Minden észlelés számít. Akár tapasztalt természetkutató vagy, akár csak a folyóparton sétálsz telefonnal a kezedben, segíthetsz nyomon követni az inváziós fajok terjedését a Duna menti védett területeken. Mindössze az iNaturalist applikációra és az új dolgok felfedezőkedvre van szükséged.

Mi az iNaturalist?

Az iNaturalist egy ingyenes közösségi tudományos platform, amelyet világszerte emberek milliói használnak. Az applikáció segítségével lefényképezhetsz egy élőlényt a természetben, a rendszer segít a faj meghatározásában, és az észlelésed egy tudományos adatbázis részévé válik. Egyszerűen, gyorsan, bárhonnan.

Miért monitorozunk az inváziós fajokat?

Az inváziós idegenhonos fajok Európában a biológiai biodiverzitás csökkenésének egyik fő okai. Gyorsan terjednek, kiszorítják az őshonos növény és állatfajokat, valamint megváltoztatják teljes élőhelyek jellegét. Minél hamarabb észlelünk egy új megjelenést, annál gyorsabban tudunk reagálni. Éppen ezért olyan értékes a lakossági monitoring: ti vagytok a szemünk a terepen.

A LIFE Resistance projekt keretében 16 kiválasztott inváziós fajt figyelünk a Natura 2000 területeken a Duna mentén, a szlovák–magyar határ térségében. Minden rögzített észlelés segít jobban megérteni, hol és milyen gyorsan terjednek ezek a fajok, valamint támogatja az eltávolításuk megtervezését.

Hogyan csatlakozhatsz? Lépésről lépésre

1. lépés: Töltsd le az iNaturalist applikációt

Az applikációs ingyenesen elérhető Androidra és iOS-re.

• Letöltés Androidra (Google Play)
• Letöltés iPhone-ra (App Store)

Az iNaturalistot browseren keresztül is használhatod a www.inaturalist.org oldalon.

2. lépés: Regisztrálj magad

Hozz létre egy ingyenes fiókot a www.inaturalist.org/signup oldalon. A regisztráció csak néhány percet vesz igénybe, és csupán egy e-mail-címre van szükség.

3. lépés: Csatlakozz a projektünkhöz

Bejelentkezés után látogasd meg projektünk oldalát, majd kattints a Csatlakozás a projekthez gombra:

Resistance: Danube Alien Species

Ha a projekt tagja leszel, a Duna térségéből származó, kiválasztott inváziós fajokra vonatkozó észleléseid automatikusan bekerülnek a monitoringprogramunkba.

4. lépés: Fényképezd le és töltsd fel az észlelést

A terepen mindössze a következőket kell tenned:

1. Nyisd meg az alkalmazást, és válaszd a „Megfigyelés hozzáadása” lehetőséget.

2. Készíts fényképet a növényről vagy állatról (lehetőleg több nézőpontból).
3. Rögzítsd a helyszínt és a dátumot (az applikáció ezt automatikusan megteszi, ha a helymeghatározás be van kapcsolva).

4. Erősítsd meg vagy egészítsd ki az alkalmazás által javasolt fajmeghatározást.
5. Küldd be a megfigyelést.

Ha nem vagy biztos benne, hogy milyen fajról van szó, az sem probléma. Töltsd fel az észlelést így is. Az iNaturalist szakértői közössége és mesterséges intelligenciája segít a meghatározásban.

Tippek a jó minőségű adatokhoz

• Mindig fényképezd le a teljes növényt, valamint a levelek, virágok vagy termések részleteit is.
• Fák és bokrok esetében értékes információ a kéreg és az esetleges hajtások fotója.
• Ne feledkezz meg a GPS-helyzetről – számunkra ez a legfontosabb adat.
• Ha nem vagy biztos a fajban, írd megjegyzésként, vagy jelöld meg a projekt címkéjével.
• A növények fényképezésére a virágzás vagy termésérés időszaka a legalkalmasabb, amikor a határozóbélyegek a legjobban láthatók.

Mely fajokat keressük?

A Duna környékén előforduló 16 inváziós növényfajra összpontosítunk. A fajok listáját fényképekkel, határozási jellemzőkkel, valamint a monitorozott terület térképével megtalálod közvetlenül az iNaturalist projektoldalunkon.

Ha a Duna menti szlovák–magyar határvidéken sikerül valamelyik fajt rögzítened, az számunkra rendkívül értékes adat.

Segítségre van szükséged?

Ha kérdésed van a projekttel vagy az iNaturalist használatával kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal:

Mgr. Barbora Znaminková znaminkova@broz.sk

A LIFE Resistance projektről és annak célkitűzéseiről további információkat itt találsz.

Apríl a máj 2023-ban workshopokat szerveztünk a Nadácia Telekom alapítvány támogatásával a LIFE Microtus II projekt keretében.

A Vízvisszatartó és mikrohabitatok létrehozása workshopon a Čiližské močiare helyszínén mi, különböző állatfajok szakértőivel együtt, találtunk egy megoldást a víz hosszú távú visszatartására a megadott helyen. Nyáron, amikor a vízre elsősorban mezőgazdasági célokra van szükség a hidraulikus csatornákból, elengedhetetlen a víz megőrzése a mocsarakban. Az év minden szakában a terület oázisként és menedékként szolgál számos állat számára. Ez különösen nyáron igaz, amikor a környező területek nagy része mezőgazdasági terményekkel van befedve. A víz elengedhetetlen a mocsári növények megőrzéséhez is. A terület hosszú távú kiszáradásának megelőzése érdekében egy tavat javasoltunk, amely nemcsak megőrzi a vizet nyáron, hanem számos mikrohabitatot is létrehoz más állat- és növényfajok számára.

A második workshopon a Čiližský patak tisztításáról és a szomszédos mocsarak helyreállítási terveiről befejeztük a hulladék eltávolítását a Veľký Meder közelében lévő volt szeméttelep környékén. A Čiližský patak természetes szájának megnyitása és a vízfolyás visszaállítása után megakadályozzuk a hulladék további mozgását az áramlás mentén. A részvevőkkel együtt megvitatást folytattunk a tervezett szomszédos mocsarak helyreállításáról, például a Číčov mocsár kialakításáról, amely 30 hektárnál nagyobb területet foglal magában a Čiližský patak szájának helyreállításával.

Köszönjük a Nadácia Telekom alapítvány pénzügyi támogatását és várjuk a további együttműködést.

Határon átnyúló partnerség a Duna ártéri erdőiért 

A Duna ártéri élőhelyeinek helyreállítása és kezelése elnevezésű, jelenleg folyamatban lévő LIFE projekt nem az első együttműködés a BROZ és a Duna-Ipoly Nemzeti Park között. Már korábban is egyesítettük természetvédelmi törekvéseinket a Duna vonalát követő Danubeparks védett területek nemzetközi hálózatának keretében, ahol immár a negyedik közös projektünket valósítjuk meg. Együttműködésünk emellett kiterjed az endemikus fajok, valamint a száraz gyepek élőhelyeinek védelmére is. (LIFE endemic PANALP). 

Az Duna-Ipoly Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, és a domb- és a síkvidéki táj, ill. a folyó találkozásának köszönhetően egyike Magyarország legváltozatosabb nemzeti parkjainak. Ezért nemcsak a természetvédelem, hanem az ökoturizmus szempontjából figyelmet érdemel. A jelenlegi Dunai Árterek LIFE projektben a magyar együttműködő partnerünk szerepe, hogy a projektterület magyarországi részén ellássa a konkrét természetvédelmi teendőket, valamint a szakmai, ill. szélesebb közönség körében szemléletformáló tevékenységet folytasson a folyami-ártéri táj védelmének támogatása érdekében. 

A nemzeti park fő tevékenysége a genetikail állományuk alapján őshonos facsemeték előkészítése, ill. faiskola létrehozása, mely utóbbi Dejtár községben létesült. Sikerült eredeti genotípusú fekete nyár (Populus nigra) csemetéket beszerezni, melyek nagy arányban megéledtek. Emellett a Duna mentén feltérképezték a szaporítóanyagnak megfelelő fákat, és a belőlük nyert vesszőket az állami faiskolában a későbbiekben telepítendő csemeték kinevelésére használták fel. Kiültetésre Dejtár és Rácalmás  térségében került sor. A nyárfák mellett a magyarországi projektterület ártéri erdeiben magyar kőrist (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), vénic szilt (Ulmus laevis) és kocsányos tölgyet (Quercus robur) is telepítettek, eddig összesen 12 500 egyedszámban. 

A fatelepítésen kívül néhány helyen előkészítő munkákra is szükség van, például a Háros-szigeten 7,1 ha területről 450 tonna hulladékot kell eltávolítani. A nemzeti park munkatársai továbbá rendszeresen eltávolítják az idegenhonos fajokat, mint például a kőrislevelű juhart (Negundo aceroides), az ártéri japánkeserűfüvet (Fallopia japonica) vagy az aranyvesszőt (Solidago sp.).  Erre eddig 8 hektárnyi területen került sor. A nemkívánatos fajok eltávolítása tovább folytatódik alacsony koncentrációjú herbicidek alkalmazásával. A módszer költség- és időhatékonynak bizonyult, csaknem 100%-os sikerrel. A fentieken túlmenően az elültetett fák utógondozásáról is gondoskodni kell. A facsemetéket új, ökológiai vadriasztóval kezelik, mely nagyon hatékonynak bizonyult vaddisznókkal és szarvasokkal szemben. Mindezek a tevékenységek hozzájárulnak az ártéri erdők optimális faji összetételének fenntartásához.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a projekt keretében folytatott tevékenységeinek jelentős részét a természetvédelem témakörének és a Duna menti ártéri táj gazdagságának a bemutatása, népszerűsítése teszi ki. A nemzeti park évente kulturális és természetvédelmi témájú fesztivált rendez Dömösön hagyományos népi mesterségek bemutatóival, pónilovaglással, íjászattal, koncertekkel és egyéb előadásokkal. A nemzeti park a dunai táj védelmének témakörét a Cincér folyóirat és egyéb kiadványok, ismeretterjesztő anyagok révén is a nyilvánosság elé tárja.

A projektterület magyarországi részén szervezett kirándulásokhoz először speciálisan erre a célra túravezetőket képeztek. A nemzeti park elsősorban az iskoláskorú gyerekeket próbálja megszólítani. A programban kerékpár- és kenutúrák is szerepelnek. Emellett egy vándorkiállítás is népszerűsíti a dunai táj védelmének gondolatát a fiatalok körében. A kiállítási paneleket az „Egy nemzeti park születése” című dokumentumfilm egészíti ki, a diákok pedig egy kérdőív kitöltésével ellenőrizhetik a megszerzett tudásukat. 

Legyen szó gyakorlati természetvédelemről, tudományos kutatásról, tapasztalat- vagy szaktudáscseréről, vagy akár a nyilvánosságnak szóló ismeretterjesztésről, a Duna mentén elterülő szlovákiai és magyarországi védett területek nagyon hasonlóak, ezért a közös projektek keretében fennálló partnerség mindkét fél számára előnyös.

Úgy döntöttünk, a projekteredmények idei monitorozását kerékpáron ejtjük meg.
A vénasszonyok nyara is kedvezett nekünk, a megújult rétek még csodásan zöldelltek. A környező táj „csupasz” szántóival összevetve még inkább szembetűnt a legelők különleges értéke. A legelőket a helybeli gazdálkodókkal együttműködve újítottuk meg és bővítettük ki. A helyiek közül ugyanis többen elkezdtek lovakat tartani, a lótartás errefelé lassan egyfajta trenddé növi ki magát. Ennek nagyon örülünk, mert a lovaknak megfelelő méretű kifutóra és friss fűre van szükségük, így a tulajdonosok nagyon elszántan elkezdték legelővé átalakítani a földterületeiket. A legelők mellett bejártuk az új, fiatal fűzfákkal beültetett vizes élőhelyeket is, ahova a füzeket a projekt keretében, önkéntesek segítségével ültettük ki.

www.changenet.sk/zazivukrajinu

Mi, alulírott állampolgárok, felszólítjuk a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumát (Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka SR), hogy a természet, a biológiai sokféleség, az éghajlat és a táj védelmét emelje kiemelt prioritási szintre a 2021-2027 közötti közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének kidolgozása során. A helytelenül beállított uniós agrárpolitika, és annak nemzeti szintű végrehajtásának kombinációja, az energianövények (például a kukorica és a repce) nagykiterjedésű monokultúráinak létrejöttéhez és a természetes tájelemek visszaszorulásához vezetett. Mindez a tájak és élőhelyek jelentős romlását, valamint nem csupán a ritka, hanem a gyakori fajok állományának csökkenését is okozta. A KAP új stratégiai tervének összeállítása alkalmat kínál az élet visszatérésére a mezőgazdasági tájakba, valamint a természetbarát gazdálkodók hatékonyabb támogatására.

Ennek érdekében szólítjuk fel a minisztériumot, hogy az új KAP és annak későbbi alkalmazásának előkészítése során vegye figyelembe az SOS / BirdLife Slovensko, a Bratislavské regionálne ochranárske združenie (Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület), az Ochrana dravcov na Slovensku (ragadozó madarak védelmével foglakozó szervezet) és a My sme les polgári mozgalom kikötéseit:

1. Szükséges teret biztosítani a biológiai sokféleség számára az egyes gazdaságok térségének legalább 10%-nyi területén mindenegyes tájtípusban. A fák, cserjék, mezőhatárok, teraszok, ugaros területek vagy virágos mezősávok ugyanis agrokémiai vegyszerek használata nélkül menedékként szolgálnak a rovaroknak, a madaraknak és az apróvadaknak.
2. Motiválni a mezőgazdászokat a termények gyakoribb váltására évelő takarmánynövények és gyepek szántóföldeken történő telepítésének kötelező bevezetése mellett a megművelt terület legalább 10%-án. Ennek következtében csökken majd az energianövények részaránya, s így termesztésüknek a természetre, a biológiai sokféleségre, valamint a talajra gyakorolt negatív hatása is.
3. A mezőgazdasági termelők ösztönzése a nagytáblás szántók kisebb parcellákra (legfeljebb 20 ha kiterjedésű) történő felbontására gyepes utak, fasorok, biosávok kialakításával. Ez úton hozzájárulhatunk az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb, a természet és a biodiverzitás szempontjából pedig barátságosabb táj létrehozásához.
4. A védett természeti értékek szempontjából kíméletesen gazdálkodó mezőgazdászokat szükséges oly módon támogatni, hogy az ilyen gazdálkodásforma elegendő és megbízható jövedelemforrást biztosítson számukra, s a nyereség értéke versenyképes legyen az energianövények termesztéséből származó jövedelemmel.
5. Lényegesen nagyobb támogatást biztosítani a védett területeken folytatott extenzív legeltetéshez, ami kulcsfontosságú szerepet tölt be a gyepek biodiverzitásának megőrzése érdekében.
6. Bebiztosítani, hogy a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő s természetvédelmi területeken található földek csupán azon feltétel mellett legyenek bérbe adhatók, hogy a rajtuk folytatott gazdálkodás csakis összhangban valósulhat meg az érintett területek védelmének céljaival.
7. Korlátozni a veszélyes növényvédő szerek használatát, és támogatni az agro-ökológiai gyakorlatokra való áttérést, ideértve az ökológiai mezőgazdálkodást is.
8. Támogatni a természetvédelmi területeken (kivéve a legszigorúbban védett területeket) természetbarát módon gazdálkodó erdőgazdákat.

Köszönjük támogatását!

www.changenet.sk/zazivukrajinu

A BeeSandFish projekt egyik jelentősebb tevékenysége a megvalósítási szakaszba lépett. Október elején a C.4 projektelem keretén belül átadásra került a Kolozsnéma határában fekvő munkaterület, ahol a partifecske, a jégmadár és a gyurgyalag táplálékszerzési élőhelyeinek helyreállítása lett megcélozva. Pontosabban a nedves gyepek, láprétek kerülnek helyreállításra. Ezek az élőhelyek óriási jelentőséggel vannak az ökoszisztémák s így az ember számára is. Örvendetes, hogy sikerült ezt a résztevékenységet a megvalósítási szakaszba juttatni. A munkaterület átadásán részt vettek a BROZ, VV, š.p., SVP, š.p., ŠOP ŠR, Lesy SR, š.p. szervezetek és a földtulajdonosok képviselői is.

A munkaterület térségében ez esetben is fel lesznek tüntetve a kivitelezést leíró alapvető információk.

Október elején a helyi munkaterületet hivatalosan átvette az a vállalat, amely a meredek partfalak felújítási munkálatait fogja végrehajtani a ligetfalui (Petržalka – Ovsište) folyószakaszon.

A felújítandó területen a korábbi adatok alapján ismert volt a partifecskék előfordulása.

A folyó partvonalán végzett módosító munkálatok célja, hogy megfelelő fészkelési feltételeket alakítsanak ki a partifecskék számára a Duna érintett szakaszán. A módosítások következtében ismét létrejönnek a partifecskék fészkelése szempontjából szükséges meredek partfalak. A fecskefélék számára csalogató lesz a part menti bőséges táplálékkínálat is. Rengeteg apró rovart találhatnak itt, melyekkel a felnőtt madarak és a fiókák egyaránt táplálkoznak – kiváltképp a szúnyogokat kedvelik ?.

Egyesületünk tevékenységéről részletesebb ismereteket szerezhetnek az ide látogatók a kihelyezett ismeretterjesztő táblákról.

A munkaterület átadása a BROZ, a VV és az SVP szervezetek képviselőinek részvételével valósult meg (a sejtelmes Duna partján)

Idén nyáron is folytattuk a Szigetrétről (Ostrovné lúky) szóló dokumentumfilm felvételeit. Filmünkben azt a kérdést járjuk körül, miként őrizhető és újítható meg a természet ezen az intenzív művelésű vidéken, illetve milyen esélyei és buktatói vannak a természetbarát gazdálkodásnak. Köszönettel tartozunk azoknak a helyi lakosoknak, akik a kamera előtt megosztották velünk a növénytermesztés vagy az állattartás terén felhalmozott tapasztalataikat, s így a dokumentumfilm csodaszép felvételek és érdekes emberi történetek ötvözete lesz.

2020. június 29-én ünnepeltük a Duna Napját, ahol a A. Dubčeka Általános Iskola diákjai felejthetetlen élményben részesültek: raftingoltak a hatalmas folyón!

A vízi program egy rövid előadással indult, amely a Dunáról, a ártéri erdőkről és a Királyi ág  revitalizációjáról szólt. A gyerekek megismerkedtek a helyi állatvilággal, különösen a halakkal, melyek közül néhányat életnagyságú modellek formájában is láthattak. A tanulók nemcsak a jelenlegi halfajokról kaptak információt, hanem a hajdan gazdagon előforduló viza “óriásrhalról” is, amely sajnos a gátak miatt ma már nem tud eljutni a térségünkbe.

A rövid előadást követően a diákok tanáraikkal, a BROZ tagjaival és a Lodenice KVŠ instruktorjaival együtt raftingra indultak a Duna Királyi ágán. A vízitúra végén a lodenice különféle szórakoztató és oktató tevékenységekkel várta őket: a gyerekek tapintás alapján azonosíthatták a puhatestűeket, életnagyságú viza fa puzzlét rakhattak össze, mikroszkóppal figyelhették meg a vízi élőlényeket, és összehasonlíthatták a monokultúrás ártéri erdőt a fajokban gazdagabb erdővel egy mágneses táblán.

Mindenki elégedett volt, hiszen az esemény és az időjárás is kedvezően alakult, bár a vidám diákok a mókázás ellenére is vizesen távoztak.

https://www.peticie.com/peticia_za_zachranu_poslednych_zvykov_vnutrozemskej_delty_dunaja

Tisztelt Miniszter Úr,

mi, a petíciót aláíró polgárok, ezúton azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy biztosítsa be a Bősi Vízierőmű üzemeltetési előírásainak megváltoztatását Szlovákia területén úgy, hogy az országunk területén található szárazföldi Duna-delta utolsó épségben megmaradt maradványainak megfelelő védelmet biztosítson.

A Pozsony és Komárom között elterülő tájat évezredeken keresztül a Duna ágrendszere formálta. Éppen itt, ezen a területen változik ugyanis a Duna jellege, és válik alpesi folyóból hatalmas alföldi folyamrendszerré. A meder hosszanti lejtésének jelentős csökkenése következtében itt óriási mennyiségű kavicsréteg rakódott le, amelybe a Duna az idők során kiterjedt, kanyargós ágrendszert alakított ki. A folyó természetes áradásai, dinamikája létrehozta és fenntartotta a szárazföldi Duna-deltát, Szlovákia legnagyobb vizenyős, mocsaras területét, amelynek a különleges és egyedi élővilága többek között éppen ezeknek az időszakos áradásoknak köszönhette fennmaradását.

A Bősi Vízierőmű megépítésével ezek a folyamatok a szárazföldi Duna-deltában jelentősen csökkentek, ami jóvátehetetlen károkat okozott annak természetes környezetében. Mára a delta utolsó épségben megmaradt maradványai a Doborgaz és Szap közötti szakaszra korlátozódnak. A víz ebbe az ősi ágrendszerbe már csak a Doborgaznál megépített áteresztő kapunál jut be.

Az Állami Vízgazdálkodási Vállalat által működtetett Bősi Vízierőmű a Környezetvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozik és a működését  a kezdetektől fogva úgy tálalják, hogy az tekintettel van a megmaradt dunai táj természetvilágára, vízzel táplálja az ágrendszert és szimulált áradásokkal biztosítja az ártéri erdők egyedi élővilágának fennmaradását.

Az erőmű üzemeltetési rendtartása a kezdetektől fogva számolt az öreg Duna bal oldali ágrendszerének művileg előidézett elárasztásával a doborgazi áteresztő kapun keresztül. Az elmúlt negyedszázadban azonban ez sokszor változott és a szimulált áradások számára előírt vízmennyiség fokozatosan csökkent. A kaput 234 m3/s vízmennyiség áteresztésére tervezték, ám ekkora mennyiségű víz soha nem folyt rajta keresztül. A 2000-es évben a szimulált áradások számára 165 m3/s vízmennyiség került meghatározásra. 2015-ben ez az érték mindössze 90 m3/s-ra zsugorodott. A jelenleg érvényes üzemeltetési előírások szerint már csak 60 m3/s. Ekkora mennyiségű víz azonban nem képes kiléptetni a folyót a medréből, így nem teszi lehetővé az ártéri erdők elárasztását. A szövegből időközben kihagyták a „szimulált áradások” szót, és helyette a „megnövelt átfolyás” került bele. Ezek a változtatások az erőművet működtető állami vállalat kénye-kedve szerint lettek megállapítva, mellőzve az ökológiai szempontokat.

Ráadásul az ártéri erdők elárasztását a tavaszi és nyári időszakokban, amikor a Dunában  megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, akadályozzák a nehézkes és bonyolult adminisztratív követelmények. Ezek következtében az elmúlt 27 évben mindössze néhány alkalommal valósult meg a művileg előidézett áradás. Amennyiben a Bősi Vízierőmű nem létezne, ezek az áradások természetszerűleg valósulnának meg évente akár több alkalommal is.

A természetes áradások hiányának következtében nem működik az ágrendszer dinamikája és a terület egyedi természetvilága egyre nagyobb vízhiánytól szenved. A nyár folyamán mindössze 30 m3/s víz folyik az ágrendszerben, míg télen mindössze 20 m3/s. Ez a Dunán átfolyó víz 1,5 %-át sem éri el. A különbség még szembetűnőbb, ha ezeket az adatokat összevetjük a múlt adataival. A 20. század második felében – a bősi erőmű üzembe helyezése előtt – a vajkai ágrendszeren alacsony vízállás esetén is 240 m3/s víz folyt keresztül, átlagosan 510 m3/s és magasabb vízállás esetén akár 1100 m3/s, tehát száraz nyári időszakokban is több mint a tízszerese a mainak.

A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ), mint az üzemeltetési rendtartás engedélyeztetésének aktív résztvevője, már több mint 20 éve próbál változtatni ezen az áldatlan helyzeten. Javaslataiban kérte annak megváltoztatását úgy, hogy a szimulált áradásokat az Állami Vízgazdálkodási Vállalat rendszeresen hajtsa végre, és hogy a bonyolult és hosszadalmas adminisztratív kötelezettségek ne nehezítsék azok megvalósítását.

A BROZ mindamellett kérvényezte, hogy a rendszeresen ismétlődő és művileg előidézett áradások során a Duna vajkai és doborgazi ágrendszerébe legalább 90 m3/s vízmennyiség jusson több napon vagy több héten keresztül akár annak az árán is, hogy eközben a Doborgazi Vízierőművet ideiglenesen erre az időszakra üzemen kívül helyezik. A doborgazi áteresztő kapu, amelyen 2012 óta villanyerőmű működik, az eredeti rendeltetése szerint elsősorban a dunai ágrendszer vízellátása érdekében került megépítésre. Azonban a korábban említett állami szervezetek döntései alapján idővel előtérbe került a villamosenergia előállítása és az eredeti funkció mára csupán másodlagos szerepet tölt be a működtetésében. Az ágrendszer vízfolyamának dinamikája emiatt egyre gyengébb, és a negatív folyamat következtében eltűnik az ártéri területek eredeti madár- és növényvilága, viszont egyre nagyobb területen jelennek meg invazív – nem idevaló – fajok.

Nem vagyunk a Duna vizének villamosenergiára történő felhasználása ellen. Követeljük azonban, hogy a villamosenergia előállítása ne a dunai ártéri területek egyedi ökorendszerének kárára történjék. A jelenlegi vízfolyam nem elégséges ennek a jelentős természeti értéknek a megóvásához. A klímaváltozás élővilágra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozásában a vizenyős területeknek egyre fontosabb szerep jut, ezért az illetékes állami szervezetek felelőtlen, rossz döntései megbocsájthatatlanok és megengedhetetlenek.

A klímaváltozás Duna-mente élővilágára és lakosságára gyakorolt negatív hatásának enyhítése érdekében szükségszerű a meglévő ökorendszerek megóvása és újraélesztése. Az itt található vizenyős területek és ártéri erdőségek jelentős mértékben hozzájárulnak a széndioxid lekötéséhez, természetes vízgyűjtőként működnek és védelmet biztosítanak az aszályos időszakok idején. Az ökorendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb pillére a klímaváltozás elleni küzdelemnek. A Duna ágrendszerének megóvását ezért az illetékes állami szervezeteknek prioritásként kellene kezelniük. Az ágrendszer állapotának szemmel látható romlását a Vígazdálkodási Kutató Intézet és a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet által gyűjtött adatok is alátámasztják. Mindezek ellenére, valamint a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium klímavédelmi nyilatkozataival ellentétben, azonban immár 27 éve tartanak ezen a területen a negatív folyamatok.

Az érintett falvak és a helyi lakosság érdekében követeljük azt is, hogy kidolgoztassék és megvalósítassék  a biológiai szúnyogirtást alkalmazó tervezet. Ezzel szeretnénk elejét venni annak, hogy a szúnyogok elszaporodásának problémája ürügy legyen a jelenlegi negatív környezeti helyzet fenntartására.

Tisztelt Miniszter Úr, ez úton kérjük Önt arra, ami eddig egyik elődjének sem sikerült. Kérjük, hogy biztosítsa be a Bősi Vízierőmű szlovákiai szakaszára vonatkozó üzemeltetési rendtartás megváltoztatását, és tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy ne romoljon a szárazföldi Duna-delta állapota Szlovákia területén. Állítassa helyre legalább részlegesen a Duna árvízrendszerének dinamikáját, amelynek köszönhetően a múltban létrejöttek és fennmaradtak a vidék ágrendszerei, vizenyős területei, ivóvízkészletei és az egész komplex ártéri ökorendszer. A dunai ágrendszerbe évente rendszeresen megfelelő mennyiségű vizet kell juttatni, automatikusan és adminisztratív késedelmek nélkül. Ennyivel tartozunk a környezetünknek és a természetnek, amelyet kíméletlenül megerőszakoltunk.

Tisztelt Miniszter Úr, kérjük, hogy az állam által Önre ruházott hatalom jogán, vizsgálja felül a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium által 2020.02.19.-én kiadott 3959/2020-4.1. számú másodfokú döntést, amellyel a minisztérium korábban elutasította az üzemeltetési rendtartás megváltoztatása érdekében benyújtott fellebbezésünket. Véleményünk szerint kérvényünkben megfelelően alátámasztott érveket sorakoztattunk fel az ilyen felülvizsgálat lefolytatásához, amely módon hozzájárulhat a szárazföldi Duna-delta utolsó maradványainak megóvásához.

A petíciót itt írhatja alá:

https://www.peticie.com/peticia_za_zachranu_poslednych_zvykov_vnutrozemskej_delty_dunaja