Víz került egy 4,4 km hosszú ágra, valamint a hozzá kapcsolódó mocsarakba és mélyedésekbe. A nyári munkák során, amelyeket a Nautilus céggel közösen végeztünk, 1,1 km hosszú szakaszt kotortunk ki, és egy zsilipet helyeztünk el rajta – hasonlóan egy vízcsaphoz. Ennek segítségével szabályozni tudjuk a víz mennyiségét az ágon és a környező mocsarakban, így szükség esetén – például az erdőgazdálkodás érdekében – kevesebb vizet engedhetünk a területre. Ezt a megoldást a Szlovák Állami Erdők kezdeményezésére dolgoztuk ki, és sikerült megtalálni egy kompromisszumot. Hiszen a természet és a felhasználók javára is lehet megoldásokat találni, ha van rá szándék.

Nagyon örülünk ennek a revitalizációnak, különösen itt, ezen a szakaszon, amelyet jelentősen befolyásolt a bősi vízerőmű (VD Gabčíkovo), és ahol alapvetően hiányzik a víz. Ezzel a tevékenységgel sikerül még több előnyt kihozni a beáramló vízmennyiségből, és támogatni a halak, erdők, kétéltűek – az élet – fennmaradását.

Köszönjük a Vízgazdálkodási Kutatóintézet partnereinek a szakmai tanulmányokat és az átfogó együttműködést.

Az idei tavaszi szimulált árvíz a belső delta területén rendkívül korán kezdődik, és a vízfolyások szintje már a kezdetektől fogva magasra van állítva. Mely fajok profitálhatnak ebből a helyzetből?

A tavaszi árvízkor megvalósuló megnövekedett vízhozam rendkívül előnyös, mivel lehetőséget ad a mocsarak feltöltődésére és a folyóágak vízszintjének emelkedésére, épp a vegetációs időszak és a fészkelési időszak kezdetén. Ez az az időszak, amikor még nem zajlik a fészkelés azoknál a fajoknál, amelyek fészket építenek a partok mentén, a víz felszínén, vagy a nádasok és sásosok alsóbb szintjein, így nem fenyegeti őket az elárasztás, vagy a tojások eltiporlása. 

Viszont a tavaszi árvíz korábbi időpontra való eltolása segíti a kétéltűek szaporodását és a lárvák fejlődését, akik a mocsarakat használják szaporodásra március elején. Ezen kívül támogatja azokat a madárfajokat is, akiknek a tavaszi árvíz későbbi időpontja esetén fennáll a fészkek elárasztásának veszélye.

A tavaszi árvíz rendkívül fontos a megfelelő táplálékbázis kialakításához sok olyan állatfaj számára, amelyek táplálkozásuk során a folyóágak és a környező mocsarak biotópjára támaszkodnak. A korai tavaszi árvizeket sok apró rákfaj kihasználja szaporodás céljából, amelyek jelentős részét képezik a zooplanktonnak. A zooplankton a folyóökológia táplálékláncának alapvető eleme.

A tavaszi árvíz pozitív hatással van a fiatal ártéri erdők növényzetére is, amelyeknek nem fejlődött ki megfelelően a gyökérrendszerük, és egyre gyakoribbá váló tavaszi szárazságot (március-április) nehezen viselik el. A folyóágban bekövetkező jelentős változások, valamint a meder sűrűsödése (a pórusok elzáródása finom üledékkel) miatt a talajnedvesség jelentősen csökkent a folyóág szinte teljes rendszerében, ami különösen a fiatal ártéri erdők növekedését befolyásolja. A növények tavaszi áradása, illetve a növények közelében javítja a talajnedvességet és kedvezőbb körülményeket teremt a fiatal fák számára a csapadékban szegény tavaszi időszakban.

A tavaszi árvizek, valamint az erdők és rétek vízbetörése elengedhetetlen a halak ívásához. Az erdő- és mocsárterületeken, amint a víz eléri a 120 m³/sec csúcsértéket, néhány helyen hosszabb ideig fennmaradhat a magasabb vízszint, majd fokozatosan csökkenni kezd. Miután a víz természetes módon 10-12 Celsius-fokra felmelegszik, elkezdődik a pontyok ívása, akik tömegesen ívnak a növényzeten. De ez már a későbbi árvizi fázisok hatásairól szól, amelyeket a ciklusunk következő cikkében tárgyalunk – szimulált árvizek folytatásaként.

2024. március 2-án, szombaton fokozatosan megkezdték a vízátfolyás növelését a Doborgazi vízbevezető rendszeren keresztül, lehetővé téve, hogy a Duna bal oldali ágrendszerébe, az úgynevezett szárazföldi deltába áramoljon a víz. A cél az, hogy ezt az értékes folyóág- és mocsárrendszert ismét a dunai vízhálózathoz csatolják. Ez a terület a Bősi vízierőmű megépítése óta csak – mesterségesen létrehozott – vízbevezető objektumon keresztül kapcsolódik a dunai vízhez, és a szimulált árvizek az egyetlen módja annak, hogy jelentősebb vízpótlást biztosítsanak. Az aktuális tavaszi szimulált árvíz már a kilencedik a folyóág rendszerében, amely, mint mindezidáig, számos tárgyalás eredménye a természetvédők, vízgazdálkodók és energetikai szakemberek között. Szombat óta fokozatosan emelkedik a vízátfolyás, amely jelenleg 120 m³/másodperc magasságban kumulálódik, és a következő 15 napban folyamatosan áramlik a területre. Ezen 15 nap alatt megtelnek a mocsarak, elárasztják az ártéri erdőket, és ez a megnövekedett vízátfolyás segít a folyóágakból kiöblíteni az üledékeket, hogy a kavicsos meder feltáruljon és javuljon a víz beszivárgása a talajba.

Idén a legkorábban kezdjük az árvíz időszakát az elmúlt 4 évhez képest (mivel a tavasz kezdete jelentősen eltolódott; a vegetációs időszak, valamint a kétéltűek szaporodási időszaka is késlekedik), hogy a mocsarakat olyan fajok számára is feltöltsük, amelyek korábban szaporodnak.

2020-ban petíciót indítottunk, amelynek eredményeként sikerült újraéleszteni a szimulált árvizeket, amelyek néhány évig elmaradtak, annak ellenére, hogy már a Bősi vízierőmű építésekor kompenzációs intézkedésként tervezték őket, e ritka ökoszisztéma megóvása érdekében. Az árvízek megvalósítása szoros együttműködésben történik közöttünk, a Szlovák Természetvédelmi Hivatal, valamint a Vízügyi Kutatóintézet (VÚVH) részvételével. Az árvíz lebonyolításáért (és méginkább zökkenőmentes lebonyolításáért) a VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉPÍTKEZÉS, ÁLLAMI VÁLLALAT és a SZLOVÁK VÍZGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT, állami vállalat is felelős.

Örülünk ennek az árvíznek, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy életben tartsuk az ártéri ökoszisztémákat ebben a technikailag befolyásolt területen. Ez a terület rendkívül jelentős a biodiverzitás, a szénmegkötés és a terület éghajlatának mérséklése szempontjából. A klímaválság és a biodiverzitás válsága idején ez az egyik legfontosabb dolog, amit a természetünkért tehetünk.

Az árvíz menetét ezen a linken tudod megtekinteni.

A Duna szárazföldi deltájának területén eddigi legnagyobb revitalizációnk az alsó vajkai Duna-ág (Vojčianske rameno) helyreállítása.

Ezért érdemelte ki, hogy egy rövid videóban is bemutassuk. Az alábbiakban láthatod, hogyan zajlik a munka, és hamarosan közösen láthatjuk, ahogy újra víz kezd áramlani a felélesztett mederben.

A WWF Szlovákia, a Vízügyi Építkezés és a VÚVH szakembereivel együttműködve dolgozunk ezen a revitalizáción.

A november 29-i szerdai napon megrendezésre került a projekt irányító bizottságának tagjai közötti találkozó. A találkozón tizenhárom résztvevő vett részt, köztük hét tagja volt az irányító bizottságnak. Együtt meglátogattuk a Čiližské močiare projekttevékenységeinek sikeres megvalósítását, ahol bemutattuk nemcsak a területi kezelést – sávnyírást és a természetes víz dinamikájának szimulációját, hanem a kialakított vízvisszatartó intézkedéseket is a vízhiányos időszakokra a régióban. Ezen a év során több területet is sikeresen felvettünk a nemzetközi NATURA 2000 hálózatba ezen a területen, mint az Északi Pannon gyökérvolfrám élőhelyét. Jelenleg az Északi Pannon gyökérvolfrám, együtt a sok mocsári fajjal ebben a mezőgazdasági területen, hozzáférést kapott a természetes környezet 100 hektárjához.

Ezután ellenőriztük a Číčovské luhy közelében lévő helyet, ahol a Čiližský potok vak végetérésének megnyitására tervezett tevékenység zajlik, a patak természetes áramlásának helyreállítása és funkciójának teljesítése évek után. Ezzel egyidejűleg egy régi mocsár is regenerálódik, több mint 30 hektár területtel.

A találkozó területi részének befejezése után benti terembe mentünk, ahol a projekt partnerei bemutatták a projekttevékenységeikben elért haladást és sikereket, valamint a következő időszakra vonatkozó terveket. Várjuk a következő találkozót, amikor a Čiližský potok ismét folyik, további 30 hektár élőhely kerül helyreállításra Magyarországon az Északi Pannon gyökérvolfrám számára, és a telemetria kutatásnak köszönhetően több információt szerezhetünk a gyökérvolfrámok mozgásáról és élőhelypreferenciáiról.

A víz versenye kiemelkedő a Duna-alján, különösen tavasszal és nyáron. Ezekben az évszakokban a meliorációs csatornákból származó vizet a környező mezők öntözésére használják. A mocsaraknak nem marad elég víz.

A Telekom Alapítvány és a Pontis Alapítvány támogatásával vízálló intézkedést hoztunk létre a helyszínen áprilisi érdekeltek és szakértőkkel tartott műhelymunka eredményeként. A meder 0,5 méteres mélységű kivágásával teret teremtettünk a víz visszatartására a vízhiányos időszakban. A tavat úgy tervezték, hogy egyszerre többféle mikrohabitatot hozzon létre, amely alkalmas a kétéltűek, madarak és ízeltlábúak számára. Ez egy olyan területet hozott létre, amelynek területe több mint 1800 m2, közepén egy szigettel, amelyet főként madarak fognak használni. Ezzel ismét javítottuk a mocsár állapotát, és biztosítottuk annak fenntartását a következő évekre.

Miután telepítik az ellenőrző tornyot, a látogatók megfigyelhetik a helyszín sokféleségét és azokat az állatokat, amelyek használják a tavat.

A Gabčíkovo vízmű megépítése előtt a Duna elosztórendszerében a „dunai kapuk” néven ismert, kulcsfontosságú összeköttetések voltak, amelyek lehetővé tették a víz és a kavics áramlását, valamint megkönnyítették a halak vándorlását az ívóhelyekre. Ma már ezek a kapuk mindegyike nem működik, a vízhozam minimális, télen mindössze 250m^3 , nyáron pedig 400m^3 , szemben a 2000m^3 körüli történelmi vízhozammal. Az áramlás hiánya üledékképződéshez, oxigénhiányhoz és az élőhely romlásához vezet. Az állami szervek, mint például a Vízügyi Kutatóintézet, a Természetvédelem, a Vízgazdálkodási Építőipari Vállalat és a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat együttműködésével megvalósuló erőfeszítések célja e csatornák helyreállítása, beleértve a zsilipek rekonstrukcióját és a vizes élőhelyek fiatalítását, a vízhozam, az oxigénszint és a biodiverzitás növelése érdekében, ezáltal biztosítva az árvizekkel szembeni ellenálló képességet és megőrizve a Duna belvízi deltájának ökoszisztémáját.

Apríl a máj 2023-ban workshopokat szerveztünk a Nadácia Telekom alapítvány támogatásával a LIFE Microtus II projekt keretében.

A Vízvisszatartó és mikrohabitatok létrehozása workshopon a Čiližské močiare helyszínén mi, különböző állatfajok szakértőivel együtt, találtunk egy megoldást a víz hosszú távú visszatartására a megadott helyen. Nyáron, amikor a vízre elsősorban mezőgazdasági célokra van szükség a hidraulikus csatornákból, elengedhetetlen a víz megőrzése a mocsarakban. Az év minden szakában a terület oázisként és menedékként szolgál számos állat számára. Ez különösen nyáron igaz, amikor a környező területek nagy része mezőgazdasági terményekkel van befedve. A víz elengedhetetlen a mocsári növények megőrzéséhez is. A terület hosszú távú kiszáradásának megelőzése érdekében egy tavat javasoltunk, amely nemcsak megőrzi a vizet nyáron, hanem számos mikrohabitatot is létrehoz más állat- és növényfajok számára.

A második workshopon a Čiližský patak tisztításáról és a szomszédos mocsarak helyreállítási terveiről befejeztük a hulladék eltávolítását a Veľký Meder közelében lévő volt szeméttelep környékén. A Čiližský patak természetes szájának megnyitása és a vízfolyás visszaállítása után megakadályozzuk a hulladék további mozgását az áramlás mentén. A részvevőkkel együtt megvitatást folytattunk a tervezett szomszédos mocsarak helyreállításáról, például a Číčov mocsár kialakításáról, amely 30 hektárnál nagyobb területet foglal magában a Čiližský patak szájának helyreállításával.

Köszönjük a Nadácia Telekom alapítvány pénzügyi támogatását és várjuk a további együttműködést.

1076 támogatónknak köszönhetően sikerült elérnünk a célösszeget.

Nagyon örülünk, hogy körülbelül 10 hónap alatt sikerült összegyűjtenünk a természetvédelem céljára – a mocsár megmentésére – 100 000 eurót, sőt még egy kicsivel többet is. Elérhető információink szerint ez a legnagyobb egyszeri adománygyűjtési kezdeményezés volt Szlovákiában, amelyet a természetvédelmi terület védelmére hirdettek meg, és sikeresen zártak le.

Ez megerősíti, hogy a közvélemény felismeri a mocsarak védelmének fontosságát, és nemcsak egyetért vele, hanem hajlandó anyagi támogatást nyújtani és konkrét lépéseket tenni a megmentésük érdekében. Ezen kívül megerősíti, hogy az emberek megbíznak bennünk, hogy komolyan gondoljuk a természetvédelmi erőfeszítéseinket, és azokat a végigvisszük, amíg csak lehetséges. Nagyra értékeljük ezt a bizalmat.

Azt is jelzi, hogy mennyire komolyan gondoljuk, hogy a területet beolvassuk a Natura 2000 hálózatba, és már a tulajdonosi pozícióból megkerestük az Állami Természetvédelmi Hivatalt, hogy ezt a területet a Natura 2000 hálózat részévé tegyük – ezáltal bővítve a Čiližské močiare európai jelentőségű területét.

Mindannyian hálásak vagyunk minden egyes támogatónknak a hozzájárulásért és a megosztásért.

A mocsár védelméhez nyújtott támogatásával többek között az alábbiakat segítették:
– Ritka madárfajok fészkelőhelyeinek és sikeres, zavartalan fészekrakásuk (például néhány párral a sünikkel ebben a szezonban).
– Vízvisszatartó intézkedés, amely akár 70 000 000 liter vizet is visszatart egyszerre.
– Biodiverzitás helye vízi és talaji gerinctelenek, kétéltűek, beporzók számára.
– A klíma természetes hűtője (egy hely, ahol még a 34 Celsius-fokos nyári hőségben is élettel teli).

Összességében egy olyan hely védelmét támogatták, amely a biodiverzitás és a klímaváltozás krízisében az alfája és omegája lesz a közvetlen környezetének.

Sikerült több mint 106 000 eurót összegyűjteni. Ezekkel a pénzeszközökkel további 1,6 hektár nedves mezőt is megvásároltunk és beolvastunk a Čiližské močiare védett területeibe. Így összesen 43,6 hektár eredeti mocsárt sikerült visszaállítanunk, amelyeket nemrég még vagy jelenleg is szántóföldek borítottak a déli Szlovákiában, az elhagyatott mezőgazdasági területeken.

Ezért nagyon hálásak vagyunk érte!

A kampány oldalát megtekintheti ezen a linken: https://broz.darujme.sk/zachrante-mokrad/