve segíthet megelőzni más projektek esélytelen tevékenységeinek beindítását. A projektelem keretén belül kapcsolat lesz teremtve olyan projektekkel, melyek szintén veszélyeztetett madárfajok, folyók, mocsaras területek, ártéri erdők védelmével foglalkoznak. Ezekkel a projektekkel kölcsönös látogatások is megvalósulnak. Networking kialakítása céljából hasonló gondokkal küzdő védett területek lesznek kiválasztva, melyeknek természeti adottságai és a szocio-ökonómiai háttere összevethető a ük. Ebből az okból a Duna és a Morva folyó menti projektek lesznek előnyben részesítve. A tervezett projekttevékenységek konzultálva lesznek más projektterületek szakértőivel is. A tapasztalatok nagy része tovább lesz adva fontosabb helyi autoritásoknak (stakeholder-eknek) és hivataloknak. A projektelem megvalósítása a projekt egész időtartamára van szabva.

F.4: Audit

Az Európai Bizottság számára kiállított összes pénzügyi kimutatást külső auditor fogja hitelesíteni. Ez a tevékenység a független auditor kiválasztását követően a projekt egész futamideje alatt folyamatban lesz.

F.5: A projekt befejezését követő védelmi terv

A projekt befejeztével el lesz készítve egy szakdolgozat „Projekt befejezését követő védelmi terv” címmel, mely tartalmazni fogja a projekttevékenységek fenntartásának lehetőségét a projekt futamának befejeztével, valamint a célfajok, és azok élőhelyének hosszú távú kezelési mechanizmusát.

A. Előkészítő tevékenységek, kezelési és/vagy működési tervek kidolgozása

A projekt konkrét élőhely-helyreállítási tevékenységeinek megkezdése előtt szükséges beszerezni a megfelelő szakmai dokumentumokat, melyek alapján ki lehet dolgozni a konkrét intézkedések javaslatait, illetve terveit, s a végső ütemben pedig ezek alapján kerülnek megvalósításra a konkrét beavatkozások. Ilyen munkafolyamat érvényesült a meredek partfalak helyreállítása, a folyóágak és ágrendszerek vízáramlásának felújítása, valamint az ártéri ligeterdők vagy táplálékszerzési területnek használt kültéri legelők, ártéri kaszálók s láprétek revitalzációja során is.

A nagy jelentőséggel bíró előkészítő fázisban részt vesznek a műszaki és természettudományi ágazatok különböző szakértői, mint például a vízgazdálkodási szakértők, zoológusok, ökológusok, környezetvédők, illetve a helyreállítási intézkedések által érintett területek más szakemberei is.

A.1: Meredek partfalak és más szakadásfalak kezelésének szaktanulmánya

A Duna és a Morva folyók vidékén élő partifecskék, jégmadarak és gyurgyalagok állományait a fészkelésre alkalmas helyek szűke korlátozza. Mindhárom fajra jellemző a meredek szakadásfalakban való fészkelés. A projektelem célja a meredek folyópartokat és a hullámtéren kívül található fészekfalakat felmérő szakmai tanulmány kidolgozása volt. A szaktanulmány a hidraulikai és hidrológiai (VUVH), valamint a biológiai és az ökológiai (PriF UK) viszonyokat vizsgálta. Az elemzés részét képezte a Duna és Morva folyók szlovákiai vonalának élőhely-rehabilitációs munkálatokra alkalmas partszakaszainak kijelölése is. A folyók célba vett szakaszairól össze lett gyűjtve minden rendelkezésre álló hidrológiai, topográfiai és műszaki adat, s el lettek készítve az áramlási sebesség, áramlási irány, vízszint, csúsztatófeszültség és mederanyag viszonyokat vizsgáló felmérések is.

A szakértői tanulmány biológiai és ökológiai részének elkészítése folyamán a PriF UK munkatársai összefoglalták a célfajokra és fészkelőhelyeikre vonatkozó összes ismert előfordulási adatot a projektterületeken belül. Az egyes helyszínek jelenlegi környezeti és fészkelési feltételeinek értékelésével együtt kidolgozták a tanulmány másik részét is, mely a kiválasztott partszakaszok ökológiai paramétereinek értékelését célozta meg. A tervezett munkálatok minden egyes helyszínén meg lettek határozva bizonyos ökológiai jellemzők (pl. tápláléklelőhelyek elérhetősége, fészkelésre alkalmas partmagasság), melyek összevetésre kerültek a Duna/Morva folyók menti célfajok fészkeléséről rendelkezésre álló történelmi adatokkal.

Ez a tanulmány ismerteti az élőhelyek védelmének jelenlegi állapotát, meghatározza a legfőbb veszélyeztető tényezőket, és tanácsolja a megcélzott madárvédelmi területek helyreállításának legalkalmasabb módszereit.

Az A.1 projektelem része volt a kiválasztott partszakaszok műszaki dokumentációjának kidolgozása is. A következő lépésben a C.1 tevékenység részeként élőhely-helyreállítási munkálatok valósultak meg ezeken a szakaszokon. Az A.1 tevékenység lényeges részét képezik az időigényes engedélyezési eljárások is. Az egyes járási hivatalok környezetvédelmi osztályainak hozzájárulása mellett a Duna és a Morva folyók esetében a Határvízi Bizottságtól is szükséges volt az intézkedések jóváhagyása, mivel mindkét folyó határt képez a szomszédos országokkal. Minden engedélyezési folyamat lényeges lépése volt az SVP (vízgazdálkodási vállalat), illetve a revitalizációs intézkedések által érintett földterületek magántulajdonosainak beleegyezése is.

A.2: Folyóágrendszerek vízáramlásának felújítását elemző tanulmány

Az ártéri területek nagy mértékben függenek a dinamikus változásoktól. Ez azt jelenti, hogy a folyóvíz áramlásának szükségszerűen erózióhoz és üledékképződéshez kell vezetnie, a vízszint pedig természetesen ingadozik. Számos veszélyeztetett növény- és állatfaj csakis ilyen változékony körülmények közt tud létezni. A leválasztott mellékágak visszacsatolása a Duna fő medrére a Duna-ágrendszerének legalább egy részében visszaállíthatja a folyóágak eredeti funkcióját, melyek így ismét életerőt juttathatnak a közeli ártéri erdőkbe.

A projektelem több szakaszra oszlott. Az első lépés egy szakértői tanulmány kidolgozása volt, amely meghatározta a mellékágak helyreállításának lehetséges helyszíneit a szükséges műszaki, hidrológiai és hidromorfológiai paraméterekkel egyben. A következő lépésben három konkrét mellékág műszaki dokumentációjának kidolgozásával folytatódott a tevékenység, zajlottak az egyeztetések, a szükséges jóváhagyások és az építési engedélyek kérvényezései. A tárgyalásokon részt vettek az SVP munkatársai – mint a folyókezelő intézet képviselői, akik szabályozó nyilatkozatban elrendelték, milyen vízállási szintmagasságban lehetséges a mellékágak medrének megnyitása, s mint területtulajdonosok egyetértésüket fejezték ki a tervezett munkálatok megvalósításával. Az élőhely-helyreállító munkálatok helyszínének kiválasztását összetett értekezések előzték meg a Lesy SR (erdőgazdálkodási vállalat) szervezet szakértőivel is. A Szlovák Horgászszövetség is részt vett az eljárásban, s hozzászólt az egyes intézkedésekhez. Az általános konszenzus megtalálása után került sorra a projektelem utolsó üteme – az egyes részintézkedések közbeszerzési folyamatainak végrehajtása.

A VUVH (vízgazdálkodási kutatóintézet) által készített szaktanulmány fő célja az volt, hogy olyan élőhely-revitalizációs intézkedéseket mérlegeljen és javasoljon, melyek a kiválasztott helyeken lényegesen javíthatják a Duna főmedre és a mellékágrendszerek közti oldalirányú hidrológiai összeköttetést.

Az intézkedési javaslatot a 2000/60/EK vízügyi irányelvre tekintettel dolgozták ki. A megfelelő intézkedések meghatározása érdekében elkészült a Duna és annak mellékfolyórendszerének történelmi és morfológiai fejlődését felmérő tanulmány. Az összegyűjtött hidrológiai és hidraulikai adatok alapján meg lett határozva a kiválasztott területek kívánt vízdinamikai üzemmódja.

Az A.2 projektelem részeként műszaki dokumentáció készült a kulcsodi, a sülyi és a nagyléli Duna-ágak helyreállításához.

A.3: Part menti növényzet felújításának szaktanulmánya

A kidolgozott tanulmányban fel lettek térképezve a folyóágak mentén fekvő ártéri erdők helyreállítására alkalmas térségek. Továbbá, azonosítva lettek azok az idős faegyedek is, melyek lehetséges másodlagos fészkelőhelyként szolgálhatnak a jégmadarak számára. Ezeket az egyedeket meg kell jelölni, így védve őket a kivágástól.

A part menti növényzet felújításával foglalkozó szaktanulmány két fő részből állt:

Az első rész az intenzív erdőgazdálkodás által negatívan érintett part menti növényzetű térségekre, a második pedig azokra a helyekre irányult, ahol az erdőgazdálkodási tervek szerint az adott időszakra érvényes erdészeti terv szerint állománykivágást terveztek. A figyelem a projektterületen belül tervbe vett erdészeti intézkedésekkel kapcsolatos információk megszerzésére és feldolgozására összpontosult, különös tekintettel a CHVÚ Dunajské luhy és a CHVÚ Záhorské Pomeravie madárvédelmi területekre. Számos találkozóra került sor a ŠOP SR és a Lesy SR intézmények szakértőivel is, amelyek rendkívül pozitív eredményeket hoztak a szakmai tanulmány és a C.3 projektelem későbbi végrehajtása szempontjából. Az információcsere és a tárgyalások eredményének köszönhetően a BROZ több módosítást érvényesített a következő évtizedekre meghatározott erdőgazdasági tervekben. Számos erdőállomány kategorizálása megváltozott gazdasági rendeltetésű erdőkről különleges célt szolgáló erdőtársulásokra. Ez érintette a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi terület több part menti állományát is. A módosításoknak köszönhetően ezek az állományok nem kerültek kitermelésre, így meg lettek kímélve az idős faegyedek is.

Az A.3 tevékenység második eleme a part menti növényzet feltérképezése volt, melynek célja a hibrid nyárfa ültetvények monokultúrái között szórványosan előforduló idős fák és eredeti fafajok felkutatása volt. A fakitermelésre szánt monokultúrák térségében kijelöltük az idős erdőállományokat és eredeti fafajokat, melyek így az intenzíven kiaknázott állományokban is védelmet élveznek. A megközelítőleg 200 feltérképezett és azonosított faegyed kivételes értéket jelent, a térségre jellemző őshonos fákat képviselik, s megfelelnek a védetté nyilvánítás feltételeinek. Minden egyes egyed esetében fel lettek jegyezve alapadatai, mint a fa faja, törzsének kerülete 1,5 m magasságban, előfordulásának GPS koordinátái.

A.4: A célfajok táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítását kidolgozó szaktanulmány

A tanulmány felmérései alapján lettek helyreállítva a célfajok táplálkozási élőhelyei, mint a vizes élőhelyek, időszakosan elöntött kisebb laposok, kaszálók, valamint a jószág által lelegelt gyepesek.

Az A.4 projektelem megvalósítása két részre oszlott. Az első ütemben szakmai tanulmány készült, a második során pedig a Kolozsnéma melletti vizes élőhelyek helyreállításának műszaki dokumentációja lett kidolgozva, valamint a szükséges építési engedélyek beszerzése ment végbe. A tanulmány összefoglalta a táplálékszerzési élőhelyekre vonatkozó elérhető adatokat az egész projektterületre vonatkozólag. Történelmi adatok, rendelkezésre álló szakirodalom, történelmi és aktuális térképek alapján értékelték a szakértők a tápláléklelőhelyek helyreállításának lehetőségeit, figyelembe véve a meglévő és ismert költőhelyek, illetve a meredek partfalak felújítására javasolt helyszínek elhelyezkedését.

A tanulmány első része a folyópartok közelében található potenciális vizes élőhelyekre (VUVH), a második rész pedig a legelők és a rétek helyreállításának lehetőségeit elemezte (PriFUK). A VUVH munkatársai a vizes élőhelyek helyreállítására kiválasztott projektterületekről gyűjtöttek alapinformációkat (hidrológiai, hidrogeológiai, topográfiai, történelmi térképek). A területek történelmi és morfológiai fejlődésének, a felszíni és talajvíz dinamikájának, a hidrodinamikai viszonyok alakulásának elemzésére, a digitális terepmodellek kidolgozására, valamint a domborzati mélyedések azonosítására összpontosítottak. A meglévő adatokat aktuális sebességmérésekkel, illetve a hidrodinamikai és hidrogeológiai viszonyok vizsgálatával egészítették ki.

A tanulmány második részében a PriFUK kutatói a célfajok költőhelyei közelében található s rétek, legelők, illetve kisebb vizes élőhelyek helyreállítására alkalmas helyeket határozták meg. A tanulmány kiterjedt az összes projektterületre s a célfajokra vonatkozó mindennemű intézkedésre, valamint a táplálkozási élőhelyek helyreállításához vezető speciális kezelési gyakorlatok bevezetésére is.

C.1: Fészkelésre alkalmas meredek partfalak és szakadásfalak helyreállítása

A 19. és 20. században a Duna és a Morva folyók szlovákiai partjainak jelentős részét terméskőszórással sziklaburkolattal erősítették meg, ami a partifecskék, a jégmadarak és bizonyos térségekben a gyurgyalagok természetes költőhelyeinek elvesztését okozta. Ezek a fajok a meredek partfalakban, illetve löszös és homokos szakadásfalakban, teraszokban fészkelnek. Több alkalmas fészkelőhelyet elpusztított a vízdinamika kíméletlen módosításai által kiváltott túlzott üledékképződés.

A C.1 projektelem részeként három madárvédelmi terület – CHVÚ Dunajské luhy, CHVÚ Záhorské Pomoravie és CHVÚ Dolné Pohronie – 13 helyszínén 2 236 m hosszúságban meredek partfalak és fészkelőfalak lettek helyreállítva. A felújított falak teljes hossza csaknem 28 %-kal meghaladta a projektben eredetileg tervbe vett hosszúságot (1750 m). A terepmódosító munkálatok 2017-ben kezdődtek és 2022-ig zajlottak.

A magújított partfalak közül az első 2017-ben lett felújítva Csallóközaranyos határában a nagyléli Duna-ág partján (a kezelt partszakasz hossza 35 m)

2017-ben Bátorkeszi mellett felújítottunk 3 meredek fészekfalakat, összesen 608 m hosszúságban (2017).

Az utolsó, 2017-ben helyreállított helyszín egy 40 m hosszú meredek partfal volt a doborgazi Duna-ágon.

2019-ben helyreállítottunk 281 m hosszúságban meredek partfalat Pozsony Főrév városrészében.

2020-ban a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területen lettek helyreállítva fészekfalak a célfajok számára – Gajar mellett 115 m, Detrekőcsütörtök határában pedig 20 m hosszúságban. A költési időszakban nagy számban fészkeltek itt gyurgyalagok. A revitalizációs munkálatok az Erdőháti Tájvédelmi Körzet (CHKO Záhorie – ŠOP SR) képviselőivel együttműködve valósultak meg.

2020 októberében lett a kivitelezőnek átadva az építkezés helye a Duna ligetfalui partján. 2021 elején megközelítőleg 420 m meredek partfal készült el a partifecskék közelmúltból ismert fészkelőhelyének térségében. A 2021-es költési időszakban hozzávetőleg 500 pár partifecske fészkelt a helyszínen.

Az SVP malackai részlegével folytatott korábbi tárgyalásokat követően és az Erdőháti Tájvédelmi Körzet Területi Igazgatóságával (Správa CHKO Záhorie) együttműködve sikerült 2022-ben helyreállítani a Morva folyó két partszakaszát – Gajar község határában 150 m, Kislévárd mellett 115 m hosszúságban.

2022-ben két rövid partszakaszt is helyreállítottunk a Duna menti ártérben, 50 m Nagylélnél és 15 m Izsa mellett.

Miután a tervezett élőhely-rehabilitálási beavatkozások által érintett területek tulajdonosa hozzájárulását adta a munkálatok megvalósítására, a VVB képviselői kezdeményezték a további szükséges engedélyek beszerzését is. Ezúton sikerült 2022 folyamán revitalizálni 235 m meredek folyópartot.

Az utolsó helyreállított szakasz az Isztrága-ág 150 m hosszú partja volt.

Helyreállított szakaszok:

• 265 m a Morva folyó fő víztestén,
• 1003 m a Duna fő víztestén,
• 225 m a Duna-ágrendszerében,
• fészekfalak összesen 743 m hosszúságban,
• a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területen összesen 400 méternyi part- és szakadásfal lett helyreállítva,
• a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen 1228 m hosszban lettek helyreállítva meredek partfalak,
• a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen 608 m hosszúságban lettek helyreállítva fészkelőfalak,

A célfajok fészkelése 6 helyen lett feljegyezve közvetlenül a partfalak/költőfalak helyreállítását követően. Nagy a valószínűséggel hasonló eredmény várható a következő költési időszakban a többi területen is, ahol 2022 folyamán valósultak meg a revitalizáló beavatkozások. Ennek kimutatása érdekében monitorozva lesz minden érintett helyszín a következő fészkelőszezonban is.

C.2:  Folyóágak/ágrendszerek vízáramlásának helyreállítása a fészkelésre alkalmas meredek partfalak hosszú távú természetes fejlődése érdekében

A C.2 projektelem célja 3 főbb folyóág helyreállítása volt, összesen 3 600 m hosszúságban, mely magába foglalta az ágak vízrendszerének és dinamikájának helyreállítását. Az ágrendszerek revitalizációja kiemelt fontosságú tevékenysége a projektnek, s kulcsszerepe van a célfajok fészkelési lehetőségeinek és változatos táplálékforrásainak megteremtéséhez vezető természetes folyamatok felújulásában.

A projekt keretén belül három folyóágat sikerült helyreállítani, összesen 4878 m hosszúságban. Az összes felújított ág a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen volt található. Konkrétan:

     1. Kulcsodi Duna-ág – helyreállítva 2019 folyamán.

2019 novemberében több évtizedes lezárás és több éves erőfeszítések után meg lett újítva a kulcsodi ágrendszer alsó szakaszának közvetlen kapcsolata a Duna főmedrével. Az 1802,5-ös folyamkilométeren található egyik eredeti beömlési útvonal helyén oldalsó mederküszöb épült, melyen keresztül beáramlik a Duna vize az ágrendszerbe. A kulcsodi ág medrének egykilométeres szakasza ki is lett tisztítva, ami hozzájárul mellékág vízdinamikájának helyreállásához, s egyben jelentősen növeli a vízrendszer befogadó kapacitását árhullámok idején.

Az ágrendszer ezen részének megújult vízdinamikája 2020-ban már megmutatkozott a felújított kulcsodi Duna-ág teljes hosszában egészen a főmederbe történő torkolatáig. Az adott évi bőséges vízhozamnak köszönhetően 2020 második felében már a víz maga alakította a megújult medert. A halak számára pedig csaknem állandó kommunikációs utak nyíltak a mellékág vizeibe.

A revitalizációnak köszönhetően a térségben új tápláléklelőhelyek és fészkelési lehetőségek jöttek létre, melyek nem csupán a célfajoknak, hanem számos más állat- és növényfajnak is kedveznek.

     2. Sülyi Duna-ág – helyreállítva 2021 és 2022 folyamán

A sülyi Duna-ág helyreállítását két ütemben hajtottuk végre 2021 és 2022 folyamán. Az első ütemben a fő intézkedés a csőátereszek cseréje volt előregyártott keretes átereszekre, amelyek megfelelő paraméterekkel rendelkeznek az elegendő mennyiségű víz átbocsátására, és egyúttal lehetővé teszik a vízi élőlények vándorlását is. Megközelítőleg 125 m hosszú hallépcsőt építettünk meg, amely lehetővé teszi a halak vándorlását a mellékág medrének különböző szakaszai között alacsony és magas (mesterséges árhullámok) vízállas esetén is. A munkálatok 2021 márciusában kezdődtek, 2021 októberében pedig befejeződtek.

A munka második üteme a mellékág beáramlási oldalának térségére és néhány más mederszakaszra összpontosult. Ez az ütem a BROZ közvetlen felügyelete alatt zajlott. A beáramlási mederszélesség az eredeti méretre lett felújítva egy kisebb szigettel a közepén, minek köszönhetően megnőtt a beömlő víz mennyisége. Az ágmeder több szakaszának kitisztítása, és a meredek partok helyreállítása a kotrási munkák, során szintén hozzájárult a vízdinamika javulásához.

     3. Nagyléli ágrendszer – helyreállítva 2021/2022 folyamán

A nagyléli ágrendszer felső szakaszának élőhely-helyreállítási munkálatainak részelemei:

• a mellékág összekötése a főmederrel egy új beáramlási műtárgy megépítése által
• az ágrendszer felső mederszakaszának helyreállítása és mélyítése 480 m hosszban
• a mellékágak kiválasztott mederszakaszainak kotrása azokon a helyeken, ahol vízáramlását gátló akadályokat azonosítottak.

A nagyléli Duna-ág a folyó egyik legszélesebb mellékága a Duna szlovákiai szakaszán. A mederszélesség valaha helyenként elérhette akár a 200 m-t is, s a víz 5 széles bevezető térségen át ömlött a mellékágba. Az elfogadott intézkedések jelentősen hozzájárultak a feltételek és a vízhozam javulásához a mellékágrendszer kiterjedt felső részén. Lehetővé tették több mint kétszeres vízmennyiség beáramlását. A megvalósított intézkedésnek köszönhetően az ág összes hidrológiai és hidromorfológiai paramétere jelentősen javult, amire fokozatosan reagálni fog a Duna dinamikus folyású mellékágrendszereihez kötődő élővilág összes eleme, beleértve a projekt célfajait is. A beavatkozás eredménye hosszú távú hatást váltott ki, mely a mesterséges szabályozás nélküli folyószakaszokon a megfelelő fészkelési körülmények és az élőhelyek minőségi javulásának a legfontosabb feltétele.

C.4: A célfajok táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítása

Az egyik kis kiterjedésű helyreállított vizes élőhely a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen, Bátorkeszi határában (0,08 ha).

Az A.4 projekttevékenység szaktanulmánya alapján 2020 októberében folytatódtak a C.4 projektelem munkálatai a Kolozsnéma közelében található nagykiterjedésű vizenyős területek helyreállításával, ami 2021 márciusáig tartott.

A legfőbb megvalósított intézkedések: új összekötő folyóág megépítése megközelítőleg 150 m hosszúságban, amely a Duna vizét a régi folyóág medrébe és a környező vizes élőhelyekhez juttatja; a közeli vizenyős élőhelyekhez vezető összeköttetés kiépítése (kb. 45 m összekötő csatornák); előre legyártott keretátereszek kihelyezése a néhai Duna-ág medrének és egy erdei út kereszteződésének a helyén.

Kolozsnéma határában kialakítottunk több állandó vizenyős, lápos élőhelyet mélyebb laposok kikotrásával, melyek vízellátása így szorosabb összeköttetésben áll a talajvíz szintjével, mint a Duna felszíni vízhozamával.

Gyepesítés és kaszálás által létrehozott réti élőhelyek

     1.  Bős Az első felújított réti élőhelyek Bős közelében lettek létrehozva. A korábban mezőgazdasági termőföldnek használt területen három különálló, de egymással szomszédos szántó lett elgyepesítve 10 hektárnyi kiterjedésben. A térségben honos pázsitfű- és réti virágfajták természetes keverékével lett a terület bevetve 2014 áprilisában. 2017 tavaszán további 4,3 hektárral sikerült bővíteni a tájék gyepes területeit, 2017 augusztusában pedig célhoz kötött földbérlés útján újabb 3,5 hektárt nyertünk. Bősnél tehát 18,7 ha összterületen lettek felújítva réti élőhelyek. Valamennyi revitalizált terület nagyon kedvező helyen fekszik a célfajok (főleg a gyurgyalag) fészkelőhelyeinek elhelyezkedése szempontjából.

     2.  Pozsony – Ligetfalu és Pozsony – Főrév: a főváros területén belül összesen 52,8 hektárnyi terjedelemben lett helyreállítva egy-egy nagyobb rét a Duna mindkét oldalán. A több évig kezelés nélkül hagyott réteket teljesen ellepte az aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis) és más özönnövények – cserjék (Swida sanguinea, Rubus agg.) és fák (Negundo aceroides, Fraxinus pensylvanica) sokasága. Mindkét rét egy hosszú Duna-part mögött található, és a szaktanulmány alapján potenciális felújításuk után a célfajok táplálékszerzési élőhelyeivé válhatnak. A partifecskék (Riparia riparia) 2012-ig rendszeresen fészkeltek a folyó mindkét partján. A kezelt területen a gyepek helyreállítása a bokrok és fiatal fák marógépes eltávolításával és többszöri mulcsozással kezdődött (április-szeptember). A folyamatot többször megismételtük. A projekt időtartama alatt Ligetfalun 34,66 ha, Főrév területén pedig 18,15 ha kaszálórétet állítottunk helyre.

     3.  Csicsó: A térségben 5 rétrészlet került helyreállításra. 2017 tavaszán két területen összesen 5,5 hektárnyi termőföldet vetettünk be természetes vetőmagkeverékekkel, 2022-folyamán további 3 helyen (összesen 13 ha) hasonló gyeptelepítés valósult meg. A szántók elgyepesítése a termőföldek felvásárlása útján vált lehetővé. A parcellákat erre a célra magántulajdonosoktól és a lakszakállasi PD Sokolce mezőgazdasági szövetkezettől vásároltuk meg.

     4.  Kulcsod: A táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása ebben a térségben 2022-ben valósult meg, amikor 1,12 hektárnyi szétszórt szántórészeket bocsátottak a BROZ rendelkezésére. A helyreállítás módszere hasonló volt, mint az előző helyszíneken – a szántóföld átalakítása gyepes élőhelyre természetes magkeverék vetésével történt.

Legelők

A legelésző jószág természetes úton karbantartja és jelentősen gazdagítja a réti élőhelyeket Dunaradvány (CHVÚ Dolné Pohronie), Nagykeszi és közvetlenül Pozsony Főrév városrészének térségében (CHVÚ Dunajské luhy). A legeltetésnek köszönhetően a kezelés nélküli területeken visszaszorult az özönnövények terjeszkedése, jelentősen nőtt a növények és az állatok fajgazdagsága, s ennek köszönhetően javult a rovarevő partifecskék és a gyurgyalagok táplálékforrásainak változatossága is.

A táplálékszerzési élőhelyek helyreállítása legeltetéssel és legelők létesítésével a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. A projekt időtartama alatt számos találkozóra és tárgyalásra került sor a CHVÚ Dunajské luhy, a CHVÚ Záhorské Pomerania, a CHVÚ Dolné Pohronie, valamint a CHVÚ Dolné Považie madárvédelmi területek helyi gazdálkodóival. Végül csupán a CHVÚ Dunajské luhy és a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területeken létesítettünk 3 legelőt 35,9 ha összkiterjedéssel.

1.  A Dunaradvány határában elterülő legelő egy homokdűnén, a gyurgyalagok és a partifecskék által használt fészekfal közelében található. A térségben ismert a gyurgyalagok különös és rendhagyó fészkelésmódja is, amikor nem meredek szakadásfalba, hanem horizontális talajba vájt fészeküregekben költenek. A helyreállítás első szakaszában (2017 folyamán) 12 ha kiterjedésű terület lett behatárolva új villanypásztoros kerítésrendszerrel, melynek hosszúsága összesen 2000 m. A bekerített területen egy helyi gazda jószágai (lovai, juhai, tehenei) legelésztek. A földtulajdonosokkal és a helyi gazdálkodókkal 2019-ben folytatott tárgyalásoknak köszönhetően sikerült tovább növelni a gyepi élőhelyek kiterjedését. Speciális magkeverék (90 % pázsitfüvek, 7,3 % réti virág, 2,7 % lóhere) vetésével lett gyep telepítve 2019 márciusában. 2020 folyamán a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen a tartós kerítések kiterjesztésével lehetőség nyílt a lovak és a szarvasmarhák legelőinek bővítésére. A madárvédelmi terület (CHVÚ) 2019-ben begyepesített réti társulásának további karbantartását tehát már a jószág fogja biztosítani. Ennek az intézkedésnek köszönhetően a Dunaradvány határában található csodaszép legelők 2,4 hektárral bővültek. A térségben fészkelő gyurgyalagok és partifecskék pedig nagyobb kiterjedésű és változatosabb táplálékkínálatú vadászterületekre tettek szert.

     2.  Nagykeszi: 2016 májusában a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen Révkomárom mellett Nagykeszi község határában egy kisebb, de erősen benőtt 1,5 hektárnyi rét lett helyreállítva marógépes és mulcsozásos kezeléssel. A réten 2017 óta egy helyi gazda juhnyája legelészik.

     3.  Pozsony – Főrév: a térség helyreállított területei az ártéri rétek felső szakaszán 2016 óta juhnyájak legeltetése útján további 20 hektárral bővültek. Az itteni egyenletlen felszín nehezíti a gépi mulcsozást és kaszálást, ezért a legeltetés a területkezelés optimális módszerének bizonyult. Ezen a kiterjedt területen a legelők növelik a helyi biodiverzitást és a rovarok mennyiségét, s a gazdaságilag hasznosított rétekkel egyetemben megfelelő táplálékszerzési lehetőségeket nyújtanak a Duna túlpartján fészkelő partifecskék számára.

Kaptárok

2016-ban 25 kaptárt sikerült beszerezni méhcsaláddal és a szükséges felszerelésekkel együtt, melyek a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területen lettek kihelyezve. Egy helyi méhésszel együttműködési megállapodást írtunk alá. A szaporodási időszakban figyelemmel kísértük a gyurgyalagok táplálékszerzési viselkedését, valamint a táplálékuk összetételét.

További 25 kaptár méhcsaládokkal együtt 2018 tavaszán került megvásárlásra és kihelyezésre a CHVÚ Dolné Pohronie madárvédelmi területen. Egy marcelházi helyi méhésszel szintén együttműködési megállapodást kötöttünk. A kaptárok a gyurgyalagok fészkelő telepének közelében voltak elhelyezve, közvetlenül azon a helyen, ahol egy táplálékszerzési területnek szánt legelő helyreállítása volt folyamatban.

A kaptárok két különböző kezelésű helyen történő elhelyezésének köszönhetően (legelő vs. legeltetés nélküli terület) lehetővé vált a gyurgyalagok táplálkozási viselkedésének összehasonlítása kétféle élőhelyen. Ez az összehasonlítás nagyon hasznos és érdekes eredményeket hozott, melyek a méhészkörökben is intenzív visszhangot váltottak ki.

• a C.4 tevékenység megvalósítása során 8 helyen került sor réti élőhelyek helyreállítására – 3 legelő összesen 35,9 hektárnyi és 5 kaszálórét 90,1 hektárnyi összterületen.
• vizes élőhelyek legalább 15 hektárnyi területen 3 térségben lettek revitalizálva, ám a Duna aktuális vízállásától függően ez a terület akár 29 hektárnyira is megnőhet.
• a gyurgyalagok fészektelepjei közelében két különálló mobil méhészeti egységet is kihelyeztünk a madarak táplálkozási viselkedésének és táplálékösszetételének kutatása céljából.

C.5: Az érintett madárfajok fészkelőhelyeinek védelme

A C.5 elem tevékenységei a projekt teljes időtartama alatt folyamatban voltak. A monitorozás a CHVÚ Dolné Pohronie és a CHVÚ Dunajské luhy madárvédelmi területek térségeire összpontosult, majd a későbbi szakasz folyamán a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területre is kiterjedt.

Aktív fészkelőhelyeken kamerarendszer telepítése és működtetése segítségével kísértük figyelemmel a költési időszak menetét. Szükség esetén a rendszert más szaporodási időszakokban és más helyszíneken is alkalmazni lehet a projekt befejezését követően. A projekt időtartama alatt összesen 10 sorompó és 30 jelzőtábla kerület kihelyezésre a CHVÚ Dunajské luhy, a CHVÚ Dolné Pohronie és a CHVÚ Záhorské Pomoravie madárvédelmi területek 12 helyszínen. A táblák közül 9 közlekedési és 21 tájékoztató jellegű volt.

2017-ben Bátorkeszi határában mobil korlátkerítés lett felállítva a helyreállított fészekfalak védelme érdekében. Ezzel egyidőben kamerarendszert is telepítettünk a területre, hogy feljegyezzük a célfajok fészektelepjeit érő esetleges nemkívánt beavatkozásokat. 2018-ban lezárósorompók is fel lettek állítva, hogy megakadályozzák a gépjárművek mozgását a célfajok fészkelőtelepjei közelében.

2019 és 2020 során tilalmi és tájékoztató táblák lettek kihelyezve a célfajok ismert fészkelőhelyei és jelentős táplálékszerzési élőhelyei közelében. Jelzőtáblák kerültek a fészkelőhelyekre vezető bekötőutak mentére is.

D. Projekttevékenységek hatásának monitorozása

Bátorkeszi mellett a gyurgyalagok állománya néhány évvel az élőhelykezelési beavatkozásokat követően növekedni kezdett:

A Dunaradvány melletti telephelyen (CHVÚ Dolné Pohronie) a gyurgyalagok állománya magas értékeken (34-37 költőpár) állandósult. A populáció teljes mértékben függ a legeltetéstől, mivel a párok közvetlenül a legelő talajában fészkelnek, és alacsony növényzetet igényelnek. Ezen a területen a legeltetés helyreállítása és támogatása tehát elengedhetetlen feltétele a gyurgyalag-állomány hosszú távú fenntartásához.

A partifecskék benépesítették az újonnan kialakított meredek partfalakat Pozsony-Ligetfalun, ahol legalább 300 fészkelőpárt számláltunk meg.

A gyurgyalagok táplálékösszetételének vizsgálatáról átfogó monitorozási tanulmány készült, mely új tényeket tárt fel, illetve megerősített néhány érdekes ismeretet:

• A mézelő méhek lényeges elemei a gyurgyalag táplálékának.
• A levadászott méhek mennyisége, életkora, valamint egészségi állapota alapján a gyurgyalagok által okozott kár nincs jelentős kihatással a méhcsaládokra.
• A gyurgyalagok telepjeinek közelsége nem befolyásolja a méhek által termelt méz mennyiségét.
• A biodiverzitás védelmére irányuló intézkedések (pl. extenzív legeltetés) egyidejűleg támogathatják mindkét faj (a méhek és a gyurgyalagok) állománynövekedését.

Két jelentős élőhely-helyreállítási beavatkozás helyszínén megvalósult az ichtiológiai monitorozás is, mely feltérképezte a halak állományainak és fajösszetételének változásait.

A helyreállított kulcsodi Duna-ág monitorozása során ki lett mutatva, hogy a védettségi állapot szempontjából az európai jelentőségű fajok, valamint a szlovákiai körszájúak és halak vörös listáján szereplő fajok érdemelnek figyelmet. Az európai jelentőségű fajok közül a Leuciscus aspius, Gymnocephalus schraetser, Rhodeus amarus, Romanogobio albipinnatus és a Rutilus pigus fajokat jegyeztük fel. A szlovákiai ingolák és halak annotált vörös listája alapján 3 faj tartozott a sebezhető kategóriába (Gymnocephalus schraetser, Rutilus pigus, Sander volgensis), 3 faj a mérsékelten fenyegetett kategóriába (Chondrostoma nasus, Leuciscus idus, Romanogobio albipinnatus) és 11 faj a nem fenyegetett kategóriába (Alburnus alburnus, Leuciscus aspius, Blicca bjoerkna, Cyprinus carpio (nemesített forma), Rhodeus amarus, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus, Squalius cephalus, Perca fluviatilis, Sander lucioperca, Proterorhinus semilunaris). Az európai vadon élő szervezetek és természetes élőhelyek védelméről szóló egyezmény (Berni Egyezmény) III. függelékében meghatározott „Védett állatfajok” jegyzékében a kimutatott fajok közül hét szerepel, nevezetesen: Chondrostoma nasus, Gymnocephalus schraetser, Leuciscus aspius, Rhodeus amarus, Rutilus pigus, Proterorhinus semilunaris, Sander volgensis.

A sülyi Duna-ág megfigyelésének részeként több veszélyeztetett halfaj előfordulása lett igazolva. Természetvédelmi szempontból az európai jelentőségű fajok, valamint a szlovákiai körszájúak és halak vörös listáján szereplő fajok érdemelnek figyelmet. Az európai jelentőségű fajok közül a Leuciscus aspius, Barbus barbus, Rhodeus amarus, Romanogobio vladykovi (albipinnatus), Rutilus virgo és Zingel streber fajokat mutattuk ki. A szlovákiai ingolák és halak annotált vörös listája alapján 2 faj tartozik a sebezhető kategóriába (Rutilus virgo, Zingel streber), 4 faj a mérsékelten fenyegetett kategóriába (Chondrostoma nasus, Leuciscus idus, Romanogobio belingii (albipinnatus), Vimba vimba) és 13 faj a nem fenyegetett kategóriába (Esox lucius, Abramis brama, Alburnus alburnus, Leuciscus aspius, Barbus barbus, Blicca bjoerkna, Cyprinus carpio (nemesített forma), Rhodeus amarus, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus, Squalius cephalus Perca fluviatilis, Proterorhinus semilunaris). Az európai vadon élő szervezetek és természetes élőhelyek védelméről szóló egyezmény (Berni Egyezmény) III. függelékében meghatározott „Védett állatfajok” jegyzékében a kimutatott fajok közül hét szerepel, nevezetesen: Leuciscus aspius, Chondrostoma nasus, Rhodeus amarus, Rutilus virgo, Vimba vimba, Proterorhinus semilunaris, Zingel streber.

Amennyiben érdeklik a monitorozások részletesebb megfigyelései, tekintsen bele a „stakeholderek”-nek szóló Tájékoztató füzetbe, vagy az egyes Monitoring jelentésekbe.

D.2:  A projekt szocio-ökonómiai hatásának felmérése

A Comenius Egyetem Természettudományi Karának Társadalomföldrajzi Tanszékének munkatársai figyelemmel kísérték a projekt szocio-ökonómiai hatásait. Megfigyeléseiket monitoring jelentésekben értékelték ki.

A D.2 elem célja a projekttevékenységek szocio-ökonómiai hatásainak felmérése volt, s azok kiértékelése a monitoring jelentések keretén belül. A jelentések a következő pontokra összpontosították: (a) milyen a helyi lakosok körében a terület jelenlegi szocio-ökonómiai helyzetének megítélését, (b) milyen a helyi lakosok véleménye a természetvédelemről, valamint a projekt által megcélzott fajokról és élőhelyekről, c) a lakosság ismereteinek monitorozása a NATURA 2000 hálózattal kapcsolatban.

A projekt megvalósítása során 3 kérdőíves felmérés történt. Összesen 806 résztvevő töltötte ki a kérdőíves felméréseket 2016-2022 folyamán.

A felmérésben résztvevők nagyra értékelték az olyan természetvédelmi tevékenységek jelentőségét, mint a fészekfalak helyreállítása, fészkek védelme, honos fák ültetése, rétek helyreállítása kaszálással vagy legeltetéssel, vizes élőhelyek rehabilitálása és a folyóágrendszer helyreállítása. Az elérhető 5 pontból átlagban csaknem 4 pontra (3,97 pont) értékelték a megkérdezettek ezeket az aktivitásokat.

E. Aktivity na zvyšovanie povedomia a šírenie výsledkov projektu

E.2:  Társbeszéd és tárgyalások a stakeholderekkel

Eddig több mint 45 találkozóra került sor 314 partner részvételével a projekt érdekeltségi területeinek különböző részein (pl. Doborgaz, Malacka, Bős, Kislévárd, Csallóközaranyos). A találkozókon jelen voltak az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR), az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat (Lesy SR), az érintett önkormányzatok, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat (VV), a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) és a helyi cégek képviselői. Ezeken a megbeszéléseken megtárgyaltuk a projekt céljainak bizonyos részleteit és az elérésükhöz szükséges intézkedések jellegét.

Megvalósult mindhárom tervbe vett kétnapos tanulmányút, melyek során a résztvevők megtekinthették a megvalósított élőhely-helyreállítási intézkedéseket a Donau Auen Nemzeti Parkban (Ausztria), a Morva folyó medencéjében (Ausztria, Csehország), illetve a Szigetköz térségében (Magyarország).

E.3:  Ismeretterjesztő táblák kihelyezése

A projekt területén összesen 10 ismeretterjesztő tábla lett kihelyezve. Főként a projekttevékenységek közvetlen kihatása alatt álló területekre terveztük kihelyezésüket, ahol a kezelt élőhelyek, valamint a projekt célfajai is megtalálhatók. Ebből kifolyólag a paneltáblák gyártása a konkrét revitalizációs tevékenységekkel összhangban valósult meg. Elhelyezésük helyszínét az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR) képviselőivel közreműködve határoztuk meg.

Három madárvédelmi területen találhatók meg – CHVÚ Dunajské luhy, CHVÚ Dolné Pohronie, CHVÚ Záhorské Pomoravie.

4 tábla a pozsonypüspöki ártér térségében áll (a területen legeltetés folyik, kaszálórét és meredek partfalak lettek helyreállítva)

1 tábla Kulcsod határában a Duna helyi ágrendszerének helyreállított bevezető szakaszán található

1 tábla Nagybodak határában a revitalizált sülyi Duna-ág mellett áll

2 tábla Bátorkeszi határában található (gyurgyalagok és partifecskék felújított fészekfalai)

1 tábla Dunaradvány határában (bevezetett legeltetés)

1 tábla Kislévárd határában (helyreállított partfalszakasz)

E.4  Tájékoztató, ismeretterjesztő és reklámanyagok kiadása

Egy lenyűgöző memória játékot (pexeszó) készítettünk el, hogy a legifjabbak is megismerkedhessenek a Duna menti természet szépségeivel. Türkiz nevű (Tyrkys) pajtásunk kalauzolásával megismerkedhetnek eme csodálatos világgal.

A projekt keretén belül ügyeskezű barátaink csodaszép, jégmadaras medálokat készítettek nekünk. Szeretettel várunk minden látogatót rendezvényeiken, ahol ügyességi versenyeink során elnyerhetik a medálokat is.

Minden bizonnyal mindannyiuk figyelmét lekötötték a bámulatos matricáink, melyeken a projekt célfajai, különböző festői élőhelyek, valamint segítőtársaink – a legelésző állatok láthatók.

A projektpoharak, pólók, sapkák, szövettáskák, golyóstollak kézzelfogható elemei a projektnek, s nagyon hasznosnak bizonyultak céljaink bemutatása és propagálása során a nagyközönség előtt. Nagy népszerűségnek örvendtek a projektfajokat és azok zsákmányállatait ábrázoló tetováló matricák is.

A projekt falinaptára 2018-ban a háztartások és munkahelyek falát díszítette.

Azok számára, akik többet szeretnének megtudni a projekt célfajairól, tájékoztató füzeteket és brosúrákat adtunk ki mindhárom fajról.

A stakeholderek, elsősorban a méhészek számára érdekes brosúrát készítettünk a gyurgyalagokról és azoknak a méhekhez kapcsolatos viszonyáról.

A projekt keretén belül elért eredményeink megtalálhatók a laikus közönség számára kiadott Tájékoztató füzetünkben.

E.5:  Dokumentumfilm készítése a projektterületekről és a célfajokról

A „Száll a madár, vizekre jár ” című film 2022 júniusában készült el, amikor USB pendrive hordozókon megkezdődött a terjesztése is.

A dokumentumfilm műsorra tűzése iránt érdeklődést nyilvánítottak a szlovák (RTVS), a magyar és a cseh állami televíziók is. A következő év folyamán a filmet nyilvános vetítéseken keresztül is terjeszteni fogjuk. Fesztiválokon, ökocentrumokban és iskolákban a vetítés beszélgetésekkel lesz egybekötve.

E.6: Interaktív vándorkiállítás

2.2.2017 – Vernisáž výstavy  v átriu MŽP

Výstava v MK v Petržalke

Výstava v Dropiom

Výstava v Šuranoch

Výstava v Kollárove

Výstava v Gyori

Výstava v Komárne

Výstava v Gbelcoch

Výstava v Piešťanoch

Výstava v Novej Dubnici

Výstava v Čadci

Výstava v Moravskom Svätom Jáne

Výstava vo Veľkom Léli

E.7: Bemutatók és tereplátogatások diákok és a nagyközönség számára

A projekt kezdete óta 76 rendezvényt valósítottunk meg 1799 résztvevővel: 15 előadás diákoknak 478 résztvevővel, 21 tereplátogatás diákok számára 620 résztvevővel, 15 nagyközönségnek szóló előadás 422 résztvevővel és 25 tereplátogatás a nagyközönség számára 279 fő részvételével. Az előadások és tereplátogatások során bemutattuk a projekt célfajait, területeit, kitűzött céljait, valamint a LIFE és a Natura 2000 programok jelentőségét is.

A diákok és a nyilvánosság nagy érdeklődést mutattak a projekttevékenységek és a konkrét élőhely-helyreállítási intézkedések iránt. A résztvevők többsége elismerését fejezte ki projekt tevékenységeivel kapcsolatban.

25. 09. 2015 – Prezentácia pre študentov (BROZ)

20.06.2015 – Prezentácia pre verejnosť (BROZ)

19.05.2015 – Prezentácia pre študentov (BROZ)

03.05.2015 – Exkurzia pre verejnosť (BROZ)

22.04.2015 – Prezentácia pre študentov (BROZ)

RNDr. Tomáš Kušík, PhD. – projektmenedzser

kusik(at)broz.sk

Brossúra Včelárik a včely SK

Brossúra A gyurgyalag és a méhek HU

Brossúra The bee-eaters and the bees EN

Brossúra Brehuľa hnedá SK

Brossúra Partifecske HU

Brossúra Sand Martin EN

Brossúra Včelárik zlatý SK

Brossúra Gyurgyalag HU

Brossúra European Bee-Eater EN

Brossúra Rybárik riečny SK

Brossúra Jégmadár HU

Brossúra Common Kingfisher EN

Cím: Madárvédelem az Ostrovné lúky Különleges Madárvédelmi Területen

Témakör: LIFE+, Természet és Biodiverzitás

Akronym: LIFE – Ostrovné lúky
Projektkód: LIFE12 NAT/SK/001155
Időtartam: 2014. január 1. – 2020. december 31.
Anyagi fedezet: 2 672 353 € (50 % EU támogatás)

Program LIFE
NATURA 2000

Célkitűzés:

A projekt fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon a közösségi értékű madárfajok (kis őrgébics – Lanius minor, parlagi pityer – Anthus campestris, kék vércse – Falco vespertinus) élőhelyének aktív védelméhez az Ostrovné lúky Különleges Madárvédelmi Terület térségében. Ez a gyakorlatban egy megfelelő, mintaszerű területkezelés bevezetését jelenti az itt található mezőgazdasági tájban, valamint a célfajok fészkelési- és vadászterületeinek felújítását foglalja magába.

Részeleges célok:

1. A fészkelési és vadászterületek felújítása a hagyományos gazdálkodásformák (pl. rétek kaszálása, legeltetés) bevezetésével

2. Láposok felújítása, kosárfüzek metszése, ugarok létrehozása és a madaraknak táplálékul szolgáló rovarok előfordulása szempontjából jelentős növénysávok kialakítása

3. Fészkelésre és a madarak számára figyelőhelyként használható tájelemek felújítása, valamint kialakítása

4. Ökofolyosók hálózatának kiépítése, melyek elsődleges szerepükön kívül táplálékszerzési és fészkelési lehetőségeket is nyújtanak

5. Telekbérlés és felvásárlás a célfajok számára megfelelő gazdálkodásformák bevezetése érdekében, valamint új élőhely kialakítás céljából

6. A terület biodiverzitásának növelése

7. A madárpopulációk jelenlegi állapotának komplex felmérése

8. A nyilvánosság és az érintett helyi autoritások természetvédelmi ismerettárának növelése

Parlagi pityer (Anthus campestris)

A faj elterjedése Nyugat- és Közép-Európában szórványos, mivel előfordulása homokdűnékhez, kopár legelőkhöz, megművelt területekhez és hasonló élőhelyekhez kötődik. Elsősorban a száraz és meleg helyeket, nyílt területeket és homokos talajokon előforduló ritka növényzetű élőhelyeket kedveli. A 60-as években a parlagi pityer populáció-szintje dramatikusan visszaesett. Ez összhangban volta a megfelelő élőhelyek számának csökkenésével, amit a természet kiaknázásának megváltozó jellege okozta (fokozódó mezőgazdasági termelés).

Szlovákiában a faj állománya 70 – 150 fészkelő párra volt becsülve. Fő előfordulási területe pedig a Duna menti alföld térségébe összpontosult. Az utolsó becslések alapján az Ostrovné lúky KMT területén 5 fészkelő pár él.

A parlagi pityer fészkelő és táplálékszerző territóriumai elszórt bokrosokkal tarkított nyílt növényzetű kopár gyepeken találhatók. Kedveli a nem egészen zárt növényzetű társulásokat, melyekben helyenként látható a csupasz talajfelszín is. A fokozott megművelés alatt álló mezőgazdasági területeken a pityer fészkét megtalálhatjuk az utakat szegélyező alacsony füves növényzetben is. A pityer számára fontosak a kiemelkedő tájelemek, melyeket leskelődésre vagy territoriális éneke során használ ki. A múltban erre a célra szolgáltak a mezsgyekövek, út menti kőkerítések vagy jelzőkövek. A parcella összevonások során azonban ezeket a tájelemeket eltávolították.

Hazánkban szaporodási időszaka május felétől július derekáig tart. Fészkét a talaj felszínén építi, tápláléka pedig majdnem kivétel nélkül állati eredetű. Főleg bogarakat és hangyákat fogyaszt.

Természetvédelmi státusz: Madárvédelmi irányelv – I. Függelék; veszélyeztetett; szlovákiai állománya stabil.

Kis őrgébics (Lanius minor)

Eredetileg síkvidéki nyílt térségek száraz, gyepes területeinek lakója, amely sikeresen alkalmazkodott a mezőgazdasági táj feltételeihez is. A földművelés által megváltoztatott tájban azonban csupán akkor fordul elő, ha talál benne megfelelő magasságú fészkelésre alkalmas fákat és alacsonyabb füves aljnövényzetet (lehetnek kultúrnövények is). A fákat fészkelésen kívül figyelőhelyként is használja. Európában mára az intenzíven megművelt földek térségében a leggyakoribb. A 20. század folyamán nyugat-európai populációi néhány maradványpopuláció kivételével kipusztultak.

A Szlovákia területén fészkelő populáció nagyságát 600-800 párra becslik. Ez a szám csupán töredéke a néhai állománynak. Az Ostrovné lúky KMT térségében 5-10 pár előfordulását feltételezik.

A kis őrgébics élőhelyelemekben (szántók, rétek, legelők, termelőszövetkezetek, régi gyümölcsösök, erdőszélek, növénysávok magas fákkal) gazdag területek lakója. Állományának a 20. században beállt hirtelen visszaesése a mezőgazdasági termelés felgyorsulásával, és a vele járó tájbeli változásokkal kapcsolatos. Ideális körülmények mellett ez a faj nyílt fészek-telepeket alkot. Fészkét aránylag magasan építi (átlagban 8 méterre a föld felett). Nagyobb rovarfajokkal táplálkozik – pl. tücsök, szöcske, bogarak.

Természetvédelmi státusz: Madárvédelmi irányelv – I. Függelék; sebezhető; szlovákiai állománya jelentősen csökkenő.

Kék vércse (Falco vespertinus)

A 20. században jelentős állománycsökkenés volt feljegyezve, amit a mezőgazdasági táj változása (fészkelőhely és vadászterület vesztés) váltott ki.

A 20. század végén a faj szlovákiai állománya 20-100 fészkelő párra volt becsülve. Az Ostrovné lúky KMT területén költő párok átlagos száma 4-14 pár között mozgott.

A kék vércse nyílt élőhelyek lakója. Elsősorban száraz, füves területeken, erdős-sztyeppeken és rétekkel, legelőkkel tarkított síkvidéki szántók vidékén található meg. Kerüli az összefüggő erdőket. Gyakran építi fészkét fasorokban, széltörő erdősávokban vagy part menti növényzetben. Az idős fákat vagy más kiemelkedő tájelemeket megfigyelőhelyként használ. Innét indul a kilesett zsákmány elejtésére. Ideális körülmények mellett telepesen fészkel. A telepet akár több tíz pár is alkothatja. Más sólyomfélékhez hasonlóan a kék vércse is előnyben részesíti más fajok (varjúk, szarkák, stb.) elhagyott fészkének megszállását a fészeképítéssel szemben. Mivel a faj leginkább nagytestű rovarokkal (szöcskék, tücskök, cserebogarak) táplálkozik, nagyon érzékeny a mezőgazdálkodás változásaira. Táplálékául szolgálnak kisebb rágcsálók és más apró gerincesek is, valamint vizek közelében a szitakötők is.

Természetvédelmi státusz: Madárvédelmi irányelv – I. Függelék; sebezhető; szlovákiai állománya jelentősen csökkenő.

A projektben az alábbiakban röviden ismertetjük a következő tevékenységeket. A tevékenységeket a LIFE program követelményei szerint határozzák meg és jelölik, amelyeken keresztül a projekt finanszírozásra kerül. Ezen a projekttel kapcsolatos tevékenységeink eredményeit naprakészen tartjuk.

A.1: A célterület tulajdon- és bérleti viszonyainak tanulmánya (BROZ)

– az érintett terület telektulajdonosainak részletes adatbázisa lesz összeállítva erre a célra kialakított számítógépes program segítségével. Azonosítva lesznek az egyes parcellák területkezelői és gazdálkodói. Tárgyalások lesznek vezetve azokkal a földtulajdonosokkal, akik hajlamosak a parcellák eladására, illetve természetvédelmi kezelés bevezetésére.

A.2: Síkvidéki rétek és legelők térségében fekvő táplálékszerzési és fészkelési élőhelyek rehabilitálásának szaktanulmánya (BROZ)

– fel lesznek térképezve, és ki lesznek választva a legeltetés bevezetésére legalkalmasabb területek, valamint azok a helyek, ahol lehetséges a síkvidéki kaszálók felújítása. A tanulmány kidolgozza a rétek felújításának legmegfelelőbb módszerét, a vetőmagkeverék optimális összetételét, a rehabilitált réteken kaszálási rendet fog javasolni, valamint beállítja a legeltetés megfelelő menetét az egyes területeken.

A.3: ökofolyosók kialakítását irányító szaktanulmány (BROZ)

– a szaktanulmány tartalmazni fogja az őshonos fák, gyümölcsösök, zöldsávok kiültetésére alkalmas területek listáját. Ki lesz dolgozva az alkalmas fafajok listája, és a vetőmag legjobb összetétele az egyes területeken.

B.1: Földfelvásárlás/-bérlés (BROZ)

– a projekt célterületén belül fekvő stratégiailag jelentős földterületek, melyek megfelelnek a célfajok igényeinek, fel lesznek vásárolva (60 ha), és hosszútávra bérbe lesznek véve (30 ha) a megfelelő természetvédelmi kezelés bevezetése céljából.

C.1: Síkvidéki rétek táplálékszerzési és fészkelési élőhelyeinek felújítása (BROZ)

– a szántóföldek rétekre lesznek átalakítva honos gyepek telepítésével, és rendszeres gyepkezelés bevezetésével (kaszálás, szénatermesztés). Ezt követően a réteken rendszeres legeltetést kell alkalmazni, miáltal fészkelési és táplálékszerzési lehetőségek alakulnak ki a projekt célfajai számára.

C.2: Síkvidéki legelők táplálékszerzési és fészkelési élőhelyeinek felújítása (BROZ)

– a háziállatok legeltetése valaha hagyományos és elterjedt formája volt a gazdálkodásnak. Sajnos, a földművelés iparosodásának fellépésével a legeltetés a célterületről teljesen eltűnt. A projektelem célja, hogy a térségben újra beindítsa a gazdálkodás hagyományos formáit. Juhok általi extenzív legeltetés segítségével a gyepes területeken alacsony növénytakaró lesz fenntartva, melyben szigetszerűen legeltetéstől mentes részek lesznek meghagyva. Itt több rovarfaj megfelelő életkörülményre talál, melyek később táplálékul szolgálhatnak a madarak számára.

C.3: ökofolyosók felújítása (BROZ)

– a projektelem célja egy ökofolyosó hálózat kiépítése, mely erdőfoltokból, fasorokból, erdősávokból, mezsgyékből, földes utakból, part menti növényzetből, magányos fákból, facsoportokból fog összeállni. A célfajok itt táplálékra és megfelelő fészkelési feltételekre találhatnak.

C.4: Kosárfüzek (metszőfüzek) ápolása (BROZ)

– a kosárfüzek hagyományos metszése, mely tűzifa bebiztosítására, kosarak kötésére, kerítések szövésére volt használatos, a térségben mára lényegében kiveszett tevékenységgé vált. Célunk a kosárfüzek ápolásának felújítása, mivel a rendszeres metszés elősegíti a fák jellegzetesen kiszélesedő koronatövének kialakulását, ahol a porhanyós, korhadt faanyaggal kitöltött odvakban különböző rovarok lárvái találnak otthonra. Ezek a rovarok fontos szerepet töltenek be több madárfaj étrendjében.

C.5: kis kiterjedésű láposok kialakítása (VÚVH)

– 50 új vízi élőhelyet fogunk kialakítani a projekt keretein belül létrehozott rétek és legelők közelében, illetve az ökofolyosók részeként. Ezek az élőhelyek hozzájárulnak a táj sokrétűségének növeléséhez, a térség mikroklímájának javulásához, és a felszíni víz visszatartásához. A láposokban pedig táplálékforrásra talál majd több madárfaj is.

C.6: Mesterséges fészekodúk és figyelőhelyek kihelyezése (Prif UK)

– figyelőhelynek szolgáló ülők, sziklák és sziklakövek csoportjai vagy faoszlopok lesznek kihelyezve az ökofolyosókban és a felújított gyepes területek közelében. Továbbá bebiztosítjuk a fészekdobozok kihelyezését is. Mindezek az elemek a célfajok fészkelési és táplálkozási lehetőségeit bővítik.

D.1: Projekt-tevékenységek célfajokra gyakorolt hatásának monitorozása (Prif UK)

– minden évben májustól júliusig figyelemmel lesz követve a célfajok fészkelő párjainak száma az egész projekt-területen, valamint annak környékén. Kiértékelésre kerül a fészkelés sikeressége is

D.2: A projekt szocio-ökonómiai hatásának monitorozása (Prif UK)

– a szocio-ökonómiai monitorozás feladata, hogy felmérje a projekt általános hatását a helyi lakosság társadalmi és gazdasági helyzetére, valamint a megvalósított revitalizációs tevékenységekről alkotott véleményére. Elemezve lesznek a közvetlen és a közvetett hatások is. A felmérések standard szocio-ökonómiai módszerekkel lesznek kiértékelve

E.1: Weboldal (BROZ)

– többnyelvű weboldal segítségével a nyilvánosság, beleértve a kulcsfontosságú személyiségeket is, részletes információkhoz jut a projekt egyes tevékenységeiről, az elért eredményekről, valamint a célfajok ökológiájáról és védelméről.

E.2: Ismeretterjesztő és reklám anyagok kiadása (BROZ)

– brosúrák, szórólapok, nyilvános zárójelentések, matricák, képeslapok, plakátok és naptárak kiadásával fogjuk ismertetni a nyilvánossággal a projektcélok jelentőségét.

E.3: Ismeretterjesztő táblák kihelyezése (SAŽP)

– a projekt-területen 10 ismeretterjesztő tábla lesz kihelyezve, továbbá 3 interaktív élménytábla és 2 napelemes információs oszlop, melyek bemutatják a látogatóknak a célfajokat és azok védelmét.

E.4: Kilátótornyok építése (SAŽP)

– a projekt-területen két madármegfigyelő torony lesz felállítva. A tornyokon megtalálható lesz egy ismertető tábla is, melyen bemutatásra kerülnek a környék tájhasználatának különböző formái, valamint változatos élőhelytípusai. Egy másik táblán fel lesznek tüntetve a madarak jellegzetes repülésvonalai és repülési manőverei. A látogatók így egyszerűen fel tudják ismerni a környék feltűnőbb madárfajait.

E.5: Oktatási program összeállítása iskolák számára, és élő rovar múzeum létrehozása (SAŽP)

– a program alapgondolata mikrobiotópusok gyakorlati kialakítása, és azok felhasználása a természetvédelmi oktatásában. Az élőhelyek különböző növényi és lepkekertekből, „rovarodúkból” és más állatcsoportoknak szolgáló rejtekhelyekből lesznek összeállítva. Találhatók lesznek itt a gyíkok számára fontos sziklacsoportok is és kígyó-pihenőhelyek is. Honos fák és bokrok lesznek kiültetve, rovarbölcsőkként kis láposok lesznek kialakítva, madárodúk és lesőhelyek kerülnek kihelyezésre.

E.6: Tapasztalatcsere, ismeretterjesztés és iskolázások munkatársak, fontos szubjektumok és döntő személyiségek számára (SAŽP)

– három alkalommal kétnapos ismeretterjesztő út fog megvalósulni hasonló természetvédelmi körülményekkel bíró, és hasonló kezelést igénylő területeken. Különböző érdekcsoportoknak öt workshop lesz megrendezve.

E.7: Ismeretterjesztő dokumentumfilm (BROZ)

– a film attraktív formában fogja bemutatni a projektterületet, annak élőhelyeit és célfajait, valamint figyelemmel fogja követni a projekttevékenységek folyamatát.

E.8: Diákok és a nyilvánosság részére rendezett előadások és tereplátogatások (SAŽP)

– szakemberek által vezetett előadások és tereplátogatások során a résztvevők valós képet nyernek a terület feltételeiről és adottságairól, valamint értékes tapasztalatokat szereznek.

E.9: Projektismertetés konferenciákon és a médiákban (BROZ)

– a projekt célkitűzéseinek, munkamentének és módszereinek, valamint a projekt keretén belül elért természetvédelmi sikereknek a bemutatása feltétlenül szükséges nem csupán a projekt folyamatának támogatása szempontjából, hanem a kedvező közvélemény kialakulása érdekében is.

F.1: Projekt-menedzsment (BROZ)

F.2: Networking (BROZ)

– kapcsolatkialakítás és tapasztalatcsere hasonló témakörű projektekkel. A kiépített kapcsolatok által a projekt munkatársai megismerkedhetnek különféle munkamenetekkel és módszerekkel, melyek alkalmazását számba vehetik a projekt környezetvédelmi céljainak elérésére

F.3: Audit (BROZ)

F.4: LIFE-projekt befejezését követő védelem bebiztosítása (BROZ)

– ez a terv tartalmazni fogja a projekttevékenységek fenntartásának lehetőségét a projekt futamának befejeztével, valamint a célfajok, és azok élőhelyének hosszútávú kezelési mechanizmusát

Elért eredmények rövid felsorolása

• B.1 – 95,75 ha földterületet vásárolt
• C.1 – 108,22 ha rétet állított helyre
• C.2 – 63,84 ha legelőt állított helyre
• C.3 – 16,65 km biokorridort ültettek és vetettek
• C.4 – 515 pollard fűzfa nyírt, 500 fiatal fűz ültetett
• C.5 – 60 vizes élőhelyet állítottak helyre
• C.6 – 331 madárház, 200 mesterséges fészek, 305 fából készült madárállvány, 51 kőmonolit és halom telepítése
• E.3 – 13 információs panel telepítése, beleértve az interaktív paneleket
• E.4 – 2 madárleső torony építése
• E.5 – a kézikönyv megjelent, 10 kísérleti iskola és sok más érintett, összesen 730 résztvevő
• E.6 – 3 tanulmányi kirándulást és 9 workshopot szerveztek
• E.7 – dokumentumfilm A Réti világ története
• E.8 – 80 esemény 4023 résztvevővel
• F.2 – hálózatépítés 6 LIFE projekttel és egyéb találkozók a LIFE projektek szakértőivel

A projekt eredményeit fényképekkel együtt itt találja A projekt eredményeinek bemutatása.

Az egyes évek során elért eredmények összefoglalása:

2014

• össze lett állítva a CHVÚ Ostrovné lúky madárvédelmi terület telektulajdonosainak adatbázisa (A.1).
• 2014 áprilisában a Lipové kataszteri térségben (Komáromi járás) a szélfogók melletti 6 méter hosszú sávok, összesen 4 hektár befüvesítése majd a vegetációs időszak során teljes körű kaszálása (C.1)
• 12 idős botló fűzfa ellátása (C.4)
• a célfajok megfigyelése a 2014-es fészekszezon során (D.1)
• a http://www.broz.sk/ostrovne-luky projekt honlap elindítása a 2014-es év első negyedévében (E.1)
• a LIFE projekt és program bemutatása diákok (1 rendezvény) és a nyilvánosság (1 rendezvény) számára a szakértői kirándulások és bemutatók keretében  (E.8)
• a LIFE+ projekt megszervezése amelynek témája a kékvércse (LIFE11/NAT/HU/000926) (F.2)

2015

• a CHVÚ Ostrovné Lúky földtulajdonos adatbázisának véglegesítése. Az adatbázisok különböző típusú információkat tartalmaznak – grafikai adatoktól kezdve, egészen a telkekről készült táblázatokig,  tulajdonlapok, a kataszteri területre vonatkozó adatok, a tulajdonosok és társtulajdonosok adatai, részesedés és egyéb,az adott területekhez kapcsolódó adatok    (A.1)
• 25,63 hektár méretű terület megvásárlása  Megyercs, Bogyarét, Zsemlékes, Lakszakállas, Ekel és Nemesócsa községek határában (B.1)
• őszén egy kísérleti legelő létrehozása (0,5 hektár). Az állomány 18 juh és 11 kecskéből állt, majd bővítve lett további 27 juhval és 11 kecskével (C.2)
• a CHVÚ Ostrovné lúky területén kiültetett 2,2 km-es biokorridor valamint a védett területen kívül is kiültetett további biokorridorok (C.3)
• 8 botló fűzva teljes körülnyesése és ellátása (C.4)
• a történelmi térképek georeferálása az 1.,2. és 3. katonai térképezésből, valamint vektoros digitalizálása. Elemzésre került a víztestek és lápok történelmi fejlődése (a 18. Századtól napjainkig), valamint elemezve lett a digitális terepzeti modell, azonosítva lettek bizonyos terepdepressziók és Čalovský Dudváh morfológiai fejlődése. (C.5)
• megvalósult a célfajok megfigyelése a 2015-os fészkelési időszakokban (D.1). Ki lett dolgozva a projektterületen a célfajok helyzetét elemző Monitoring jelentés 2014, 2015 és 2016-os évekre vonatkozóan (D.1), valamint az előzetes és a második monitoring jelentés a projekt szocio-ökonómiai hatásairól (D.2).
• a LIFE projekt és program bemutatása diákok (5 rendezvény) és a nyilvánosság (22 rendezvény) számára a szakértői kirándulások és bemutatók keretében (E.8)

2016

• megvásárlásra került az új mezőgazdasági földrajzi információs szoftver (SKEAGIS). A szoftver rugalmasabb munkát eredményez a telekadatbázissal, bele értve a GIS rétegek és a rendszeres grafikus és információs adatok frissítéseinek exportálását (A.1)
• elkészült 2 szaktanulmány: Síkvidéki rétek és legelők térségében fekvő táplálékszerzési és fészkelési élőhelyek rehabilitálása (A.2), illetve a Biokorridorok hálózatának felújítása (A.3) elnevezésű szaktanulmányok.
• Megvásárlásra került 9,86 hektárnyi földterület a Čalovec és Sokolce-Turi katasztrális területen (B.1)
• Létrehozásra került egy új legelő egy helyi gazda együttműködésével a SEV SAŽP Dropie határában (0,4 hektár) (C.2)
• Kiültetésre került egy 0,75 km gyümölcsfa és cserje biokorridor (C.3)
• 91 idős botlófűzfa lett kezelve (C.4)
• El lett végezve a felszín alatti vizek szintjének elemzésé és a felszíni vizekkel való kölcsönhatása. Azonosításra kerültek azok a helyszínek, amelyek alkalmasak a lápok helyreállítására (a láp múltbéli jelenléte). Azonosításra kerültek továbbá azon területek, amelyeken az esős időszakban megjelenhet felszíni víz. (C.5)
• a kékvércse számára elkészült 150 mesterséges fészekodú (ezekből 62 ki lett helyezve a megfelelő fákra) és 35 fészekalap, melyeket projektterületen található megfelelő fákra helyeztünk ki a (C.6).
• megvalósult a célfajok megfigyelése a fészkelési időszakokban 2016 (D.1). Ki lett dolgozva a projektterületen a célfajok helyzetét elemző Monitoring jelentés a 2015 évre vonatkozóan (D.1), valamint az előzetes és a második monitoring jelentés a projekt szocio-ökonómiai hatásairól (D.2).
• elkészült a reklámanyagok első sorozata: 5 fajta matrica (2 500 darab), mágnesek (500 darab), röplapok (6 000 darab) (E.2).
• az „Undorító élőlények titkai” útmutató alapján elkészült egy azonos elnevezésű környezetvédelmi ismeretterjesztő program. Megvalósult 4 mikroélőhely kísérleti létrehozása iskolákban (E.5).
• megvalósult egy kétnapos tanulmányút Magyarországra, valamint 2 egynapos és 1 kétnapos workshop az érdekelt felek részére (E.6).
• a LIFE projekt és program bemutatása diákok (6 rendezvény) és a nyilvánosság (3 rendezvény) számára a szakértői kirándulások és bemutatók keretében (E.8)
• a projekt bemutatása három szimpózium keretében (2 Csehországban és 1 Ausztriában) (E.9)
• tapasztalatcsere a magyarországi kollégákkal, akik a projekt LIFE11 NAT / HU / 000924 végrehajtásán dolgoznak a Hortobágyi Nemzeti Parkban (F.2)

2017

• 7,19 hektár méretű terület megvásárlása a Čalovec kataszter területén (B.1)
• fűmag kivetése 10,74 hektáros mezőgazdasági földterületen Čalovec határában a Častá patak térségében (c.1)
• további 17,67 hektár szántóföld befüvesítése Čalovec és Zemianska Olča községek térségében (C.1)
• újonnan létrehozott legelő 10,74 hektáron a Čalovec falu kataszterterületén (C.2)
• 6,67 km gyümölcsfa, mész, juhar, tölgy és nyárfa biokorridor ültetése (C.3)
• 192 botlós fűzfa lett kezelve (C.4)
• a kékvércse számára elkészült 88 mesterséges fészekodú és 65 fészekalap, melyeket a projektterületen található megfelelő fákra helyeztünk ki (C.6).
• megvalósult a célfajok megfigyelése a fészkelési időszakokban 2017 (D.1). Ki lett dolgozva a projektterületen a célfajok helyzetét elemző Megfigyelő jelentés a 2016 évre vonatkozóan (D.1)
• elkészült a reklámanyagok második sorozata: 500 darab póló, 500 darab táska és 500 darab csésze (E.2).
• ki lett dolgozva „A környék története” (Príbeh krajiny) elnevezésű tanösvényre szánt 10 ismeretterjesztő tábla szakanyaga (E.3)
• két 2 napos tanulmányút létrehozása az érdekelt felek számára (Csehországban és Magyarországban/ Ausztriában) (E.6)
• a LIFE projekt és program bemutatása diákok (2 rendezvény) és a nyilvánosság (3 rendezvény) számára a szakértői kirándulások és bemutatók keretében (E.8)
• projektek bemutatása a Cseh Köztársaságban megrendezett konferencián (E.9)

2018

• 9,48 hektárnyi földterület lett megvásárolva Megyercs község határában (B.1)
• fűmag-keverékkel lett bevetve 32,88 hektárnyi mezőgazdasági földterület. A felújított síkvidéki rétek Nemesócsa és Megyercs községek határában találhatók (C.1)
• újra be lett vezetve a legeltetés 6,67 hektárnyi területen Megyercs határában (C.2)
• 53 kosarasfűzfa lett botolással kezelve (C.4)
• 5 gémeskút lett megépítve és 100 db. magas facölöp (4 m és 6 m) lett felállítva az elfüvesített területek közelében, valamint a mezőgazdasági parcellák határvonalán (C.6)
• megvalósult a célfajok megfigyelése a 2018-as költési időszak folyamán (D.1). Ki lett dolgozva a projektterület célfajait 2017 folyamán felmérő Monitorozási jelentés (D.1).
• elkészült a PR ajándéktárgyak harmadik sorozata: golyóstollak (1 500 db.), órarendek (3 000 db.), lemosható tetováló matricák (1 000 db.) (E.2)
• meg lett rendezve 2 kétnapos workshop stakeholderek részére, 41 résztvevő (E.6)
• a projekt és a LIFE program be lett mutatva diákoknak és a nagyközönségnek 11 előadás és tereplátogatás keretén belül, összesen 380 résztvevő (E.8)
• a projekt tevékenységei be lettek mutatva 3 konferencián: „Környezetvédelmi nevelés, ismeretterjesztés és oktatás Szlovákiában” 5. nemzeti konferencia; „Táj – ember – kultúra?” Besztercebánya; „Szlovákia – az ismeretlen tulajdonosok országa” Nyitra (E.9)
• tapasztalatcsere a következő LIFE projektek képviselőivel: Ochrana CHVU Senné a Medzibodrožie na Slovensku (LIFE06 NAT/SK/000114), LIFE River Experience Isar (DE), LIFE Hautes-Fagnes (BE), Military LIFE for Nature (CZ), Best LIFE Projects Ceremony (BE) (F.2)

2019

• felvásárolva 38,66 hektárnyi földterület Lakszakállas, Bogyarét, Megyercs, Ekel és Nemesócsa határában (B.1)
• helyi stakeholder – 2,5 hektár mezőgazdasági földterület átalakítva réti élőhellyé. A felújított rétek Megyercs határában találhatók (C.1)
• ismét bevezetett legeltetés 24,61 hektárnyi területen Nemesócsa és Megyercs határában (C.2)
• gyepes sáv helyreállítása és egy 1,5 km hosszú földút burkolatjavítása Szilas község határában; 0,85 km földút burkolatának felújítása Megyercs határában egy helyi stakeholder által (C.3)
• kezelve 50 botlófűzfa koronája (C.4)
• 50 monolit lett kihelyezve elfüvesített területekre (C.6)
• célfajok monitorozása 2019-ben a szaporodási időszak folyamán (D.1). Ki lett dolgozva egy monitoring jelentés, mely a célfajok helyzetét elemzi a projektterületen 2018 folyamán (D.1).
• új jelenetek készítése egy dokumentumfilmhez (E.7)
• – projekttevékenységek bemutatása a Nature Calling Climate Change Conference belföldi konferencián Trencsénben, az Ekofestival-on Nyitrán és a LIFE Platform meeting Going up a level nemzetközi konferencián Lhee városában (Hollandia) (E.9)

2020

• felvásárolva 4,8 hektárnyi földterület Lakszakállas, Megyercs, Ekel és Nemesócsa határában (B.1)
• 7,05 hektárnyi rét felújítása. Felúljétot rétek Bogyarét és Gúta községek határában találhatók. (C.1)
• újonnan létrehozott legelő 9,1 hektárnyi területen Bogyarét, Gúta és Ekel határában. (C.2)
• 850 m fát ültetnek a szélvédelemben – fekete nyár – kataszteri terület Lipové (C.3)
  850 m-es füves sáv a szélvédő mellett – kataszteri terület Lipové (C.3)
• 100 botlós fűzfa lett kezelve (C.4)
• 330 fűzfa lett ültetettve  (C.4)
• 52 helyreállított vizes élőhely (C.5)
• megvalósult a célfajok megfigyelése a 2020-as fészkelési időszakban(D.1). Ki lett dolgozva a projektterületen a célfajok helyzetét elemző Monitoring jelentés 2019 évre vonatkozóan (D.1).
• plakátok nyomtatása, prospektus nyomtatása Történetek a rétek földjéről, laikus jelentés, falinaptár 2021-re (E.2)
• 15 ismeretterjesztő tábla kihelyezése (E.3)
• 2 kilátótornyok kiépítése (E.4)
• dokumentumfilm véglegesítése (E.7)
• három riport RTVS és JOJ tévé csatornán, egy rádioriport (E.9)

2021

• csere- és adásvételi szerződések révén, ahol további részvények megszerzésére összpontosítottunk, ahol már van részvényünk, 4,78 hektár földet szereztünk Čalovec, Bodzianske Lúky, Okoličná na Ostrove és Zemianska Olča kataszteri területen (B.1)
• a helyi gazdálkodóval együttműködve, a használatuk során megszerzett egyéb földek alapján, valamint azzal a további hajlandósággal, hogy földjeik egy részét vetett gyepekre fordítsák, 32,8 hektár gyepet állítottak helyre szántóföldön. 3,2 hektár területet nyertünk Zemianska Olča kataszteri területein, amely megakadályozta a gyep szántását (C.1)
• új legeltetés 1,15 ha a Bodzianske Lúky faluban – kecske legeltetés a helyi érdekelt felek részéről és 6 ha a kataszteri területen Zemianska Olča – az állatállomány legeltetése a BROZ-nál (C.2)
• 500 m és 1400 m füves sávok vetettek a szélvédő mellé egy helyi gazdálkodóval együttműködve Lipové kataszteri területén (C.3)
• 300 m füves sáv vetett a szélvédő mellé egy helyi gazdával együttműködve Okoč kataszteri területen (C.3)
• fák ültetése vadászokkal együtt PZ Perdix – 2021 tavasz – 500 m + 100 m (C.3)
• télen még 9 fűzfát kezeltünk. Telepített fiatal fűzek: 100 kosárfűz – helyi érdekelt (C.4)
• a célfajok figyelemmel kísérése a 2021. évi fészkelési időszakban – a projekt befejezése után. A célterületekre vonatkozó végső ellenőrzési jelentés elkészítése a projekt területén (D.1)
• A társadalmi-gazdasági monitoring befejezése és az eredmények értékelése (D.2)
• A dokumentumfilm online premierje 2021. április 22-én a Föld napján (300 néző), 2021. július 11-én az FB-n keresztül 13 000 nézet (E.7)
• 2021. június 4–5. – Napforduló a Dunán / Történetek a rétek földjéről az SEV Dropie-n – a film bemutatása az SEV Dropie-n a projekt tevékenységeiről szóló előadással együtt, a SAŽP Michal Maco főigazgatójának, Európai biztosnak a részvételével Ladislav Miko, a Környezetvédelmi Minisztérium titkára, Michal Kiča; Június 5. – óránként vetítés a nyilvánosság számára, 2021. július 3. Vetítés Nagy Lél – Geocaching rendezvény (E.7)
• Két részvétel nemzetközi konferenciákon, két publikált cikk, egy rádió kimenet, kilenc hozzászólás a közösségi hálózatokon (Facebook)

Letöltéshez

Hlas Nového Mesta

Denník Pravda

24 hodín denník

Slovenske Rekordy

Noviny.sk

Prírodovedecká Fakulta UK

Az undorító élőlények többnyire kellemetlenül, zavaróan, feleslegesen és visszataszítóan hatnak ránk. De nem lehet egy ilyen undorító élőlény valamiben érdekes is? Mik a titkai? Sok lába, szeme van, szőrös, nyálkás vagy teljesen csupasz? Hol él? Mit eszik? Voltaképpen hasznos lehet-e valamire?

A könyv egy útmutató a bátraknak, mellyel fényt deríthetnek az undorító élőlények titkaira és  fontosságára.

Tajomstvá hávede (szlovák)

Az undorito elolenyek titkai (magyar)

The Secrets of Vermin (angol)

Menjen a Príbeh krajiny tanösvényre, hogy többet megtudjon a környék történelméről és arról, hogyan adunk új esélyt az országnak és a benne élő állatoknak.

További információért kattintson a szakaszokra

D. Pred príchodom človeka

R. Človek prichádza

O. Človeka je stále viac 

P. Povodeň

I. Antropogénna spúšť: krajina-nekrajina

E. Šanca pre krajinu

Šanca pre krajinu: Bodzianske Lúky

Šanca pre krajinu: Zemianska Olča – Lipové

Šanca pre krajinu: Čalovec

Šanca pre krajinu: Kolárovo

Letöltéshez

Mgr. Žofia Filagová – project manager
filagova (at) broz.sk

Alapinformációk

Projekt címe: NATURA 2000 területek helyreállítása és védelme Pozsony határon átnyúló térségében
Projekt sablon: LIFE+, Természet és Biodiverzitás
Projekt akronym: NATURA 2000 BA
Projekt rejtjel: LIFE10 NAT/SK/080
Projektben részt vevő országok: Szlovákia, Magyarországh, Ausztria
Régiók: SK010 Bratislavský kraj, SK021 Trnavský kraj, HU221Győri, NUTS2 Niederösterreich, NUTS3 Weinviertel
Idötartama: 01/01/2012–31/03/2017
Költségvetés: 3 490 059 € (50 % EC, 50 % MŽP SR)

Program LIFE.
NATURA 2000.

Fő cél: A projekt elsődleges célja a NATURA 2000-es területek életképes hálózatának létrehozása Pozsony térségében, valamint az itt található 17 európai jelentőségű élőhely kedvező állapotának fenntartása megfelelő természetvédelmi kezelés segítségével. Szlovákia, Ausztria és Magyarország hármashatárának térsége az itt fekvő NATURA 2000-es területek hálózatával kulcsfontosságú régió, melynek természeti örökségét nemzetközi szinten szükséges óvni és fenntartani. A közös természetvédelmi beavatkozások, beleértve a revitalizáló és területfenntartó intézkedéseket, célja az aktív környezetvédelem és a térség természeti értékeinek népszerűsítése.

Részcélok:

1. Európai jelentőségű élőhelyek revitalizációját és fenntartását bebiztosító kezelésterv bevezetése
2. Folyóágak és mocsaras területek vízdinamikájának helyreállítása
3. Revitalizációs kezelésre szánt földterületek bérbevétele
4. Túlzott látogatottság és más zavaró tényezők korlátozását szolgáló preventív intézkedések bevezetése a célterületeken
5. Nyilvánosság és jelentős intézmények tájékoztatottságának növelése és véleményalkotásának javítása

A. Előkészítő feladatok, kezelési tervek kidolgozása

A.1: Kiválasztott európai jelentőségű különleges természetmegőrzési területek kezelési terveinek kidolgozása
– 4 kezelési terv lesz kidolgozva a kiválasztott különleges természetmegőrzési területek (ÚEV Horný les, Devínske jazero, Devínska Kobyla és Ostrovné lúčky) revitalizálására és megfelelő természetvédelmi gondozására

A.2: Fenntartható erdőgazdálkodás tanulmánya
– a tanulmány tartalmazni fogja az erdős élőhelyek legalkalmasabb rehabilitáló gazdálkodásformáinak elemzését (özönfajok visszaszorítása, honos fafajok telepítése, idős és ritka faegyedek védelme)

A.3: Erdős-sztyeppek revitalizációs tanulmánya
– a tanulmányban elemezve lesz a Pozsony-környéki erdős-sztyeppek kialakulásának és fejlődésének folyamata, továbbá tartalmazni fogja az erdős-sztyeppek állapotának monitorozását, az indikátor fajok előfordulásának felmérését és a területek revitalizációs kezelési tervét

A.4: Hagyományos rétek, gyepek revitalizációs tanulmánya
– revitalizációs tanulmányok (tervek) lesznek kidolgozva a következő területekre: Abrod, Devínska Kobyla, Devínske alúvium Moravy és Devínske jazero. A tanulmányok célja a területek állapotának felmérése, a veszélyeztető tényezők meghatározása és a megfelelő kezelési terv kidolgozása

A.5: Legeltetés bevezetését elemző tanulmány
– a tanulmány tartalmazni fogja a legeltetés megfelelő módjának és formájának javaslatát a vizsgált területeken, a lábas jószág fajszerkezetét és az állatok ideiglenes tartózkodásának (akoljának) helyét

A.6: Kiválasztott vízi és mocsaras területek revitalizációjának tanulmánya
– a tanulmány alapján ki lesznek választva a Duna mellékágrendszerének azon vízi és mocsaras élőhelyei, ahol a vízdinamika leginkább helyreállításra szorul. Javasolva lesznek a revitalizáció legalkalmasabb módszerei

A.7: Sziklás élőhelyek és barlangok revitalizációjának tanulmánya
– a tanulmány felméri a revitalizációra javasolt sziklás területek és barlangok alkalmasságát, továbbá elemzi a helyreállítás, illetve a védelmi intézkedések megfelelő formáját

B. Földterület vásárlása, illetve hosszú távú bérbe vétele

B.1: Földterület hosszú távú bérbe vétele
– összesen 70 hektárnyi terület lesz 30 évre bérbe véve. A bérbevétel célja a revitalizáció és természetvédelmi intézkedések végrehajtása

C. Konkrét természetvédelmi tevékenységek

C.1: Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése
– cél a fás szárúak eredeti fajszerkezetének helyreállítása és az erdei társulások biodiverzitásának növelése a következő beavatkozások által: özönfajok irtása 420 hektárnyi területen, 45 000 honos fajú facsemete telepítése, 9 000 természetvédelmileg értékes fa védelme és a fakitermelés módosítása

C.2: Erdős-sztyeppek revitalizációja
– a revitalizációs tevékenységek magukba foglalják a nem kívánt fák, cserjék eltávolítását, bizonyos helyeken a kaszálást, mulcsolást (talajtakarást), illetve az elburjánzott növényzet letakarítását; 115 hektárnyi erdős-sztyepp lesz felújítva, és előkészítve a rendszeres legeltetésre

C.3: Gyepek hagyományos megművelésének helyreállítása
– cél 150 hektárnyi degradálódott xeroterm (szárazságkedvelő) gyep, kékperjés láprétek és nedves füves területek revitalizációja, valamint ezek fenntartásához szükséges feltételek kialakítása

C.4: Hagyományos legeltetés újra bevezetése

– megfelelő fajösszetételű lábas jószág lesz legeltetve a következő területeken: Devínska Kobyla, Šúr, Ostrovné lúčky és Biskupické luhy. A cél a gyepes élőhelyek helyreállítása. Erre a célra 150 kecske, 100 juh és 20 szarvasmarha lesz megvásárolva, melyek a projekt tartama alatt 185 ha területnyi réten és erdős-sztyeppen fognak legelni

C.5: Kiválasztott vízi és mocsaras élőhelyek helyreállítása
– megfelelő vízügyi intézkedésekkel bebiztosítjuk legalább 6 terület mocsaras és vizes élőhelyeinek vízdinamikai javulását; a legfontosabb a Duna oldalágaiban (Dévényi-, Károlyfalusi- és öregerdei-ágakban) ismét lehetővé tenni a víz szabad áramlását, így megszűnnek a vízi élőlények migrációs útvonalait keresztülszelő akadályok, és alkalmas feltételek alakulnak ki a halak és a kétéltűek szaporodásához

C.6: Sziklás élőhelyek és barlangok revitalizációja

– a területkezelés 1,67 hektáron lesz megvalósítva, ez magába foglal fa- és bokorvágást, a turisták mozgását szabályzó intézkedéseket, valamint a legveszélyeztetettebb területekről a turizmus teljes kirekesztését bebiztosító rendelkezéseket

C.7: Kedvezőtlen antropogén behatások szabályozása

– megjavul a jelenlegi terület-felügyeleti rendszer, a védett fajok zaklatása és a célterületekre ható negatív tényezők mértéke lecsökken a turizmust ellenőrző őrök tevékenységének köszönhetően, a projektelem része az illegális gépjármű forgalom visszaszorítása a védett területekről, önkéntes akciók keretén belül hulladékgyűjtés a nyilvánosság bevonásával, védett területek határjelölésének felújítása, a Dévényi kanca-hegy (Devínska Kobyla) turisztikai infrastruktúrájának helyreállítása

D.Nyilvánosság felvilágosítása és tájékoztatása

D.1: Honlap

– a nyilvánosság, beleértve a kulcsfontosságú személyiségeket is, tájékoztatására szolgál a projekt honlapja, mely 4 nyelven lesz vezetve (SK, HU, DE, EN)

D.2: Kommunikáció az érdekelt személyekkel, workshop-ok és előadások szervezése
– tárgyalások és információcsere a projekt-tevékenységek által érintett személyekkel, beleértve különböző workshopokat, előadásokat, melyek keretein belül elemzésre kerülnek a projekttel kapcsolatos aktuális természetvédelemi kérdések

D.3: Természetvédelmi ismereterjesztő aktivitások és a NATURA 2000 hálózat bemutatása
– információs táblák, ismeretterjesztő elemek és térképek lesznek kihelyezve a projekt területeken, melyek segítségével emeljük a nyilvánosság tudásszintjét a NATURA 2000 hálózattal kapcsolatban

D.4: Ismeretterjesztő és tájékoztató anyagok kiadása
– különböző célcsoportok tájékoztatása és ismereteinek elmélyítése érdekében szórólapok, brosúrák, térképek, matricák, naptárak, textil táskák, pólók és mágnesek készülnek

D.5: Átfogó oktatási program elkészítése iskolák számára

– 4 oktatási program lesz kidolgozva és több oktatási segédeszköz (munkafüzetek, CD, térképek, memóriajáték stb.) lesz elkészítve a természetvédelem tanításának színvonalasítására; az oktatási programok alkalmazása által kibővül a diákok természetvédelmi látásköre

D.6: Megfigyelő tornyok építése
– a projekt területén 3 kilátó torony lesz felállítva annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsenek a madarak és más állatok megfigyelésére

D.7: Dokumentum és projekt-bemutató (promóció) filmek
–  2 film lesz elkészítve: ismeretterjesztő természetfilm a NATURA 2000 hálózatról és a projekt tevékenységét dokumentáló promóció-film

D.8: Iskolázások, képzések és tanulmányi csereprogramok a projekt munkatársai számára
– 2013 – a projekt munkatársai részére tanulmányút valósult meg a Donau-Auen Nemzeti Parkba

D.9: Előadások és tanulmányi kirándulások a diákok és a nagyközönség tanárképzés

D.10: A projekt bemutatása konferenciákon és a médiában

E.3: Monitoring hatásainak kezelési gyakorlat célzott élőhelyek (Daphne)

E.4: Monitoring hatásait vezetői intézkedések kiválasztott állatfajok

E.5: Hálózatépítés más projektek

A. Előkészítő feladatok, kezelési tervek kidolgozása

A.1: Kiválasztott európai jelentőségű különleges természetmegőrzési területek kezelési terveinek kidolgozása

– 4 kezelési terv lett kidolgozva és jóváhagyva a SKUEV Horný les, SKUEV Devínske jazero, SKUEV Devínska Kobyla és a SKUEV Ostrovné lúčky különleges természetmegőrzési területek gondozására

A.2: Fenntartható erdőgazdálkodás tanulmánya

A tanulmány elkészült – 2014/3

A.3: Erdős-sztyeppek revitalizációs tanulmánya

A tanulmány elkészült – 2012/12

A.4: Hagyományos rétek, gyepek revitalizációs tanulmánya

A tanulmány elkészült – 2014/9

A.5: Legeltetés bevezetését elemző tanulmány

A tanulmány elkészült – 2012/12

A.6: Kiválasztott vízi és mocsaras területek revitalizációjának tanulmánya

Elkészült tanulmányok:

Dévényi Duna-ág helyreállítási szaktanulmánya – 2012/12

Károlyfalvi Duna-ág helyreállítási szaktanulmánya – 2012/12

A Starohájske rameno Duna-ág helyreállítási szaktanulmánya – 2012/4

Vizenyős élőhelyek rehabilitálásának szaktanulmánya – 2014/9

Porec patak élőhely-rehabilitálásának szaktanulmánya – 2014/10

Dévényi Duna-ág helyreállításának műszaki dokumentációja – 2013/1

Károlyfalvi Duna-ág helyreállításának műszaki dokumentációja – 2015/12

Porec patak helyreállításának műszaki dokumentációja – 2015/12

A.7: Sziklás élőhelyek és barlangok revitalizációjának tanulmánya

A tanulmány elkészült – 2012/12

B. Földterület hosszú távú bérbe vétele

Telkek első bérbevétele 2014. február 4

Telkek bérbevétele Vajka község határában: 35,0306 ha

Telkek bérbevétele Keszölcés község határában: 57,6330 ha

Telkek bérbevétele Doborgaz község határában: 57,4761 ha

Telkek bérbevétele Nagyszarva község határában: 3,4973 ha

Telkek bérbevétele Nagybodak község határában: 2,4453 ha

összesen: 156,08 ha

A bérbe vett területeken különböző természetvédelmi beavatkozások vannak megvalósítva: ártéri erdők természetes biodiverzitásának felújítása (honos fafajok telepítése, özönfajú fák eltávolítása, értékes faegyedek védelme), erdős-sztyeppes élőhelyek helyreállítása, hagyományos gazdálkodás bevezetése réti élőhelyeken legeltetés útján és a mocsaras élőhelyek helyreállítása.

C. Konkrét természetvédelmi tevékenységek

C.1: Erdei társulások honos fajszerkezetének felújítása és a faji sokrétűség növelése

a) honos fafajok telepítése:

2012 – 2014 időszaka – kiültetve 36 000 honos fajú facsemete

2015 – 2016 időszaka – kiültetve 25 000 honos fajú facsemete

A fatelepítés főleg az SKUEV Dunajské luhy területén történt meg. Kiültetett fajok: Populus x canescens, Populus alba, Populus nigra, Quercus robur, Fraxinus angustifolius, Tilia cordata és Salix alba

b) özönfajú fás szárú növények irtása

Az özönfajú fák (főleg a mirigyes bálványfa) eltávolítása 3 tevékenységi ütemben valósult meg összesen 203,5 hektárnyi térségben az SKUEV Dunajské luhy, az SKUEV Bratislavské luhy és az SKUEV Ostrovné lúčky különleges természetmegőrzési területeken.

Az SKUEV Horný les különleges természetmegőrzési területen összesen 25 hektáron lettek kiirtva az özönfajú fák.

Az özönfajú fákat a projekt gépparkja és személyzete segítségével összesen 228 hektárnyi területen irtottuk ki.

c) Értékes faegyedek jelölése, védelme és a fakitermelés módosítása

A projekt kezdetétől fogva intenzív kommunikáció folyik az erdőparcellák tulajdonosaival és használóival. Meg lett határozva és a kivágástól meg lett óvva több mint 9000 értékes faegyed. A BROZ egyesülete már 2015 óta részt vett a projektterületen belüli 5 erdőterület gondozási programjának előkészítésében. Az gondozási programok kulcsfontosságúak az egyes területek erdőgazdasági tevékenységeinek meghatározásában az elkövetkező 10 év folyamán.

C.2: Erdős-sztyeppek élőhely-rehabilitálása

A munkálatok 2013 júniusától voltak folyamatban, és az SKUEV Šúr, SKUEV Ostrovné lúčky, SKUEV Biskupické luhy, SKUEV Bratislavské luhy, valamint az SKUEV Dunajské luhy különleges természetmegőrzési területeken valósultak meg.

A véghezvitt beavatkozások: özönfajú növények irtása, mulcsozás, kaszálás, nem honos fák (Pinus nigra) eltávolítása, gazdasági állatok legeltetése.

A tevékenységek összesen 118 hektárnyi területet érintettek.

C.3: Gyepek hagyományos megművelésének helyreállítása (DAPHNE)

SKUEV Devínska Kobyla:

Cserjésedést okozó bokrok eltávolítása, illetve területidegen és özönfajú fás szárúak irtása, kaszálás

SKUEV Abrod:

Besűrűsödött növényzetű rétek helyreállítása marógépes növényzeteltávolítással, mulcsozással és kaszálással.

SKUEV Devínske alúvium Moravy:

Besűrűsödött növényzetű rétek helyreállítása marógépes növényzeteltávolítással, mulcsozással és kaszálással.

SKUEV Devínske jazero:

Besűrűsödött növényzetű rétek helyreállítása marógépes növényzeteltávolítással, mulcsozással és kaszálással.

A munkálatok összesen 158,25 hektárnyi területen valósultak meg.

C.4: Hagyományos legeltetés újra bevezetése

A legeltetést 4 projekttérségben vezettük be ismét:

SKUEV Devínska kobyla – kecskenyáj legeltetése az NPR Devínska Kobyla természetvédelmi területen

SKUEV Šúr – szarvasmarhák legeltetése

SKUEV Dunajské luhy – 2 területen, Doborgaz mellett kecskék és juhokból álló vegyes nyáj van legeltetve, Nagybodak mellett szarvasmarhák legeltetése folyik.

SKUEV Biskupické luhy – juhok és kecskék legeltetése

A legeltetés nagyon hatékonynak bizonyult a kezdeti felújító beavatkozások eredményének fenntartásában, valamint az özönnövények visszaszorításában is.

A legeltetés összesen 144 hektárnyi területen folyik

C.5: Kiválasztott vízi és mocsaras élőhelyek helyreállítása

Dévényi Duna-ága élőhely-rehabilitálása – 2015

Károlyfalvi Duna-ág élőhely-rehabilitálása – 2016

Porec patak élőhely-rehabilitálása 600 méternyi hosszúságban – 2017

Az SKUEV Dunajské luhy különleges természetmegőrzési terület 4 térségének élőhely-rehabilitálása – 2016/2017

C.6: Sziklás élőhelyek és barlangok revitalizációja

2013 februárjában megkezdődtek a munkálatok az SKUEV Devínska Kobyla területén. Cserjésedést visszaszorító tevékenységek valósultak meg.

A „Veľké Prepadlé” jelentős denevér-lelőhelyet lezáró objektum felújítása – SKUEV Homoľské karpaty különleges természetmegőrzési terület – 2016

Az SKUEV Devínska Kobyla különleges természetmegőrzési területen található Slovinec tárna bejárati nyílásának helyreállítása – 2017

Sziklás élőhelyek helyreállítása kecskenyáj legeltetése útján 1,8 hektárnyi területen az SKUEV Devínska Kobyla térségében.

C.7: Kedvezőtlen antropogén behatások szabályozása

Két hivatásos természetőr állandó tevékenysége a projektterületeken.

Természetvédelmi területek határjelölésének felújítása.

Az előírások betartásának ellenőrzése a rendőri testület közreműködésével.

Hulladékgyűjtő tevékenységek a természetvédelmi területeken.

Gépjárművek behajtásának megakadályozása az SKUEV Ostrovné lúčky és az SKUEV Devínska Kobyla területek két térségében.

Ismeretterjesztő panelok kihelyezése a védett területek látogatói számára.

Új lugasok és pihenőpadok kihelyezése az SKUEV Devínska Kobyla különleges természetmegőrzési területen.

Turistaösvény felújítása a Dévényi-tető (Devínska Kobyla) térségében.

D. Nyilvánosság felvilágosítása és tájékoztatása

Weboldal elkészítve és feltöltve, tartalma rendszeresen frissítve.

D.2: Kommunikáció az érdekelt személyekkel, workshop-ok és előadások szervezése

Rendszeres tárgyalások az érintett személyekkel, intézményekkel (tulajdonosok, gazdálkodók, szakemberek, érdekcsoportok, önkormányzati szervek). Megvalósult 34 hivatalos találkozó.

Megrendezésre került 11 módszertani workshop a következő témákról: vízi élőhelyek állapotának helyreállítása, állatlegeltetés, özönnövények irtása.

Megvalósult három 2-napos tereplátogatás a stakeholder-ek számára a Donau-Auen nemzeti parkban, a Moravské luhy természetvédelmi területen és az SKUEV Dunajské luhy különleges természetmegőrzési területen. A látogatások fő célja a védett területek gondozása folyamán alkalmazott természetbarát tevékenységek bemutatása volt.

D.3: Természetvédelmi ismereterjesztő aktivitások és a NATURA 2000 hálózat bemutatása

Az SKUEV Devínska Kobyla különleges természetmegőrzési területen 7 ismeretterjesztő elem lett kihelyezve.

A projektterületeken belül 37 nagy információs tábla lett felállítva.

20 kisebb információs tábla lett kihelyezve.

Elkészült a Dévényi-tető térképes kalauzfüzete.

D.4: Ismeretterjesztő és tájékoztató anyagok kiadása

Projekt-röplap – 2012

Matricák – 2013

Naptár – 2013-2017

Projektbrosúra – 2015

Szövettáskák – 2015

Pólók – 2015

Szigetköz (HU) projekt-területet bemutató füzet – 2015

Hűtőmágnesek – 2017

Projekteredményeket bemutató tájékoztatófüzet – 2018

Brosúra a stakeholderek részére – 2018

D.5: Átfogó oktatási program elkészítése iskolák számára (DAPHNE)

4 oktatási program kialakítása iskolák részére, és azok bemutatása 179 lekció (lecke) keretén belül 5451 tanulónak

Különböző oktatási segédeszközök elkészítése

Kínálat iskolák részére

Kifestők

Festett vásznak

Útmutató általános és középiskolák részére – szöveges rész

Útmutató általános és középiskolák részére – képekben

CD középiskolák részére

Határozókorongok

NATURA 2000-es területeket bemutató szórólapok

Leporelló – a Dévényi-tető növényvilága

Munkalapok általános iskolák részére

Munkalapok középiskolák részére

Memóriajáték NATURA 2000

D.6: Megfigyelő tornyok építése

6 rendhagyó kilátótorony lett megépítve a Szigetközi (HU) projektterületen.

Megfigyelőtorony megépítése az SKUEV Hrušovská zdrž különleges természetmegőrzési területen.

D.7: Dokumentum és projekt-bemutató (promóció) filmek

2016 – elkészült a projektet bemutató „Pozsony – város a természet ölén” című dokumentumfilm (52 perc).

–              Bemutatva a következő fesztiválokon: Hory a mesto, Ekotopfilm

–              Premier a Szlovák Rádió és Televízióban (RTVS) – 2018. szeptember 1.

–              A filmet tartalmazó DVD kiadása – 3 000 db

A projekt időtartama alatt elkészült a projekt különböző tevékenységeit (legeltetés, vizes élőhelyek rehabilitálása, honos fafajok telepítése) bemutató néhány rövidebb videofelvétel is. A felvételeket honlapunk és a közösségi médiák segítségével közöltük le.

D.8: Iskolázások, képzések és tanulmányi csereprogramok a projekt munkatársai számára (NPDA)

2013 – a projekt munkatársai részére tanulmányút valósult meg a Donau-Auen nemzeti parkban

2014 – tanulmányút a projekt munkatársai részére a Szigetköz területén és az SKUEV Devínska Kobyla térségében

D.9: Előadások és tanulmányi kirándulások a diákok és a nagyközönség számára, továbbképzés tanároknak

Magvalósult tevékenységek:

14 előadás diákoknak, 362 résztvevő

33 tereplátogatás diákoknak, 758 résztvevő

46 előadás a nagyközönség részére, 1 323 résztvevő

54 tereplátogatás a nagyközönség részére, 1 002 résztvevő

15 csónaktúra, 347 résztvevő

8 tereplátogatás a tanárok részére

12 természetkalauz szakmai képzése

11 exkurzió a Föld napja alkalmából, 163 résztvevő

D.10: A projekt bemutatása konferenciákon és a médiákban

Megvalósult kimenetek:

A projekt be lett mutatva 9 konferencián

Megrendezve 6 sajtókonferencia

16 sajtóközlemény

171 megjelent cikk

11 projektprezentáció rádiókban

42 televíziós projektprezentáció

E.3: A természetvédelmi kezelés behatásának monitorozása a projekt célba vett élőhelyeire (DAPHNE)

Élőhely-rehabilitálási munkálatok hatását felmérő növényzet-monitorozás 5 projektterület 18 mintaterületén.

A Dévényi-tető kiválasztott térségeinek monitorozása az idegenhonos fehér akác irtását megcélzó területkezelést követően.

A tápanyagtartalom monitorozása az SKUEV Abrod különleges természetmegőrzési területen

Hidrológiai monitorozás az SKUEV Abrod különleges természetmegőrzési területen

E.4 Kezelési beavatkozások kiválasztott állatfajokra gyakorolt hatásának monitorozása

Kiválasztott állatfajok területkezelés előtti és utáni állapotát felmérő monitorozás:

Monitoring jelentések:

Lepkék

Halak

Bogarak

Hidrobiológiai monitoring

Kétéltűek

Puhatestűek

E.5 Networking más projektekkel

2012 – projekt-bemutató és tapasztalatcsere a CHKO České Středohoří tájvédelmi körzet munkatársaival

2012 – Stepi lounského středohoří (Lounské středohoří terület sztyeppjei) LIFE+ projekt megtekintése

2012 – tapasztalatcsere a cseh főváros, Prága területén belüli legeltetés menedzselését illetően

2012 – látogatás és tapasztalatcsere a Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon LIFE+ projekttel, Magyarország

2012 – a védett területeken történő legeltetéssel kapcsolatos tapasztalatcsere, OZ Manner, Dél-Morvaország

2012 – tapasztalatcsere a LIFE09 NAT/IT/ 000118 projekttel

2013 – tapasztalatcsere a folyók helyreállítását megcélzó “Lower Morava Floodplains” elnevezésű LIFE projekttel

2016 – kapcsolatkialakítás a LIFE11 NAT/SI/882 projekttel

2017 – kapcsolatkialakítás a LIFE14/SK/001306 projekttel

2017 – kapcsolatkialakítás a „Revitalizácia nív Dolnej Moravy” (Alsó-Morva vidéki folyóárterek helyreállítása) elnevezésű LIFE projekttel

2017 – tapasztalatcsere a ViaDonau szervezettel

2018 – kapcsolatkialakítás svájci környezetvédelem-oktatással foglalkozó szervezetekkel

FINAL REPORT – Letöltés

Kosačky na zlatobyľ

V týždenníku Život vyšiel článok o realizácii pastvy v našom projektovom území – v SKUEV Biskupické luhy. V článku je priblížený aj význam pastvy, ktorá sa realizuje na viacerých miestach v Bratislave.

Devínske rameno Dunaja sa po desaťročiach dočkalo revitalizácie

Devínske rameno bolo v 70-tych rokoch minulého storočia vodohospodárskymi úpravami umelo oddelené od hlavného toku Dunaja, voda sa doň dostala iba počas záplav. Postupne sa zanášalo sedimentmi, pri nízkom stave Dunaja bolo koryto bez vody a neboli tu vhodné podmienky pre život rýb, či vtákov. Opätovným napojením ramena na hlavný tok Dunaja voda začne znovu prúdiť, prinášať potrebné živiny a život sa tu začne postupne prebúdzať.

O projekte Obnovy Devínskeho ramena v Devíne na TA3

Plánovaný projekt obnovy Devínskeho ramena Dunaja

Televízny rozhovor a plánovanej revitalizácii Devínskeho ramena v televíznom rozhovore TV Bratislava.

Ing. Andrej Devečka – tervezet menedzser

devecka (at) broz.sk